Na a szart azért már ne védjük. Ami értelmes kutatás ma az országban folyik ahhoz maximum névlegesen vagy még úgy sincs köze az MTA-nak.
Üdv!
Régóta olvasom a fórumot, de ezidáig nem éreztem indíttatást arra, hogy részt vegyek a beszélgetésekben. Leplezo postja után azonban úgy érzem, hogy a sztaki egykori dolgozójaként muszáj pár dolgot megemlítenem a kategorikusan leszarozott MTA védelmében.
Az, hogy az MTA nem teremt sok "látható" dolgot, nem csak az MTA minőségéből ered. Egy kis ország kis kutatóintézetéről van szó, így a legtöbb projektet más intézetekkel, vagy a magánszektor szereplőivel karöltve lehet lebonyolítani. Ez még sokkal nagyobb intézeteknél is van. Gondolom, amikor felülsz egy Airbus gépre, nem a DLR vagy a TUM jut az eszedbe, pedig az adott repülőgép kifejlesztéséhez és legyártásához szükséges technológiák jelentős része az említett intézetek koponyáinak szüleménye.
Bár az MTA egészét nem ismerem, azt tudom, hogy a sztaki szintén sok piaci szereplő számára fejleszt ki új megoldásokat. Bosch, Knorr Bremse, Airbus, vagy akár az amerikai hadsereggel való együttműködés mutatja, hogy az MTA igenis képes piaci értéket előállítani. Gépi látás alapján mozgó ipari robotoktól az önvezető autók irányításáig meglehetősen sok területen zajlik kutatás, amelynek eredményei előbb-utóbb megvásárolható termékekbe kerülnek bele.
Az más kérdés, hogy ki, milyen feltételekkel használja fel ezeket az eredményeket. Magyar ipar szinte nem létezik, a lölő nevű beszélő pénztárca cégei innováció nélkül is átöntik a pénzt a főnök zsebeibe. Marad pár kis magyar cég, és a sok német multi, valamint a külföld, akik vevők az MTA kutatásaira. Ez szomorú, mert szerintem sok magyar kutató dolgozna a multik helyett a magyar vállalatoknak. Az nem az MTA hibája, hogy a "nemzeti tőkésosztály" és az előző kurzusok államilag kitömött komisszárjai nem a piacból és a velejáró fejlesztésekből élnek (elég csak a simicskára gondolni, kegyvesztett lett, és össze is dőlt a cégbirodalma).
Azzal pedig nem értek egyet, hogy az akadémiának csak az iparilag releváns projektek véghezvitele a feladata. A BME-n végeztem, a közlekkaron, ahol bizonyos tekintetben áldatlan állapotok uralkodnak az MTA-hoz képest. Nincs ipari kapcsolat, nincs pénz, nincs szakember, nincs eszköz. Az MTA-n és a partnereinél van, egyelőre. Sok mérnökhallgató, akinek van sütnivalója (köztük magam is), az MTA-n köt ki, mielőtt továbblépne a piaci szférába, vagy az egyetemi katedrára. Az MTA remekül kiegészíti azt a rendkívül száraz elméleti tudást, amit az egyetemen el lehet sajátítani. Ennek olykor részét képezik olyan kutatások, amelyeknek közvetlenül nincs anyagi haszna. Hosszú távon viszont ez is azt szolgálja, hogy a magyar iparnak és oktatásnak legyen a piaci szereplők rövidtávú érdekeitől független szakember utánpótlása.
Szerinted amúgy mi az "értelmes kutatás"? Például az állami divatügynökségé, vagy a "magyarságkutató" intezeté annak minősül?
Az MTA-ra költött pénz hatékony felhasználására valóban lehet panasz. Mivel elsősorban nem a piacból tartja fenn magát, nincs rajta nyomás, hogy a lehető leghatékonyabban működjön. Erre valóban ki kéne találni valamit, kérdés, hogy a teljes állami kontroll megoldást jelent-e.
Azelőtt viszont értetlenül állok, hogy miért a 64 milliárdból működő MTA milliárdos csapja le a biztosítékot, amiről a fentiek alapján azért elmondható, hogy nem kidobott pénz. A kínai hitelből felújított 150-es vasútvonal költségnövekményéből (450->750 mrd ft), vagy az ötszörösen túllépett vizes vb költségvetés mellett eltörpül az említett összeg, pedig ezek társadalmi és gazdasági haszna legalább annyira vitatható, finoman szólva.
Az MTA többi intézetéhez nem tudok hozzászólni, nem igazán ismerem őket. Valószínűleg azt képviselik a saját területeiken, mint a fentebb említett sztaki. Tudom, hogy nem ezzel fogom megtörni a feltétel nélküli hitedet a rendszerben, nem is az a célom. Csak szerettem volna, hogy ezek a sorok is megjelenjenek a vitában.
