Kicsit paranoiás, A CP-t sok c-vel figyuzza a Skynet!CCP?
Inkább CCCP,vagy angolul USSR.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Kicsit paranoiás, A CP-t sok c-vel figyuzza a Skynet!CCP?
Inkább CCCP,vagy angolul USSR.
Az a kínai kommunista párt jelölése. 1 országgal arrébb van..... CCP....
„Mi szükség egy olyan világra, ahol nincs Oroszország?” - Vlagyimir Putyin
Trump ellen végrehajtott neokon összeesküvés óta, a Nyugat most pontosan azt az utat járja be, amit a náci Németország körülbelül az 1930-as évek közepén. Jól tudom, az ideológia más, és más a kijelölt bűnbak is, de a mentalitás ugyanaz. Azonos ok azonos hatást eredményez. De mostanában mindkét oldalon olyan fegyverek vannak, amikhez képest a drezdai tűzvész csak egyszerű szikra volt. Itt van a „nyugati szolidaritás” mutogatása, nem az UK-val, vagy az angol emberekkel, hanem Londonnal. Ugye milyen megható? Hadd kérdezzem meg tőletek, mi volt a lényege az angol politikának Európával kapcsolatban, mondjuk a Középkor óta? Úgy van, háborúk kirobbantása Európában. Gondolod, hogy ez most másképp van? A jövőbéli viselkedés legjobb indikátora a múltbéli viselkedés. És ez nem lenne érvényes az UK-ra? Pillanatnyilag orosz diplomatákat tömegesen utasítanak ki, miközben erősnek és férfiasnak érzik magukat. A lengyel és az ukrán politikusok bátorsága és önbizalma szédületes mértékben megnőtt (amerikai haderőkre támaszkodva). A helyzet az, hogy ez csak egy sokkal nagyobb jéghegy csúcsa. A helyzet az, hogy a szituáció ma rosszabb, mint a Kubai válság alatt. Először is a Kubai válság alatt mindkét oldalon racionálisan gondolkodó vezetők voltak. Ma egyetlen egy racionálisan gondolkodó vezető sincs az Egyesült Államokban. Egyetlen egy se. Másodszor, a Kubai krízis alatt az összes hírt közölték, és az egész emberiség tudta, hogy a Föld a szakadék szélén táncol. Ma senkiről se látszik, hogy tudná, háború felé tartunk, valószínűleg termonukleáris háború felé, ahol az áldozatok száma 100 milliókban mérhető. A valóságban az igen fontos szakértő szintű konzultációk (ami atomhatalmak között életben vágóan fontos) régen nem léteznek. Már csak legfelső szintű telefonálás van. Mindez akkor, amikkor a két oldal háború felé tart. Hónapok óta Oroszország és a NATO európai háborúra készül fel. Oroszország már teljesen felkészült. Ellenben a NATO nem, viszont tudják a számszerű adatokat, és bíznak az erejükben. Az igazság az, hogy ezeknek a NATO mini katonáknak fogalmuk sincs, mire számíthatnak. Amikor Oroszország hadba lép, ezek a NATO országocskák azt se fogják tudni, mi történik velük. Szinte pillanatok alatt a „csatatéren” csak USA és Oroszország marad. Vagyis a konfliktus nagyon hamar nukleárissá növi ki magát. És első alkalommal a történelemben az Egyesült Államokat hatalmas csapás fogja érni, de nem csak Európában, hanem a Közel Keleten, Ázsiában és az Észak Amerikai kontinensen is.
Mi történt a Nyugattal, ahol születtem?
Eredetiben:
What happened to the West I was born in?!
Ez nagyon romantikus.Annyit tennék hozzá,hogy szerintem ha Szíriában pl. kalandba vágná magát az usa,és rájuk csapna,ott még nem nukival válaszolnának,mert Putyinnak van önuralma,valószínűleg egy arányos választ adnának,és utána megegyeznének,de ha valakinek ez az Orosz anyaföldön jutna eszébe,akkor térdre,imára,ott nem lesz diplomácia,röppennek a Satanok,a percen,jogosan.
A katonai gondolkodásmód vagy nevezzük konzervatív realizmus logikájának azt diktálja, hogy ne bízzunk az emberben! Az erőszak, önzés, bírvágy, biztonság és hatalom iránti vágy az ember megváltoztathatatlan természetéből fakad. Az ember legjobb akarattal is szükségképpen dönt romlásba másokat. Kizárólag intézmények tudják objektív módon korlátozni, de nem felszámolni és végső soron nem kiküszöbölni az emberi természet szükségszerűen gyarló voltát, amely gyarlóság, mint fogalom is egy embertelen, irrális erkölcsfilozófia keretei között értelmezhető csak, mint a jóság ábrándjának kerékkötője.
Na akkor fordítsuk le ezt két, egymást kölcsönösen elpusztítani képes hatalom szituációjára. Mindkét hatalom joggal feltételezi a másikról, hogy gonosz okokból, hatalmi, gazdasági és erőszakra törekvő okokból el akarják pusztítani a másikat és joggal feltételezi józanabb pillanataiban azt is, hogy a másik hatalom pusztítóerejétől féltében, pusztán a sajátjai biztonsága érdekében el akarja pusztítani a másikat. Mindkét feltételezés azon az igazságon alapul, hogy a saját, jól ismert hatalmi szándékai azonosak ezzel, ő maga is ezt tervezi és erre jó oka van, a fennt vázoltak közül mindegyik.
Mit tegyen az egyszeri hatalom abban a helyzetben, amikor lehetősége nyílik elviselhető saját veszteséggel végleges megoldást találni a fenyegetés kiiktatására!
Bízhat abban, hogy a másik hatalom a technológia fejlődése, szerencse forgandósága közepette egy hasonló szituációban, a jövőben nem fog támadni? --> NEM.
Az amerikai vezetőknek itt és most esélyük van jót cselekedni az atomháború kirobbantásával, mégha az amerikai tízmilliók halálát is okozná egy olyan szituációban, ahol Amerikai totális csapást tud mérni Oroszországra, míg az utóbbi csak igen mérsékeltet Amerikára.
A becsületes, tisztességes, jólelkű embereknek kötelessége megnyomni a gombot a sajátjaik védelmében a jövőre gondolva, ahogy a túlonnani oldalon is viszont.
Kezdettől fogva ez a szitucáió és ennek feloldására találta fel a két hatalom első hidegháborús elődje/formája a kölcsönös elrettentés politikáját, mint haladékot a döntéshozatal alól. Amíg nincs esély siker reményében kirobbantani a totális atomháborút, addig nem kell meghozni a döntést e háború kirobbantásáról, csak félni a következményeitől.
A háború, amiről egy orosz zsoldos nemrégiben úgy beszélt, hogy az egyetlen zajló háború, az amerikai-orosz háború már a kilencvenes években elkezdődött, a koszovói konfliktustól nagyon gyorsan el is jutottunk volna a korunkat jellemző szituációig, ha nem jön közbe néhány arab terrorista és egy időre ez nem tereli el Amerikai figyelmét a továbbra is létező stratégiai kihívásáról: Oroszországról. A terror elleni háború értelmetlensége és a háború folyamán napvilágot látott tény, miszerint a terror nem jelent kihívást Amerika létére és életére újra Oroszországra irányította a figyelmet és újra ott vagyunk, amin már túllenénk, ha nincs 911.
Amerikai stratégiai fölény van, nincs orosz elrettentés, legalábbis nem félnek tőle és igen valószínű, hogy megalapozott e bátorság, így a jó emberek, a becsületes és tisztességes amerikaiak éppúgy kezdenek a háború iránt elkötelezetté válni, mint a politikai és gazdasági érdekből ebben utazók. Akárhogy is nézzük, ebben a relációban a Trumpok, veszett republikánus héják a jó emberek közé tartoznak, nem háttérből vezérelt gazdasági és hatalmi összefonódások, hanem sajátjaik józan féltése és a stratégiai lehetőség kihasználása vezérelheti őket a háborús politika felé.
Mi mást tehetnének! A józanság, a hit, a becsület diktálja az atomháborút annak érdekében, hogy soha a jövőben ne törhessen ki olyan atomháború, amibe a sajátjaik pusztulnak bele mindnyájan, most, hogy a sajátjaik döntő többségét akár meg is menthetik az ellenség teljes kiirtásával párhuzamosan!
Itt nincsenek gonoszok, itt az egyetlen erkölcstelenség a hezitálás a gomb fölött és minden ráció, jóság, gonoszság, önérdek és altruizmus egyaránt háborút követel.
Így lehetséges leírni a klasszikus hidegháborús töréspontot, amitől a nukleáris csapásmérő paritás gyakorlata az első hidegháborúban megóvta a világot.
A katonai gondolkodásmód vagy nevezzük konzervatív realizmus logikájának azt diktálja, hogy ne bízzunk az emberben! Az erőszak, önzés, bírvágy, biztonság és hatalom iránti vágy az ember megváltoztathatatlan természetéből fakad. Az ember legjobb akarattal is szükségképpen dönt romlásba másokat. Kizárólag intézmények tudják objektív módon korlátozni, de nem felszámolni és végső soron nem kiküszöbölni az emberi természet szükségszerűen gyarló voltát, amely gyarlóság, mint fogalom is egy embertelen, irrális erkölcsfilozófia keretei között értelmezhető csak, mint a jóság ábrándjának kerékkötője.
Na akkor fordítsuk le ezt két, egymást kölcsönösen elpusztítani képes hatalom szituációjára. Mindkét hatalom joggal feltételezi a másikról, hogy gonosz okokból, hatalmi, gazdasági és erőszakra törekvő okokból el akarják pusztítani a másikat és joggal feltételezi józanabb pillanataiban azt is, hogy a másik hatalom pusztítóerejétől féltében, pusztán a sajátjai biztonsága érdekében el akarja pusztítani a másikat. Mindkét feltételezés azon az igazságon alapul, hogy a saját, jól ismert hatalmi szándékai azonosak ezzel, ő maga is ezt tervezi és erre jó oka van, a fennt vázoltak közül mindegyik.
Mit tegyen az egyszeri hatalom abban a helyzetben, amikor lehetősége nyílik elviselhető saját veszteséggel végleges megoldást találni a fenyegetés kiiktatására!
Bízhat abban, hogy a másik hatalom a technológia fejlődése, szerencse forgandósága közepette egy hasonló szituációban, a jövőben nem fog támadni? --> NEM.
Az amerikai vezetőknek itt és most esélyük van jót cselekedni az atomháború kirobbantásával, mégha az amerikai tízmilliók halálát is okozná egy olyan szituációban, ahol Amerikai totális csapást tud mérni Oroszországra, míg az utóbbi csak igen mérsékeltet Amerikára.
A becsületes, tisztességes, jólelkű embereknek kötelessége megnyomni a gombot a sajátjaik védelmében a jövőre gondolva, ahogy a túlonnani oldalon is viszont.
Kezdettől fogva ez a szitucáió és ennek feloldására találta fel a két hatalom első hidegháborús elődje/formája a kölcsönös elrettentés politikáját, mint haladékot a döntéshozatal alól. Amíg nincs esély siker reményében kirobbantani a totális atomháborút, addig nem kell meghozni a döntést e háború kirobbantásáról, csak félni a következményeitől.
A háború, amiről egy orosz zsoldos nemrégiben úgy beszélt, hogy az egyetlen zajló háború, az amerikai-orosz háború már a kilencvenes években elkezdődött, a koszovói konfliktustól nagyon gyorsan el is jutottunk volna a korunkat jellemző szituációig, ha nem jön közbe néhány arab terrorista és egy időre ez nem tereli el Amerikai figyelmét a továbbra is létező stratégiai kihívásáról: Oroszországról. A terror elleni háború értelmetlensége és a háború folyamán napvilágot látott tény, miszerint a terror nem jelent kihívást Amerika létére és életére újra Oroszországra irányította a figyelmet és újra ott vagyunk, amin már túllenénk, ha nincs 911.
Amerikai stratégiai fölény van, nincs orosz elrettentés, legalábbis nem félnek tőle és igen valószínű, hogy megalapozott e bátorság, így a jó emberek, a becsületes és tisztességes amerikaiak éppúgy kezdenek a háború iránt elkötelezetté válni, mint a politikai és gazdasági érdekből ebben utazók. Akárhogy is nézzük, ebben a relációban a Trumpok, veszett republikánus héják a jó emberek közé tartoznak, nem háttérből vezérelt gazdasági és hatalmi összefonódások, hanem sajátjaik józan féltése és a stratégiai lehetőség kihasználása vezérelheti őket a háborús politika felé.
Mi mást tehetnének! A józanság, a hit, a becsület diktálja az atomháborút annak érdekében, hogy soha a jövőben ne törhessen ki olyan atomháború, amibe a sajátjaik pusztulnak bele mindnyájan, most, hogy a sajátjaik döntő többségét akár meg is menthetik az ellenség teljes kiirtásával párhuzamosan!
Itt nincsenek gonoszok, itt az egyetlen erkölcstelenség a hezitálás a gomb fölött és minden ráció, jóság, gonoszság, önérdek és altruizmus egyaránt háborút követel.
Így lehetséges leírni a klasszikus hidegháborús töréspontot, amitől a nukleáris csapásmérő paritás gyakorlata az első hidegháborúban megóvta a világot.
Nem áll készen, legföljebb szoft eszközökkel kihasználni a szituációt. Abba a játékba, amiből Oroszország kiszállhatott volna a hidegháború bukásával Kína eleve be sem szállt. Kína, a többi atomhatalomhoz hasonlóan nem épített ki olyan mértékű csapásmérő arzenált, hogy létében tudjon fenyegetni egy Amerikai Egyesült Államokat, így Amerika is hagyományos fenyegetésként, elsősorban politikai és gazdasági riválisként tekint rá, tudomásul véve, hogy ez az állam nukleáris eszközökkel képes megvédeni magát, de el nem pusztíthatja az USA-t. Ebben a versenyben Amerika jó lapokkal indul és van önbizalma, legalábbis tegnapig volt, hiszen nem védte a saját piacát se, hadd győzzön a jobbik. De még a választási dinamika diktálta trumpi önzés se meghátrálás a szabadkereskedelemtől, csak annak időleges és rettentő csekély korlátozása, így kínai-amerikai relációban semmi forró megoldástól nem kell tartani.
Az oroszok legsúlyosabb hibája az egójuk volt, hogy a ráció diktálta érvek mentén nem butították vissza a nukleáris ütőerejüket, kínai vagy francia szintre, hanem fenntartottak egy fenyegetést, ami semmi több, mint egy pőre halálos fenyegetés, permanensen, cél és értelem nélkül.
Mire mentek a hatalmak az európai háborúk során a nagyság álmával! Hát nem tanult semmit Oroszország Európa történelméből! Egy olyan ország, ahol történelmi alapélmény, hogy ki kardot ránt -a Ruszra-, az kard által vész nem képes alkalmazni ugyanezt fenyegetést önmagára, amikor majd ötezer robbanófejjel fenyeget éjjel és nappal? Mivégre!
Sztálin félelme az orosz elmaradottságból és a német támadás élményéből fakadt. E félelem hozta létre a nagy orosz felzárkóztatási politikát és hajszolta bele az államot a bukásba végül. Sztálin dicsőítése a kortárs orosz államban leginkább azért veszélyes, mert Sztálin politikája tévedés volt, az orosz állam akkor is biztonságban van, ha az őket fenyegetni tudó nyugati és más hatalmakkal nincs paritásban. A nukleáris fegyverek egy kisebb mennyiségben is biztosítják ezt, miképpen a kínai elvtársak csinálják nagyon okosan nem látva értelmét a paranoid fegyverkezésnek és elrettentésnek!
Nem kell annyira fenyegetni másokat, hogy azok a fenyegetés miatt kénytelenek legyenek szintén a végsőkig fenyegetni! Az USA szuparhatalmi lehetőségein az orosz bombák száma jottányit se változtat például, ahogy az orosz hagyományos értelemben vett érdekérvényesítést se segíti elő. Mi több, a költségek miatt még rontja is ez utóbbi opcióit.
Baromsag !
Egy ilyen haboruban az USA is legyengulne. Meg ha az ipar kepes is potolni a kiesett megsemmisult technikat a kikepzett szemelyzet akkor is hianyozni fog az az pont legyengitene magat az iro altal elore vetitt kinai 2030 as megerosodeseig.
Mar megint az uldozesi mania. Az oroszokat mindenki bantsa kulonosen azusa.
Az első résszel egyetértek. Egyik ország sem akar háborút.
A másodikat kiegészíteném azzal, hogy az USA méginkább üldözési mániás, ráadásul sokkal súlyosabb, hisz amíg az oroszok csak az olyan országoktól félnek, akik náluk erősebbek, vagy velük egy ligában vannak, addig az USA messze erősebb mindenkinél, mégis olyan piszlicsáré országoktól is retteg (fenét retteg, csak mutatja), mint Irán, Észak-Korea, régebben Irak, Afganisztán, stb.
Oroszországon kívül csak Észak-Korea használja a nukleáris ütőerőt pőre túlélésre. Ez nem egy effektív stratégia.
Egyébként meg, a világ legnagyobb nyersanyag exportőrei (Euro millióban):
USA: 67 732
Brazília: 49 616
Kanada: 33 226
Oroszország: 13 523
Kína: 12 382
India: 10 292
Eleve, ha az USA első csapást tenne, szerintem elrugaszkodott feltételezés, hogy egy atomhatalom sem maradna semleges, és nem biztos, hogy a kezdeményező oldalra állnának... Hisz nem akarnak egyszer ők is sorra kerülni.
A "felelemnel" nem csak az ero szamit hanem a jozansag a kiszamithatosag vagy eppen annak az ellenkezoje lasd Eszak Korea.
Nem hiszem, hogy az északi dagi meg akarna halni. Nagyon is jól érzi ő magát a trónján.
Az az igazság, hogy bármennyire is félnek az emberek az atomtól, eddig pont az atom mentett meg egy csomó embert a Földön. Jó példa erre India és Pakisztán konfliktusai. Addig háborúzgattak egymással, amióta mindkettőnek van, nem merik megtámadni egymást. Annak ellenére, hogy Pakisztán pl. muzulmán vezetésű.
Ne keverjük már a csóró névtelen öngyilkos fanatikusokat a gazdag fanatikus vezetőkkel.
Az első csoportnak olyan nyomorult élete van, hogy a 77 szűz meséjével el lehet csábítani és már egy percet sem akar itt a Földön nyomorogni, ha az várja a túloldalt.
Ezzel szemben egy ország vezetői vannak olyan jó anyagi helyzetben, hogy jobban szeressék a valós életüket, és ne vágyjanak a talán nem is létező 77 szűz után. Még ha teljes mértékben hisz is a 77 szűz meséjében, akkor is öngyilkosság nélkül is kibírják már a hátralévő életüket hisz itt a Földön akár 777 szűz is lehet nekik.
A tortenelem tele van "ezt nem gondoltam volna" szituval. Mi van ha szimplan bekattan es elmes az illeto ? Volt mar orult kiraly tronn nem egyszer.
Egyvalaki bekattanhat, na de az összes vezető? Volt már olyan, hogy a hadsereg nem teljesített parancsot, vagy megpuccsolta a vezetést.
Na de ha a dagi vagy Putyin megkattanhat, akkor Trump nem kattanhat meg?
Miért várják immáron több ezer éve az emberek a világvégét, újabban még a nem vallásosak sem? Vagy ez az új vallás?
Blogen, kérdeztem tőled, hogy mit nyerne azzal az USA, ha megsemmisíti Oroszországot?
Oroszország reálisan nem riválisa semmilyen téren az USA-nak. Sem katonai, sem gazdasági téren. Attól, hogy Oroszországot megsemmisítik, az amerikai gazdaság nem fog jobb helyzetbe kerülni, sőt, sokkal rosszabba, hisz rengeteg atomot bekapnának és mire felépülne ismét minden, még Mexikó is elmenne már mellettük, mind népességszámilag, mind fejlettségben. Na akkor aztán vajon mit csinálna a sok spanyolajkú? Hogy az EU-ról és Kínáról ne is beszéljünk.
Továbbá egy újabb kérdés: mit veszítene az USA, ha nem atomozza le Oroszországot?
Kezdetnek nem fog meghalni több tízmillió (szerinted ennyi, szerintem lenne az minimum százmillió is, hosszútávon akár jóval több is) amerikai a válaszcsapásban. Nem fogja a teljes világ a náci Németországnál milliószor jobban gyűlölni az USA-t. Nem fog sokkal gyorsabban lemaradni gazdaságilag a valódi riválisától az EU-tól és Kínától.
Még ha Kína megsemmisítését vizionálnád, annak több értelme lenne hisz ők valódi gazdasági versenytársai az USA-nak. De azt sem fogják meglépni sosem, hisz még annak is sokkal több káros hatása lenne, mint haszna.
Oroszország rendelkezik egyedül az elméleti képességgel, hogy megsemmisítse az USA-t. Ilyen képesség nem létezhet, az első adandó alkalommal fel kell számolni!
Te érvelsz itt azzal, hogy meg kell támadja az USA az oroszokat, mert most kis vesztességgel megúszná. Most, hogy az oroszoknak több ezer atomfeje van. Szerintem akkor lennénk közelebb egy háborúhoz, ha francia szinten lenne az orosz atomarzenál. Mennyi is van a franciáknak? 200? Na abban az esetben már tényleg alig lenne vesztessége az USA-nak. Akkor ténylegesen kisebb lenne a visszatartó erő, hogy kitörjön a háború.
Szerintem az oroszok (és az amerikaiak) részéről a nagy atomerő fenntartása a legjobb megoldás a békére. Oroszországnak soha nem lesz akkora hagyományos hadereje, hogy azzal meg tudja védeni magát, ha esetleg megtámadná az USA. Felesleges is lenne számára rengeteg pénzt beleölni ebbe. Az USA ellen úgysem győzhetne.
Apropó. Ha szerinted az oroszok le kellett volna csökkentsék az atomerejüket, akkor az USA miért nem csökkentette le francia szintre?