Azért látod így, mert rossz célcsoportra koncentrálsz. Például kérdezd meg a lovakat meg a bivalyokat, hogy mennyien maradtak az ipari forradalom után. Abban a forradalomban az állati erőt akarták kiváltani a mezőgazdaságban, iparban és közlekedésben, ez sikerült is. A sok tízmillió iga és szekérvonó állatnak csak a töredéke maradt fent. Az a forradalom kimondva, kimondatlanul rájuk irányult, ebből a szempontból az ember csak másodlagos volt.
A mostani technológiai váltás viszont kire irányul, mi a célja? Az EMBERI munka kiváltása. Ezért más ez, mint a többi. Most mi vagyunk a célcsoport.
Az igavonó állatok energiahordozók voltak, amit a szén, majd később a kőolaj, meg az erőművekben termelt áram váltott le, mint energiahordozó, ezért csökkent a számuk. Az ember vizsont nem energiahordozó. Az emberi munka nem pusztán az izomtömeg dolgoztatását jelenti. Az állat sem helyettesítette az ember és az állatokat felváltó gépek sem váltották ki az emberi munkát, csak átalakították.
- Az izmot valóban sok területen lecserélték. Ennek keretében az ipari forradalomban az állati fizikai erő mellett az emberi fizikai erőt is kiváltották több téren. Nem csak, sőt nem elsősorban az állati munkaerő kiváltására irányult a gépek elterjedése. Az akkor élő munkások tömegei isd úgy gondolták, hogy ők a célpontok, az ő munkájukat veszik el a gépek. Lásd gépromboló mozgalom, vagy "16 tonnát raktam akár a gép". Személy szerint igazuk is volt. A gépek egyes fizikai munkákat kiváltottak és hatékonyabban végeztek el. De társadalmi szinten semmivel sem lett kevesebb a munkahely. Sőt ellenkezőleg. Intenzíven növekvő népességnek tudtak munkát adni és még a népességen belül is nőtt a foglalkoztatási ráta. Csak a munkakörök egy része másmilyen lett, mint korábban volt. Az új technológiák és életmód új munkaköröket hoztak létre.
- De ha a szén-gőz párosával, meg a szövőgéppel jellemezhető első ipari forradalmon túl tekintünk, akkor a második ipari forradalom is ugyanezzel a hatással járt. Tömegesen kezdték el alkalmazni a villamosenergiát, a belső égésű motorokat, a gyártósoros,/futószalagos termelést, olcsón nagy tömegben állították elő és használták az acélt és vegyipari újítások sorát vezették be (gumi, üveg, cement, kőolajszármazékok, textilszínezés, műtrágyák, robbanóanyagok, stb..). Mindez ismét csak ahhoz vezetett, hogy korábbi munkakörök megszűntek, mert a gépek, gyártósorok hatékonyabban, termelékenyebben, olcsóbban, megbízhatóbb, jobb minőségben kiváltották azokat. Komplett termékkörök és szolgáltatások koptak ki, mert az adott célnak jobban, hatékonyabban, olcsóbban megfelelő termékekkel helyettesítették. Az egyén szintjén a lámpagyújtogató, a kocsis, a varga, a drótos, a faszénégető, a tímár, stb... elvesztette a munkáját. De társadalmi szinten gyors ütemben tovább növekvő népességet tudtak foglalkoztatni. Sőt elkezdődött a női munkaerő tömeges alkalmazása is.
- Az elektromos gépek tömeges elterjedése és fejlődése is technológiai ugrást jelentett és korábbi munkaköröket szüntetett meg. A mosónők legendásan korán kihaltak. A házimunka automatizálása pedig jelentős munkaképes réteget szabadított fel, de ez nem vezetett kezelhetetlen, tartós munkanélküliséghez, hanem a többlet munkaerőt felszívta az átalakuló gazdaság.
- Az elektronika forradalma is lehetővé tette egyes munkakörök megszüntetését. A telefonos kisasszonyokra már nem volt szükség. Meg a betűszedő nyomdászra sem. De lett helyette más munkahely.
A jelenlegi technológiai fejlődés is kivált egyes munkaköröket és átalakít másokat, de összességében nem váltja ki az emberi munkát.
A munkakörök túlnyomó részének kiváltására belátható időn belül semmi esély nincs. Legfeljebb a fantasztikus filmekben fordulhat elő, hogy teljes egészében robotbrigád építse az épületeket. Az egészségügyben ugyan előfordul elenyésző számban robotkaros műtét, de azt a robotot egy sebész irányítja, akár a távolból is. Nem robotnővér adja be a szurit és cseréli a kötést. Az oktatásban van elektronikus, távoktatás, de a tanár, az oktató anyagok elkészítése, a gyakorlati oktatás nem mellőzhető. A művészeket nem lehet számítógéppel helyettesíteni. A gépsorok belátható időn belül nem lesznek képesek gazdaságosan komplett bútorokat gyártani és összeszerelni. Az autógyárakban van ugyan hegesztőrobot, de mégis igen nagy számú ember dolgozik ugyanezekben a gyárakban és az alkatrész/részegység gyártásban is, mert a robotok csak kisszámú, egyszerű művelet elvégzésére alkalmasak, komplex munkavégzésre nem. A banki kockázatkezelőt néha megpróbálják helyettesíteni minősítő programokkal, de mindig katasztrofális eredménnyel, mert a pár mutatóra épített merev programok képtelenek az adósok egyedi kockázatának felmérésére. A vágóhídon sem robotok dolgoznak túlnyomó részben, mert a csirke és a sertés nem szabványosítható. A rodotfodrász alaklamzása is csúnya eredményekre vezetne. A számítógép nem tudja önmagában elüzemeltetni az erőművet, összegyűjteni a szemetet, működtetni a kereskedelmet, stb... Napestig lehetne sorolni.
Amíg a számítógép nem lesz képes megközelíteni sem az emberi gondolkodás összetettségét, amíg a robotok nem tudják olcsóbban és hatékonyabban az emberi kézügyességet igénylő komplex munkafolymatokat elvégezni, addig nem kell temetni az emberi munkaerőt. Attól, hogy minden eszközünkbe eletronikát rakunk és hálózatra kötjük és már a hajszárító is önállón fog netezni, még nem lesz képes az elektronika a komplex rendszerek működtetésére.
Szóval ha a fantasztikus foilmek világából visszacsöppenünk a valóságba, akkor belátható indőn belül nem fogja az automatizálás kiváltani az emberi munkát. A munka végső soron az emberi társadalom működtetése. Annak apró szeletei az egyes munkakörök. Az egész pedig egy rendkívül komplex rendszert alkot, amihez emberi gondolkodás és képességek kellenek.
Ha pedig majd valamikor a távoli jövőben az öntudatra ébredt terminátor képes lesz teljes egészében helyetesíteni az embert és működtetni a tásadalmat annak minden komlex rendszerélvel együtt, akkor már nem a foglalkoztatás és az alapjövedelem bevezetése lesz az emberiség fő problémája.
