Olvasom sokszor, hogy régészek abból következtetnek egyes népek vándorolására vagy hódításaira, hogy milyen régészeti leletek maradtak meg az adott területen. Pl. abból következtetnek, hogy egy adott területet új nép népesített be, hogy már másfajta sírok vannak az adott területen, vagy másabb eszközöket találnak meg.
Nekem mint hozzá nem értőnek eszembe jutott már párszor, hogy biztosan a nép halt ki és vette át a helyét egy másik? Nem lehet, hogy csak a szokásaik változtak ugyanannak népnek?
Pl. mi magyarok is 950-ban még egészen másként éltünk, mint 50 évvel később. Ha nem tudnánk egy csomó más forrásból, hogy mi nagyjából ugyanaz a nép vagyunk, mint akik Árpáddal bejöttek, akkor azt is hihetnénk, hogy a honfoglaló magyarok kihaltak, hisz teljesen másfajta régészeti leletek maradtak meg a 950-ben élt magyarok után, mint az 1000-ben élt magyaroktól.
Nagyon durva adatbázisok vannak arról, hogy különböző cserépedények hol milyen anyagból, mázzal, díszítéssel készültek. A császári Rómában pl így sikerült igazolni, hogy a hadsereg által anyagilag támogatott tengeri szállítással simán mindennapi használati tárgyak voltak a Brit-szigeten a mai Tunézia területén gyártott agyag edények, illetve halszósz és oliva olaj is feljutott odáig.
A romanizált barbárok (gótok, meg úgy gyakorlatilag mindenki, aki a határon túl lakott és hol fosztogatni, hol katonáskodni, hol kereskedni járt be a Birodalom területére) esetében ugyanúgy kimutatható volt ez a kereskedelmi és kulturális hatás. Amíg létezett a Nyugati Birodalom, addig létezett egy primitívebb, "katonai latin", amit kb mindenki értett. Illetve a szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt legfeljebb dialektusok léteztek a Birodalmon belül is. A 400-as évek bukása során is az volt a probléma, hogy a határmenti gót-haderőnek szokás szerint nem sikerült fizetni, így a hadvezér (az előző 300 év hagyományait követve) elindult Róma felé, hogy akkor császárt csinál magából. De, hogy ne maradjon le a buliból, megindult a britanniai és észak-galliai fejes is. Ravennában meg inkább ezekre koncentráltak, az egyéb barbár betörések hátrébb szerepeltek a listában. A többit (jönnek a vandálok, kifosztják Rómát és elfoglalják Tunéziát, a birodalmat anyagilag egyben tartó provinciát) már ismerjük. A vidéki adminisztratív elit erre kb semmit nem reagált, mert az új gót elit a mai dél-francia területen ugyanúgy fizetett mindent tovább. Szóval csak 100 v múlva, Justinianus esetében merült fel komolyabban, hogy csak vissza kellene állítani már azt a nyugati birodalomrészt... Össze is jött majdnem, csak befigyelt a bubópestis (+ néhány nyár nélküli nyár) és a középkorhoz hasonlóan kiradírozta a népesség harmadát. Ezt az elmúlt 10 évben tudták a csontológusok összelegózni, mert most van technológia ahhoz, hogy a kontinensen előkapart cupákokon lakó élősdiket meg lehessen DNS szekvenálni.
Meg persze ott vannak még az írott források, aminek egy része történetíró, másik része pedig hagyományos könyvelői-elszámolási-adóösszeírási iratok, illetve adománylevelek. A neo-latin nyelvek esetében pl elég volt 200-300 év izoláció (nincs többé római hadsereg és kontinens-méretű kereskedelem), ahhoz, hogy szétváljanak a nyelvek. A helyieknek ez többnyire fel sem tűnt, egyszerűen a saját hülye nyelvjárásukban olvasták fel a latin-nyelvű szövegeket. A dolog akkor derült ki, amikor némely uralkodók dedikáltan latinul beszélő ("klásszikusan művelt") szerzeteseket importáltak, azok meg néztek mint egyszeri libernyák redneckfalván.
Akit érdekel a téma, ajánlom a
Fall of Rome podcastot, július óta hallgatom és kb végig toltam az egészet. Középkori témában pedig marha jó még a
Tides of History. Praktikus, mert a csávó pont ilyen gyakorlati témaköröket is körbejár, plusz történészként ért is hozzá. Illetve egy 45 perces adás pont 4 kilométer sétára elég