Norvégia kihátrál a svédekkel köttött Archer üzletből. A cikkben a svéd és norvég hivatalos álláspont is benne van. (amennyire lól értem, nem tartják be a norvégok számára a szerződésben foglalt határidőket).
-Számomra érdekes, hogy relatíve olcsó rendszernek mutatják be az Archert. Emlékeim szerint a 2011-es ár 5 milla volt, szemben a képességeiben nem sokkal elmaradó, megbíható és a már harcban is bizonyított Nexter CAESAR 2.3 millájával szemben.
http://www.defense-aerospace.com/articles-view/release/3/150072/norway-pulls-out-of-archer-artillery-program.html
-Számomra érdekes, hogy relatíve olcsó rendszernek mutatják be az Archert. Emlékeim szerint a 2011-es ár 5 milla volt, szemben a képességeiben nem sokkal elmaradó, megbíható és a már harcban is bizonyított Nexter CAESAR 2.3 millájával szemben.
http://www.defense-aerospace.com/articles-view/release/3/150072/norway-pulls-out-of-archer-artillery-program.html
Üdv blogen,
Ez nagyon nem igaz. Az Archer annyival több, hogy teljesen automatizált töltőrendszerrel rendelkezik, mely a kiválasztott lövedéket és hajítótöltetet emberi erőforrás felhasználása nélkül juttatja a csőfarhoz, és tölti be. A rendszer elég bonyolult de elismerem hogy kiváló. A Caesaron a löszerkiválasztást és töltést a kezelőszemélyzet végzi (5 fő míg az Archernél 3 fő). Ez a különbség a megállástól tűzmegnyitási 15 mp. pluszt ad az Archer javára (30 mp míg a Caesar 45 mp.). Amúgy a Caesar töltője is félautomata.
Mindegyi egyaránt rendelkezik GPS-el és valamilyen giro-val az azonnali helyzet- és gépjármű-hossztengely meghatározáshoz, tűzvezető rendszerrel mely a csövet azonnal a szükséges irányba és szögbe állítja (úgy tudom lövedék-kezdősebességmérő is tartozék mindenhol).
Az Archer valóban jobb (papíron), de az árkülönbséget nem indokolja a többlettudása.
Ami számomra kicsit idegen az Archernél, hogy túlságosan bonyolult, komoly technikai kiszolgáló hátteret követel meg mely még békeidőben sem mindig biztosítható (nálunk biztos nem). A háborús körülményekről nem is beszélve. Még arra nem láttam semilyen utalást, hogy a rendszer halála esetén hogyan lehet manuálisan működtetni, hogy a tűztámogatás biztosítva legyen. Így ránézésre, sehogy, vagy komoly bontás után.
A Pzh 2000-t is üzemeltetheti 2 fő, de mégis 5 főre tervezték hasonló indokok alapján.
Ez nagyon nem igaz. Az Archer annyival több, hogy teljesen automatizált töltőrendszerrel rendelkezik, mely a kiválasztott lövedéket és hajítótöltetet emberi erőforrás felhasználása nélkül juttatja a csőfarhoz, és tölti be. A rendszer elég bonyolult de elismerem hogy kiváló. A Caesaron a löszerkiválasztást és töltést a kezelőszemélyzet végzi (5 fő míg az Archernél 3 fő). Ez a különbség a megállástól tűzmegnyitási 15 mp. pluszt ad az Archer javára (30 mp míg a Caesar 45 mp.). Amúgy a Caesar töltője is félautomata.
Mindegyi egyaránt rendelkezik GPS-el és valamilyen giro-val az azonnali helyzet- és gépjármű-hossztengely meghatározáshoz, tűzvezető rendszerrel mely a csövet azonnal a szükséges irányba és szögbe állítja (úgy tudom lövedék-kezdősebességmérő is tartozék mindenhol).
Az Archer valóban jobb (papíron), de az árkülönbséget nem indokolja a többlettudása.
Ami számomra kicsit idegen az Archernél, hogy túlságosan bonyolult, komoly technikai kiszolgáló hátteret követel meg mely még békeidőben sem mindig biztosítható (nálunk biztos nem). A háborús körülményekről nem is beszélve. Még arra nem láttam semilyen utalást, hogy a rendszer halála esetén hogyan lehet manuálisan működtetni, hogy a tűztámogatás biztosítva legyen. Így ránézésre, sehogy, vagy komoly bontás után.
A Pzh 2000-t is üzemeltetheti 2 fő, de mégis 5 főre tervezték hasonló indokok alapján.
Bár továbbra sem ismert a pontos oka a lépésnek, néhány homályos infó azért kering az éterben.
A Norvég Hadsereg megváltozott követelményeinek nem tud megfelelni az Archer, - azaz valami nem úgy működik ahogy szeretnék -. Ami érdekes, a mobilitást és gyorsaságot is említik. Pedig, tudtommal ez az erőssége.
Az igazság még odaát van.
http://www.defense-aerospace.com/articles-view/feature/5/150076/archer%3A-why-norway-pulled-the-plug.html
A Norvég Hadsereg megváltozott követelményeinek nem tud megfelelni az Archer, - azaz valami nem úgy működik ahogy szeretnék -. Ami érdekes, a mobilitást és gyorsaságot is említik. Pedig, tudtommal ez az erőssége.
Az igazság még odaát van.
http://www.defense-aerospace.com/articles-view/feature/5/150076/archer%3A-why-norway-pulled-the-plug.html
Őszinte legyek, nekem nem "tetszik".
Nem értem, hogy miért nem tolták el balra a vezetőfülkét? Ekkor az ágyú egészen a jármű elejéig érhetett volna és annyival rövidebb lehetett volna az egész. Most meg túlnyúlik a jármű végén.
Nem értem, hogy miért nem tolták el balra a vezetőfülkét? Ekkor az ágyú egészen a jármű elejéig érhetett volna és annyival rövidebb lehetett volna az egész. Most meg túlnyúlik a jármű végén.
T
torsen
Guest
Viszont a linkelt videodon látszik, hogy a hátsó kerekek mintha nem állnának függőlegesen, ami feltehetően valami olyan lengőtengelyes megoldás lehet mint a Tatrakon. Ez egy félfüggetlen megoldás, ilyen tömegnél szinte a max, ami terepjárásban megtehető, megtartva a teherbíró képességet és a nagy futásteljesítményt. (A Tatra nyert is vele pár Párizs-Dakart)
De lehet, hogy csal a szemem és merev hidas.
Ha megnézed a cucc formáját - a részleteket is - szerintem próbálták az ésszerűség határain belül lopakodósítani.
Majdnem minden részlet szögletes, és pl. menethelyzetben a csövet is lefedik.
Ugyanezt a szándékot vélem felfedezni a CV9010 legújabb (fekete) változatánál is.
Viszont a linkelt videodon látszik, hogy a hátsó kerekek mintha nem állnának függőlegesen, ami feltehetően valami olyan lengőtengelyes megoldás lehet mint a Tatrakon. Ez egy félfüggetlen megoldás, ilyen tömegnél szinte a max, ami terepjárásban megtehető, megtartva a teherbíró képességet és a nagy futásteljesítményt. (A Tatra nyert is vele pár Párizs-Dakart)
De lehet, hogy csal a szemem és merev hidas.</blockquote>
Kukkants be az "Egyéb járművek" topikba.
Az egész gond onnan indul, hogy a lőszertároló és töltőberendezés együtt mozog az ágyúval függőleges irányban is. Tehát mikor magas szögtartományba kell lőni vele, akkor a torony hátulja le kell ereszkedjen. Ha a plató közepére tennék, akkor esetleg ha oldalra térítenék ki 90 fokban tudnák felemelni az ágyú csövét.
Itt a kép amit nyugger linkelt be
A torony gyakorlatilag a hátulsó ütközőre van szerelve. Simán előrébb lehetne hozni, mondjuk a két hátulsó kerék tengelye közé, de akkor meg nem tudod felemelni az ágyúcsövet.
Itt a kép amit nyugger linkelt be
A torony gyakorlatilag a hátulsó ütközőre van szerelve. Simán előrébb lehetne hozni, mondjuk a két hátulsó kerék tengelye közé, de akkor meg nem tudod felemelni az ágyúcsövet.
Szerintem eléggé meg lehet emelni azt a lövegcsövet:
http://www.armyrecognition.com/sweden_swedish_army_artillery_vehicles_systems_uk/archer_fh77_bw_l52_wheeled_self-propelled_howitzer_155_mm_data_sheet_information_specifications_uk.html
A különböző képek alapján az oldalszög-tartománnyal sincs gond.
Egyetlen hasonló képességű rendszerről tudok, az a Donar.
http://www.armyrecognition.com/sweden_swedish_army_artillery_vehicles_systems_uk/archer_fh77_bw_l52_wheeled_self-propelled_howitzer_155_mm_data_sheet_information_specifications_uk.html
A különböző képek alapján az oldalszög-tartománnyal sincs gond.
Egyetlen hasonló képességű rendszerről tudok, az a Donar.