Atomtöltetek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 464
5 465
113
Csak a klímaváltozás katasztrofális lenne, a sugárzás hatásait nem vették figyelembe és azt, hogy maga a civilizáció is lerombolódik. Ha csak pusztán valami fekete mágiától ilyen lenne a klíma 2 évig 0 rombolással az is iszonyatos lenne.

Aki azt képzelni, hogy ebből a világ magához térne pár évtized alatt az nincs magánál.


Melyik részét nem érted annak, hogy ezt kimossa az eső, de a 12 km feletti radioaktív hamut meg nem...? Basszus tényleg ilyen kurva nehéz...?

Sehol nem állítom, hogy nem kerülnénk vissza a kőkorba. De túlélné az emberiség ezt is, és a többi emlős jó része is. Csak annyit állítok, hogy nem pusztulna meg minden a baktériumoknál nagyobb állatokig.
Az Antarktiszt pl. érintené bármi is?
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
31 172
37 449
113
Sehol nem állítom, hogy nem kerülnénk vissza a kőkorba. De túlélné az emberiség ezt is, és a többi emlős jó része is. Csak annyit állítok, hogy nem pusztulna meg minden a baktériumoknál nagyobb állatokig.
Az Antarktiszt pl. érintené bármi is?
  • Az emlősök nagy része hirtelen immunissá vált a sugárzásra? Főleg akkor, amikor táplálkozással bekerül a takarmány (ha maradt még) és a víz is...?
  • A nyári -40C fok elviselhető hőmérséklet lett Közép- és Dél-Európában úgy, hogy a nagyvárosokban fűtés és épen maradt ház nemigen van? Meg se tiszta víz, se kaja? A haszonállatoknak is?
  • Ha van víz, akkor az jég, meg kéne olvasztani... Erre az emberek sem lesznek nagyon képesek, az állatok meg egészen biztosan.
  • Ha 2 évig nem lehet semmit termelni és talán esetleg a fák és hasonló masszívabb növények maradnak életben, akkor az esetleg életben marad, de sugárszennyezett és beteg állatok felfalása után mi a frászt esznek az emberek? Takarmány nincs, állat nincs. A konzerv és tartós élelem rohadtul nem elég és annak nagy része is elpusztul az atomháborúban, de a készételek egy részéhez is tiszta víz kéne.
  • Jelenleg ma az átlagos kaja, amit megeszel több száz km-et utazik mire te megveszed. Na ez nincs. Se kaja, se motor hajtóanyag, se jármű nagyon.
Komolyan mondom pislogok.

De tudod mit? Zárd el az összes közszolgáltatásodat 1 hónapra, ne járj semmilyen üzletben és csak próbálj a természet közepén életben maradni ma úgy, hogy nincs sugárterhelés és minden tiszta. Esetleg poénból elszennyezem a vizedet, hogy érzed a törődést. -40C fokot sajnos nem tudok csinálni.

Végignézted a videót...?
 

Shed

Well-Known Member
2016. október 7.
350
1 338
93
Az emberek nyilvàn tömegesen halnànak meg, de ha jokor jön az atom, azért néhànyan tulélnék nàlunk is. Pl betakaritàs utàn néhàny tonna buzàból elég sokàig lehet kajàlni, -40 fok kint van, de legalâbb nem romlanak meg az elpusztult marhàk, disznok, akàr egy èv mulva is ehetoek maradnak. Vàrosban nyilvàn nagy bajok lennének, de vidèki falvakban tul lehet élni 1-2 èv -40 fokot. Az àllatok közül a hàziàllatok egy része nem pusztul el kinti -40fokban, ràadàsul nem is kint lennének. Patkàny, egér, borz, nyest, macska, tehàt a kistestü ragadozok tulélnèk. Egy patkànycsalâd egy emberi hullàval is elvan akàr egy èvig, felteszem pesten metrokban, aluljàrokban,pincékben dögivel lenne nekik kaja, emberi hus pl.. Közèpkorban volt a kis jègkorszak, novembertöl màrciusig hasonlo volt az idöjàràs, nem halt ki Europa. Tehàt èppen nàlunk a 10 milliobol akàr 40-60.000 ember is tulélné a kèt èv hideget, èjszakàt, ès azt hogy nincs ételtermelès. Es ehez az Alföldön elèg ha a falu szélèn van egy magtàra a tsz-nek, ami mondjuk 10%ra van feltöltve. Nyilvàn odabaszna rendesen, de maga az az àllitàs, hogy 2 evnyi tél,naphiàny ès valamekkora sugàrfertözés nullàra rakna minden emlöst, szerintem nem àllja meg a helyét. Egyszeruen vannak helyek nàlunk, ahol lenne esély èletben maradni àllatnak, embernek. De ezzel csak a rövidtàvu tulèlés van megoldva nyilvàn.Lehet hogy Europa 99%a kihalna, de 5 millio ember még akkor is tulélne.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
31 172
37 449
113
Az emberek nyilvàn tömegesen halnànak meg, de ha jokor jön az atom, azért néhànyan tulélnék nàlunk is
Mondjuk a nyarat, esetleg a telet is. Egyébként azért megnézném,h ogy a búzából hogyan lesz majd kenyér. Mert egy felnőtt egészséges átlagember szénhidrát igénye is elég magas és elég egyoldalú és szegényes táplálék lenne az.

A városi túlélők szerinted hova fognak tartani? Vidékre. ---> Nem lesz elég kaja a túlélőknek. ---> Törvényes rendet ki is dobod az ablakon. Kezdődik a manhunt a kajért. Meg rosszabb esetben a kannibalizmus. Bár egy idő után minden táplálék sugárszennyezett lesz...

Pl betakaritàs utàn néhàny tonna buzàból elég sokàig lehet kajàlni, -40 fok kint van, de legalâbb nem romlanak meg az elpusztult marhàk, disznok, akàr egy èv mulva is ehetoek maradnak.
Itt azért várnám egy élelmiszermérnök szakvéleményét is, hogy az ennyi időre otthagyott nem tartósított halott biológiai anyaggal mi lesz. Meg, hogy ki fogja -20 vagy -40 fokban feldolgozni és mivel. Úgy, hogy tiszta is maradjon. Fallout rulez...

Vàrosban nyilvàn nagy bajok lennének, de vidèki falvakban tul lehet élni 1-2 èv -40 fokot.
Lásd fent. A túlélők szerinted merre keresnek majd élelmet?

Az àllatok közül a hàziàllatok egy része nem pusztul el kinti -40fokban, ràadàsul nem is kint lennének.
Micsoda? -40 fokban? Itt? Sorold már fel ezeket az állatokat.

Közèpkorban volt a kis jègkorszak, novembertöl màrciusig hasonlo volt az idöjàràs, nem halt ki Europa.
A kis jégkorszak kutyafüle volt egy nukleáris télhez képest és adott szélességi kör alatt nem érezték annyira. Egy nukleáris tél esetén még a déli földteke is megkapná úgy, hogy ha csak USA és a VSz lőtte volna atomsivataggá egymást. Hoppá...

Ezen felül a kis jégkorszak nem hozott magával radioaktivitást sem, de oda se neki...

Tehàt èppen nàlunk a 10 milliobol akàr 40-60.000 ember is tulélné a kèt èv hideget, èjszakàt, ès azt hogy nincs ételtermelès.
Remek. Tegyük fel. Ki fog termelni élelmet és mivel az utána következő két évben? Haszonállat nincs, vetőmag nincs, a legyengült beteg emberek kezdhetnek full kézi erővel teremszteni....
...mit is?

Az megvan a videóból és linkelt tanulmányból, hogy szárazság is jönne?

Es ehez az Alföldön elèg ha a falu szélèn van egy magtàra a tsz-nek, ami mondjuk 10%ra van feltöltve.
Fentebb még azon elmélkedtél, hogy azt a pár tonna búzát megeszik.

Nyilvàn odabaszna rendesen, de maga az az àllitàs, hogy 2 evnyi tél,naphiàny ès valamekkora sugàrfertözés nullàra rakna minden emlöst, szerintem nem àllja meg a helyét.
A nagyobb növények kivételével, amik iszonyatosan sokmindent tudnak raktározni szinte minden kipusztulna északon, déli féltekén még nem. Mert nincs olyan évente megújuló gyorsan növő növény, ami 2 évet kibír napfény nélkül.

De ezzel csak a rövidtàvu tulèlés van megoldva nyilvàn.Lehet hogy Europa 99%a kihalna, de 5 millio ember még akkor is tulélne.
A fentiek alapján nem világos, hogy beteg, legyengült és 0 infrastruktúrájú és mezőgazdasághoz és máshoz nem érő embereknek honnan lesz szerszáma, tudása ahhoz, hogy a további években is túléljen, amikro a termésátlagok a maiak nemhogy felét, de talán tizedét sem érnék el. Csak egy név és annak messzemenő következménye.
Norman Borlaug.



Meg a gépesítés és modern tudomány és ipar hatása a termésátlagokra. Na, atomháború után a középkori szint alatt lenne. Mert ugye még mindig sötét van, az emberek nem értenek hozzá ,gyengék és még mindig magas a sugárterhelés.

Tényleg csak pislogok továbbra is.
 

Shed

Well-Known Member
2016. október 7.
350
1 338
93
Khm, én nem mondtam olyanokat, hogy hosszù tàvon is tùlèlünk. Emlösökröl beszéltünk, arra hoztam példàt, valamint vèleményeztem, hogy èppen tùl lehet èlni az elsö kèt évet. Tovàbbà nem vagyok biológus, ezért nem tudom, hogy pl a növényeknèl a magok, meg szaporodäsukhoz szükséges terményük, egyebek kibirnak e két év hideget.Mert utàna ha felmelegedés van, akkor a mag, gombàknàl a spora, stb tud szaporodni, nöni. Most olyan hàziàllatot nem tudok mondani amiröl tudnàm, hogy két évnyi ridegtartàst kibirna -40fokon, ez igaz. A fagyott husnàl nincs nagy gàz, ehetö az. Buzat meg lehet enni mozsarban megtörve, vizzel bekeverve, megfözve.Nem kell kisutni kenyernek. Oroszok nyirfakérget is ledaràltak és azt ették. Nem emlitettem olyat sem, hogy kényelmes lenne az az elsö két év, amire irtam hogy tulélhetö. Èn azt mondom,tulélhetö szerencsével.
 

jOkA

Well-Known Member
2017. november 7.
303
316
63
A korlátlan atomháború esetén nem tudom elképzelni a hogyan továbbot, hogy az emberiség hogyan élne túl vagy bármilyen komplex életforma. Évekre vagy évtizedekre nem nem lenne kvázi nappali világosság a Földön. Minden fotoszintetizáló létforma kvázi kihalna vagy minimum vegetálna. Gyakorlatilag megszűnne a mezőgazdasági termelés. Annyi állat és egyéb táplálékforrás nincs, hogy életben maradjon az emberiség ennyi ideig. Ha még lenne is, az is radioaktív lenne. Vagy mint nem látok?

Ha India és Pakisztán csak 100 Mt nagyságrendben egymásra dobná vackait, már az is a modellek szerint néhány éves globális lehűlést okozna, mint nagyobb vulkánkitörések.

Ok, hogy akkor kisebbek voltak a világ élelmiszer-tartalékai, mint ma, de akkor is ez elég durva. Egy atomháborúhoz képest ez egy gyenge ijesztés.
https://en.wikipedia.org/wiki/Year_Without_a_Summer
Megoldás a globális felmelegedésre?
 

Hpasp

Well-Known Member
2018. január 28.
2 688
12 236
113
Egy atomcsapás közelében 1200 röntgen feletti a radioaktív sugárzás mértéke.



Látható, hogy még az 1200 röntgen feletti zónában is 0,75r-re csökken a sugárzás, 5 nap múltán.
A lakosság vesztesége, az áthatoló sugárzás függvényében:
100r - 5%
125r - 10%
150r - 20%
175r - 35%
200r - 50%
225r - 75%
250r - 100%

viszont ha a fenti sugáradagot 30 nap alatt szedi össze, akkor:
100r - 0%
125r - 2%
150r - 5%
175r - 10%
200r - 25%
225r - 40%
250r - 60%
275r - 80%
300r - 100%
 

Hpasp

Well-Known Member
2018. január 28.
2 688
12 236
113
Egy atomcsapás közelében 1200 röntgen feletti a radioaktív sugárzás mértéke.



Látható, hogy még az 1200 röntgen feletti zónában is 0,75r-re csökken a sugárzás, 5 nap múltán.
A lakosság vesztesége, az áthatoló sugárzás függvényében:
100r - 5%
125r - 10%
150r - 20%
175r - 35%
200r - 50%
225r - 75%
250r - 100%

viszont ha a fenti sugáradagot 30 nap alatt szedi össze, akkor:
100r - 0%
125r - 2%
150r - 5%
175r - 10%
200r - 25%
225r - 40%
250r - 60%
275r - 80%
300r - 100%

És hozzá a kiszóródási térkép...

 

Shed

Well-Known Member
2016. október 7.
350
1 338
93
A térkèp miért ilyen? Èszak felöl kaptuk volna a bombàt vagy az uralkodó szèljàràs miatt ilyen elnyùjtott?
 

Hpasp

Well-Known Member
2018. január 28.
2 688
12 236
113
A térkèp miért ilyen? Èszak felöl kaptuk volna a bombàt vagy az uralkodó szèljàràs miatt ilyen elnyùjtott?

Magukat a bombákat sárga körök jelölik a térképen, az aktuális (gyakorlat pillanatában jellemző) széliránnyal volt kiszámolva, és megrajzolva a robbanások utáni radioaktív kiszóródás.
Érdekesség...
1, a Budapesti - és környékbeli csapások hatása leér szinte Belgrádig.
2, a térképen nincs jelölve adott esetben a Csehszlovákokra mért csapások kiszóródása amit hozzánk átfújt volna a szél.
 

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
5 297
6 872
113

Tcat

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2009. április 27.
1 471
2 816
113
Kis mazsolázás a tegnap linkelt anyagból:
  • a modellezéshez a NASA Goddard Institute for Space Studies (ez a NASA földtudományi részlege alá tagozódott intézet) "ModelE" fantázianevű klímamodelljének akkor aktuális változatát használták. Ez az anyag állítása szerint egy a globális felmelegedés és vulkáni eredetű aeroszolok (füst) vizsgálata terén széleskörűen tesztelt modell.
  • 4x5 szélességi/hosszúsági fokos rács felbontással futtatták a modellt, mely 80 km magasságig, összesen 23 réteggel dolgozott
  • az 50 és 150 Tg füst forrásaként az Egyesült Államok és Oroszország területe számított, 1,5 hét leforgása alatti légkörbe jutással. (Az anyagban szintén itt-ott szereplő 5 Tg kapcsán mintha azt olvastam volna máshol, hogy egy indiai-paki kölcsönös kiiktatásra saccolt érték.)
  • az 50 Tg füst forrásaként a 2006-os atomarzenál 1/3-ának elpukkanását tették meg, míg a teljes mennyiség esetén vették a 150 Tg értéket. Ez utóbbi egyébként kevesebb, mint amivel a 80-as években többen is kalkuláltak, mert akkor 200-230 Tg körüli mennyiségekkel is dolgoztak.

A lenti beágyazott képek az imgur-ra átkattintás után tovább nagyíthatóak kellően nagy méretre.

A globális átlaghőmérséklet és napi csapadékmennyiség változása a használt modell alapján 5, 50 és 150 Tg füstmennyiség mellett.

Látható és a képaláírásban olvasható is, hogy egy össznépi adok-kapok esetében a globális átlaghőmérséklet zuhanna 7-8 fokot, míg a csapadékmennyiség mintegy 45 százaléknyit csökkenne a 2.-4. évben. Összehasonlításként, kék színnel jelölve a Pinatubo vulkán 1991-es kitörése szerepel. A kisebb grafikonon a felszínt elérő napsugárzás hőmennyiségének csökkenése. (Ennek max. értéke egyébként nyáron, szikrázó napsütés mellett olyan 1000 W/négyzetméter.)

Az atomcsapások évének nyara - pontosabban a helyi átlaghőmérsékletekhez mért csökkenés mértéke térképen ábrázolva.

Ugyanez a rákövetkező évben, bejelölve 1-1 jelentős amerikai és ukrajnai agrár régiót, amit részletesebben vizsgáltak

Felül az iowai, alul az ukrajnai helyszín napi minimum hőmérsékletei az első 2,5 évben. Látszik, hogy 150 Tg esetén lényegében nincs fagymentes nap ezen intervallumban, így szabadföldi mezőgazdasági termelés sem. Az anyagban kitérnek rá, hogy a 80-as években úgy kalkuláltak, hogy egy atomháborút követően, globális szinten nézve nagyjából 1 évig lehetetlenülne el a mezőgazdasági termelés - ami alatt persze kifogynának a készletek és a túlélők közül sokan éhenhalnának. Ezen modernebb, jóval részletesebb klímamodell ennél jóval cudarabb képet adott.

Végezetül térképes formában a totális atomháborút követő év nyarának csapadékváltozása. Ez sem fest túl rózsásan.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
31 172
37 449
113
Egy atomcsapás közelében 1200 röntgen feletti a radioaktív sugárzás mértéke.



Látható, hogy még az 1200 röntgen feletti zónában is 0,75r-re csökken a sugárzás, 5 nap múltán.
A lakosság vesztesége, az áthatoló sugárzás függvényében:
100r - 5%
125r - 10%
150r - 20%
175r - 35%
200r - 50%
225r - 75%
250r - 100%

viszont ha a fenti sugáradagot 30 nap alatt szedi össze, akkor:
100r - 0%
125r - 2%
150r - 5%
175r - 10%
200r - 25%
225r - 40%
250r - 60%
275r - 80%
300r - 100%

Ez tök jó, csak azzal nem számol, hogy az egész után sugárszennyezett lesz az étel, víz, stb. Ez semmi mással nem számol, minthogy külső forrásból sugárterhelés ér. Azzal nem, ha sikeresen sikerült bevinni a táplálékláncon keresztül. Az meg nem 5 napos történet...
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
31 172
37 449
113
Ez inkább csak érdekesség, az oldal körökkel jelzi a robbanás sugarát, és kb kiszámolja az azonnali veszteségeket. különböző országok különböző nukleáris robbanófejeit ki lehet választani, egészen a Cár bombáig, keresőn keresztül bármelyik városra leszűkítve.

https://nuclearsecrecy.com/nukemap/...bRLi9YlUi-zW5VeaSZVJS_VtFswjmS3WvU0WsFd3XeN7s
Kapaszkodj meg, a blast effectet elvileg hagyományos bombákra is egész jól számolja, hiszen Joule értékekből számol. Tedd rá egy Mk-82 vagy Mk-84 robbanóanyag mennyiségét és elég jó nyomáshullám értékek jönnek ki.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 464
5 465
113
  • Az emlősök nagy része hirtelen immunissá vált a sugárzásra? Főleg akkor, amikor táplálkozással bekerül a takarmány (ha maradt még) és a víz is...?
  • A nyári -40C fok elviselhető hőmérséklet lett Közép- és Dél-Európában úgy, hogy a nagyvárosokban fűtés és épen maradt ház nemigen van? Meg se tiszta víz, se kaja? A haszonállatoknak is?
  • Ha van víz, akkor az jég, meg kéne olvasztani... Erre az emberek sem lesznek nagyon képesek, az állatok meg egészen biztosan.
  • Ha 2 évig nem lehet semmit termelni és talán esetleg a fák és hasonló masszívabb növények maradnak életben, akkor az esetleg életben marad, de sugárszennyezett és beteg állatok felfalása után mi a frászt esznek az emberek? Takarmány nincs, állat nincs. A konzerv és tartós élelem rohadtul nem elég és annak nagy része is elpusztul az atomháborúban, de a készételek egy részéhez is tiszta víz kéne.
  • Jelenleg ma az átlagos kaja, amit megeszel több száz km-et utazik mire te megveszed. Na ez nincs. Se kaja, se motor hajtóanyag, se jármű nagyon.
Komolyan mondom pislogok.

De tudod mit? Zárd el az összes közszolgáltatásodat 1 hónapra, ne járj semmilyen üzletben és csak próbálj a természet közepén életben maradni ma úgy, hogy nincs sugárterhelés és minden tiszta. Esetleg poénból elszennyezem a vizedet, hogy érzed a törődést. -40C fokot sajnos nem tudok csinálni.

Végignézted a videót...?

Ne magadból és a többi városlakóból indulj ki.
Sajnálom, de a városlakók valóban szinte mind kihalnának, mert teljesen rá vannak szorulva a modern technológiára. Viszont nem minden ember él így.
Szibériában is laknak emberek -40 fokoknál hidegebb hőmérsékleten is élnek, elzárva a külvilágtól, csak magukra számítva.
De nem kell Szibériáig menni. Itt Európában is a falvakban jóval kevésbé függnek a szolgáltatásoktól az emberek és néhányan nem halnának éhen, ha egyik napról a másikra megszűnne körülöttük a világ.
Szüleim házában pl. 120 méter mély ártézi kút van. Na szerinted az mikor fagyna be vagy kapna sugárdózist? Jah, és a rétegnyomás miatt magától feljön a víz, nem kell szivattyúzni.
A szomszédom raktárában több száz tonna búza van, még most is, pedig már rég volt aratás. Az meddig lenne elég neki?
Az állatok meg simán kibírják az istállókban a -40 fokot is. Tudod te mennyi meleget bocsát ki egy tehén? Ha van pár tehén egy istállóban, simán felmelegíti még szobahőmérsékletre is, hiába vannak kint minuszok.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
31 172
37 449
113
Ne magadból és a többi városlakóból indulj ki.
Sajnálom, de a városlakók valóban szinte mind kihalnának, mert teljesen rá vannak szorulva a modern technológiára.
Megnyugtatlak, a kisváros és faluban lakók is, mert életvitel szerűen ma a lakosság vonalvastagságnyi része vesz részt közvetlenül a mezőgazdaságban és állattartásban és valahol vicces, hogy nem esik le neked, hogy ők is gépesítve. Tehát egy atomháború után ők is széttennék a kezüket.

Tehát, epic fail.

Szibériában is laknak emberek -40 fokoknál hidegebb hőmérsékleten is élnek, elzárva a külvilágtól, csak magukra számítva.
Értem. Szóval, mert egy 100+ milliós nemzetből is néhány ezer ember így él, akkor az mire érv? Továbbra is nem sugárszennyezett környezetben élnek és nekik is vannak fémszerszámaik, minimális kereskedelem és kapcsolatuk van a civilizációval.

Szüleim házában pl. 120 méter mély ártézi kút van. Na szerinted az mikor fagyna be vagy kapna sugárdózist?
Remek. Nekik van vizük. És lesz az összes oda sereglő túlélőnek? Minden sarkon van ilyen kút? Egy pontból végtelenbe extrapolálni. Vastaps...

A szomszédom raktárában több száz tonna búza van, még most is, pedig már rég volt aratás. Az meddig lenne elég neki?
Hol van az a raktár? Ha közel az nukihoz, akkor arra vethet keresztet, hogy ne égjen le.

Az állatok meg simán kibírják az istállókban a -40 fokot is. Tudod te mennyi meleget bocsát ki egy tehén? Ha van pár tehén egy istállóban, simán felmelegíti még szobahőmérsékletre is, hiába vannak kint minuszok.
Nagyfaternak voltak tehenei. -10 fok felett sem volt odabent túl meleg.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 606
3 493
113
Kis mazsolázás a tegnap linkelt anyagból:
  • a modellezéshez a NASA Goddard Institute for Space Studies (ez a NASA földtudományi részlege alá tagozódott intézet) "ModelE" fantázianevű klímamodelljének akkor aktuális változatát használták. Ez az anyag állítása szerint egy a globális felmelegedés és vulkáni eredetű aeroszolok (füst) vizsgálata terén széleskörűen tesztelt modell.
  • 4x5 szélességi/hosszúsági fokos rács felbontással futtatták a modellt, mely 80 km magasságig, összesen 23 réteggel dolgozott
  • az 50 és 150 Tg füst forrásaként az Egyesült Államok és Oroszország területe számított, 1,5 hét leforgása alatti légkörbe jutással. (Az anyagban szintén itt-ott szereplő 5 Tg kapcsán mintha azt olvastam volna máshol, hogy egy indiai-paki kölcsönös kiiktatásra saccolt érték.)
  • az 50 Tg füst forrásaként a 2006-os atomarzenál 1/3-ának elpukkanását tették meg, míg a teljes mennyiség esetén vették a 150 Tg értéket. Ez utóbbi egyébként kevesebb, mint amivel a 80-as években többen is kalkuláltak, mert akkor 200-230 Tg körüli mennyiségekkel is dolgoztak.

A lenti beágyazott képek az imgur-ra átkattintás után tovább nagyíthatóak kellően nagy méretre.

A globális átlaghőmérséklet és napi csapadékmennyiség változása a használt modell alapján 5, 50 és 150 Tg füstmennyiség mellett.

Látható és a képaláírásban olvasható is, hogy egy össznépi adok-kapok esetében a globális átlaghőmérséklet zuhanna 7-8 fokot, míg a csapadékmennyiség mintegy 45 százaléknyit csökkenne a 2.-4. évben. Összehasonlításként, kék színnel jelölve a Pinatubo vulkán 1991-es kitörése szerepel. A kisebb grafikonon a felszínt elérő napsugárzás hőmennyiségének csökkenése. (Ennek max. értéke egyébként nyáron, szikrázó napsütés mellett olyan 1000 W/négyzetméter.)

Az atomcsapások évének nyara - pontosabban a helyi átlaghőmérsékletekhez mért csökkenés mértéke térképen ábrázolva.

Ugyanez a rákövetkező évben, bejelölve 1-1 jelentős amerikai és ukrajnai agrár régiót, amit részletesebben vizsgáltak

Felül az iowai, alul az ukrajnai helyszín napi minimum hőmérsékletei az első 2,5 évben. Látszik, hogy 150 Tg esetén lényegében nincs fagymentes nap ezen intervallumban, így szabadföldi mezőgazdasági termelés sem. Az anyagban kitérnek rá, hogy a 80-as években úgy kalkuláltak, hogy egy atomháborút követően, globális szinten nézve nagyjából 1 évig lehetetlenülne el a mezőgazdasági termelés - ami alatt persze kifogynának a készletek és a túlélők közül sokan éhenhalnának. Ezen modernebb, jóval részletesebb klímamodell ennél jóval cudarabb képet adott.

Végezetül térképes formában a totális atomháborút követő év nyarának csapadékváltozása. Ez sem fest túl rózsásan.
Még az eheti időjárást se találták el egyik napra se.