Nem. Nem szoktam nickeket váltogatni. Egyébként ha szerinted Az EU és NATO csatlakozás nem siker...bár azt hiszem te az offenzívet a mynnónk foglaljuk vissza Turulfüldet értelemben használod..Kedves Zsolt.....
Te nem Ladagrant vagy, de azért megkérdem: miért írtad ezt?
KÉRLEK, írd meg, hogy az Ún. FELSZABADULÁS óta MIKOR volt önálló és offenzív magyar külpolitika, amely saját érdeket védett SIKERREL?
Ha erre tudsz válaszolni, igazat adok. Ha nem, akkor megint trollkodtál egyet.
de megjegyzés: önálló külpolitikára kb annyi esély volt 1945 után 1982-ig- akkor kezdett lazulni a szovjet póráz, mint mint 1944ben a megszállás után. Na jó, a 1970-es évektől kicsit tübb.
Halkan megjegyzem azt is, keress rá a bukaresti nyilatkozat kifejezésre, a románok kb pont úgy zsarolták be a keleti tömböt, mint Viktor most az EU-t, nyertek, nagyon boldogak voltak, Aztán luxs lett a hús.. kis tűlzással: ott a jel a falon..
Ebben a környezetben kellett manővereznie a magyar külpolitikának. Rsézbeni sikerekkel:
Nem véletlen, hogy a Külügyi Intézet, és annak lapja, a Külpolitika is az 1973. évben alakult meg. Már az első számok egyikében a fiatal szocialista külügyes generáció kiemelkedő alakjai, Horn Gyula és Szűrös Mátyás elemezték az európai biztonsági folyamatot, rámutatva annak nemcsak ötvenes évekbeli, hanem vélt két világháború közötti gyökereire is.511 Ezzel párhuzamosan hazánk tehát lényegében a nyugatira emlékeztető álláspontot tett magává az egész tárgyalási folyamat során. A későbbiekben, a Helsinkit követő madridi és bécsi konferenciákon fokozatosan bővült a magyar szerepkör, növekedett a külügyminisztérium létszáma, ami egyfajta magyar professzionalizmust hozott el a külügyek területén. A Helsinkifolyamat abban is segített, hogy hazánk felvegye a kapcsolatot az NSZK-val, ami megnyitotta az ajtót további nyugati kapcsolatok és szélesebb körű elismerés előtt is.51
..
A KGST és az EGK végül 1975. december 30-án hivatalosan is felvette egymással a kapcsolatokat, így minden akadály elhárult a szocialista országok útjából, hogy saját jogon is tárgyalhassanak Brüsszellel. (Ironikus, hogy a multilaterális ügyek tisztázása nem erősítette a fellépésüket, hanem pusztán lehetővé tette, hogy a bilaterális kapcsolatok zavartalanul haladhassanak.) Románia, mely eddig a nyertese volt az EGK preferenciális rendszerének, még megpróbálta megakadályozni, hogy megkössék a KGST–EGK szerződést, ám a szovjetek ekkor már hajthatatlanok voltak: a románok kreatív szövegjavaslatait nem illesztették be, mondván, vagy anélkül is jó a szerződés, vagy Románia ne is csatlakozzon. Így az 1976. évtől a KGSTországok mindegyike kapcsolatot építhetett ki az EGK-val, a románok pedig elvesztették rövidtávra szerzett előnyeiket, mert alábecsülték a nyugati integráció sebességét, és így a bilaterális kereskedelem súlyát.53
Ezt pedig Kádár mondta, amikor a "varsói diktátum" befékezte az NSZK-hozz való közeledést..
Hanem a szocialista országok külpolitikájában sok a hiba. Még 10p-t szánjunk az NSZK-ra, mert hosszú idő óta a nagy kérdések közül ez az, amiben a kormányunk és legjobb szövetségeseink (SZKP, LEMP, NSZEP) között véleményeltérés jelentkezett. […] Mi volt a hibák forrása? Hogy nem voltak konzultációk, mert ha mi akartunk, a románok nem akartak és fordítva. A románok nem akarják megkötni a kezüket, helyette mindennap a szuverenitási imáikat mondják. De nem is akarjuk emiatt még jobban szétszaggatni a VSZ-t. […] Egy német kormánynak nem lehet mondani, hogy nem vagy hogy várjanak még a VSZ-ülésre, ez az élet rendje, dönteni kellett. És mi a fogadás mellett döntöttünk. Mindig megmondtuk a Varsói Szerződésben a partnereknek, hogy mit csinálunk és állásfoglalásaikat kértük, de nem válaszoltak. Miben vagyunk hibásak? Ez az a bizonyos passzív egyetértés, amikor nincs hozzászól
...
A bolgárok, akik a magyar diplomáciát tekintették irányadónak németkérdésben, hasonlóan haladtak az ügyek tisztázásával, és érdekes módon arról is megállapodtak Bonnal, miszerint többé már nem „Német Szövetségi Köztársaságnak”, hanem „Szövetségi Köztársaságnak” fogják nevezni partnerüket.630
....Gazdasági kapcsolataink még az NSZK állami léténél is régebbiek voltak, majd dinamikusan bővültek már az első kereskedelemi megállapodás 1963-as megkötése után is. Mindennek megsokszorozó hatást adott a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása. Innentől kezdve a magyar gazdaság évről-évre egyre szorosabban kapcsolódott a nyugatnémet gazdasághoz, mely Európa első számú gazdasági hatalmává, majd globális politikai célokkal rendelkező hatalommá nőtte ki magát. Vizsgált korszakunk végére az NSZK – a Szovjetunió mellett – a magyar külpolitika első számú állomása lett. Míg tehát az 1960-as évek a magyar politikai horizont kiszélesedését, egyfajta világpolitikai érdeklődést hozott el, addig 1975 után Budapest látótere sokkal inkább a szocialista országok és az NSZK európai politikájára korlátozódott. Folyt köv.
Forrás: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstrea..._tortenelemtud.pdf?sequence=1&isAllowed=y