Atomtöltetek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 322
36 175
113
Pont akkor, amikor már kellően elborul az agya ehhez is az önjelölt szultánnak, vagy csak simán úgy érzi, hogy valamelyik éppen aktuális pajtása, legalábbis általa vélten, kellően mögötte áll. Azt sem gondolta senki, hogy egy orosz gépet lelövet, aztán meg mégis...

Azt szerintem nem ő lövette le, hanem akik meg akarták puccsolni.
 

ssgtzlan

Well-Known Member
2020. május 10.
1 243
5 393
113
Van valakinek infója arról hogy jelenleg milyen taktikai atomfegyverei vannak az oroszoknak? (10 kT alatti vagy àllitható)
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 491
16 197
113
Van valakinek infója arról hogy jelenleg milyen taktikai atomfegyverei vannak az oroszoknak? (10 kT alatti vagy àllitható)
nuclearnotebook-March2022-russia-table1-e1645628848368-768x1024.png


https://thebulletin.org/wp-content/uploads/2022/02/nuclearnotebook-March2022-russia-table1.pdf

 

ssgtzlan

Well-Known Member
2020. május 10.
1 243
5 393
113
nuclearnotebook-March2022-russia-table1-e1645628848368-768x1024.png


https://thebulletin.org/wp-content/uploads/2022/02/nuclearnotebook-March2022-russia-table1.pdf

Köszönöm!
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 785
31 573
113
Hát ez -fogalmazzunk finoman- ez nem teljesen fedi a valóságot.

Az EMP hatást elég pontosan meg lehet határozni a földre is. Így ha az oroszok akarják tudják úgy szabályozni hogy csak Ukrajnában kapcsolják le az áramot.

A műholdakra gyakorolt hatása kicsit bonyolultabb, lévén hogy nem tudni hogy milyen védelemmel szerelték fel az adott űreszközt. Az biztos viszont hogy ha Ukrajna felett legalább 30 km-el eldurrantanak egy kisebb atombombát akkor nem lesz a környéken geostacioner műhold. A nagyobb civil (NASA) műholdak nagyobb területen a katonaiak bizonyára kisebb területen semmisülnek meg. A Starlink és a többi kisméretű műhold viszont valószínűleg hatalmas terűleten válik űrszemétté. Igazán nagy gondot fognak így is jelenteni az üzemképesen maradtaknak nemzetiségtől függetlenül.
Hogy tudsz egy műholdat az EMP ellen védeni, ha mindegyik kb antenna, érzékelő meg mindenféle adó és vevő, aminek pont az a szerepe, hogy a mindenféle jeleket a lehető legjobban felfogja?
Itt egy újraindítással kell számolni EMP esetén vagy fizikailag kuka lesz az elektrónika? Gondolok itt nem csak a műholdakra, hanem a földön levő elektrónikákra is. És van-e valami képlet, hogy mekkora töltet tud mekkora kárt okozni? Mert a nuki fegyverek is elég változatosak teljesítmény szempontjából.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

ssgtzlan

Well-Known Member
2020. május 10.
1 243
5 393
113
Hogy tudsz egy műholdat az EMP ellen védeni, ha mindegyik kb antenna, érzékelő meg mindenféle adó és vevő, aminek pont az a szerepe, hogy a mindenféle jeleket a lehető legjobban felfogja?
Itt egy újraindítással kell számolni EMP esetén vagy fizikailag kuka lesz az elektrónika? Gondolok itt nem csak a műholdakra, hanem a földön levő elektrónikákra is. És van-e valami képlet, hogy mekkora töltet tud mekkora kárt okozni? Mert a nuki fegyverek is elég változatosak teljesítmény szempontjából.

A földön lévő elektronika sebezhetősége elég jól számítható, ennek elég komoly szakirodalma elérhető nyilvánosan is.

A töltet nagysága érdekes módon nem igazán fontos. 1962 es kísérletek alapjána 300 kT szovjet és az 1.44MT amerikai robbantásnak a hatása kb azonos. Ami a földi hatás területét meghatározza az a robbantási magassàg. Kicsit egyszerűsítve minél magasabban annál nagyobb területet fog érinteni.


Az űreszközökre gyakorolt hatasát nehezebb modellezni. Sok műhold védve van az EMP hatasaitól bizonyos távolságra.
Ez azért van mert az űrben a napszél és egyéb hatások is érik őket. (Az EMP hatása hasonló bizonyos tavolságnál messzebb)

Nyilván a közvetlen közelben lévő műholdak megsemmisülnek és űrszemétté válnak. Ezzel az a gond hogy abban a pàlya magasságban ( vagy alacsonyabban) keringő vagy geostacioner műholdakra fizikálisan is veszélyt jelentenek.

Gyakorlatilag ha az oroszok akarnák kikapcsolhatnák a komplett NATO felderítést Ukrajna felett a kommunikációval együtt. Ezzel viszont a háború új szintre lépne mert mindenféle egyezmény tiltja hogy az űrben ilyeneket csinálj (tiltva van a háború) sőt ha jól tudom ha lelősz ilyen eszközt az olyan mintha az adott országot tamadnàd meg. Az pedig lehetséges hogy V. Cikkely lenne.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 491
16 197
113
Hát ez -fogalmazzunk finoman- ez nem teljesen fedi a valóságot.

Az EMP hatást elég pontosan meg lehet határozni a földre is. Így ha az oroszok akarják tudják úgy szabályozni hogy csak Ukrajnában kapcsolják le az áramot.
main-qimg-0516d7b75cc3345a0d2e5d833a19d260-pjlq-jpeg.jpg

A műholdakra gyakorolt hatása kicsit bonyolultabb, lévén hogy nem tudni hogy milyen védelemmel szerelték fel az adott űreszközt. Az biztos viszont hogy ha Ukrajna felett legalább 30 km-el eldurrantanak egy kisebb atombombát akkor nem lesz a környéken geostacioner műhold.
Hát -ez fogalmazzunk finoman -ez nem teljesen fedi a valóságot. :)

Kezdjük azzal, hogy több fajta EMP-t különböztetni meg. A Klasszikus E1 akkor keletkezik, amikor a nukleáris detonációból származó gamma-sugárzás ionizálja (elektronokat von le) a felső légkör atomjain. Ez a Compton-effektusnak, az így keletkező áramot pedig „Compton-áramnak” nevezik. Ránk nézve ez okozza a legnagyobb problémát.
De ugye ehhez légkör kell,
Azaz ha Nincs légkör, nincs EMP E1
Így ez nem veszélyezteti a műholdakat.

A műholdakra az E2 a veszélyes ami gamma sugárzás következtében létrejött magas neutron-áram.
Vagyis ez egy más jelenség.

Pont a Geostacionárius műholdak vannak jobban védve az esetleges detonáció hatásaitól, lévén 36000km-en keringenek, és pont ebből kifolyólag már alapból komolyabb sugárzás védelemmel vannak ellátva. Így elég valószínűtlen, hogy azokra komolyabb hatással lennének. Az térségben tartózkodó alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakkal már más a helyzet. Azok túlélőképességünk nagyban függ a robbanáskori helyzetüktől, és hogy mennyire erős a védelmük.
A nagyobb civil (NASA) műholdak nagyobb területen a katonaiak bizonyára kisebb területen semmisülnek meg. A Starlink és a többi kisméretű műhold viszont valószínűleg hatalmas terűleten válik űrszemétté. Igazán nagy gondot fognak így is jelenteni az üzemképesen maradtaknak nemzetiségtől függetlenül.
Igazándiból nem tudjuk pontosan hogy reagálnának a modern műholdak mintha Starlink, mert azért ezek jellemzően sokszorosa túl vannak biztosítva exta alrendszerekkel.
Hogy tudsz egy műholdat az EMP ellen védeni, ha mindegyik kb antenna, érzékelő meg mindenféle adó és vevő, aminek pont az a szerepe, hogy a mindenféle jeleket a lehető legjobban felfogja?
Itt egy újraindítással kell számolni EMP esetén vagy fizikailag kuka lesz az elektrónika? Gondolok itt nem csak a műholdakra, hanem a földön levő elektrónikákra is. És van-e valami képlet, hogy mekkora töltet tud mekkora kárt okozni? Mert a nuki fegyverek is elég változatosak teljesítmény szempontjából.
Megvan ennek is a tudománya. Az eszközök árnyékolása itt kulcs fontosságú, illetve az antennák is speciális bevonatúak. Az alkalmazott védekezési megoldások pedig nem nagyon publikusak.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 639
113
main-qimg-0516d7b75cc3345a0d2e5d833a19d260-pjlq-jpeg.jpg


Hát -ez fogalmazzunk finoman -ez nem teljesen fedi a valóságot. :)

Kezdjük azzal, hogy több fajta EMP-t különböztetni meg. A Klasszikus E1 akkor keletkezik, amikor a nukleáris detonációból származó gamma-sugárzás ionizálja (elektronokat von le) a felső légkör atomjain. Ez a Compton-effektusnak, az így keletkező áramot pedig „Compton-áramnak” nevezik. Ránk nézve ez okozza a legnagyobb problémát.
De ugye ehhez légkör kell,
Azaz ha Nincs légkör, nincs EMP E1
Így ez nem veszélyezteti a műholdakat.

A műholdakra az E2 a veszélyes ami gamma sugárzás következtében létrejött magas neutron-áram.
Vagyis ez egy más jelenség.

Pont a Geostacionárius műholdak vannak jobban védve az esetleges detonáció hatásaitól, lévén 36000km-en keringenek, és pont ebből kifolyólag már alapból komolyabb sugárzás védelemmel vannak ellátva. Így elég valószínűtlen, hogy azokra komolyabb hatással lennének. Az térségben tartózkodó alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakkal már más a helyzet. Azok túlélőképességünk nagyban függ a robbanáskori helyzetüktől, és hogy mennyire erős a védelmük.

Igazándiból nem tudjuk pontosan hogy reagálnának a modern műholdak mintha Starlink, mert azért ezek jellemzően sokszorosa túl vannak biztosítva exta alrendszerekkel.

Megvan ennek is a tudománya. Az eszközök árnyékolása itt kulcs fontosságú, illetve az antennák is speciális bevonatúak. Az alkalmazott védekezési megoldások pedig nem nagyon publikusak.
Mennyi idő alatt lehet odaérni egy geostaci műholdhoz?
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 491
16 197
113
Megfelelően tervezett GTO pályán nem tart sokáig, csak a közelség időtartama rövid. Közeli GEO-ra állás sok üzemanyag vagy sok idő.
Nyilvan függ a küldetés tervezes az indítás helyetől, és az elérni kíván poziciotol, és a hordozó képességeiről is.

Elméletileg a legrövidebb kivitelezhető idő körülbelül 5óra 15 lenne, ami ugye egy geoszinkron transzfer pálya fele. Az apogeet az egyenlítőt keresztezve egyetlen gyujtással precízen kell megemelni, majd egyetlen égéssel megemeli a perigeust, és egyúttal megváltoztatni a pálya dőlését a 0°-ra és már kész is. A jellemző azonban a 24óra.
Supersynchronous_transfer_orbit_SSTO_pillars.jpg

Viszont ha van kraft bőven akkor mehetnek SzuperSzinkron Transzfer pályára is direktbe és onnan le GEO-ra;

Ami meg a bonyolultságot és szükséges Delta-V illeti, erre itt egy grafikon egyenest Tory Brunotól;
IMG-20220331-170643.jpg