Igen, ahogy eddig is volt. Nem lesz mindenlátó.
Ügye a vita kiinduló pontjában a CAS-nál a saját csapatok látják a célpontot, hiszen lézerrel vagy valami mással megfestik. Ha nem közvetlen légi támogatást akarunk nyújtani, akkor is 100 km magasságból -és itt még csak a Kármán-vonalról beszélünk- nem látsz olyan tisztán, mint 10 km-ről egy Bayraktar műveleti magasságából. Vagy egy Gidrán érzékelőivel 5 km-ről.
Értem, amit mondasz és hasznos képesség lesz, ha műhold esetén már nem korlátoz minket az, hogy milyen távolságra tudjuk például egy UAV-val megközelíteni a frontot. Mondok egy egyszerű példát. Ha a katonai hírszerzés nem tudja pontosan, hogy a környező országoknak mely városban
melyik épületben volt a szovjet időben katonai raktára, akkor nem tudnám elképzelni, hogy eddig mivel foglalkoztak. Ha kitör a háború Ukrajnával, lecsekkolom az űrből van-e mozgás teherautó az udvaron és ha van HIRMAS-hoz hasonló rakétavetőm, akkor több száz km mélységig megsemmisítem az összeset. (Ha jól tudom, ez a stratégiai csapásmérés, kifogy az ellen az utánpótlásból és ukrán katonák ezrei adják meg magukat üres tárakkal.)
Ezzel szemben a CAS nem roppantja össze az ellenállást. Még csak nem is gondolkodtam ennyire előre. Nem azért kerültek a csapataim bajba az ellenségtől 100 méterre, mert az én tervemben az szerepelt. Vagy a küldetésük túlságosan fontos vagy maguk az eszközöket és katonákat nem akarom elveszíteni, ezért kimentem őket egy légicsapással. (Ha Munkács felé csak úgy tudok előrenyomulni, hogy kiszedek 1-3 hegyivadászt a barlangokból a völgyeken berepülve, akkor maga Munkács városa az, ami túlságosan fontos. Ha egy beszivárgó egység megtámadja a Pzh2000-esimet, akkor maguk a tüzér eszközök azok, amit nem akarok elveszteni 30 km-rel a front mögött. Oké, rossz példa, elvileg az egyes tüzértelepeknek "látniuk" kellene egymást és ilyen helyzetben megoldják gyorsan a helyzetet. Valamiért nem látják, vagy már olyan közel van az ellenség, hogy nem tudja biztonságosan megcélozni a másik lőállásból és a mi csapataink is kapnák az artyt. Ezért kérek inkább CAS-t.) És persze feltétele, hogy
épp abban a helyzetben azon a helyen az ellenség légvédelme valamiért nem tudja elérni a vadászgépet vagy a helikoptert. A halálba küldeni őket nem sok mindenkin segít. De ezért gyakorolnak a pilótáink, hogy a helyzetet jól ismerjék fel.
Ez az, amit sokan nem akarnak megérteni. A CAS nem mindennapi rutin. Csak sokan azzal is keverték a vitában, hogy a légierő mindennapi feladata az, hogy kibassza például az ellenség tüzérségét. Ami taktikai bombázás, ez már nem is az a feladatkör, amiről ők vitatkoznak. Xpert szerintem arról akart vitatkozni az elején, hogy ehhez meg van-e a Gripenek kellő fegyverzete. Mivel ez már viszont napi szintű feladat lesz, ezt mindig érdemes szvsz fejleszteni. (Ha nem is azért, mert egy 40 km hatótávolságú satndoff fegyver, amire gyakran hivatkozik, feltétlenül és azonnal megsemmisítene minden ágyút és az ellenség légvédelme tehetetlen lenne. De nem tudnák használni őket a fronttól 10 km távolságra, viszont egy Zuzanna ágyú is jóval pontatlanabb 30-40 km távolságból lövöldözve.) Vagyis maga a légierő taktikai csapásmérő képessége nem azért lenne majd fontos, hogy mindenkit költséghatékonyan öljünk meg vele, hanem ha ugyan annyi ágyúval mi 10 km távolságból lövünk -mert az ellenség légiereje nem képes hatékonyan visszaszorítani- és ők 30 km-ről, akkor ugyan annyi tüzérségi eszközünk dupla olyan hatékonyságú.
De ebbe meg tényleg ne keverjük bele a CAS-t!