Egészen elképesztő mit meg nem lehet oldani CFD szimuláció nélkül, papírral és logarléccel. Mit csináltunk az elmúlt fél évszázadban, hogy csak itt tartunk?
Szabványosítottunk, optimalizáltunk, menedzseltünk, tendereztettünk és amúgy is áttevődött a hangsúly az avionikára.
1937-ben a náci Németországban, a Göttingen-i egyetemen már megvannak az elméleti alapjai a hangsebesség feletti repülésnek. Közbejön ugyan a háború, de mindössze tíz évre rá, 1947-ben a Bell-féle X-1-essel Chuck Yeager átlépi a hangsebességet.
Azzal a géppel, amellyel az amerikai cég mérnökei - részint a német, olasz, szovjet kutatási adatok hiányában - jobb híján az .50-es lövedék kialakítását házasították a pengeéles, de egyenes szárnnyal.
Azaz: próbálkoztak.
22 évvel később felszáll a Mach 2-es Concorde utasszállító, miközben már javában hajt végre bevetéseket Vietnam légterében a Mach 3-képes, szinte teljesen titánból készült SR-71-es.
Sőt, megjelenik a bórszálas erősítésű méhsejt kompozit a szintén hasonló sebességű XB-70-esen.
Az X-15-ről, vagy a Holdraszállásról nem is beszélve.
Sebességek, magasságok, aerodinamika, vezérlés, anyagtechnológia... két évtized alatt nagyot változott a világ.
A JSF program 1995-ben indult. 22 évvel később, 2017-ben említették meg először, hogy a típus egy variánsa elérte az IOC-t, majd egy évre rá, hogy az első 108 példány erre mégse képes.
A gép alapja az F-22-es 1997-ből, de a konkrét sárkányszerkezet az YF-16-os egyik - akkor még elvetélt - alternatívája volt, húsz évvel korábbról.
Azaz a gép konkrét aerodinamikai alapkoncepciója 2017-ben már negyven éves volt.
A hajtóműve kb harminc éves dizájn.
A rendkívül komplex avionika és a túlbonyolított fejlesztési és bürokratikus folyamatok miatt húzódik el napjaink összes hadrendbe állítási folyamata.
A KC-46 Pegasus egy negyven éves utasszállító, míg a CH-53K egy több, mint ötven éves szállítóhelikopter továbbfejlesztése. És ezek is évtizedek alatt jutnak el a sorozatgyártásig.
Úgy, hogy ellentétben a 40-es, 50-es, 60-as évekkel, ma már szinte mindenre LEGO-kocka szinten szabványosított fejlesztési folyamatok, jóelőre kidolgozott, további K+F-et már jóformán teljesen nélkülöző, szinte kulcsrakész dizájn elvek vehetők igénybe.
