A400M Atlas (Airbus)

Nos nem tartom valószínűnek, hogy az annyira nem is olcsó A-400-asokat csak azért tartják, mert szép... vagy nemtom...

És ettől nem érv? Nem lehetséges, hogy csak azért nem érv, mert nem támasztja alá a gyártott elméletedet? :eek:

Te erted mi itt az ok es mi az okozat? Nem ugy tunik.

Másrészt 2012-13-ig megközelítőleg 13000 repült órát gyűjtött össze fejenként az addigra megmaradt flotta, ez éves szinten bő 350 óra átlagosan...

Marmint gepenkent? Hat az sem sok...
 
Akkor lehet, hogy az A400M kihasznaltsaga is mas lesz, plane uj modellkent, plane a lassan megerkezo elvart funkciokkal stb, mint mondjuk egy 50-60 eve repulo amerikai modelle.
Nagyhirtelen 60 éves lett a C-17?

Mindig muszajnak erzed valamifele primitiv, tragar szoveget beleszoni - FYI rengeteget elarul az intellektusodrol (ill. hianyarol) az alpari stilusod... kerdezz, ha valami nem vilagos.
Ja értem, elfogytak az eddig sem acélos érvek, jön a stílus kártya. Az nem a vitakultúra része, hogy irritáló marhaságokat nem írunk le érvként és nem dumálunk mellé?
 
Vagy csak azok a gyártási hibások, amiken nem végezték el a javítást és 4000 óra után game over?
Bizony. Vétettek egy elég durva hibát, amit igyekeztek nem túl nagy dobra verni.
A törzs-hát-traktusban kompozit+fém kapcsolatot hoztak létre. Ezeket ugyebár nem lehet összehegeszteni, így maradt a szegecselés. A gond ott van, hogy a kompozitok hőtágulása trükkös, a titáné meg lineáris (na jó, közel lineáris, amúgy harmadrendű polinom). Az eltérő hőtágulási együtthatók miatt eltérő hőfeszültségek lépnek fel. A furatok pedig közismerten jó feszültségkoncentrátorok - alaktényezőjük nagy nehezen leimádkozható 2-re (az alap 3,2-ről), csak ugyebár nem csak a hőtágulásból van feszültség, hanem a repülésből is. A kettő pedig elég komoly fárasztó-igénybevételt jelent, ami annak rendje és módja szerint elő is jött... Taps érte a tervezőknek. Javíthatatlan az adott gazdasági horizonton - már ami a hadsereg-koncepciót a Vaterland-on jelenti.

Erre az a válasz, hogy korlátozzák a túlterhelést és az élettartamot is...

Ehhez képest a gázturbina (EJ200) egy valóságos műremek. A tervezésnél anyagminőség-változást detektáló szenzorokat építettek be a kritikus részekben. Kompresszor (kis- és nagynyomású tér), égőtér és a turbina (kis- és nagynyomású tér). Az anyagválasztás szintén pazar.
 
Az A400 repült óráira visszatérve kicsit. Azért az a 14 gép 5 év alatt 10000 órát repült, mert ez azt sejteti, hogy itt 70 üzemév alatt rakta bele a gépekbe 10000 órát. De ez nyilván nem igaz, mivel a gépek fokozatosan álltak rendszerbe, szóval jó ha az volt 40 üzemév valójában. mondjuk a 250 óra/év/gép még így sem eget rengető, de azért egy új típusnak mindig vannak gyerekbetegségei, meg ki kell alakulnia az üzemeltetési rutinoknak, meg ugye bizonyos képességek még hiányzotak az elején. Azért a rendszerbe álláskor az f15/f16-sokkal is sok baj volt...aztán kiforrták magukat....
de azért egy friss típus repült óráit meg megbízhatóságát ne már több évtizede rendszerben álló gépekkel vessük össze
 
  • Tetszik
Reactions: kamm
Bizony. Vétettek egy elég durva hibát, amit igyekeztek nem túl nagy dobra verni.
A törzs-hát-traktusban kompozit+fém kapcsolatot hoztak létre. Ezeket ugyebár nem lehet összehegeszteni, így maradt a szegecselés. A gond ott van, hogy a kompozitok hőtágulása trükkös, a titáné meg lineáris (na jó, közel lineáris, amúgy harmadrendű polinom). Az eltérő hőtágulási együtthatók miatt eltérő hőfeszültségek lépnek fel. A furatok pedig közismerten jó feszültségkoncentrátorok - alaktényezőjük nagy nehezen leimádkozható 2-re (az alap 3,2-ről), csak ugyebár nem csak a hőtágulásból van feszültség, hanem a repülésből is. A kettő pedig elég komoly fárasztó-igénybevételt jelent, ami annak rendje és módja szerint elő is jött... Taps érte a tervezőknek. Javíthatatlan az adott gazdasági horizonton - már ami a hadsereg-koncepciót a Vaterland-on jelenti.

Erre az a válasz, hogy korlátozzák a túlterhelést és az élettartamot is...

Ehhez képest a gázturbina (EJ200) egy valóságos műremek. A tervezésnél anyagminőség-változást detektáló szenzorokat építettek be a kritikus részekben. Kompresszor (kis- és nagynyomású tér), égőtér és a turbina (kis- és nagynyomású tér). Az anyagválasztás szintén pazar.

A repülésben tudtommal a szálerősítésű, főleg karbonszálas és bórszálas kompozitokat titán szegecsekkel rögzítik. Más megoldás nemigen van. Ezt viszont alkalmazzák sokfelé.
 
A repülésben tudtommal a szálerősítésű, főleg karbonszálas és bórszálas kompozitokat titán szegecsekkel rögzítik. Más megoldás nemigen van. Ezt viszont alkalmazzák sokfelé.
Ezzel nem is lenne gond, mert a titán+karbon szál működik, az alumínium+karbonszál viszont nem. Anyagválasztásilag nem lett volna rossz. A gond az volt, hogy a kialakítás miatt a hőtágulásból ható meg a repülésből származó erőkre sikerült hajlítást is rátenni. Ez abból jött ki a törzsnél, hogy az alakváltozást "bezárták", a fő alakváltozási irányokba merev - jelen esetben titán elemek kerültek.
 
Spanyol gyári gép, angol dísszel! :D (saját kép)

QJRJ775.jpg
 
UK A400M Loading Tests

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

0e6e6b6544ac279a55fa69a9da7174ac.jpg


12079847_10153710939844885_3663009455663739497_o.jpg
 
Ilyen képeket hiányolok a németektől Boxerrel, Pumával....
Az első képen amit beraktál pont egy francia lajstromú Cougart (Puma) tuszkolnak egy Angol A400M-be.
A német A400M tudtommal pont akkora mint az Angol…
Ezzel nem is lenne gond, mert a titán+karbon szál működik, az alumínium+karbonszál viszont nem. Anyagválasztásilag nem lett volna rossz. A gond az volt, hogy a kialakítás miatt a hőtágulásból ható meg a repülésből származó erőkre sikerült hajlítást is rátenni. Ez abból jött ki a törzsnél, hogy az alakváltozást "bezárták", a fő alakváltozási irányokba merev - jelen esetben titán elemek kerültek.
Hogy őszinte legyek lövetem sincs hogy az A400-nál pontosan melyik részen és miért okoz akkora problémát a fém-kompozit találkozás.
Érdekes mérnöki kihívás de már rég van rá megoldás.
Ld. példa: Mooney
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Az első képen amit beraktál pont egy francia lajstromú Cougart (Puma) tuszkolnak egy Angol A400M-be.
A német A400M tudtommal pont akkora mint az Angol…

Páncélozott járművekre gondoltam... (Puma IFV, Boxer MRAV) Ezeknél tervezési követelmény volt hogy az A400M szállítani tudja, több helyen írják hogy képes is rá, de fotó vagy videó nincs még róla.
 
  • Tetszik
Reactions: borisz
Páncélozott járművekre gondoltam... (Puma IFV, Boxer MRAV) Ezeknél tervezési követelmény volt hogy az A400M szállítani tudja, több helyen írják hogy képes is rá, de fotó vagy videó nincs még róla.
Mert úgyjárt mint anno a C5A.Békeidőben korlátozott a szállitható tömeg.