Az IRIS-T SLM-el váltja az RBS-70-est Svédország - a Saab elégedetlen

[AIM-120]

Svéd sajtóhírek szerint Stockholm karácsony előtt úgy határozott, hogy az IRIS-T SLM-el váltja le az RBS-70 rövid hatótávolságú légvédelmi rendszert a Svéd Hadsereg állományában.


[See the full post at: http://htka.hu/2013/01/04/az-iris-t-slm-el-valtja-az-rbs-70-est-svedorszag-a-saab-elegedetlen/]

 

[specialist]

De a RBS-70 nem praktikusabb? Hiszen az egészet 2-3 ember el tudja cipelni,míg az IRIS-T-hez kell egy hordozó platform.

 

[molnibalage]

Azért ezt MANPAD-nak hívni elég erős szerintem egy Stinger vagy Iglához képest.

 

[dudi]

Ráadásul nem is egy kategória a két eszköz.

 

[dudi]

Ezek inkább SHORAD-ok MANPADS-ek.

 

[magic]

Dudi megelőzött. Tényleg nem egy kategória a kettő. De a versenyeztetés hiánya tényleg bunkóság.
Az iris-t elméleti hatótava 25km a maximális elméleti magassága 20 km. Ha ezeket a SLM is tudja ráadásul radar vezérlésű akkor tényleg nagyon messze vannak egymástól.

Egy nagyobb város 50 000 fő vagy nagyobb védelmére önmagában a RBS-70 szinte biztosan alkalmatlan.  De egy RBS-70-ekkel együttműködő IRIS-T SLM üteg nagy valószínűséggel képes. Nem hiszem hogy egyik vagy másik mellett kellene elkötelezniük magukat. Mindkettő párhuzamos alkalmazása hozhatja a legjobb hatékonyságot.

A honvédségnek is  IRIS-T SLM lenne a hasznosabb választás Aspide 2000 helyett. De azt hiszem a németektől "ajándékba" kapott Roland 2 ütegeknek is lesz helye az biztos.

 

 

 

 

[Mackensen]

Mintha láttam volna valahol, hogy Aspidet szereltek Kub járműre. Lehet a MH is ilyesmiben gondollkodik.

 

[borisz]

Magic, felvilágosítanál arról, mi van az Aspidedal és a Rolandokkal?

 

[molnibalage]

Az IRIS T indítási távolságra repülőről az AIM-9L/M kategória, szó nincs 20 km-ről. Kérlek olvasd el az F-15 cikk fegyverzetről szóló rész kék keretes ításait meg az aIM-7F HMZ-t taglaló részét.

Földről indítva szemből közeledő nem manőverező célra az IRIS T ferde indítási távolsága 4 km táján lehet, ha a cél 3 km alatt van.

Hányszor kell még ezt leírni...?

 

[aerophyl]

"ezeket a SLM is tudja ráadásul radar vezérlésű " Nem radar, infra.

 

[puppetmaster]

(Mivel nem megy az idezes gomb)
Molni:
"Földről indítva szemből közeledő nem manőverező célra az IRIS T ferde indítási távolsága 4 km táján lehet, ha a cél 3 km alatt van.
Hányszor kell még ezt leírni…?"
Még szerencse hogy nem IRIS T-ről van szó a cikkben...

http://www.diydashboard.com/RTNImages/Dec10/7646.pdf

 

[magic]

molni: valóban téve1dtam ami a sima iris-t illeti erre majd figyelek.

aerophyl: A légi indítású infrás persze de úgy néz ki  részben a SL ben is igazad van.
A wikin olvasottak szerint radar irányítású ráadásul megemlítik hogy a sima változattal ellentétben a SL rakétáknak hegyes az orruk. A részletesebb doksikban már benne volt, hogy az infra fej megmaradt. Indítás előtt az indító jármű radarja fogja be a célt és indítja a rakétát a megfelelő irányba. Bár ha jól értem "folyamatosan" tud segíteni a jármű radarja a rakétának.

borisz:  Volt róla szó hogy kapnánk valamennyi feleslegessé vált Roland2 rakétát a németektől néhány indító járművel együtt de már nem találom az erről szóló hozzászólásokat. Mintha ezt a járművet linkelték volna http://www.panzer-modell.de/referenz/in_detail/carola/Carola_006.jpg

Igen a csehek integrálták francia segítséggel  Kub járművekbe az Aspide 2000 rakétát.
http://www.raketaezred.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=288:kub-modernizacioval-allt-el-az-mbda&catid=47:szakmai-hirek&Itemid=105

Volt itt egy vita, hogy jó párosítás e ez és nekünk megoldást jelent e. Valaki ott jegyezte meg hogy az Aspide 2000 is elavult már. Azt hiszem valahol másutt egy oldalon olvastam hogy a HMtől megnézte valaki ezt a cseh megoldást de nem azok akiknek használni kéne.

 

 

 

 

 

 

[molnibalage]

41723 said:
(Mivel nem megy az idezes gomb)
Molni:
“Földről indítva szemből közeledő nem manőverező célra az IRIS T ferde indítási távolsága 4 km táján lehet, ha a cél 3 km alatt van.
Hányszor kell még ezt leírni…?”
Még szerencse hogy nem IRIS T-ről van szó a cikkben… http://www.diydashboard.com/RTNImages/Dec10/7646.pdf

Nem érdekel, hogy a cikk mit hazudik be. A cikkben szereplő rakéta méretei beszédesek. Ekkora méretű rakéta nem tudja azokat a paramétereket. Fizikai képtelenség.

Miért kajálnak be egyesek mindeféle marketing anyagot ész nélkül...?

Ha egy ekkora rakéta felmászna 20 km-re, akkor az azt jelentené kb. hogy a a hajtóanyag tömegegységre fajlagosított impulzus kb. egy nagyságrenddel lenne nagyobb, a létező legkorszerűbb rakétához képest, ami nyilvánvalóan sci-fi... Nézzed már meg, hogy mekkora rakéták kapaszkodnak fel 20 km magasra. Kb. tízszer nagyobb induló tömegőek...

20 km indítási távolság kb. az AIM-120 és AIM-7F/M kategória úgy, hogy a célpont közepes magasságban van, a célpontok relatív közeledési sebessége 450 m/s táján van és az indító platfomt kb. 200 m/s táján halad és nincs magasságkülönbség. Érted...? Úgy lesz 20 km indítási táv, hogy a rakéta csak víszintesen repül.

Számold már ki, hogy a rakéa hajtóművének hány másodpercig kellene üzemelnie, hogy 20 km-re tolja fel a cuccott, ha feltszed, hogy van booster fokozat, ami azonnal felgyorsítja M2.0-re. Ennyi ideig közepes hatótávolságú légiharcrakéták hajtóműve nem működik... A dual thrust-os AIM-7F/M megy 5+11 másodpercig. Booster fokozat nélkül földről indítva annak is a megsemmisítési magassága közeledő és 4 km alatti cél ellen kb. ~10 km.

Linkelés helyett lehetne néha gondolkozni is, de tényleg.

 

[aerophyl]

http://www.diydashboard.com/RTNImages/Dec10/7646.pdf

"Nem érdekel, hogy a cikk mit hazudik be. A cikkben szereplő rakéta méretei beszédesek. Ekkora méretű rakéta nem tudja azokat a paramétereket. Fizikai képtelenség."

 

Molni, ezúttal nincs igazad. A földi indítású IRIS jóval nagyobb hajtóművel rendelkezik, mint az eredeti. AMRAAM méretű rakéta, ami elérhet 20 km-es hatótávot, a magasság azonban nekem is neccesnek tűnik.

 

[Hans]

Mackensen:
" Mintha láttam volna valahol, hogy Aspidet szereltek Kub járműre. Lehet a MH is ilyesmiben gondollkodik."
Nézz körül légierő blogon, mintha Zordnak lenne posztja - részben - róla. Cseheknél vagy a lengyeleknél jelent meg a dolog?
(akkor az egyik kommentben az volt, hogy az akkori infok szerint a HM inkább a NASAMS felé hajlana, mivel az AMRAAM hadrendben van itthon)

 

[Hans]

Mackensen:
legiero.blog.hu/2012/03/06/kub_3m9_helyett_aspide?token=de7c59a7561bd78740e8274188ee9d58

 

[molnibalage]

Molni, ezúttal nincs igazad. A földi indítású IRIS jóval nagyobb hajtóművel rendelkezik, mint az eredeti. AMRAAM méretű rakéta, ami elérhet 20 km-es hatótávot, a magasság azonban nekem is neccesnek tűnik

Igen, azért is írtam amit irtam. Ha AIM-9X teljes impluzú hajtómű kétszeresét képzeljük el - ez irtózatosan megnagyobbított hajtóművet jelent - akkor kapod meg kb. a Tor kategóriát. Tehát 10-15 km-es ferde indítási táv legfeljebb ~6 km-es hatómagassággal. A 20km egyszerűen ordítóan nevetséges a 35 km indítási távval is. A Kub sem tud ennyit a több száz kilós. Ehhez ~25-30 másodpercig működő hajtómű kellene. Mese habbal.

Az AIM-54 hajtómű működési ideje van 27 másodperc körül ami egy majdnem fél tonnás rakéta...Forrás itten.

http://navyflightmanuals.tpub.com/P-825/P-8250110.htm

Megjegyzem, hogy az is kiderült végre (?) a forrás által, hogy az AIM-54 bizony nem dual thurst karakterisztikás, hanem a jelek szerint hosszú ideig működő hajtóműve van, ami az elvi maximumhoz képest alacsonyabb tolóerőn megy. (Értsd, az adott keresztmetszet álal elérhető max. tolóerő alatt jóval.) Az indítás után nagyon alacsony a rakéta gyorsulása - ez a videókon tisztán látszik - ezért némi progresszíven növekvő karakterisztikát lehet feltételezni, de szó nincs szerintem olyanról, mint az AIM-7F/M-nél, ahol a booster/utazó fázis között kb. 5,5:1 tolóerő arány van.

A Kub paraméterei mik is? Az sem megy fel 15km sem, pedig 600 kg-os a lelkem...

Ha a rakéta 20 km-es ferde vagy vízszintes indítási távolságot sem ér el, akkor hogy a bánatba mászna fel 20 km-re...?

Egyszerűen csak annyit kell tenni, hogy az ember elkedzni megnézni, hogy a rakéták milyen teljes ipulzus/tömeg paraméterekkel és hajtómű égésidővel bírnak. Ha még ez is magas, akkor még lejebb, általános iskolás szintre. 20 km magasság 20 sec alatt jelen 3 Mach sebességet. Ennyire fel sem gyorsul emelkedés (70 fok feletti szögben) közben egyetlen légvédelmi vagy SAM rakéta sem.

Semmiféle adatom és elméleti háttér nem támasztja alá azt, hogy a rakéta felmenjen 10 km-re, nemhogy 20-ra. Ha a hajtómű tüzelőanyagát kétszeresre növelték meg és azonos tolóerőt ad le kétszer hosszabb ideig, még akkor is teljesen irreális a 10 km-es célmagasság.

Itt egy egyszerű modellező program.

http://www.ecf.utoronto.ca/~pavacic/missiles/minizap.zip

 

[dudi]

molni

Az F-14 képes nagy magasságban 2400km/h-val repülni full üzemanyaggal és légi harc fegyverzettel?Állítólag csináltak ilyet mielőtt leszedtek pár SZU-22-est.

 

[molnibalage]

41833 said:
molni Az F-14 képes nagy magasságban 2400km/h-val repülni full üzemanyaggal és légi harc fegyverzettel?Állítólag csináltak ilyet mielőtt leszedtek pár SZU-22-est.

Nem, nem képes. Az F-15A teljes légiharcfegyverzettel is csak M1.78-at tudott elérni, az F-14-nél sanszosan még kisebb volt a maximális sebesség.

Szu-22-vel hol találkzott össze F-14? Líbiai gépekkel, de ott szó sem volt ekkora sebességről, szubszonikus sebessgnél akadszkodtak össze a jenkikkel.

Irak és Irán között mit keretek volna Szu-17/22 gépek magasan...? Nagy magasságból hogyan indított volna rakétát a jellemzően földközeli/alacsony magasságban operáló csapásmérők ellen a cicus...? Kb. sehogy. Az állításod tévesnek tűnik, nem is kicsit.

Az F-15 cikk tisztázza, hogy az M2.0+ sebesség annyira elmélti szinten minden vadászgépnél, hogy ezzel nemigen kell foglalkozni. Lényegében nincs harcászati hatósugara sem fegyerzete ilyenkor a gépeknek. Légiharc fegyverzettel is csak úgy képesek elérni, ha ez kb. 2xAIM-9-et jelent és akkor is 2-3 percig képesek erre úgy, hogy 2-4 perc mire ezt elérik. A harcászai hatósugár kb. 150-200 km (F-15/16), tehát pontvédelemről van szó. Ha már nagy magasan utántöltik a gépet és akkor kezd gyorsítani, akkor is a tankertől legfeljebb 300 km-re lehet eltávolodni, utána a gép manőverezési és hatótáv tartaléka 0. A tankerig eljut és lényegében azonnal sikeres összekapcsolódás kell vagy fürdés lesz a vége...

(A Streak Eagle cikknél láthattad, hogy néhány ezer font keró M2.2-ig gyorsítás és emelkedés fegyverzet nélkül elvitte ennek a mennyiségnek is kb. a 2/3-át) és alig 50 km-re távoldtak el a reptéről.)

Honnan jött ez a vad gondolat, amit említettél...? Nem neked szánom, de megint az van, hogy miden infót posztoltam már többször is ehhez, hogy fel sem merülhessenek ilyen vad gondolatok. És lám...

 

[dudi]

Nem az én gondolatom!!!Én sem gondoltam,hogy így van csak megkérdeztelek róla.

Igen líbiai SZU-22-esekkel kapcsolatban állítja ezt vki.Konkrétan :

"“Az F-14 sikersorozata 1981ben kezdõdött Líbiában.A nagy magasságban járõrözô géppár riasztást kapott, két ellenséges légicél haladt a partok felõl a hordozó irányába. A géppár iránybaállás után 12s ideig utánégetõt használva 2400km/h sebesség fõlé gyorsított majd ereszkedés után légiharcba keveredett a líbiai légierõ két Szu-22 Fitter gépével. A Tomcat páros AIM-9 Sidewinder és AIM-7 Sparrow rakétákkal megsemmisítette a líbiai támadó gépeket, majd visszatértek a hordozó fedélzetére. A két gép a VF-41Black Aces századba tartozott.”

Jane's határozóra hivatkozik(azt nem tudom mi)