444!
Az idei költségvetési hiány 100%-a teljesült, Ezt nyomja a haladó sajtó, ez marad meg sokakban.
Ha a tavaly elfogadott költségvetéssel számolunk ez igaz. A 3%-os hiánycél 100%-a teljesült,
De felemelték a hiánycélt 4,5%-ra , így az éves hianycél 66% -nál járunk, Ez egyébként 23-hoz képest 2%-os hiánycsökkenést jelentené
A Covid évét és a korábbi éveket nem érdemes nézni,mert az még a Covid okozta leállás, eladósodás előtti teljesen más gazdasági helyzetben készült. Magyarország a leggyorsabban emelkedő és eletszinvonalban felzárkózó pályán volt.
Nagyon érdekes lenne visszaolvasni, hogy a progresszív sajtó, akkor azért ostorozta a kormányt, hogy miért nem engedi el jobban a hiányt, miért nem hagyja elszállni az államadósságot támogatva a kkv-kat, kompenzálva a turizmus, gazdaság leállását.
Az volt a blabla, utána úgyis visszakompenzál automatikusan a gazdaság. Vagy nem.... jött a a lassan emelkedő, majd a háború miatt berobbanó infla, az elszálló energiaárak, kamatok és ezek felboritották a Covid okozta adossagemelkedéssel együtt a költségvetést. Az utolsó békeév 2019 volt, azóta konstans világgazdasági válságról válságra haladunk.
Csakúgy mutatom hogy az olaj és gázrally mekkora lyukat ütött.
Ezt mi elszenvedtük. Washington-Moszkva-Brüsszel közösen hozták össze. Ennyi pénzt szívott ki a magyar gazdaságból.
Most ezzel nem felmentem a kormányt, de az energiaválság tőle független.
A költségvetési hatása már függött a kormánytól, ha nincs rezsicsöki, akkor sokkal jobb helyzetben lenne a költségvetés, de mondjuk 22-23-24-ben, összességében további 10-15%-os eletszinvonalcsökkkenést jelentett volna.
Vissza első ábra.
Minden évben eljátssza, rendkívül módon butitva az embereket a progressziv sajtó, hogy az első 3-4 hónapban milyen gyors hiány van. Mivel az állami költekezés és a bevétel nem 12 hónapra elosztva arányosan oszlik meg, ezért ennek kevés értelme van. Áprilistól októberig minimális elmozdulás van. 6 hónap alatt kb. 20%-ot emelkedik. Mig az év elején akár háromszor ilyen sorsán. Az év vége még a kormányzati szándékától is függ. Lehet pénzszórás , de nadragszij húzás is.
Ami most rontja nagyon a költségvetést, az a magas kamatok. Ez a magas infla mellékhatása. Ez lassan, de automatikusan kipörög az infla és kamatcsökkentéssel együtt. Hogy meddig az kérdés, de harmada, negyede lesz a mostani kiadásnak.
A hazai fogyasztás visszaesése. Ez már nő, javítja a bevételeket. De ez a fogyasztasnövekedés, visszaemelheti gyorsan az inflációt, lassítja a kamatcsökkentést, ami az állam adossagkiadasait emeli, Emellett emeli az üzleti szektor kamatait, ami lassítja a gazdaságot. Ezt a kormány támogatott hitelekkel kompenzálhatja, de ez megint emeli a kiadásait,
Nem nő az európai, német gazdaság, Ez látszik a hazai ipari termelésben, ha nem is 1 az 1ben. És ez mutatja, miert kell a német láb mellé Keletit is építeni,
Tavaly a rekordmagas honvédelmi költségvetés mellett, amit el is kötöttek 1.660 mrd, miért érezték mégis megszorításnak. Mert ennek értékéből a 2x15%-os éves infla sokat elvitt, Mert pl. korábbi éveknek megfelelő teljes költségvetést el kell költeni az új rendszerek működtetésére.
Ezek a magas költségek ha ma már mérsékelten is nőnek, de idén ugyanúgy húzzák a honvédelmi büdzsét, sőt ahogy több minden jön még jobban. Ugyanúgy az emelkedő bérköltségek, figyelembe véve a toborzást is.
Amíg 20 előtt a lassabban növekvő büdzsé nulla % inflációs környezetben érezhető többletpénzt mutatott, most egy gyorsabban növekvő büdzsé pénzlvonasnak érezhető,mert a kiadások gyorsabban nőnek és ezt nem követi a kassza, ezért elvonások, befagyasztások vannak.