A pénz világa

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Mondtam már,hogy menjünk a beszélgetőbe,a Lengyel kajákról értekezni.
Diszkrétek kérdezem,mert nem szeretnék újabb ökörséget írni,hogy mitől is lett csak akkora a válság,amekkora?
Mennyi zsét is adott a szövetségi kormányzat a kereskedelmi bankoknak,hogy enyhítsék a válságot,hitel kihelyezéssel?
Honnan volt az a zsé?
Oke, ez igy mar korrekt.
Ez tobb kerdes:
1. A valsag azert lett akkora amekkora mert mind a republikanusok mind a demokratak fujtak a motrgage lufit a proli szavazoik kedveert, tehat rakenyszeritett (torvenyileg) az USA bankokat es jelzalogintezeteket, hogy akkor is adjanak hitelt ha jozan ember nem tenne, mert kellettt a szavazatok szerzesehez lakashoz/hazhoz juttatni az embereket. De ez meg csak az USA-ban okozott volna gondot. Viszont okosan kitalaltak, hogy ugy tudnak meg tobbet hitelezni (mivel ahogy az elso hsz-emben kifejtetten van egy szavatolotoke-korlat, nem veletlenul) ha egyszeruen a meglevo hiteleiket kiszervezik, ezert SPV-ken keresztul asset backed security-ket kezdtek el arulni (lenyegeben ezek a jelzalogaikkal fedezett kotvenyek voltak) kb. mindenkinek aki hajlando volt megvenni ezeket es persze mindenki hajlando volt, mivel ezek nem sima kotvenyek voltak, hanem jelzaloggal fedezet kotvenyek, ami sokkal jobban hangzik. A kotveny meg ugye ugyanugy egy bankal szembeni kovetelesrol szolo papir mint a te beteti szerzodesed. Aztan amikor a felelotlen (ami torvenyileg volt kenyszeritve!) hitelezes miatt a bankok bedoltek az USA-ban, akkor buktak vele a nemet bankok is akik a fo vasarloi voltak ezen kotvenyeknek. Innen mar csak egy apro lepes, hogy a nemet bankok mar nem tudtak forrast biztositani a kozepkelet-EU-i leanyaiknak, szoval a muszlim vilagot leszamitva mindenhol valsag lett. Tehat ezert lett nagy a valsag. (a muszlim gazdasag azert sokkal valsagallobb, mert nem engedi a pusztan profitert vallalt kockazatot, ha nincs benne kezzelfoghato produktum, tehat nem ad neked a bank csak ugy hitelt kamatra, hanem te bemehetsz a bankba az otleteddel, hogy neked kellene egy uj ferrari, de neked nincs meg csak az ar fele, de a bank megvehetne maganak, mert o gazdag, es aztan eledhatna neked (kicsit tobbert mint vette, mert a munkaert jar neki a profit), de legyen mar olyan jofej a bank, hogy puszta kedvessegbol negedje meg neked, hogy 12 reszletben fizess. Tehat nincs felelotlen hitelezes, kell egy elfogadhato, normalis hitelcel (egy auto megvetele), de attol meg ugyanugy megy minden mint europaban ,hivatalosan ugyan nincs kamat, de megis konnyeden ki tudjuk zamitani itt is azt, hogy mennyi volt a belso kamat, stb... Vagy egy tozsden sem vehetsz egy tonan buzat, ha utana a az erteke valtozasa utan egy percel meg eladod,... tehat nem engedi a spekulaciot. Ettol sokkal valsagallobb, de epp ezert elmaradottabbak is a muszlim orszagok. Talan a ketto kozotti modszer lenne jo. Epp ezert rosszak az elso hsz-edben hivatkozott elmeletek, mivel valoban vannak problemak, spekulaciok, amikre kellenek valaszok, megoldasok, (ez lehet pl. a muszlim bankrendszer egyes elemeninek atvetele), de a Drabik-felek, akik ugyan latjak hogy gondok vannak a vilagban (na jo, ki nem...) erre nem tudnak valaszt adni, mivel egyreszt hianyzik a lexikalis tudas, masreszt ezt nagyot mondasokkal, osszeeskuveselmeletekkel kompenzaljak, igy lejaratva magukat, pedig a problemafelvetes jogos lehet es megoldast is lehet ra talalni. (ahogy voltak is olyan szabalyozasok mondjuk pl. az 50-es - 80-es evek nyugateuropajaban amik megeloztek sok spekulaciot, gazdasagi problemat).

2. a Szovetsegi kormany valoban pumplat egy csomo penzt a gazdasagba, de nem esz nelkul. Sok (nagyon sok) bankot hagytak becsodolni, mondvan ez a kapitalizmus. Amire gondolsz az a quantitative easing ami a kamatok lenyomasan keresztul bejott, (ehhez kellett az is az USA-ban hogy ott a lakossag kezeben is van boven reszveny), a bepumpalt penz helyrehozta a gazdasagot, nem veletlen, hogy kb. az osszes sikeres valsagkezelo allam atvette a modszert (Mo is, eurozona is) Go ellenben nem, ott Berlin bosszubol megtiltotta, miutan egy nepszavazasom elutasitottak Berlin-Frankfurt diktatumat, de ugyanakkor gyavak voltak a drachma bevezetesehez. Hogy a konkret kerdesre valaszoljak: az osszeget amit a FED koltott a QE soran, azt nem tudom fejbol es nincs is kedvem utana nezni, de sokat. Mo-rol viszont emlekszem, hogy az MNB egy trillio (!) HUF-t bocsajtott par eve a kerbankok rendelkezesere 3 feltetellel (1. rohadtolcson kapjak, tehat rohadtolcson is kell adniuk, 2. magyar allamkotvenyt (HUF-ban!) kell vasarolniuk, es 3. az MNB altal meghatarozott arfolyamon vesznek devizat az MNB-tol). Mo-n ez sikertortenet.
De gondolom te arra gondolsz, hogy ha csak ugy nyomtat a FED/MNB/EKB/... penzt abbol biztos baj lesz. Erre irtam korabban, hogy ez nem ilyen egyszeru. Egyreszt a penz nyomtatas a dolguk, masreszt ez nem helikopterpenz, igenis a gazdasag hatarozza meg az erteket, tehat ugyan arany nincs mogotte, de az adott gazdasagban megtermelt ertek es munka benne van, illetve az abba vetett bizalom. Tovabba az inflacio folyamatosan csokkenti a kinyomtatott penzt, tehat van egy termeszetes "kopasa" is a kinyomtatott penznek. Ettol fuggetltenul persze lehet hibazni, lehetnek hulye politikusok, de a vilag nem dol ossze azert mert ma mar nincs arany a penz mogott. (Vegulis te el tudod donteni, hogy ugyan nem kapsz aranyat a penzedert az MNB-tol, de a boltban kapsz erte kenyeret is meg BMW-t is. Ha ugy gondolod, hogy az adott penzen ezt nem tudod megvenni (mondjuk Kozepafriakai dode-ert) akkor ne vegyel kozepafrikai dodo-t vegyel HUF-t vagy euro-t vagy amiben megbizol.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 218
57 575
113
Oke, ez igy mar korrekt.
Ez tobb kerdes:
1. A valsag azert lett akkora amekkora mert mind a republikanusok mind a demokratak fujtak a motrgage lufit a proli szavazoik kedveert, tehat rakenyszeritett (torvenyileg) az USA bankokat es jelzalogintezeteket, hogy akkor is adjanak hitelt ha jozan ember nem tenne, mert kellettt a szavazatok szerzesehez lakashoz/hazhoz juttatni az embereket. De ez meg csak az USA-ban okozott volna gondot. Viszont okosan kitalaltak, hogy ugy tudnak meg tobbet hitelezni (mivel ahogy az elso hsz-emben kifejtetten van egy szavatolotoke-korlat, nem veletlenul) ha egyszeruen a meglevo hiteleiket kiszervezik, ezert SPV-ken keresztul asset backed security-ket kezdtek el arulni (lenyegeben ezek a jelzalogaikkal fedezett kotvenyek voltak) kb. mindenkinek aki hajlando volt megvenni ezeket es persze mindenki hajlando volt, mivel ezek nem sima kotvenyek voltak, hanem jelzaloggal fedezet kotvenyek, ami sokkal jobban hangzik. A kotveny meg ugye ugyanugy egy bankal szembeni kovetelesrol szolo papir mint a te beteti szerzodesed. Aztan amikor a felelotlen (ami torvenyileg volt kenyszeritve!) hitelezes miatt a bankok bedoltek az USA-ban, akkor buktak vele a nemet bankok is akik a fo vasarloi voltak ezen kotvenyeknek. Innen mar csak egy apro lepes, hogy a nemet bankok mar nem tudtak forrast biztositani a kozepkelet-EU-i leanyaiknak, szoval a muszlim vilagot leszamitva mindenhol valsag lett. Tehat ezert lett nagy a valsag. (a muszlim gazdasag azert sokkal valsagallobb, mert nem engedi a pusztan profitert vallalt kockazatot, ha nincs benne kezzelfoghato produktum, tehat nem ad neked a bank csak ugy hitelt kamatra, hanem te bemehetsz a bankba az otleteddel, hogy neked kellene egy uj ferrari, de neked nincs meg csak az ar fele, de a bank megvehetne maganak, mert o gazdag, es aztan eledhatna neked (kicsit tobbert mint vette, mert a munkaert jar neki a profit), de legyen mar olyan jofej a bank, hogy puszta kedvessegbol negedje meg neked, hogy 12 reszletben fizess. Tehat nincs felelotlen hitelezes, kell egy elfogadhato, normalis hitelcel (egy auto megvetele), de attol meg ugyanugy megy minden mint europaban ,hivatalosan ugyan nincs kamat, de megis konnyeden ki tudjuk zamitani itt is azt, hogy mennyi volt a belso kamat, stb... Vagy egy tozsden sem vehetsz egy tonan buzat, ha utana a az erteke valtozasa utan egy percel meg eladod,... tehat nem engedi a spekulaciot. Ettol sokkal valsagallobb, de epp ezert elmaradottabbak is a muszlim orszagok. Talan a ketto kozotti modszer lenne jo. Epp ezert rosszak az elso hsz-edben hivatkozott elmeletek, mivel valoban vannak problemak, spekulaciok, amikre kellenek valaszok, megoldasok, (ez lehet pl. a muszlim bankrendszer egyes elemeninek atvetele), de a Drabik-felek, akik ugyan latjak hogy gondok vannak a vilagban (na jo, ki nem...) erre nem tudnak valaszt adni, mivel egyreszt hianyzik a lexikalis tudas, masreszt ezt nagyot mondasokkal, osszeeskuveselmeletekkel kompenzaljak, igy lejaratva magukat, pedig a problemafelvetes jogos lehet es megoldast is lehet ra talalni. (ahogy voltak is olyan szabalyozasok mondjuk pl. az 50-es - 80-es evek nyugateuropajaban amik megeloztek sok spekulaciot, gazdasagi problemat).

2. a Szovetsegi kormany valoban pumplat egy csomo penzt a gazdasagba, de nem esz nelkul. Sok (nagyon sok) bankot hagytak becsodolni, mondvan ez a kapitalizmus. Amire gondolsz az a quantitative easing ami a kamatok lenyomasan keresztul bejott, (ehhez kellett az is az USA-ban hogy ott a lakossag kezeben is van boven reszveny), a bepumpalt penz helyrehozta a gazdasagot, nem veletlen, hogy kb. az osszes sikeres valsagkezelo allam atvette a modszert (Mo is, eurozona is) Go ellenben nem, ott Berlin bosszubol megtiltotta, miutan egy nepszavazasom elutasitottak Berlin-Frankfurt diktatumat, de ugyanakkor gyavak voltak a drachma bevezetesehez. Hogy a konkret kerdesre valaszoljak: az osszeget amit a FED koltott a QE soran, azt nem tudom fejbol es nincs is kedvem utana nezni, de sokat. Mo-rol viszont emlekszem, hogy az MNB egy trillio (!) HUF-t bocsajtott par eve a kerbankok rendelkezesere 3 feltetellel (1. rohadtolcson kapjak, tehat rohadtolcson is kell adniuk, 2. magyar allamkotvenyt (HUF-ban!) kell vasarolniuk, es 3. az MNB altal meghatarozott arfolyamon vesznek devizat az MNB-tol). Mo-n ez sikertortenet.
De gondolom te arra gondolsz, hogy ha csak ugy nyomtat a FED/MNB/EKB/... penzt abbol biztos baj lesz. Erre irtam korabban, hogy ez nem ilyen egyszeru. Egyreszt a penz nyomtatas a dolguk, masreszt ez nem helikopterpenz, igenis a gazdasag hatarozza meg az erteket, tehat ugyan arany nincs mogotte, de az adott gazdasagban megtermelt ertek es munka benne van, illetve az abba vetett bizalom. Tovabba az inflacio folyamatosan csokkenti a kinyomtatott penzt, tehat van egy termeszetes "kopasa" is a kinyomtatott penznek. Ettol fuggetltenul persze lehet hibazni, lehetnek hulye politikusok, de a vilag nem dol ossze azert mert ma mar nincs arany a penz mogott. (Vegulis te el tudod donteni, hogy ugyan nem kapsz aranyat a penzedert az MNB-tol, de a boltban kapsz erte kenyeret is meg BMW-t is. Ha ugy gondolod, hogy az adott penzen ezt nem tudod megvenni (mondjuk Kozepafriakai dode-ert) akkor ne vegyel kozepafrikai dodo-t vegyel HUF-t vagy euro-t vagy amiben megbizol.


Jó politikus lenne belőled,nem ez volt a kérdés,ill. nem is volt kérdésem,mármint az elején.
Semmit sem látok cáfolva,már előbb is leírtad,egy előző válaszodban,hogy 8% betét fedezet kell a kihelyezett hitelek mőgé,ha jól emlékszem,ami ua amit én írtam.
De mivel nem kíméled magad,leírom neked más szavakkal.
1913 óta,egy magáncég adja a zsét az usának,az általad írt 8% betét fedezettel,hogy meddig volt rajta arany fedezet,azt mindenkinek a fantáziájára bízom,de sokáig nem lehetett,mert a 70-es években szépen kikerült mögüle,mármint hivatalosan is.
Hogy azóta mennyi pénz lett poénra kibocsájtva,azt is rád bízom,az első hsz-m lényege az volt,ezt az Oroszok,akkor nem tehették meg,és később a szu se.
Erre is asszociálhattál volna abból,amit a pártfőtitkárok banki ismereteiről írtam,hogy nem önerőből voltak barmok,hanem direkt nem nyomtattak elég rubelt ahhoz,és a szu országok sem nyomtathattak eleget ahhoz,hogy úgy élhessenek,mint a népek nyugaton.
Aztán később ez begyűrűzött,és az usa átvett szinte mindent,a már említett módon kreált pénzel a világpiacon,tőzsdéken,stb.
A szu meg nem,pedig megtehette volna,a szu országokban minimum,és ez lett volna a mondandóm lényege,hogy ok nélkül voltunk csövesebbek a nyugati népeknél,vagy a nyugati népek voltak ok nélkül gazdagabbak a kelleténél,ahogy tetszik.
A részletek kb tökmindegy,mert ugyanazok delegálják a politikusokat is,akik a bankvezéreket,meg a gazdasági szakértőket is,meg az őket ellenőrző szervezetek tagjait is :D ,így annyit is érnek a hivatalos verziók,meg az ő válságkezelő stratégiák,stb.
Erre voltam bátor írni,hogy tanulhattak valamit ebből a fiaskóból,és most bővebb lesz/lehet a nadrágszíj keleten is.
Használj ékezetet,és olvass a sorok között,páran értették a lényeget.
Nem csak Drábik mondja ugyanezt,nekem tökmindegy mit gondolsz róla,a mondandó a lényeg,az összeesküvés elméletek itt nem játszanak,csak,hogy hogyan készül a dollár,a lényegen nem változtat,a sztori körülötte,döntsd el,hogy a sztori fedi a lényeget,vagy a sztorit a lényeg.
 

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Jó politikus lenne belőled,nem ez volt a kérdés,ill. nem is volt kérdésem,mármint az elején.
Semmit sem látok cáfolva,már előbb is leírtad,egy előző válaszodban,hogy 8% betét fedezet kell a kihelyezett hitelek mőgé,ha jól emlékszem,ami ua amit én írtam.
De mivel nem kíméled magad,leírom neked más szavakkal.
1913 óta,egy magáncég adja a zsét az usának,az általad írt 8% betét fedezettel,hogy meddig volt rajta arany fedezet,azt mindenkinek a fantáziájára bízom,de sokáig nem lehetett,mert a 70-es években szépen kikerült mögüle,mármint hivatalosan is.
Hogy azóta mennyi pénz lett poénra kibocsájtva,azt is rád bízom,az első hsz-m lényege az volt,ezt az Oroszok,akkor nem tehették meg,és később a szu se.
Erre is asszociálhattál volna abból,amit a pártfőtitkárok banki ismereteiről írtam,hogy nem önerőből voltak barmok,hanem direkt nem nyomtattak elég rubelt ahhoz,és a szu országok sem nyomtathattak eleget ahhoz,hogy úgy élhessenek,mint a népek nyugaton.
Aztán később ez begyűrűzött,és az usa átvett szinte mindent,a már említett módon kreált pénzel a világpiacon,tőzsdéken,stb.
A szu meg nem,pedig megtehette volna,a szu országokban minimum,és ez lett volna a mondandóm lényege,hogy ok nélkül voltunk csövesebbek a nyugati népeknél,vagy a nyugati népek voltak ok nélkül gazdagabbak a kelleténél,ahogy tetszik.
A részletek kb tökmindegy,mert ugyanazok delegálják a politikusokat is,akik a bankvezéreket,meg a gazdasági szakértőket is,meg az őket ellenőrző szervezetek tagjait is :D ,így annyit is érnek a hivatalos verziók,meg az ő válságkezelő stratégiák,stb.
Erre voltam bátor írni,hogy tanulhattak valamit ebből a fiaskóból,és most bővebb lesz/lehet a nadrágszíj keleten is.
Használj ékezetet,és olvass a sorok között,páran értették a lényeget.
Nem csak Drábik mondja ugyanezt,nekem tökmindegy mit gondolsz róla,a mondandó a lényeg,az összeesküvés elméletek itt nem játszanak,csak,hogy hogyan készül a dollár,a lényegen nem változtat,a sztori körülötte,döntsd el,hogy a sztori fedi a lényeget,vagy a sztorit a lényeg.
Amikor masodjara irtad le hogy 8% "betet fedezet", akkor abbahagytam az olvasast. Sajnalom.
 

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Jó, elismerem,ott is túloztam.:(
Oke, tehat a hitelek mogott 100% (vagy tobb) a betet, mashogy nem lehetne. Erre, mintegy plusz biztositekent van 8% plusz szavatolotoke (ne menjunk most bele a par szazalekot jelento nagyon specialis esetekre).
Ha jol ertem te ugy gondolod, hogy a nem eleg rubel nyomtatas miatt elt szegenyen a keleti vilag. Nem azert. Hanem azert mert komcsik voltak. Meg azert mert eleve szegenyebb resze lett a vilagnak komcsi. Ha tobb penzt nyomtattak volna keleten, akkor csak az inflacio lett volna nagyobb. Teljesen jogosan senki sem bizott a komcsi penzekben (tehat a komcsi gazdasagokban), hiszen a kommunizmus egy bevallottan terrorista ideologia ("a kritika fegyvere nem nelkulozheti a fegyverek kritikajat").

USA meg kb, annyi dollart nyomtat (meg) amennyit akar, mivel kulpollal elerte, hogy csak dollarert lehet olajat adni-venni. De ezzel a lehetoseggel mas is elne, ha tudna, nincs benne semmi "szabalytalan". Illetve arrol nem is beszelve, hogy ez egy szelsoseges pelda, az osszes tobbi nyugati (gazdag) allam sem igy mukodik. USA-tol akar el is tekinthetunk, mert nagyon specialis pelda. Amugy ne felejtsuk el, hogy a petrodollar elott is a vilag legnagyobb gazdasaga volt es megnyertek 2 vh-t. Tehat boven eleg eros volt a gazdasaguk a dollar ertekehez aranyosan. Amugy amikor bejelentettek, hogy fokozatosan kivonjak az aranyat mogule, akkor az allamok nekialtak nemet markat venni, es mindenki abban tartotta a tartalekait (allamok). Ez annyira felnyomta a marka erteket (egyszeru kereslet-kinalat) hogy No mar fizikailag nem tudta visszanyomni es bejelentette, hogy jo akkor eddig tartott Breton-woods, er amennyit er, en nem vacakolok vele tobbet. Ebbol persze az lett, hogy a nemetek megjobban meggazdagodtak, de csak "rovid" tavon (par evtized) amikor mar olyan eros lett, hogy senki sem akarta megvenni a termekeiket (nem mindegy, hogy 100 markat vagy 100 frankot kellett valamiert fizetni) atneveztek eurora es sok naluk gyengebb gazdasagra rakenyszeritettek (de nem Svajcra ugye) hogy ez lehuzza az erteket es ujra versenykepesek legyenek. Tehat a makrookonomiaban nincs olyan hogy a magas jo, az alacsony rossz, a sok jo a keves rossz,... minden attol fugg hogy hat a model masik valtozojara. Na most eltertem a tematol, szoval ha azt irod, hogy a nyugat felelotlenul, arany fedezet nelkul csak ugy nyomtatgatja a penzt, akkor miert irod azt, hogy ennek a hianya vezetett keleten a szegenyseghez? Mi a problema, es mit javasolsz megoldaskent?
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

32karakter

Well-Known Member
2011. február 21.
1 534
3 240
113
Szerintem a dollar mogott valamennyi reszben az amcsi gazdasag all(t), de nagy reszben mar a hadseregunk altal fenntartott gazdasagi rend.

SZVSZ a dollár mögött leginkább az elmúl cc 100 év áll. Nem volt olyan pillanat ez idő alatt, hogy dollárért ne tudtál volna kb bármilyen árucikket vásárolni - ami enm mondható el a világ kb összesegyéb valutájáról (igen, beleértve az angol fontot és a svájci frankot is).
Ez szerintem irgalmatlan erős bizalmi tőke.
Na, erre jön aztán az összes többi: a gazdaságuk, a hadseregük, a világban betöltött szerepük stbstbstb.

:D
Még a jó iljics is dobott egy arcost.

Már jóval iljics előtt sem kellettek(mindig)intervenciós csapatok,egy tisztességes forradalomhoz,csak némi pénz,az honnan is jött?
:rolleyes:

A tisztességes forradalomhoz nem csak némi pénz kell. Lehet, hogy egyes számítógépes játékokban lehet így - sikeres - forradalmat csinálni az ellenoldalnál, a valóságban ez azért nem így megy.
Mondjuk biztos nem hátráltatta Leninéket a kapott összeg, de nagyon, nagyon kíváncsi lennék, hogy Hoffmann hány vasat tartott még a tűzben rajtuk kívül - mert az öreg egy igazi tőrölfakadt szemétláda volt és szerintem messze nincs eléggé elismerve.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
Hat ja... szamokat hoz... a kisnyugdijas anyoka is szamokat hozott az atlagos teli virusmolekulak szamat illetoen (es meglepoen pontos szamokat) mielott becsukta az ablakot,... hogy a szobaban levo szamitogepe ne kapjon el egy virust a hidegben.

Ez ám a logikusan felépített ellenérv...
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
Oke, tehat a hitelek mogott 100% (vagy tobb) a betet, mashogy nem lehetne. Erre, mintegy plusz biztositekent van 8% plusz szavatolotoke (ne menjunk most bele a par szazalekot jelento nagyon specialis esetekre).
Ha jol ertem te ugy gondolod, hogy a nem eleg rubel nyomtatas miatt elt szegenyen a keleti vilag. Nem azert. Hanem azert mert komcsik voltak. Meg azert mert eleve szegenyebb resze lett a vilagnak komcsi. Ha tobb penzt nyomtattak volna keleten, akkor csak az inflacio lett volna nagyobb. Teljesen jogosan senki sem bizott a komcsi penzekben (tehat a komcsi gazdasagokban), hiszen a kommunizmus egy bevallottan terrorista ideologia ("a kritika fegyvere nem nelkulozheti a fegyverek kritikajat").

USA meg kb, annyi dollart nyomtat (meg) amennyit akar, mivel kulpollal elerte, hogy csak dollarert lehet olajat adni-venni. De ezzel a lehetoseggel mas is elne, ha tudna, nincs benne semmi "szabalytalan". Illetve arrol nem is beszelve, hogy ez egy szelsoseges pelda, az osszes tobbi nyugati (gazdag) allam sem igy mukodik. USA-tol akar el is tekinthetunk, mert nagyon specialis pelda. Amugy ne felejtsuk el, hogy a petrodollar elott is a vilag legnagyobb gazdasaga volt es megnyertek 2 vh-t. Tehat boven eleg eros volt a gazdasaguk a dollar ertekehez aranyosan. Amugy amikor bejelentettek, hogy fokozatosan kivonjak az aranyat mogule, akkor az allamok nekialtak nemet markat venni, es mindenki abban tartotta a tartalekait (allamok). Ez annyira felnyomta a marka erteket (egyszeru kereslet-kinalat) hogy No mar fizikailag nem tudta visszanyomni es bejelentette, hogy jo akkor eddig tartott Breton-woods, er amennyit er, en nem vacakolok vele tobbet. Ebbol persze az lett, hogy a nemetek megjobban meggazdagodtak, de csak "rovid" tavon (par evtized) amikor mar olyan eros lett, hogy senki sem akarta megvenni a termekeiket (nem mindegy, hogy 100 markat vagy 100 frankot kellett valamiert fizetni) atneveztek eurora es sok naluk gyengebb gazdasagra rakenyszeritettek (de nem Svajcra ugye) hogy ez lehuzza az erteket es ujra versenykepesek legyenek. Tehat a makrookonomiaban nincs olyan hogy a magas jo, az alacsony rossz, a sok jo a keves rossz,... minden attol fugg hogy hat a model masik valtozojara. Na most eltertem a tematol, szoval ha azt irod, hogy a nyugat felelotlenul, arany fedezet nelkul csak ugy nyomtatgatja a penzt, akkor miert irod azt, hogy ennek a hianya vezetett keleten a szegenyseghez? Mi a problema, es mit javasolsz megoldaskent?

Pál, maradjunk annyiban, hogy te ebből semmit nem értesz. A Mortgage lufit meg az SPV-ket nagyon jól elmondtad, nem tudom hol tanultad informatikusként, talán a Morgan Stanley-nél, nem tudom, de hogy közgáz szakon Pénzügytanból nem mennél át a vizsgán, a hótziher. Hallottál már arról, hogy a kereskedelmi bankok hogy teremtik a pénzt? Pénzmultiplikátor, tartalékráta stb.? Ezekről hallottál már?
Mert ha hallottál volna róluk, akkor nem írnál olyat, hogy a hitelek mögött 100% vagy több a betét!
Hogy miért? Bemész mondjuk a CIB bankba, felveszel 1 millió Ft hitelt, aztán beteszed mondjuk az OTP-be.
Az OTP bank honnét a fenéből tudja, hogy a hozzá betett 1 millió Ft hitelből van?
Érted már?
Az OTP betétként fogja nyilvántartani azt az 1 millió Ft hitelt, amit a CIB-nél vettél fel, és aztán ezt a pénzt hitelezi ki tovább, másvalakinek...
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 218
57 575
113
Pál, maradjunk annyiban, hogy te ebből semmit nem értesz. A Mortgage lufit meg az SPV-ket nagyon jól elmondtad, nem tudom hol tanultad informatikusként, talán a Morgan Stanley-nél, nem tudom, de hogy közgáz szakon Pénzügytanból nem mennél át a vizsgán, a hótziher. Hallottál már arról, hogy a kereskedelmi bankok hogy teremtik a pénzt? Pénzmultiplikátor, tartalékráta stb.? Ezekről hallottál már?
Mert ha hallottál volna róluk, akkor nem írnál olyat, hogy a hitelek mögött 100% vagy több a betét!
Hogy miért? Bemész mondjuk a CIB bankba, felveszel 1 millió Ft hitelt, aztán beteszed mondjuk az OTP-be.
Az OTP bank honnét a fenéből tudja, hogy a hozzá betett 1 millió Ft hitelből van?
Érted már?
Az OTP betétként fogja nyilvántartani azt az 1 millió Ft hitelt, amit a CIB-nél vettél fel, és aztán ezt a pénzt hitelezi ki tovább, másvalakinek...


Ennyire sem bonyolult,eddig még minden bank megrogyott,amikor a betések egyszerre ki akarták venni a zsét.
Akkor biztos létező pénzt kölcsönöznek ki,ez egyértelmű.
Móka az egész,csak nem minket mulattatnak vele.
 
  • Tetszik
Reactions: vendeg2 and gergo55

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 218
57 575
113
Ez egy nagyon mélyreható elemzés, de ezzel a kínai-orosz összeborulással az a hibás, hogy annyi az értelme, mint annó az USA-USSR volt Németország ellen. Vagyis az USA lenyomásán után kb. semmiben működnének együtt – tekintve a megszerzendő céljaik azonosak. (Megjegyzendő, Kína és Oroszország vívott elég kisméretű háborút határvillongás címén).

Kína az oroszokra pont ugyanúgy tekint, mint a többi nyugati országra – nagyjából a Japán gaijin (vagy gaikokujin) jelzővel illetik őket. Ez jelent külföldit, de barbár az egyik mellékzöngéje. Szorgalmasan tanulnak tőlük, de partnereknek soha nem tekintenek senkit magukon kívül (lásd minden orosz tudás lemásolása).

A másik nagy hiány talán az egész az embereket magukat hagyja ki. Egy átlag munkásnak ha ötezret ajánl a másik cég gondolkozás nélkül megy át. Vagyis lehet, hogy a nyugati életforma igy vagy úgy virtuális pénzen mozog, de amíg az ész és a munkás oda fog vándorolni, mert többet kap, akkor nem fog a nagy USA-romboló álomért dolgozni. A nyugat minden hibája ellenére ad előrejutást, keleten vagy politika, vagy maffia a kitörés. Semmi más.

Ez az egész aranytartalékos dolgon csak az a legnagyobb seb, ami a bitconon mutatkozik meg leginkább. Vagyis amit előttem írtak, hogy az USA esetében nem az aranytartalék miatt tehetik amit. Szerintem viszont nem is csak az USA hadereje miatt, hanem az eszme okán.


Szerintem több eszük van annál,minthogy egymásnak essenek,mert akkor mindkettő meggyengül,és a nyugat felzabálja őket,amíg van nyugat,addig létszükséglet egymásnak Oo-Kína.

A nyugati létformával csak az a baj,hogy csak a birodalmon belül van jólét,meg minden, ami a világ elenyésző része,mondjuk a nyolcada,talán még egy nyolcad a periféria,ahol úgy-ahogy,de az is inkább csak hullámzik,és kész,a többi meg ugye dél,és közép amerika,India,Indokína,arab világ,fekete afrika élhet mélyszegénységben,és örüljön neki,mert megy a demokrácia,hogy ihaj!
Amennyi embert ezért a fantasztikus nyugati életformáért megöltek,földönfutóvá tettek,stb,és szorgalmasan teszik most is,hát a kommunizmus,meg mao csak ipari tanulók lehetnek.
Szerintem valahol félúton lesz a megoldás,picit élhetőbbé kell tenni a nem petifériát is.
Ha most elb@ssza Kína,meg az Oroszok,akkor nekünk sz@rral meszeltek,de ha észnél lesznek,akkor még lehet belőlünk valami.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
Ennyire sem bonyolult,eddig még minden bank megrogyott,amikor a betések egyszerre ki akarták venni a zsét.
Akkor biztos létező pénzt kölcsönöznek ki,ez egyértelmű.
Móka az egész,csak nem minket mulattatnak vele.

Ez is igaz.

Meg ugyan Pál szépen vissza tudja mondani a mortgage lufis, SPV-s, meg Asset Backed Security-s történetet, de az már pl. nem fogja fel, hogy ha a mortgage hiteleket kötvényekbe becsomagolták és eladták a tőzsdén, akkor tulajdonképpen a kereskedelmi bankok a fent lévő befektetési bankok (és NEM A BETÉTESEK!!!) pénzét hitelezték ki jelzáloghitelek formájában.
Miért? Nagyon egyszerű, azért mert amikor a jelzáloghiteleket becsomagolták értékpapírokba és eladták a tőzsdén, akkor a kapott vételárból a jelzáloghitelt nyújtó bank rögtön pénzéhez jutott, és nem kellett megvárnia, míg a jelzáloghitel adósa évek-évtizedek alatt visszafizeti a hitelét. Mivel a kereskedelmi bank rögtön a pénzéhez jutott, abból ismét újabb jelzáloghiteleket nyújthatott...
vagyis a pénz fentről jött, a befektetési bankoktól, azoknak meg a FED-től. Nem véletlen, hogy nem egy befektetési bank egyben Bank Holding Company is és közvetlenül a FED alá tartozik felügyeletileg és nem csak az SEC alá. A FED alá tartozás előnye az, hogy így a befektetési bankok hozzájutnak a FED által teremtett pénzhez stb. vagyis a pénz nem a betétesektől jön, éppen ellenkezőleg, a betétek keletkeznek a hitelekből.
(Példa: felveszel 5 millió Ft hitelt, veszel rajta autót, a vételárat átutalod az autókereskedő számlájára, ahol megjelenik mint betét. Minden betétként betett pénz eredete hitel.)
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and gergo55

melampo

Well-Known Member
2014. április 20.
2 184
2 880
113
Brillinas erv. Eddig kb. 10-15 ostobasagot (egy reszukre nincs mas szo) cincalt szet 32karatker es en, irva vagy 10-20 ervet, amibol eddigk egyet sem sikerult cafolni, mar csak azert sem mert az erveink 80-90%-ara nem is jott semmilyen valasz (pl. a belinkelt kepen levo bank-jegyere ra volt irva, hogy arany van mogotte...). Ezzel szemben itt vagy te egy darab lovat emlegetve, ami el kell ismerjuk: a legvegso erv.
Ellenben vannak itt olyanok akik nincsenek meggyozve arrol, hogy mi latjuk jol, megis kepesek voltak ertelmes kerdeseket, felveteseket tenni, es ok ertelmes valaszt is kaptak tolem, amivel vagy egyetertenek vagy nem, de mindenesetre veluk lehet erdemi beszelgetest folytatni. De ha te csak lovakrol tudsz irogatni, ahelyett hogy ervet irnal vagy elismerned, hogy igen 10 pontbol 9-ben igazam van, de egyel viszont nem ertesz egyet mivel ez vagy az... hat akkor magadat jaratod le, es jobban mintha a lovaddal lenne baj. Most komolyan, nem esett le hogy hogy mukodik az alairaasom? (Evola nem irt rola?)
Boccs, de nem ez a főállásom így nem mindig tudok bonyolult posztokat írni. A problémáim számosak de egyszerűek. Amiket írtál azok száz évvel ezelőtt gazdaságfilozófiának elmentek.
A fedezeti ráta ma a súllyal is rendelkező jegybankok esetében jellemzően nulla és két százalék között mozog, inkább a nulla felé, azaz a kereskedelmi bankok ma már deklaráltan is szabadon bocsáthatnak ki pénzt. Ennek jelentősége eddig sem nagyon volt lévén a multiplikátor elv miatt a kereskedelmi bank ezt eddig is megtehette. A jegybanki alappénz jelentősége ma gyakorlatilag nulla. A ker. banki pénzkibocsátás a szolidabb gazdaságokban is öt hatszor egyébként meg akárhányszor meghaladja ezt. A helyzet ma már sokkal inkább fordított és jegybankok mennek a diktátum után, megpróbálva egyensúlyozni a pillanatnyi igények szerint.
Nemzeti bank, nemzetállam, nemzeti valuta a bármilyen pénznemről bármilyen pénznemre korlátlanul átváltható, a szinte korlátlanul szabadon mozgó tőke korában gazdasági, pénzügyi szempontból értelmezhetetlen. A pénzpiacokon egy kisebb állam éves GDP-je naponta, kétnaponta, hetente fordul meg, nincs súlyunk. A kereskedelmi forgalomban forgó pénzek fedezetét olyan áruk, szolgáltatások, egyéb immateriális javak jelentik amiket nem államok hanem már réges régen államok felett álló cégek termelnek meg. Némelyek összterméke, pénzügyi forgalma sokkal több mint a nagy államok teljes éves GDP-je.
Már régen nem amerikai dollár meg orosz rubel van hanem Microsoft, Apple, Esso, Google, dollár és Gazprom rubel.
Globális gazdaság van és globális pénz.
Úgy hívják, hogy pénz és helyenként más néven nevezik meg más számokkal jelzik a mennyiségét. De ez ugyanaz a pénz.
A fogalomban lévő pénzmennyiségről meg meddő dolog vitatkozni, mert az egymás közti banki váltók a napi kereskedelemben használt pénzpiaci eszközök értékét 50- 100- szorosan meghaladják. Ezek piacra ömlését a különböző likviditású eszközök, a legextrémebb esetekben a teljes bukást törvényszerűen magukban hordozó befektetések akadályozzák meg.
A dollárt egyedül a saját tömege tartja a felszínen semmi más. Elfogadták világpénznek és most ez a világpénz. Le lehetne cserélni csak egy rohadt kényes, lassú folyamat lenne. Felesleges vele birkózni , nem az a lényeg hogy hívják, az lényeg, hogy ki bocsátja ki és milyen feltételek mellett.
Az USA gazdaságban betöltött szerepének ehhez már semmi köze.
 

melampo

Well-Known Member
2014. április 20.
2 184
2 880
113
Ez is igaz.

Meg ugyan Pál szépen vissza tudja mondani a mortgage lufis, SPV-s, meg Asset Backed Security-s történetet, de az már pl. nem fogja fel, hogy ha a mortgage hiteleket kötvényekbe becsomagolták és eladták a tőzsdén, akkor tulajdonképpen a kereskedelmi bankok a fent lévő befektetési bankok (és NEM A BETÉTESEK!!!) pénzét hitelezték ki jelzáloghitelek formájában.
Miért? Nagyon egyszerű, azért mert amikor a jelzáloghiteleket becsomagolták értékpapírokba és eladták a tőzsdén, akkor a kapott vételárból a jelzáloghitelt nyújtó bank rögtön pénzéhez jutott, és nem kellett megvárnia, míg a jelzáloghitel adósa évek-évtizedek alatt visszafizeti a hitelét. Mivel a kereskedelmi bank rögtön a pénzéhez jutott, abból ismét újabb jelzáloghiteleket nyújthatott...
vagyis a pénz fentről jött, a befektetési bankoktól, azoknak meg a FED-től. Nem véletlen, hogy nem egy befektetési bank egyben Bank Holding Company is és közvetlenül a FED alá tartozik felügyeletileg és nem csak az SEC alá. A FED alá tartozás előnye az, hogy így a befektetési bankok hozzájutnak a FED által teremtett pénzhez stb. vagyis a pénz nem a betétesektől jön, éppen ellenkezőleg, a betétek keletkeznek a hitelekből.
(Példa: felveszel 5 millió Ft hitelt, veszel rajta autót, a vételárat átutalod az autókereskedő számlájára, ahol megjelenik mint betét. Minden betétként betett pénz eredete hitel.)
Megteheti, ugyanúgy egy követelést multiplikál mintha pénzbetétje lenne. Ha van egy követelése az egyben egy "betét" is a másik oldalon.
Úgy látom ugyanazt a problémát kergeted mint máshol is két napja.
Globálisan emészthető filozófia, globális paradigma = Birodalom.:D
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and Pal

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Pál, maradjunk annyiban, hogy te ebből semmit nem értesz. A Mortgage lufit meg az SPV-ket nagyon jól elmondtad, nem tudom hol tanultad informatikusként, talán a Morgan Stanley-nél, nem tudom, de hogy közgáz szakon Pénzügytanból nem mennél át a vizsgán, a hótziher. Hallottál már arról, hogy a kereskedelmi bankok hogy teremtik a pénzt? Pénzmultiplikátor, tartalékráta stb.? Ezekről hallottál már?
Mert ha hallottál volna róluk, akkor nem írnál olyat, hogy a hitelek mögött 100% vagy több a betét!
Hogy miért? Bemész mondjuk a CIB bankba, felveszel 1 millió Ft hitelt, aztán beteszed mondjuk az OTP-be.
Az OTP bank honnét a fenéből tudja, hogy a hozzá betett 1 millió Ft hitelből van?
Érted már?
Az OTP betétként fogja nyilvántartani azt az 1 millió Ft hitelt, amit a CIB-nél vettél fel, és aztán ezt a pénzt hitelezi ki tovább, másvalakinek...
LOL. Te vagy informatikus amint azt mar kifejtetted az IA -rol szolo vitankban, en nem is kerdojelezem meg, hogy ahhoz ertesz. En viszont kozgazdasz vagyok. Es a kerbankok hitelei mogott (lenyegeben) csak betet van. (Ahogy fentebb emlitettem vannak specialis esetek, ha mondjuk mas security-ert a CB ad nekik forrast, de valojaban minden ertekpapir egy hitelviszonyt testesit meg, a te beteted is csak egy hitel a bank fele, mert a bankra szolo koveteles, tok mindegy, hogy milyen iranyu a Cash flow. De ha a CB ad penzt, akkor az a penz ott van, mondhatjuk, hogy a CB betette a betetet a bankba).
Mar miert kellene az OTP-nek tudnia, hogy a te beteted honnan van?
Olyanok szoktak ledobbeni a penzmultiplikatoron, hogy igy csinaljak a penzt a bankok akik most halljak ezt elosszor, sokszor sajnos csak kozgaz elso feleven es ha nem ertik meg, hogy nincs ebben semmi furcsa, akkor nekiallnak csalast kialtani. De vannak akik eljutnak a 2. felevig is es eszukbe sem jut ilyenre racsodalkozni. Ahol meg nem volt szocializmus ott meg emberemlekezet ota kozepiskolai anyag. (Egyebkent annyira, de annyira tudtam, hogy valaki kepes lesz a penzmultiplikatort felhozni, hogy "Ha, itt csalnak, lebuktak, itt csinaljak a kamupenzt, Drabik is megmondta...")
Es egy bank igenis nem adhatja ki az osszes betetet hitelbe, erre ertem, hogy nincs tobb hitel mint betet.
Nyilvan mondjuk egy penzugyi RT nem betetbol hitelez(ett) (de o is az anyaceg forrasabol, ami eredetileg betet volt!), de a klasszikus eset az az, hogy a takarekszov, kerbank, ... az bizony betetbol hitelez.
Es amikor te beteszel 100huf-t a CIB-bankba az meg kiadja hitelbe Mr. X-nek, majd Mr. X ezt a hitelt pl. az OTP-be betetbe teszi amit az OTP kiad hitelbe Mr. Y-nak, akkor hol is lett tobb a hitel mint a betet? Sehol, a nalad levo, a Mr. X-nel levo es a Mr. Y-nal levo osszes hitel es beteti szerzodesek osszege azonos, sot meg a hitel kevesebb is, mivel van egy kotelezo reserve rate a CB fele (ahogy azt te is irtad). A penzmultiplikatornak semmi, de semmi koze ahhoz, hogy a kerbankok ne betetbol hiteleznenek. (nem, nem a profitjukbol, abbol adoznak, majd a tulajdonosok kiveszik osztalekkent (a gyakorlatban a nagyjat amugy a managerek veszik ki ilyen-olyan cimen, nem is a tulajdonosok ma mar, de ha valamelyik evben ugy dontenek, hogy nincs osztalek, akkor az a penz is lenyegeben betet lesz (a bank sajat betetje, amit nem toled fogadott el, hanem onmagatol, tehat erre se lehet mondani, hogy kamu, meg nincs mogotte semmi.)).
Lehet nem betetbol is hitelt adni (pl. a szomszed uzsoras, de az total elhanyagolhato).
Amugy te is tudod, hogy azt, hogy a hitelek mogott betetek vannak, azt arra irtam, hogy a vitapartner a betetet keverte a szavatolotokevel, es a 100% boven jo volt peldanak, mert a szavatolo toke 8%-os kovetelmenyehez kepest mindegy hogy 90% vagy 100%, foleg, hogy odairtam zarojelbe, hogy tekintsunk el a specialis esetektol. De megha par szazalek elteres szamitana is, akkor sincs annak semmi koze a penzmultiplikatorhoz. A hitel betetbol van a fejlett vilagban.
Ne haragudj, de te bebizonyitottad, hogy nincs penzugyi vegzettseged, ami nem baj, csak akkor ne nagykepuskodj olyan hsz-ek utan amiket eddig a temaban irtal. (Drabik-orokseget vedesz, es van... arcod... leirni, hogy ki menne at penzugytanbol?!) Mondjuk ha jon egy bocsanatkeres, akkor oke, ha nem akkor ignore. (Igen, tudom, hogy nem fogsz a kardodba dolni egy ignore miatt, nem azert, csak elegem van abbol, hogy ha valaki hulye egy temahoz, akkor nem kerdez, hanem kioktatni probal... Mo tenyleg a 10 millio mindenhez IS erto orszaga... )
 

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Miért? Nagyon egyszerű, azért mert amikor a jelzáloghiteleket becsomagolták értékpapírokba és eladták a tőzsdén, akkor a kapott vételárból a jelzáloghitelt nyújtó bank rögtön pénzéhez jutott, és nem kellett megvárnia, míg a jelzáloghitel adósa évek-évtizedek alatt visszafizeti a hitelét. Mivel a kereskedelmi bank rögtön a pénzéhez jutott, abból ismét újabb jelzáloghiteleket nyújthatott...
vagyis a pénz fentről jött, a befektetési bankoktól, azoknak meg a FED-től.
De hat pont en irtam ezt le!! Mi a gond azzal, ha a betetet a FED teszi be?? Neki nincs joga hozza? Csak te helyezhetsz el betet? Ne kezdjuk mar az elejerol, hogy a FED milyen jogon csinal penzt...konyorgom! Azon mar egy napja tul vagyunk!!
 

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Megteheti, ugyanúgy egy követelést multiplikál mintha pénzbetétje lenne. Ha van egy követelése az egyben egy "betét" is a másik oldalon.
Úgy látom ugyanazt a problémát kergeted mint máshol is két napja.
Globálisan emészthető filozófia, globális paradigma = Birodalom.:D
Koszonom... megmentetted az emberisegbe vetett hitemet most.
 

Pal

Well-Known Member
2017. november 19.
2 018
1 519
113
Boccs, de nem ez a főállásom így nem mindig tudok bonyolult posztokat írni. A problémáim számosak de egyszerűek. Amiket írtál azok száz évvel ezelőtt gazdaságfilozófiának elmentek.
A fedezeti ráta ma a súllyal is rendelkező jegybankok esetében jellemzően nulla és két százalék között mozog, inkább a nulla felé, azaz a kereskedelmi bankok ma már deklaráltan is szabadon bocsáthatnak ki pénzt. Ennek jelentősége eddig sem nagyon volt lévén a multiplikátor elv miatt a kereskedelmi bank ezt eddig is megtehette. A jegybanki alappénz jelentősége ma gyakorlatilag nulla. A ker. banki pénzkibocsátás a szolidabb gazdaságokban is öt hatszor egyébként meg akárhányszor meghaladja ezt. A helyzet ma már sokkal inkább fordított és jegybankok mennek a diktátum után, megpróbálva egyensúlyozni a pillanatnyi igények szerint.
Nemzeti bank, nemzetállam, nemzeti valuta a bármilyen pénznemről bármilyen pénznemre korlátlanul átváltható, a szinte korlátlanul szabadon mozgó tőke korában gazdasági, pénzügyi szempontból értelmezhetetlen. A pénzpiacokon egy kisebb állam éves GDP-je naponta, kétnaponta, hetente fordul meg, nincs súlyunk. A kereskedelmi forgalomban forgó pénzek fedezetét olyan áruk, szolgáltatások, egyéb immateriális javak jelentik amiket nem államok hanem már réges régen államok felett álló cégek termelnek meg. Némelyek összterméke, pénzügyi forgalma sokkal több mint a nagy államok teljes éves GDP-je.
Már régen nem amerikai dollár meg orosz rubel van hanem Microsoft, Apple, Esso, Google, dollár és Gazprom rubel.
Globális gazdaság van és globális pénz.
Úgy hívják, hogy pénz és helyenként más néven nevezik meg más számokkal jelzik a mennyiségét. De ez ugyanaz a pénz.
A fogalomban lévő pénzmennyiségről meg meddő dolog vitatkozni, mert az egymás közti banki váltók a napi kereskedelemben használt pénzpiaci eszközök értékét 50- 100- szorosan meghaladják. Ezek piacra ömlését a különböző likviditású eszközök, a legextrémebb esetekben a teljes bukást törvényszerűen magukban hordozó befektetések akadályozzák meg.
A dollárt egyedül a saját tömege tartja a felszínen semmi más. Elfogadták világpénznek és most ez a világpénz. Le lehetne cserélni csak egy rohadt kényes, lassú folyamat lenne. Felesleges vele birkózni , nem az a lényeg hogy hívják, az lényeg, hogy ki bocsátja ki és milyen feltételek mellett.
Az USA gazdaságban betöltött szerepének ehhez már semmi köze.
Oke, ez kb. mind igaz amit irsz most. De pontosan melyik reszet tamasztja ez ala az eredeti Drabik-fele hsz-nek? En ugyanis mast nem csinaltam, mint azt cafoltam. (Igen, nagyon alap, szazeves tetelekkel, mivel meg az alapok sem voltak rendben ott. Hogy lehet ma azon meglepodni, hogy a CB-k penzt gyartanak? Hogy lehet a penzmultiplikatort felreerteni? Szoval meg igy is tul bonyolultnak bizonyult nemelyik ervem...)