A Vecsés–2 nevű olajkút a vállalat harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett.
index.hu
A hír kapcsán elgondolkodtam egy sajátos paradoxonon.
Idehaza immáron legalább negyven éve tartós infláció van. Ebbe nőttünk fel. Fordított trendet el se tudunk képzelni.
De tegyük fel, hogy a MOL egyszer csak
igazán sok olajat és földgázt talál Magyarországon.
Tegyük fel, hogy kb szaúdi, ománi, katari, dubai szintűre zuhan emiatt vissza idehaza a benzinár. Mondjuk a példa kedvéért, a mostani 7-800 forint helyett legyen 70-80 forint litere. A földgáz is hasonló árzuhanáson menne keresztül.
Ezért aztán a kapcsolódó költségek is drasztikusan csökkennének. Ahogy a bolti árak közül is azok, melyekre a leginkább kihat a hazai rezsi és üzemanyag ár. Sőt, az arab olajmonarchiák mintájára alanyi jogon is járna fizetés az állampolgároknak.
Miközben a sokévtizede tartó infláció alatt feltupírozott fizetésekhez nem nyúlnak. Hiszen azok miért is csökkennének?
Szóval az így nagy hírtelen létrejött folyamat az technikailag defláció, nem?
Igen ám, de a kínálati oldalhoz képest a keresleti oldal váratlanul nagyra nőtt vagyonfelhalmozódása (az a bizonyos évtizedek óta vágyott mesebeli jólét) lényegében elkölthetetlenné válik. Ezáltal ugyanúgy elértéktelenik, mint a hiperinfláció idején, amikor az egymillió bilpengőért cserébe sem lehetett kapni semmit. Mert nem volt áru.
Ez tulajdonképpen a nyomtatott pénz okozta inflációhoz hasonló folyamat.
Vagy a kínálati krízishez.
Csak itt nem extra pénzt nyomtatunk, hanem hirtelen beköszönt a jólét és minden olcsó lesz. A pénzünk nagy része meg elkölthetetlen marad, tehát elértéktelenedik.
Ezért akkor kijelenthetjük, hogy a defláció automatikusan inflációt okoz?