Hogy ne az ukrán topic legyen agyonvágva.
Nem ok volt, hanem okok. Maradjunk annyiban, hogy a Casino-hoz hasonló helyzet és Ace-nek volt ideje "önként" kilépni, miután kinyitotta a száját a fizikai dolgozók elmaradt béremelése és a minőségirányítási költségek csökkentése végett - miközben 300km-re észak-nyugati irányban egy egész pofás igazgatósági épület épült - de nálunk sajnos nem volt pénz mondjuk az öltözőkbe még egy bojler beszerzésére.
A minőség alapja a minőségi dolgozó, akiknek minőségi bért kell fizetni. Ha ez hiányzik, akkor a minőségnek annyi és innentől fogva az egész minőségirányítás csupán látványpékség. Nem fogjuk tudni megtartani a kulcsembereket, ha a MOL/KÉSZ/bármelyik kormányközeli hídépítős ráígér az órabérekre, így amit az évek alatt felépítettem minőség - aminek hatására behúztúk a kínai piacot, az megy a levesbe és ne várják, hogy ehhez mosolyogva asszisztáljak.
A másik ok meg a különcségem volt - nem fogadtam el pénzt senkitől, hogy melóst/szerszámot akármit behozhasson a céghez. Kapott mindenki ugyanolyan specifikációt, majd mindent beleraktam egy excel-be és kiértékeltem. Az első 3 ment tovább, velük további beszélgetések, majd minőség/határidő/előélet/megbízhatóság/ár alapon döntés születet. Ez sem tetszett néhány helyi "hatalmasságnak".
Ekkor voltam 30 éves és kb. 45 ember diszciplináris/szakmai főnöke, illetve szakmailag meg 200 ember, plusz komplett konszern műszaki jóváhagyója (9 tervezőiroda Nyugat-Európában, plusz 35 saját mérnök). Elegem lett ebből a szarakodásból meg abból, hogy szakmailag már nem tudok fejlődni. Alapvető nézetéltérés volt a cég jövőjét illetően.
Egy másik kollégámmal a fejlődést képviseltük, az egyre bonyolultabb berendezések irányába akartunk elmenni. Heti szinten tárgyaltam olaszokkal, németekkel, hogy betársulnánk a CERN bővítésébe, de hadiipari vonalon is eléggé előrementünk - még akkor, amikor erről szó sem volt. Mélytengeri fúróberendezések gyártásával kerestek meg minket, fejlesztési együttműködésben (korábban konferenciát tartottam ezeknek az anyagoknak a hegesztési problémáiról a németeknek, innen jött a kontakt). Ez akkor viszonylatban xx millió €-s vonal lett volna - de akkor néhány régi dologtól meg kellett volna szabadulni. Mi nem puccsot akartunk, hanem fejlődést. Ők nem. Mi ketten repültünk, ők maradtak, majd mentek lefelé.
Nem bántam meg, hogy felálltam. Azóta 2 helyen dolgoztam, egyik esetben azért mondtam fel, mert a gender-baromság a munkavégézés terhére ment, plusz volt egy főnököm, akinek köze nem volt se a gyártáshoz, se a szilárdsági méretezéshez. Így előállt a helyzet, hogy a vevői értékelésen maximális pontszámot kaptam egymás után, míg a főnököm lepontozása miatt igazából kevesebbet kerestem, mint a részlegen a leghülyébb mérnök. Szó szót követetett, majd mentem. Valószínűleg Münchenben abban az évben egyedüli mérnök voltam, akinek a munkaviszonya azonnali hatállyal megszünt.
2 nap múlva egyedi gépgyártás plusz katonai/űrkutatási vonal. Jó pénz, nagy ígéretek. 2 hónap múlva kiléptem, mert a nagy ígéretek nagy ígéretek maradtak, nem érzem jól magam egy íróasztalnál és nem fogom elfogadni, hogy ha látom az elektronsugaras gépet rosszul hegeszteni egy üzemanyagtartályt, akkor előbb SAP-számot kérek, hogy egy technológia-módosítási engedélyt kérjek egy olyan embertől, aki ennyire leszarja, mit csinál a gép. Ehelyett odamegyek, leállítom a gépet, átnézem a programot és megpróbálom kijavítani úgy, hogy az anyagtulajdonságok ne változzanak. Ezt a céget nem írom be az önéletrajzomba, mert a 2 hónapból több a kérdés, mint a helyes válasz.
A mostani helyemen 4 éve vagyok, még mindig vannak szakmai kihívások. Nem akarnak megváltoztatni. Persze, itt is vannak gondok, de legalább nem fillérbaszás megy 0-24-ben. Valószínűleg ez lesz az utolsó munkahelyem alkalmazottként. Itt még van 1 szint, amit el tudok érni, a többi meg már egyik mítingről a másik mítingre vonulós manáger, az meg nem az én világom.
Nagyon szépen köszönöm, bár nem nagyon iszom, a sörtől meg kifutok a világból. Nem nagyon bírom az alkoholt - a kávéba teszünk egy kis vodkát (a kávé koffeinmentes