Na mert az átlag "Z-generációs"
![Big Grin :D :D](/data/assets/smilies/biggrin.png)
amcsi, nyugat-európai fiatal esetében ez biztos másképp van... ez a jelenség az egész "fejlett" világra jellemző. Nem akar fizikai munkát végezni, mert az nehéz, 5 km-t se bírna pihenő nélkül legyalogolni az átlag.
Nincs szakember, aki ér valamit, az be van táblázva már hónapokra előre, és annyit kér amennyit nem szégyell, tróger cigányok keresnek meg akár havi 1 milliót az építőiparban (persze félretenni nem tudnak így sem, mert a kultúrájukból ez hiányzik teljesen).
Nyugaton sincs, mármint őshonos, csak vendégmunkás. Lengyel, magyar, USA-ban latino. Persze van kivétel, jútyúbon találsz bőven akár hazai, akár amerikai szakikat, ezermestereket, van amelyiktől kis túlzással el lehet tanulni egy komplett szakmát, ha érdekel és van hozzá affinitásod.
A szakmunkásképzés leépítése már a rendszerváltás után megindult, mert a szoci nagyipar, amelyik igényt tartott rájuk, megszűnt. Meg nem is akart senki szakmunkás lenni, már a 80-as években is mindenki legalább érettségire hajtott, de akkor a szakközépiskolák (ma "szakgimnáziumnak" hívják a megfelelőjét, a szakmunkásképzőt meg szakközépiskolának) kínáltak érettségit és szakmát együtt. Aztán a rendszerváltás után általában gimnáziummá alakultak. Presztízse sem volt semmi a "melósnak", akármennyit keresett, az átkosban még lehet, hogy jó parti volt egy ügyes maszek autószerelő, de aztán az irodában dolgozó pichák többsége számára rangon aluli lett egy olajos overallban dolgozó fickó, még ha kétszer-háromszor annyit is keres, mint ők. Aztán a 90-es évek végére eljutottunk oda, hogy a főiskolai diploma lett az új érettségi, ami "alap", ha valamire akarod vinni.
Aztán az átkosban még sokan a fater mellett tanulták el a kisebb szereléseket, a kalákában építkezéseken meg szinte minden alapismeretet (mi a malter stb.) mára ez megszűnt. A képernyő előtt kezdték el tölteni az időt a fiatalok, nem a biciklit, motort, majd autót bütykölve, legalábbis a többség.