Okés, akkor most elmagyarázom ugyanezt, ahogy a valóságban van, és nem a tankkönyvekben. Értéktartó funkció. A dollár azért tartja az értékét, mert világ szinten tartalékvaluta. Ez azt jelenti, hogy a FED büntetlenül nyomtatjatja a dollárt úgy, hogy az USA gazdasága nem nyújt hozzá fedezetet. A dollár azért nem inflálódik el az USA-ban, mert kikerül az USA-ból külföldre. Ugyanis az USA a FED által kinyomtatott dollárért vásárol, importál. Az import során az áru az USA-ba kerül, a dollár pedig külföldre, ahol lecsapódik mint tartalékvaluta. Azaz a dollár nem jut vissza az USA-ba, hanem külföldön marad. Ezért nincs odahaza az USA-ban a fedezetlen pénznyomtatás miatt infláció.
Mondok hasonlatot, többeknek hátha úgy lesz világosabb: képzeljetek el egy medencét, amelybe vizet töltesz. A medence kapacitása az, amennyi fedezetet az ország (pl. USA) gazdasága nyúlt a pénznyomtatáshoz. Ha több vizet töltesz a mendencébe, akkor az kicsordul, kifolyik. Szemléltesse ez az inflációt. Namármost az USA azzal, hogy a dollárt tartalékvalutává tette, a medencét lecserélte a VILÁGra. Ezt a VILÁGméretű medencét nehezebb a dollárral túltölteni, sokáig tart míg kicsordul.
Ezt használja ki az USA. Fedezetként a VILÁGot használja, ezért nyomtathat annyi pénz "büntetlenül"! Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy úgy nyomtat pénzt (dollár), hogy a pénzben megfogalmazott követelést nem neki (az USA-nak), hanem másnak (külföldnek, a VILÁGnak) kell teljesítenie.
Mégegyszer, azt fontos megérteni, hogy pl. Magyarország nem nyomtathat büntetlenül annyi forintot, amennyit akar, mert akkor túl sok lesz a forgalomban lévő pénz és elinflálódik a forint. Az USA ugyanezt megteheti, mégpedig azért, mert a dollár világpénz, és ezért kikerül az USA-ból külföldre. Ezért nem lesz neki belföldön infláció. Világ szinten dollárt-inflációt okozni meg nehezebb, ezért egy darabig büntetlenül folytathatják a fedezetlen dollár nyomtatást.
Röviden, nem azért tartalékvaluta a dollár, mert értékálló, hanem attól lesz értékálló, mert világ szinten tartalékvaluta. A világot nehezebb túltölteni dollárral, ezért a dollár mint világpénz nehezebben inflálódik el a fedezetlen pénzkibocsátás ellenére.
Pár szóban még az ALAPKAMATról.
"Az oroszok meg is emelték az alapkamatot valami 12%-ral, miközben a világon mindenhol 0% volt a kamat!!"
Igen, de ennek nem az az oka, amit gondolsz. A dollár alapkamatát azért tartotta 0% körüli szinten a FED, hogy megelőzzék a dollár inflációt. Ugyanis ha az alapkamat alacsony, akkor a betéti kamatok is alacsonyak. Ezért az emberek a pénzüket nem teszik be a bankba, hanem otthon tartják készpénzben a "kispárnában". Ez azért előzi meg az inflációt, mert ugye az a pénz, amely nincs a bankban mint BETÉT, azt nem lehet kihitelezni. Ennek hatására a kereskedelmi bankok által hitelezéssel teremtett pénz aránya csökken.
Erre azért volt szükség, hogy a FED a QE-vel büntetlenül (azaz infláció okozása nélkül) nyomtathassa a dollárt. Példa:
QE előtt:
1000 dollár jegybanki pénz 5% tartalékráta mellett bekerül a kereskedelmi bankokba akkor a kereskedelmi bankok csinálnak belőle 20,000 dollárt.
QE alatt:
10,000 dollár jegybanki pénz 5% tartalékráta mellett bekerül a kereskedelmi bankokba, akkor a kereskedelmi bankok csinálnak belőle 200,000 dollárt.
200,000 / 20,000 = 10. Ha közben a gazdaság teljesítménye azonos, akkor ez 10x-es infláció.
Mit lehet tenni? El kell érni, hogy a jegybank által kinyomtatott 10,000 dollárt az emberek ne tegyék be a kereskedelmi bankokba. Hogyan? Legyen az alapkamat alacsony és akkor a hitel és betéti kamatok is alacsonyak. Ilyen feltételek mellett az emberek nem tartják a bankban a pénzt. Mutatom hogy néz ki a példában:
QE alatt alacsony alapkamattal:
10,000 dollár jegybanki pénz, de ez a pénz az alacsony kamatszint miatt (többségében) nem kerül be a kereskedelmi bankokba, hanem kicsapódik készpénzként (!), akkor a kereskedelmi bankok nem tudják multiplikálni a pénzt, és nem lesz belőle teremtve 200,000 dollár. A végeredmény az, hogy bár a FED 10x annyit pénzt nyomtatott (1000 helyett 10,000-t) de mégsem lesz infláció, mert a kereskedelmi bankok pénzmultiplikációja elmarad.
Ezért tartották alacsonyan a dollár alapkamatot, és féltek annyira megemelni. Nem is emelték meg csak utóbb, de azt is óvatosan.
Nézd csak meg! Mikor csökkentette a FED a dollár alapkamatát?
2008-ban! Hoppá. Miért? Mert akkor kezdték el a QE-t
Azért kellett alcsonyan tartani az alapkamatot, hogy ne legyen infláció a QE (fedezetlen pénznyomtatás) ellenére sem. Mikor emelték meg egy picit? (2016 után) Mennyivel? Kevéssel, mert félnek az inflációtól, amely akkor ütne be, amikor a magasabb alapkamat miatt az emberek elkezdenék betenni a kereskedelmi bankokba a dollárt és beütne a pénzmultiplikátor, a kereskedelmi banki pénzteremtés, ameny megsokszorozná a dollár mennyiségét, inflációt okozva ezzel.
Összefoglalva:
1. A dollár nem azért tartalékvaluta, mert értékálló, hanem azért értékálló, mert tartalékvaluta.
2. A jegybanki alapkamat a dollár esetében nem azért alacsony, mert a dollárnak "hitelessége" van, hanem azért, hogy a jegybank (FED) több pénzt tudjon nyomtatni (QE) azáltal, hogy a kereskedelmi bankok pénzteremtését visszafogták az alacsony alapkamattal.
(Jegybanki pénzteremtés > kereskedelmi banki pénzteremtés)
Megj.: Rubeles példádnál azért 12% a jegybanki alapkamat, mert Oroszo.-nak az gondja, hogy nem teremhet az orosz jegybank annyi pénzt, amennyit a gazdasága igényelne, ezért a magas alapkamattal bátorítják az embereket, hogy tegyék be a bankba a pénzüket (mert jól kamatozik), így a kereskedelmi bankok több pénzt tudnak teremteni, multiplikálni.
(Jegybanki pénzteremtés < kereskedelmi banki pénzteremtés)