Atomtöltetek
- Téma indítója hiryu
- Indítva
Hoppacsek...
Ezeket miért hurcolásszák ide-oda? Egyébként a közzétevőt le is ordították, hogy miért posztol ilyeneket...
Ezeket miért hurcolásszák ide-oda? Egyébként a közzétevőt le is ordították, hogy miért posztol ilyeneket...
Nem igazán tudom, hogy ezt hova kellene tenni, hogy meglegyen @Terminator
Hátha vki érdekesnek találja.
Hátha vki érdekesnek találja.
https://thebulletin.org/wp-content/uploads/2022/02/nuclearnotebook-March2022-russia-table1.pdf
Nuclear Notebook: How many nuclear weapons does Russia have in 2022?
This Nuclear Notebook examines Russia’s nuclear arsenal, which includes a stockpile of approximately 4,477 warheads. Of these, about 1,588 strategic warheads are deployed on ballistic missiles and at heavy bomber bases, while an approximate additional 977 strategic warheads, along with 1,912...
thebulletin.org
Köszönöm!
https://thebulletin.org/wp-content/uploads/2022/02/nuclearnotebook-March2022-russia-table1.pdf
Nuclear Notebook: How many nuclear weapons does Russia have in 2022?
This Nuclear Notebook examines Russia’s nuclear arsenal, which includes a stockpile of approximately 4,477 warheads. Of these, about 1,588 strategic warheads are deployed on ballistic missiles and at heavy bomber bases, while an approximate additional 977 strategic warheads, along with 1,912...
Hogy tudsz egy műholdat az EMP ellen védeni, ha mindegyik kb antenna, érzékelő meg mindenféle adó és vevő, aminek pont az a szerepe, hogy a mindenféle jeleket a lehető legjobban felfogja?
Itt egy újraindítással kell számolni EMP esetén vagy fizikailag kuka lesz az elektrónika? Gondolok itt nem csak a műholdakra, hanem a földön levő elektrónikákra is. És van-e valami képlet, hogy mekkora töltet tud mekkora kárt okozni? Mert a nuki fegyverek is elég változatosak teljesítmény szempontjából.
A földön lévő elektronika sebezhetősége elég jól számítható, ennek elég komoly szakirodalma elérhető nyilvánosan is.
A töltet nagysága érdekes módon nem igazán fontos. 1962 es kísérletek alapjána 300 kT szovjet és az 1.44MT amerikai robbantásnak a hatása kb azonos. Ami a földi hatás területét meghatározza az a robbantási magassàg. Kicsit egyszerűsítve minél magasabban annál nagyobb területet fog érinteni.
Az űreszközökre gyakorolt hatasát nehezebb modellezni. Sok műhold védve van az EMP hatasaitól bizonyos távolságra.
Ez azért van mert az űrben a napszél és egyéb hatások is érik őket. (Az EMP hatása hasonló bizonyos tavolságnál messzebb)
Nyilván a közvetlen közelben lévő műholdak megsemmisülnek és űrszemétté válnak. Ezzel az a gond hogy abban a pàlya magasságban ( vagy alacsonyabban) keringő vagy geostacioner műholdakra fizikálisan is veszélyt jelentenek.
Gyakorlatilag ha az oroszok akarnák kikapcsolhatnák a komplett NATO felderítést Ukrajna felett a kommunikációval együtt. Ezzel viszont a háború új szintre lépne mert mindenféle egyezmény tiltja hogy az űrben ilyeneket csinálj (tiltva van a háború) sőt ha jól tudom ha lelősz ilyen eszközt az olyan mintha az adott országot tamadnàd meg. Az pedig lehetséges hogy V. Cikkely lenne.
Hát -ez fogalmazzunk finoman -ez nem teljesen fedi a valóságot.
Kezdjük azzal, hogy több fajta EMP-t különböztetni meg. A Klasszikus E1 akkor keletkezik, amikor a nukleáris detonációból származó gamma-sugárzás ionizálja (elektronokat von le) a felső légkör atomjain. Ez a Compton-effektusnak, az így keletkező áramot pedig „Compton-áramnak” nevezik. Ránk nézve ez okozza a legnagyobb problémát.
De ugye ehhez légkör kell,
Azaz ha Nincs légkör, nincs EMP E1
Így ez nem veszélyezteti a műholdakat.
A műholdakra az E2 a veszélyes ami gamma sugárzás következtében létrejött magas neutron-áram.
Vagyis ez egy más jelenség.
Pont a Geostacionárius műholdak vannak jobban védve az esetleges detonáció hatásaitól, lévén 36000km-en keringenek, és pont ebből kifolyólag már alapból komolyabb sugárzás védelemmel vannak ellátva. Így elég valószínűtlen, hogy azokra komolyabb hatással lennének. Az térségben tartózkodó alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakkal már más a helyzet. Azok túlélőképességünk nagyban függ a robbanáskori helyzetüktől, és hogy mennyire erős a védelmük.
Igazándiból nem tudjuk pontosan hogy reagálnának a modern műholdak mintha Starlink, mert azért ezek jellemzően sokszorosa túl vannak biztosítva exta alrendszerekkel.
Megvan ennek is a tudománya. Az eszközök árnyékolása itt kulcs fontosságú, illetve az antennák is speciális bevonatúak. Az alkalmazott védekezési megoldások pedig nem nagyon publikusak.
The Susceptibility of Communication Satellites to the Nuclear Electromagnetic Pulse
The High Altitude Brust (HAB) of a nuclear weapon can produce an Electromagnetic Pulse (EMP) that rises very rapidly (in nanoseconds) to a high voltag…
www.sciencedirect.com
Mennyi idő alatt lehet odaérni egy geostaci műholdhoz?
Hát -ez fogalmazzunk finoman -ez nem teljesen fedi a valóságot.
Kezdjük azzal, hogy több fajta EMP-t különböztetni meg. A Klasszikus E1 akkor keletkezik, amikor a nukleáris detonációból származó gamma-sugárzás ionizálja (elektronokat von le) a felső légkör atomjain. Ez a Compton-effektusnak, az így keletkező áramot pedig „Compton-áramnak” nevezik. Ránk nézve ez okozza a legnagyobb problémát.
De ugye ehhez légkör kell,
Azaz ha Nincs légkör, nincs EMP E1
Így ez nem veszélyezteti a műholdakat.
A műholdakra az E2 a veszélyes ami gamma sugárzás következtében létrejött magas neutron-áram.
Vagyis ez egy más jelenség.
Pont a Geostacionárius műholdak vannak jobban védve az esetleges detonáció hatásaitól, lévén 36000km-en keringenek, és pont ebből kifolyólag már alapból komolyabb sugárzás védelemmel vannak ellátva. Így elég valószínűtlen, hogy azokra komolyabb hatással lennének. Az térségben tartózkodó alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakkal már más a helyzet. Azok túlélőképességünk nagyban függ a robbanáskori helyzetüktől, és hogy mennyire erős a védelmük.
Igazándiból nem tudjuk pontosan hogy reagálnának a modern műholdak mintha Starlink, mert azért ezek jellemzően sokszorosa túl vannak biztosítva exta alrendszerekkel.
Megvan ennek is a tudománya. Az eszközök árnyékolása itt kulcs fontosságú, illetve az antennák is speciális bevonatúak. Az alkalmazott védekezési megoldások pedig nem nagyon publikusak.
The Susceptibility of Communication Satellites to the Nuclear Electromagnetic Pulse
The High Altitude Brust (HAB) of a nuclear weapon can produce an Electromagnetic Pulse (EMP) that rises very rapidly (in nanoseconds) to a high voltag…
Megfelelően tervezett GTO pályán nem tart sokáig, csak a közelség időtartama rövid. Közeli GEO-ra állás sok üzemanyag vagy sok idő.
Nyilvan függ a küldetés tervezes az indítás helyetől, és az elérni kíván poziciotol, és a hordozó képességeiről is.
Elméletileg a legrövidebb kivitelezhető idő körülbelül 5óra 15 lenne, ami ugye egy geoszinkron transzfer pálya fele. Az apogeet az egyenlítőt keresztezve egyetlen gyujtással precízen kell megemelni, majd egyetlen égéssel megemeli a perigeust, és egyúttal megváltoztatni a pálya dőlését a 0°-ra és már kész is. A jellemző azonban a 24óra.
Viszont ha van kraft bőven akkor mehetnek SzuperSzinkron Transzfer pályára is direktbe és onnan le GEO-ra;
Ami meg a bonyolultságot és szükséges Delta-V illeti, erre itt egy grafikon egyenest Tory Brunotól;
