Admiral Kuznyecov / Kuznetsov / Project 11435 (Szovjetunió)
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Nem lett volna mit reptetni róluk. Ha a Jak-141-et befejezik, és rendszeresen modernizálják, akkor igazad lenne. De azok nélük csak kegyetlenül túlméretezett és túlfegyverzett helikopter-hordozók lettek volna. Kuznyecovnál is feleslegesebb pénznyelők (Kína is ezért csinált belőlük múzeumot, miután áttanulmányozta őket).
Senki idegeit nem akarom borzolni, ha nem jó a hely, akkor az adminok majd átrakják megfelelő topikba, de bennem felmerült a drón és léghajó technika alkalmazása a jövőre nézve. Nagy kiterjedésű szárazföldi területek esetén a földi telepítésű lokátorok mellé megoldható lenne léghajókra telepített lokátorok felküldése is, amelyeket a mai csúcsvadászokhoz képest filléres és olcsó drónok egészítenének ki, amelyek hordozhatnának BVR légiharc rakétákat. Ezeket a léghajókat a nagy szárazföldi terület miatt mélyen bent a szárazföld belsejében lehetne különböző magaságokon üzemeltetni, a drónok pedig adott körzetekben tudnának non-stop cirkálni és adatkapcsolattal célra indítani, ha szükséges. Szerintem ez nemcsak hatékony, hanem rendkívül olcsó is lenne a mai gyakorlathoz képest. Ez természetesen nem szüntetné meg a klasszikus légierőt és szerepét, de töredék árból akár meg is duplázhatná/triplázhatná a légvédelem hatékonyságát. Nem lennék meglepve, ha folynának ilyen irányú kutatások és fejlesztések.
Persze, első körben a Jak-141-re kellett volna forrást biztosítani, egyébként azt sem tartottam elvetélt ötletnek, de miután kidobták ezeket a hajókat, így a Jak-141-re sem volt már szükségük. Szerintem ez hiba volt.
Egyébként India a jó példa, a Fulcrumok további fejlesztésével akár jó kis mini rephordozó flotillákat tudtak volna csinálni, amelyek az orosz szárazföldhöz közeli tengereken pont megfeleltek volna az orosz haditengerészet céljainak. Én el tudtam volna képzeni azt, hogy mindegyik flottánál marad egy ilyen hajó Jak vagy Mig gépekkel + rakétás korvettek/fregattok kísérőnek melléjük. Egész kis pofás és potens mini hordozócsoportok lehettek volna ezek, többszörös hatékonysággal, mint 1 db Kuznya a SZU-33-as gépekkel.
De mindegy, ezek a hajók már szó szerint elmentek.
Persze, lett volna értelme és létjogosultsága. Pénzügyileg kivitelezhetetlen volt.
Személyes véleményem, az oroszok akkor jártak volna a legjobban, ha a Kuznyát adják el Indiának (természetesen felújítással, már ha hajlandóak lettek volna megvenni, ez azért erősen kérdéses), és maguknak újítják fel a Vikrát.
Eleve más feladatuk volt ezeknek a hajóknak, mint a nyugati támadó hordozóknak. A Kijev osztály tengeralattjáró-elhárító helikoptereket és hajó elleni rakétákat hordozott. A Jak-38 egy szériában gyártott kísérleti gép volt. Lokátor nélkül csak könnyű vadászbombázóként volt használható, vagy nappali jóidős vadászgépnek, BVR képesség nélkül. A 141-es lett volna a légvédelmi vadász, ami a hajókötelék légvédelmét biztosította volna. A Kuznya fedélzetén a Szu-27K és MiG-29K szintén légvédelmi feladatot látott volna el kizárólag, mivel a síugrósáncról nem tudtak volna felszállni pár R-27 és R-73-nál nehezebb fegyverzettel. Legalábbis a Szu-33 (Szu-27K) nem. A Kuznya is nehéz hajó elleni rakétákat hordozott, mint "repülőfedélzetes nehézcirkáló".
A rakétával segített felszállás(RATO) évtizedek óta ismert! A leszállást kellett volna megoldani hasonló hosszban és akkor fele-méretben is lehettek volna 2-tucat körüli géppel "hordozóik", akiknek elég lenne célkijelölés képessége, mert a kísérők --jelen/közel-jövő technológiai szintből becsülhetően-- rakétákkal/(orosz)"Loyal Wingman"-nel/drónokkal már "mindent is" le tudnak rendezni. lásd : Kinzsal és "csapata...
- ... utólag/"okosan",
- a "fotelből"!
.
Azèrt itt már volt egy pár csörte arról, hogy mihez is kellene az oroszoknak repülögéphordozó. Mintha az lett volna az eredmèny, hogy semmire. 
Egész egyszerűen csak nem tudtak valamilyen torz gondolkozás miatt egy sima hordozót rendszeresíteni. Valaki a flottánál nemes egyszerűséggel nem bírta elviselni, a sima hordozó gondolatát, emiatt születtek ezek a koncepcionálisan használhatatlan szörnyszülöttek.
.
.
A Kuznyecov is böven tulfegyverzett, a felszallofedelzet alatt a rep.hangar rovasara ugye ott vannak a böszmenagy hajo elleni raketak, es a legvedelme is ugy van meretezve, hogy szerintem önallo muködesre, vagy az amerikai szokasoktol gyengebb kiseretre terveztek azt is.
.
A kinaiak a Varjag atepitest azzal kezdtek, hogy a fedelzetbe epitett nagy, de elavult hajo elleni raketakat kukaztak.
Nem valamilyen torz gondolkodás, hanem konkrét kényszer. A Kuznyecovot a Fekete tenger partján építették, mert csak az Ukrán SzSzK területén volt megfelelő méretű daruval szerelt hajógyár. Viszont a Fekete tengerre nem hajózhat ki-be repülőgéphordozó, így "nehéz rakétás cirkáló" kategóriájú hajtó építettek, amelynek a titulusában még a "repülőgépfedélzetes" szó sincs benne.
Meddig tartott volna kamu indítókat beszerelni majd áthajózni északra ott meg egy kis átalakítás után kész a hordozó... Ki ment volna oda megnézni, hogy azok tényleges indítók vagy sem? Senki.
De amióta van a Kuznyecov már vagy 100× átalakíthatták volna mert állta annyit a hajó, mégsem tették.
Ez a rakétás hordozó pont ugyanannak a kretén gondolkozásnak az eredménye, mint az amerikaiaknál az LCS.
Szia,
Teljesen igazad van, otlet szintjen felmerult Magyarorszagon is (talan Haditechnika cikk is volt belole), nem tudom, miert nem csinaljuk.
Az amerikai katonai doktrína - főleg a világtengereket illetően - alapvetően más volt, mint a szovjet/orosz.
Nem gondolom, hogy a Kijev osztály elvetélt ötlet lett volna, sőt, a parthoz közeli tengerszakaszok védelmére kimondottan jó koncepció volt szerintem (meg jó pár korabeli nyugati katonai szakember szerint is).
Egy olyan hajó, amelyik rendelkezik saját harci gép állománnyal, helikopterekkel és ez párosítva van egy korszerű légvédelmi rendszerrel + korszerű hajók elleni támadó rakétákkal/torpedókkal az mitől is lenne torz gondolkodás?
Egy ilyen hajó ezzel a felszereléssel egymaga egy kvázi mini hordozócsoport feladatát lenne képes ellátni, természetesen jóval kisebb területen és kapacitással.
Az, hogy az 1990-es években a SZU szétesése bekövetkezett és nem volt pénz semmire sem (mindent gyorsan szét kellett lopni) az egy más kérdés, ez nem a koncepció hibája.
Oroszország szárazföldi hatalom, a gyarmatait sem a tengerentúlon "szerezte be", hanem közvetlen szárazföldön (közel-külföld), tehát haditengerészeti szempontból nekik elsődlegesen a "közel-külföld" és a saját tengerek védelme lenne a prioritás, oda pedig sokkal hatékonyabb lenne egy ilyen hajóosztály, semmint az amerikai úszó repterek lemásolása. Szerintem.
Elnézést, miattam kanyarodott el a téma az eredeti topik tartalomtól, talán jobb lenne egy "visszakanyar".
.
.
Tulajdonkeppen az is egy szovjet "torz gondolkodas" lehetett, hogy az olvtarsat idezzem, hogy szovjet hordozot, kezdve a Moszkva helikopterhordozoval, csak a Fekete tengerre lehet epiteni, es csak Nyikolajevben a 444.szamu hajogyarbol lehet vizre tenni. Nem ertem, hogy miert csak ott lehetett ilyet csinalni? Kiosztottak nekik is, mint anno nekunk a buszgyartast? :=)
.
A 60-70, söt a 80-as evek elejen is a Szu-nak latszolag minden fegyverprogramra korlatlanul volt penze, nem hiszem, hogy megoldhatatlan lett volna egy nagy hajo epiteset lehetöve tevö helyet kialakitani a Balti tenger mellett, vagy a Csendes oceannal is, es akkor maris több labon allnak, es nincs ez a baszakodas a NATO tag törökökön valo athajozassal se, azt epitettek volna, amit akarnak. Ha csak azon mulik, a szovjet atparancsolta volna a nyikolajevi brigadot barhova ott kikepezni ujakat, es akkor a hozzaertö szemelyzet is megvan.