A nemet titkoszolgalattol, mindenki tudja, mar valaszoltam. Mi ebben a fura?
Nekem semmi.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A nemet titkoszolgalattol, mindenki tudja, mar valaszoltam. Mi ebben a fura?
Oke, ez igy mar korrekt.Mondtam már,hogy menjünk a beszélgetőbe,a Lengyel kajákról értekezni.
Diszkrétek kérdezem,mert nem szeretnék újabb ökörséget írni,hogy mitől is lett csak akkora a válság,amekkora?
Mennyi zsét is adott a szövetségi kormányzat a kereskedelmi bankoknak,hogy enyhítsék a válságot,hitel kihelyezéssel?
Honnan volt az a zsé?
Oke, ez igy mar korrekt.
Ez tobb kerdes:
1. A valsag azert lett akkora amekkora mert mind a republikanusok mind a demokratak fujtak a motrgage lufit a proli szavazoik kedveert, tehat rakenyszeritett (torvenyileg) az USA bankokat es jelzalogintezeteket, hogy akkor is adjanak hitelt ha jozan ember nem tenne, mert kellettt a szavazatok szerzesehez lakashoz/hazhoz juttatni az embereket. De ez meg csak az USA-ban okozott volna gondot. Viszont okosan kitalaltak, hogy ugy tudnak meg tobbet hitelezni (mivel ahogy az elso hsz-emben kifejtetten van egy szavatolotoke-korlat, nem veletlenul) ha egyszeruen a meglevo hiteleiket kiszervezik, ezert SPV-ken keresztul asset backed security-ket kezdtek el arulni (lenyegeben ezek a jelzalogaikkal fedezett kotvenyek voltak) kb. mindenkinek aki hajlando volt megvenni ezeket es persze mindenki hajlando volt, mivel ezek nem sima kotvenyek voltak, hanem jelzaloggal fedezet kotvenyek, ami sokkal jobban hangzik. A kotveny meg ugye ugyanugy egy bankal szembeni kovetelesrol szolo papir mint a te beteti szerzodesed. Aztan amikor a felelotlen (ami torvenyileg volt kenyszeritve!) hitelezes miatt a bankok bedoltek az USA-ban, akkor buktak vele a nemet bankok is akik a fo vasarloi voltak ezen kotvenyeknek. Innen mar csak egy apro lepes, hogy a nemet bankok mar nem tudtak forrast biztositani a kozepkelet-EU-i leanyaiknak, szoval a muszlim vilagot leszamitva mindenhol valsag lett. Tehat ezert lett nagy a valsag. (a muszlim gazdasag azert sokkal valsagallobb, mert nem engedi a pusztan profitert vallalt kockazatot, ha nincs benne kezzelfoghato produktum, tehat nem ad neked a bank csak ugy hitelt kamatra, hanem te bemehetsz a bankba az otleteddel, hogy neked kellene egy uj ferrari, de neked nincs meg csak az ar fele, de a bank megvehetne maganak, mert o gazdag, es aztan eledhatna neked (kicsit tobbert mint vette, mert a munkaert jar neki a profit), de legyen mar olyan jofej a bank, hogy puszta kedvessegbol negedje meg neked, hogy 12 reszletben fizess. Tehat nincs felelotlen hitelezes, kell egy elfogadhato, normalis hitelcel (egy auto megvetele), de attol meg ugyanugy megy minden mint europaban ,hivatalosan ugyan nincs kamat, de megis konnyeden ki tudjuk zamitani itt is azt, hogy mennyi volt a belso kamat, stb... Vagy egy tozsden sem vehetsz egy tonan buzat, ha utana a az erteke valtozasa utan egy percel meg eladod,... tehat nem engedi a spekulaciot. Ettol sokkal valsagallobb, de epp ezert elmaradottabbak is a muszlim orszagok. Talan a ketto kozotti modszer lenne jo. Epp ezert rosszak az elso hsz-edben hivatkozott elmeletek, mivel valoban vannak problemak, spekulaciok, amikre kellenek valaszok, megoldasok, (ez lehet pl. a muszlim bankrendszer egyes elemeninek atvetele), de a Drabik-felek, akik ugyan latjak hogy gondok vannak a vilagban (na jo, ki nem...) erre nem tudnak valaszt adni, mivel egyreszt hianyzik a lexikalis tudas, masreszt ezt nagyot mondasokkal, osszeeskuveselmeletekkel kompenzaljak, igy lejaratva magukat, pedig a problemafelvetes jogos lehet es megoldast is lehet ra talalni. (ahogy voltak is olyan szabalyozasok mondjuk pl. az 50-es - 80-es evek nyugateuropajaban amik megeloztek sok spekulaciot, gazdasagi problemat).
2. a Szovetsegi kormany valoban pumplat egy csomo penzt a gazdasagba, de nem esz nelkul. Sok (nagyon sok) bankot hagytak becsodolni, mondvan ez a kapitalizmus. Amire gondolsz az a quantitative easing ami a kamatok lenyomasan keresztul bejott, (ehhez kellett az is az USA-ban hogy ott a lakossag kezeben is van boven reszveny), a bepumpalt penz helyrehozta a gazdasagot, nem veletlen, hogy kb. az osszes sikeres valsagkezelo allam atvette a modszert (Mo is, eurozona is) Go ellenben nem, ott Berlin bosszubol megtiltotta, miutan egy nepszavazasom elutasitottak Berlin-Frankfurt diktatumat, de ugyanakkor gyavak voltak a drachma bevezetesehez. Hogy a konkret kerdesre valaszoljak: az osszeget amit a FED koltott a QE soran, azt nem tudom fejbol es nincs is kedvem utana nezni, de sokat. Mo-rol viszont emlekszem, hogy az MNB egy trillio (!) HUF-t bocsajtott par eve a kerbankok rendelkezesere 3 feltetellel (1. rohadtolcson kapjak, tehat rohadtolcson is kell adniuk, 2. magyar allamkotvenyt (HUF-ban!) kell vasarolniuk, es 3. az MNB altal meghatarozott arfolyamon vesznek devizat az MNB-tol). Mo-n ez sikertortenet.
De gondolom te arra gondolsz, hogy ha csak ugy nyomtat a FED/MNB/EKB/... penzt abbol biztos baj lesz. Erre irtam korabban, hogy ez nem ilyen egyszeru. Egyreszt a penz nyomtatas a dolguk, masreszt ez nem helikopterpenz, igenis a gazdasag hatarozza meg az erteket, tehat ugyan arany nincs mogotte, de az adott gazdasagban megtermelt ertek es munka benne van, illetve az abba vetett bizalom. Tovabba az inflacio folyamatosan csokkenti a kinyomtatott penzt, tehat van egy termeszetes "kopasa" is a kinyomtatott penznek. Ettol fuggetltenul persze lehet hibazni, lehetnek hulye politikusok, de a vilag nem dol ossze azert mert ma mar nincs arany a penz mogott. (Vegulis te el tudod donteni, hogy ugyan nem kapsz aranyat a penzedert az MNB-tol, de a boltban kapsz erte kenyeret is meg BMW-t is. Ha ugy gondolod, hogy az adott penzen ezt nem tudod megvenni (mondjuk Kozepafriakai dode-ert) akkor ne vegyel kozepafrikai dodo-t vegyel HUF-t vagy euro-t vagy amiben megbizol.
Amikor masodjara irtad le hogy 8% "betet fedezet", akkor abbahagytam az olvasast. Sajnalom.Jó politikus lenne belőled,nem ez volt a kérdés,ill. nem is volt kérdésem,mármint az elején.
Semmit sem látok cáfolva,már előbb is leírtad,egy előző válaszodban,hogy 8% betét fedezet kell a kihelyezett hitelek mőgé,ha jól emlékszem,ami ua amit én írtam.
De mivel nem kíméled magad,leírom neked más szavakkal.
1913 óta,egy magáncég adja a zsét az usának,az általad írt 8% betét fedezettel,hogy meddig volt rajta arany fedezet,azt mindenkinek a fantáziájára bízom,de sokáig nem lehetett,mert a 70-es években szépen kikerült mögüle,mármint hivatalosan is.
Hogy azóta mennyi pénz lett poénra kibocsájtva,azt is rád bízom,az első hsz-m lényege az volt,ezt az Oroszok,akkor nem tehették meg,és később a szu se.
Erre is asszociálhattál volna abból,amit a pártfőtitkárok banki ismereteiről írtam,hogy nem önerőből voltak barmok,hanem direkt nem nyomtattak elég rubelt ahhoz,és a szu országok sem nyomtathattak eleget ahhoz,hogy úgy élhessenek,mint a népek nyugaton.
Aztán később ez begyűrűzött,és az usa átvett szinte mindent,a már említett módon kreált pénzel a világpiacon,tőzsdéken,stb.
A szu meg nem,pedig megtehette volna,a szu országokban minimum,és ez lett volna a mondandóm lényege,hogy ok nélkül voltunk csövesebbek a nyugati népeknél,vagy a nyugati népek voltak ok nélkül gazdagabbak a kelleténél,ahogy tetszik.
A részletek kb tökmindegy,mert ugyanazok delegálják a politikusokat is,akik a bankvezéreket,meg a gazdasági szakértőket is,meg az őket ellenőrző szervezetek tagjait is ,így annyit is érnek a hivatalos verziók,meg az ő válságkezelő stratégiák,stb.
Erre voltam bátor írni,hogy tanulhattak valamit ebből a fiaskóból,és most bővebb lesz/lehet a nadrágszíj keleten is.
Használj ékezetet,és olvass a sorok között,páran értették a lényeget.
Nem csak Drábik mondja ugyanezt,nekem tökmindegy mit gondolsz róla,a mondandó a lényeg,az összeesküvés elméletek itt nem játszanak,csak,hogy hogyan készül a dollár,a lényegen nem változtat,a sztori körülötte,döntsd el,hogy a sztori fedi a lényeget,vagy a sztorit a lényeg.
Amikor masodjara irtad le hogy 8% "betet fedezet", akkor abbahagytam az olvasast. Sajnalom.
Oke, tehat a hitelek mogott 100% (vagy tobb) a betet, mashogy nem lehetne. Erre, mintegy plusz biztositekent van 8% plusz szavatolotoke (ne menjunk most bele a par szazalekot jelento nagyon specialis esetekre).Jó, elismerem,ott is túloztam.
Szerintem a dollar mogott valamennyi reszben az amcsi gazdasag all(t), de nagy reszben mar a hadseregunk altal fenntartott gazdasagi rend.
Még a jó iljics is dobott egy arcost.
Már jóval iljics előtt sem kellettek(mindig)intervenciós csapatok,egy tisztességes forradalomhoz,csak némi pénz,az honnan is jött?
Jezusom, te nem ismered a gazdasag szo jelenteset? Nem gazdagsag, gazdasag!!
Hat ja... szamokat hoz... a kisnyugdijas anyoka is szamokat hozott az atlagos teli virusmolekulak szamat illetoen (es meglepoen pontos szamokat) mielott becsukta az ablakot,... hogy a szobaban levo szamitogepe ne kapjon el egy virust a hidegben.
Oke, tehat a hitelek mogott 100% (vagy tobb) a betet, mashogy nem lehetne. Erre, mintegy plusz biztositekent van 8% plusz szavatolotoke (ne menjunk most bele a par szazalekot jelento nagyon specialis esetekre).
Ha jol ertem te ugy gondolod, hogy a nem eleg rubel nyomtatas miatt elt szegenyen a keleti vilag. Nem azert. Hanem azert mert komcsik voltak. Meg azert mert eleve szegenyebb resze lett a vilagnak komcsi. Ha tobb penzt nyomtattak volna keleten, akkor csak az inflacio lett volna nagyobb. Teljesen jogosan senki sem bizott a komcsi penzekben (tehat a komcsi gazdasagokban), hiszen a kommunizmus egy bevallottan terrorista ideologia ("a kritika fegyvere nem nelkulozheti a fegyverek kritikajat").
USA meg kb, annyi dollart nyomtat (meg) amennyit akar, mivel kulpollal elerte, hogy csak dollarert lehet olajat adni-venni. De ezzel a lehetoseggel mas is elne, ha tudna, nincs benne semmi "szabalytalan". Illetve arrol nem is beszelve, hogy ez egy szelsoseges pelda, az osszes tobbi nyugati (gazdag) allam sem igy mukodik. USA-tol akar el is tekinthetunk, mert nagyon specialis pelda. Amugy ne felejtsuk el, hogy a petrodollar elott is a vilag legnagyobb gazdasaga volt es megnyertek 2 vh-t. Tehat boven eleg eros volt a gazdasaguk a dollar ertekehez aranyosan. Amugy amikor bejelentettek, hogy fokozatosan kivonjak az aranyat mogule, akkor az allamok nekialtak nemet markat venni, es mindenki abban tartotta a tartalekait (allamok). Ez annyira felnyomta a marka erteket (egyszeru kereslet-kinalat) hogy No mar fizikailag nem tudta visszanyomni es bejelentette, hogy jo akkor eddig tartott Breton-woods, er amennyit er, en nem vacakolok vele tobbet. Ebbol persze az lett, hogy a nemetek megjobban meggazdagodtak, de csak "rovid" tavon (par evtized) amikor mar olyan eros lett, hogy senki sem akarta megvenni a termekeiket (nem mindegy, hogy 100 markat vagy 100 frankot kellett valamiert fizetni) atneveztek eurora es sok naluk gyengebb gazdasagra rakenyszeritettek (de nem Svajcra ugye) hogy ez lehuzza az erteket es ujra versenykepesek legyenek. Tehat a makrookonomiaban nincs olyan hogy a magas jo, az alacsony rossz, a sok jo a keves rossz,... minden attol fugg hogy hat a model masik valtozojara. Na most eltertem a tematol, szoval ha azt irod, hogy a nyugat felelotlenul, arany fedezet nelkul csak ugy nyomtatgatja a penzt, akkor miert irod azt, hogy ennek a hianya vezetett keleten a szegenyseghez? Mi a problema, es mit javasolsz megoldaskent?
Pál, maradjunk annyiban, hogy te ebből semmit nem értesz. A Mortgage lufit meg az SPV-ket nagyon jól elmondtad, nem tudom hol tanultad informatikusként, talán a Morgan Stanley-nél, nem tudom, de hogy közgáz szakon Pénzügytanból nem mennél át a vizsgán, a hótziher. Hallottál már arról, hogy a kereskedelmi bankok hogy teremtik a pénzt? Pénzmultiplikátor, tartalékráta stb.? Ezekről hallottál már?
Mert ha hallottál volna róluk, akkor nem írnál olyat, hogy a hitelek mögött 100% vagy több a betét!
Hogy miért? Bemész mondjuk a CIB bankba, felveszel 1 millió Ft hitelt, aztán beteszed mondjuk az OTP-be.
Az OTP bank honnét a fenéből tudja, hogy a hozzá betett 1 millió Ft hitelből van?
Érted már?
Az OTP betétként fogja nyilvántartani azt az 1 millió Ft hitelt, amit a CIB-nél vettél fel, és aztán ezt a pénzt hitelezi ki tovább, másvalakinek...
Ez egy nagyon mélyreható elemzés, de ezzel a kínai-orosz összeborulással az a hibás, hogy annyi az értelme, mint annó az USA-USSR volt Németország ellen. Vagyis az USA lenyomásán után kb. semmiben működnének együtt – tekintve a megszerzendő céljaik azonosak. (Megjegyzendő, Kína és Oroszország vívott elég kisméretű háborút határvillongás címén).
Kína az oroszokra pont ugyanúgy tekint, mint a többi nyugati országra – nagyjából a Japán gaijin (vagy gaikokujin) jelzővel illetik őket. Ez jelent külföldit, de barbár az egyik mellékzöngéje. Szorgalmasan tanulnak tőlük, de partnereknek soha nem tekintenek senkit magukon kívül (lásd minden orosz tudás lemásolása).
A másik nagy hiány talán az egész az embereket magukat hagyja ki. Egy átlag munkásnak ha ötezret ajánl a másik cég gondolkozás nélkül megy át. Vagyis lehet, hogy a nyugati életforma igy vagy úgy virtuális pénzen mozog, de amíg az ész és a munkás oda fog vándorolni, mert többet kap, akkor nem fog a nagy USA-romboló álomért dolgozni. A nyugat minden hibája ellenére ad előrejutást, keleten vagy politika, vagy maffia a kitörés. Semmi más.
Ez az egész aranytartalékos dolgon csak az a legnagyobb seb, ami a bitconon mutatkozik meg leginkább. Vagyis amit előttem írtak, hogy az USA esetében nem az aranytartalék miatt tehetik amit. Szerintem viszont nem is csak az USA hadereje miatt, hanem az eszme okán.
Ennyire sem bonyolult,eddig még minden bank megrogyott,amikor a betések egyszerre ki akarták venni a zsét.
Akkor biztos létező pénzt kölcsönöznek ki,ez egyértelmű.
Móka az egész,csak nem minket mulattatnak vele.
Boccs, de nem ez a főállásom így nem mindig tudok bonyolult posztokat írni. A problémáim számosak de egyszerűek. Amiket írtál azok száz évvel ezelőtt gazdaságfilozófiának elmentek.Brillinas erv. Eddig kb. 10-15 ostobasagot (egy reszukre nincs mas szo) cincalt szet 32karatker es en, irva vagy 10-20 ervet, amibol eddigk egyet sem sikerult cafolni, mar csak azert sem mert az erveink 80-90%-ara nem is jott semmilyen valasz (pl. a belinkelt kepen levo bank-jegyere ra volt irva, hogy arany van mogotte...). Ezzel szemben itt vagy te egy darab lovat emlegetve, ami el kell ismerjuk: a legvegso erv.
Ellenben vannak itt olyanok akik nincsenek meggyozve arrol, hogy mi latjuk jol, megis kepesek voltak ertelmes kerdeseket, felveteseket tenni, es ok ertelmes valaszt is kaptak tolem, amivel vagy egyetertenek vagy nem, de mindenesetre veluk lehet erdemi beszelgetest folytatni. De ha te csak lovakrol tudsz irogatni, ahelyett hogy ervet irnal vagy elismerned, hogy igen 10 pontbol 9-ben igazam van, de egyel viszont nem ertesz egyet mivel ez vagy az... hat akkor magadat jaratod le, es jobban mintha a lovaddal lenne baj. Most komolyan, nem esett le hogy hogy mukodik az alairaasom? (Evola nem irt rola?)
Nem, ez hasonlat.Ez ám a logikusan felépített ellenérv...
Megteheti, ugyanúgy egy követelést multiplikál mintha pénzbetétje lenne. Ha van egy követelése az egyben egy "betét" is a másik oldalon.Ez is igaz.
Meg ugyan Pál szépen vissza tudja mondani a mortgage lufis, SPV-s, meg Asset Backed Security-s történetet, de az már pl. nem fogja fel, hogy ha a mortgage hiteleket kötvényekbe becsomagolták és eladták a tőzsdén, akkor tulajdonképpen a kereskedelmi bankok a fent lévő befektetési bankok (és NEM A BETÉTESEK!!!) pénzét hitelezték ki jelzáloghitelek formájában.
Miért? Nagyon egyszerű, azért mert amikor a jelzáloghiteleket becsomagolták értékpapírokba és eladták a tőzsdén, akkor a kapott vételárból a jelzáloghitelt nyújtó bank rögtön pénzéhez jutott, és nem kellett megvárnia, míg a jelzáloghitel adósa évek-évtizedek alatt visszafizeti a hitelét. Mivel a kereskedelmi bank rögtön a pénzéhez jutott, abból ismét újabb jelzáloghiteleket nyújthatott...
vagyis a pénz fentről jött, a befektetési bankoktól, azoknak meg a FED-től. Nem véletlen, hogy nem egy befektetési bank egyben Bank Holding Company is és közvetlenül a FED alá tartozik felügyeletileg és nem csak az SEC alá. A FED alá tartozás előnye az, hogy így a befektetési bankok hozzájutnak a FED által teremtett pénzhez stb. vagyis a pénz nem a betétesektől jön, éppen ellenkezőleg, a betétek keletkeznek a hitelekből.
(Példa: felveszel 5 millió Ft hitelt, veszel rajta autót, a vételárat átutalod az autókereskedő számlájára, ahol megjelenik mint betét. Minden betétként betett pénz eredete hitel.)
LOL. Te vagy informatikus amint azt mar kifejtetted az IA -rol szolo vitankban, en nem is kerdojelezem meg, hogy ahhoz ertesz. En viszont kozgazdasz vagyok. Es a kerbankok hitelei mogott (lenyegeben) csak betet van. (Ahogy fentebb emlitettem vannak specialis esetek, ha mondjuk mas security-ert a CB ad nekik forrast, de valojaban minden ertekpapir egy hitelviszonyt testesit meg, a te beteted is csak egy hitel a bank fele, mert a bankra szolo koveteles, tok mindegy, hogy milyen iranyu a Cash flow. De ha a CB ad penzt, akkor az a penz ott van, mondhatjuk, hogy a CB betette a betetet a bankba).Pál, maradjunk annyiban, hogy te ebből semmit nem értesz. A Mortgage lufit meg az SPV-ket nagyon jól elmondtad, nem tudom hol tanultad informatikusként, talán a Morgan Stanley-nél, nem tudom, de hogy közgáz szakon Pénzügytanból nem mennél át a vizsgán, a hótziher. Hallottál már arról, hogy a kereskedelmi bankok hogy teremtik a pénzt? Pénzmultiplikátor, tartalékráta stb.? Ezekről hallottál már?
Mert ha hallottál volna róluk, akkor nem írnál olyat, hogy a hitelek mögött 100% vagy több a betét!
Hogy miért? Bemész mondjuk a CIB bankba, felveszel 1 millió Ft hitelt, aztán beteszed mondjuk az OTP-be.
Az OTP bank honnét a fenéből tudja, hogy a hozzá betett 1 millió Ft hitelből van?
Érted már?
Az OTP betétként fogja nyilvántartani azt az 1 millió Ft hitelt, amit a CIB-nél vettél fel, és aztán ezt a pénzt hitelezi ki tovább, másvalakinek...
De hat pont en irtam ezt le!! Mi a gond azzal, ha a betetet a FED teszi be?? Neki nincs joga hozza? Csak te helyezhetsz el betet? Ne kezdjuk mar az elejerol, hogy a FED milyen jogon csinal penzt...konyorgom! Azon mar egy napja tul vagyunk!!Miért? Nagyon egyszerű, azért mert amikor a jelzáloghiteleket becsomagolták értékpapírokba és eladták a tőzsdén, akkor a kapott vételárból a jelzáloghitelt nyújtó bank rögtön pénzéhez jutott, és nem kellett megvárnia, míg a jelzáloghitel adósa évek-évtizedek alatt visszafizeti a hitelét. Mivel a kereskedelmi bank rögtön a pénzéhez jutott, abból ismét újabb jelzáloghiteleket nyújthatott...
vagyis a pénz fentről jött, a befektetési bankoktól, azoknak meg a FED-től.
Koszonom... megmentetted az emberisegbe vetett hitemet most.Megteheti, ugyanúgy egy követelést multiplikál mintha pénzbetétje lenne. Ha van egy követelése az egyben egy "betét" is a másik oldalon.
Úgy látom ugyanazt a problémát kergeted mint máshol is két napja.
Globálisan emészthető filozófia, globális paradigma = Birodalom.
Oke, ez kb. mind igaz amit irsz most. De pontosan melyik reszet tamasztja ez ala az eredeti Drabik-fele hsz-nek? En ugyanis mast nem csinaltam, mint azt cafoltam. (Igen, nagyon alap, szazeves tetelekkel, mivel meg az alapok sem voltak rendben ott. Hogy lehet ma azon meglepodni, hogy a CB-k penzt gyartanak? Hogy lehet a penzmultiplikatort felreerteni? Szoval meg igy is tul bonyolultnak bizonyult nemelyik ervem...)Boccs, de nem ez a főállásom így nem mindig tudok bonyolult posztokat írni. A problémáim számosak de egyszerűek. Amiket írtál azok száz évvel ezelőtt gazdaságfilozófiának elmentek.
A fedezeti ráta ma a súllyal is rendelkező jegybankok esetében jellemzően nulla és két százalék között mozog, inkább a nulla felé, azaz a kereskedelmi bankok ma már deklaráltan is szabadon bocsáthatnak ki pénzt. Ennek jelentősége eddig sem nagyon volt lévén a multiplikátor elv miatt a kereskedelmi bank ezt eddig is megtehette. A jegybanki alappénz jelentősége ma gyakorlatilag nulla. A ker. banki pénzkibocsátás a szolidabb gazdaságokban is öt hatszor egyébként meg akárhányszor meghaladja ezt. A helyzet ma már sokkal inkább fordított és jegybankok mennek a diktátum után, megpróbálva egyensúlyozni a pillanatnyi igények szerint.
Nemzeti bank, nemzetállam, nemzeti valuta a bármilyen pénznemről bármilyen pénznemre korlátlanul átváltható, a szinte korlátlanul szabadon mozgó tőke korában gazdasági, pénzügyi szempontból értelmezhetetlen. A pénzpiacokon egy kisebb állam éves GDP-je naponta, kétnaponta, hetente fordul meg, nincs súlyunk. A kereskedelmi forgalomban forgó pénzek fedezetét olyan áruk, szolgáltatások, egyéb immateriális javak jelentik amiket nem államok hanem már réges régen államok felett álló cégek termelnek meg. Némelyek összterméke, pénzügyi forgalma sokkal több mint a nagy államok teljes éves GDP-je.
Már régen nem amerikai dollár meg orosz rubel van hanem Microsoft, Apple, Esso, Google, dollár és Gazprom rubel.
Globális gazdaság van és globális pénz.
Úgy hívják, hogy pénz és helyenként más néven nevezik meg más számokkal jelzik a mennyiségét. De ez ugyanaz a pénz.
A fogalomban lévő pénzmennyiségről meg meddő dolog vitatkozni, mert az egymás közti banki váltók a napi kereskedelemben használt pénzpiaci eszközök értékét 50- 100- szorosan meghaladják. Ezek piacra ömlését a különböző likviditású eszközök, a legextrémebb esetekben a teljes bukást törvényszerűen magukban hordozó befektetések akadályozzák meg.
A dollárt egyedül a saját tömege tartja a felszínen semmi más. Elfogadták világpénznek és most ez a világpénz. Le lehetne cserélni csak egy rohadt kényes, lassú folyamat lenne. Felesleges vele birkózni , nem az a lényeg hogy hívják, az lényeg, hogy ki bocsátja ki és milyen feltételek mellett.
Az USA gazdaságban betöltött szerepének ehhez már semmi köze.