Nem a hőszigetelő képessége a jó (egyik tömör anyagnak sem az) hanem a hőmegtartó képessége.
Az agyagnak, kerámiáknak magas a fajhője, ezért a vályogház vagy a tömör, vastagfalú régi épületek olyan, mint a cserépkályha. Lassan melegszik fel maga a fal anyaga, és lassan is hűl ki, így a nyári meleget, téli hideget sokáig raktározza, nincs hirtelen lehűlés vagy felmelegedés, szinte állandó a mikroklíma. Ehhez megfelelő falvastagság (tömeg) kell, ami pusztán a vastagságból kiad valamennyi hőszigetelést is. Ezért olyan kellemes nyáron, mert télen lehűlt falazat sokáig kiadja a hűvöset, télen meg fordítva.
Rosszul, ötletszerűen elhelyezett szigeteléssel, nem lélegző festékkel (nem véletlenül használtak meszet) utólagosan jól el is lehet k*rni ezeket, mert vizes lesz vagy dohos. Modern sokkamrás, légmentesen szigetelő ablakokkal is csodálatos penésztelepeket lehet létrehozni.
Jó, nem akarok veled nagy vitába szállni, de kb. erre számítottam is amikor írtam a posztot, mert már előre tudom mi fog előjönni másoktól.
Nos mint írtam, nem keveset tudok a hőszigetelés, fűtés, nedvesség és pára témáról, nem is akármilyen linket tettem be ebben az ügyben Ooorky-nak segíteni tájékozódni. Egyébként ha már a fal (vályog, de lehet tégla is) penészedésnél tartunk, te mit tudsz a párakicsapódási pontról ?
Elárulom hogy táblázatból kell nézni több paraméter miatt, és simán létrejöhet a falon belül is, ha rossz a hőszigetelésed, van elég delta T-d, és akkor is vizesedni kezd a fal, méghozzá a falon belül, ha amúgy tökéletes a szigetelése.
A hőszigetelő képességet az a fajlagos hőáteresztő képesség x falvastagság, a hőáramlás nagysága pedig a fal két oldala közötti delta T hőmérséklet különbségtől függ.
Amiről te írsz az egy nagyon fontos dolog, a hőtároló tömeg, amit a beépített anyagok össztömege képvisel, és ez jó ha nagyobb. Ezért jó például egy rossz hőszigetelő kisméretű hagyományos téglából épült vastag falú lakásból jó hőszigeteléssel modern lakást készíteni, mert nagy lesz a hőtároló tömege, így többféle fűtési móddal is stabil hőmérséklet alakítható ki benne. A hőtároló szerepben minden beépített építőanyag részt vesz, így a tégla, habarcs, vakolat, födém és gerendázat, az aljazat és az alatta lévő részek, stb. A jó lakás tökéletesen víz-szigetelt száraz falú, nagy beépített tömeggel rendelkezik, és a nagyon jó hőszigetelő rétegei a falak és a födém külső részén vannak. A fűtése pedig padlófűtés.
A nyílászárók szintén nagy hőszigetelésű képességűek, és a lakásnak hőcserélős programozható szellőztetőrendszere is van. Ez teljesen különálló a konyhai elszívó rendszertől, de a fürdőszobát is ki kell szolgálnia. A hőcserélős szellőztetőnek hangszigetelési feltételeknek is meg kell felelnie, azon keresztül nem terjedhet a lakásban a hang.
Úgy kb. ennyi ami nagyon fontos. Az ma már teljesen mindegy hogy kőből, betonból, téglából vagy vályogból van egy épület, mivel a hőszigetelő rétege az épület külsején helyezkedik el. Pld. a márvány egy nagyon rossz hőszigetelő, és magas a fajhője, tehát sok hőt nyel el. De kiválóan használható egy irdatlanul jó energiatakarékos épületben is, ha az közel passzív ház szinten van hőszigetelve, Ami esetleg kívülről nem, is látszik, mert a hőszigetelés pld. ragasztott kőlap borítás alatt van rajta.
Ez már a 21. század, csak kell egy jó tervező, aki ért hozzá, hogyan modernizáld a vályogházadat, és fillérekből fűthető csodálatos lakásod lesz, olyan falakkal kívül-belül, hogy senki meg nem mondja, az egy vályogház. Ennyi !