[BIZTPOL] A nagy sakktábla

[Wilson]

"Kína az Orosz Föderációtól vásárol hozzáférést az Északi-sarkhoz"




A KNK-k nagy szüksége van az Északi-sarkra. Ott nemcsak az Északi-tengeri útvonalhoz való hozzáférés érdekli, hanem a gazdag olaj-, gáz-, szén- és egyéb ásványi anyagok készletei is.

Felix Hayk a Die Zeit című német lapban megjelent cikkében tárgyalja ezt.

Noha Kína „szinte sarkvidéki hatalomnak” tartja magát, legészakibb kikötője, Dalian, 5700 kilométerre fekszik az Északi-sarktól. Ezért Kína a Nagy Selyemút északi ágának létrehozására irányuló stratégia megvalósítása érdekében az Orosz Föderációtól vásárol hozzáférést az Északi-sarkhoz. Peking megpróbálja megerősíteni a partnerséget az oroszokkal annak érdekében, hogy megalapozhassa a távol-északot.

Club infographics .


Feltételezzük, hogy az Északi-sarkon sok ki nem aknázott sőt fel nem fedezett energia- és egyéb ásványi anyag lelőhely található. A hozzájuk való hozzáférés érdekében Kína kész beruházni Oroszország északi régióinak infrastruktúrájába.

Ami az Északi-tengeri útvonalat illeti, Peking megértette, hogy ez a legrövidebb út Kelet-Ázsiából az európai országokba történő áruszállításhoz. És bár az Északi-sarkvidéken észrevehetően melegszik az éghajlat, még korai lehet egy egész éves tranzitútvonalról beszélni. Úgy tűnik, hogy az északi-sarki tengeri útvonalak fő jelentősége jelenleg az orosz LNG leszállítása Oroszország sarkvidéki övezetéből Európába és Ázsiába.

A kínai tőke az orosz távoli északra történő befektetése jelenleg Oroszország érdekeit szolgálja. Végül is mind az Északi-sark fejlődése, mind az energiahordozók piacának bővítése előnyös számukra.

Valójában a kölcsönös gazdasági haszon játszik a fő szerepet az orosz – kínai kapcsolatokban. A két ország állami érdekei ebben a szakaszban nem ütköznek, de nem szabad megpróbálni belátni ebben a banális pragmatizmusnál többet.

A két ország kapcsolatát Elena Legarda, a Kínai Tanulmányok Intézetének szakértője nagyon pontosan leírta:

Kína és Oroszország nem szövetségesek, hanem partnerek.

 

[enzo]

Uraim,
Jelenleg (és várhatóan még a következő bő 1 évben) a bolygónkon minden társadalom rettentő nagy stressznek van (lesz) kitéve, különféle okoknál fogva (gazdasági válság, covid, háború, stb.). Most három hónapra sem lehet tisztességgel előre látni, nemhogy évekre. Ezt figyelembe kell venni, minden társadalmi, geopolitikai kontextusban. Pillanatnyilag azt látom, hogy senki sem akar háborút (nyílt gazdaságit, majd pedig ténylegest), de a vírus után (21 ősze, esetleg 22 tavasza?) szépen ki forrhatja magát (kevés lesz az ellenérdekelt).
A török gazdaság bedöntése várható (az elmúlt 2 hónapban 10% a dollárral szemben, pedig eddig se kevés volt), ha nem térnek (már kevésnek tűnik Erdogan cseréje, ehhez a vezetői réteg mozgása is kellene - katarzis?) észhez. Ehhez messze nem kell háború, de a hatása hasonló lehet. /Persze az egykor volt Európa ezzel sem járhat majd jól./ A Wasington Moszkva tengely lehet példát statuál (az ensz bt minden állandó tagját szembe köpték az elmúlt 5 évben a birodalmi lázálommal). Szerintem azért nincs még végre hajtva a dolog, mert a hogyan továbbról még nem egyeztek meg a felek (gondolom Kína (((India? -lásd pakik))) is akar valamit az asztalról).

ui: egy kicsit ez olyan helyzet, mint '38-ban.
ui2: a csigaevőknek ez ma már a vörös vonal. Szerintem már az ottani ipari érdekeltségeket (autógyár, stb.) is leírnák, csak csapják (usa, vagy nato, vagy ensz) már szét őket.

Ez azért nem olyan egyszerű. Erdogan nagy játékos, nem kell lebecsülni.
Törökország a NATO tagja és nem fogják onnan kib.szni egyhamar, hacsak nem támadja meg nyíltan a görögöket.
Az USA-nak csöppet sincs ellenére, ha Erdogan Moszkva érdekszféráját eszegeti délnyugatról, miközben ők Belaruszban északnyugatról, Kirigizisztánban délkeletről... sem az, ha orosz zsoldosokat drónoz le Líbiában stb. Üdv a többpólusú világban.
Azt kell mondjam, Törökország igénye a regionális nagyhatalmi szerepre természetes és érthető. Az USA belső bajai miatt nem biztos, hogy sokáig képes tovább játszani a világcsendőrt. A logikus a klasszikus diplomáciához való visszatérés lenne, ami az erők kiegyensúlyozásán, a kölcsönös sakkban tartáson, időnként változó érdekszövetségeken alapszik, és nem moralizál, meg nem akar demokráciát terjeszteni. Ez a nixoni, kissingeri iskola az USA-ban, míg a demokraták a wilsoni iskolát képviselik, aminek mi is megittuk a levét anno. Ha Bident elnökké választják, természetesen jön az amit beígértek, még a legkészségesebb szövetségesüket a lengyeleket is be fogják támadni, mert nem szeretik eléggé a b.zikat stb. Minket meg pláne... Kérdés hogy fognak egyszerre ennyi helyen színes forradalmat csinálni, bár van benne gyakorlatuk, az amerikai nagykövetségek már erre specializálódtak a térségben.

 

[enzo]

A Nyugat-európai média függönye ellenére érik a változás. A németek, franciák,dánok már ébredeznek. Olyan muszlimüldözés lesz Európában, amilyet még nem látott e világ. Lehet, hogy ez lesz AZ az Armageddon, amit a Biblia mellett sokan megjövendöltek.
Bármennyire is fáj nekem, személy szerint, már nem látok más megoldást, mint az erő alkalmazását. Ha államilag nem, akkor az emberek veszik kezükbe a dolgot, akár a rendfenntartók ellen is. Velük együtt buknak majd azok az agyament liberálisnak nevezett (de közük nincs hozzá), ötödik hadoszlopok is, Gyuri bácsival az élen, akik tevőlegesen részt vesznek Európa rombolásában.
Nem Orbán, vagy Kaczynski, hanem a vidéki Jean, a bajor Jürgen fogja bevégezni ezt a kommunizmus és nácizmus méltó utódjává vált Nyílt Társadalmat. Történelmi léptékben nagyon hamar...

Én ilyet nem látok, szerintem a nyugatnak vége, finito, bevégeztetett. A "szélsőjobb" elnyomása egyre durvább, nem lesz ilyen fordulat. Ha kell, az elit a hadsereget is lecseréli muszlimokra és színesekre teljesen, csak hogy biztonságban tudja magát. Jean és Jürgen nem csinál elég gyereket, kihal.

 

[tomcat1]

Ez azért nem olyan egyszerű. Erdogan nagy játékos, nem kell lebecsülni.
Törökország a NATO tagja és nem fogják onnan kib.szni egyhamar, hacsak nem támadja meg nyíltan a görögöket.
Az USA-nak csöppet sincs ellenére, ha Erdogan Moszkva érdekszféráját eszegeti délnyugatról, miközben ők Belaruszban északnyugatról, Kirigizisztánban délkeletről... sem az, ha orosz zsoldosokat drónoz le Líbiában stb. Üdv a többpólusú világban.
Azt kell mondjam, Törökország igénye a regionális nagyhatalmi szerepre természetes és érthető. Az USA belső bajai miatt nem biztos, hogy sokáig képes tovább játszani a világcsendőrt. A logikus a klasszikus diplomáciához való visszatérés lenne, ami az erők kiegyensúlyozásán, a kölcsönös sakkban tartáson, időnként változó érdekszövetségeken alapszik, és nem moralizál, meg nem akar demokráciát terjeszteni. Ez a nixoni, kissingeri iskola az USA-ban, míg a demokraták a wilsoni iskolát képviselik, aminek mi is megittuk a levét anno. Ha Bident elnökké választják, természetesen jön az amit beígértek, még a legkészségesebb szövetségesüket a lengyeleket is be fogják támadni, mert nem szeretik eléggé a b.zikat stb. Minket meg pláne... Kérdés hogy fognak egyszerre ennyi helyen színes forradalmat csinálni, bár van benne gyakorlatuk, az amerikai nagykövetségek már erre specializálódtak a térségben.

Ez már nem személyek ellentéte.
Nem kell ehhez kizárni őket, nekik sem kell mást megtámadni ehhez.
Azt várod, hogy bekerülnek az ensz bt-be és jól elbeszélgetnek a többiekkel?

 

[enzo]

"Kína az Orosz Föderációtól vásárol hozzáférést az Északi-sarkhoz"




A KNK-k nagy szüksége van az Északi-sarkra. Ott nemcsak az Északi-tengeri útvonalhoz való hozzáférés érdekli, hanem a gazdag olaj-, gáz-, szén- és egyéb ásványi anyagok készletei is.

Felix Hayk a Die Zeit című német lapban megjelent cikkében tárgyalja ezt.

Noha Kína „szinte sarkvidéki hatalomnak” tartja magát, legészakibb kikötője, Dalian, 5700 kilométerre fekszik az Északi-sarktól. Ezért Kína a Nagy Selyemút északi ágának létrehozására irányuló stratégia megvalósítása érdekében az Orosz Föderációtól vásárol hozzáférést az Északi-sarkhoz. Peking megpróbálja megerősíteni a partnerséget az oroszokkal annak érdekében, hogy megalapozhassa a távol-északot.

Club infographics .


Feltételezzük, hogy az Északi-sarkon sok ki nem aknázott sőt fel nem fedezett energia- és egyéb ásványi anyag lelőhely található. A hozzájuk való hozzáférés érdekében Kína kész beruházni Oroszország északi régióinak infrastruktúrájába.

Ami az Északi-tengeri útvonalat illeti, Peking megértette, hogy ez a legrövidebb út Kelet-Ázsiából az európai országokba történő áruszállításhoz. És bár az Északi-sarkvidéken észrevehetően melegszik az éghajlat, még korai lehet egy egész éves tranzitútvonalról beszélni. Úgy tűnik, hogy az északi-sarki tengeri útvonalak fő jelentősége jelenleg az orosz LNG leszállítása Oroszország sarkvidéki övezetéből Európába és Ázsiába.

A kínai tőke az orosz távoli északra történő befektetése jelenleg Oroszország érdekeit szolgálja. Végül is mind az Északi-sark fejlődése, mind az energiahordozók piacának bővítése előnyös számukra.

Valójában a kölcsönös gazdasági haszon játszik a fő szerepet az orosz – kínai kapcsolatokban. A két ország állami érdekei ebben a szakaszban nem ütköznek, de nem szabad megpróbálni belátni ebben a banális pragmatizmusnál többet.

A két ország kapcsolatát Elena Legarda, a Kínai Tanulmányok Intézetének szakértője nagyon pontosan leírta:

Kína és Oroszország nem szövetségesek, hanem partnerek.

Oroszokat a kínaiak megeszik, ez nem egyenrangú partnerség. Oroszország fordulhatott volna a Nyugat felé, akart is, de az USA olyan lekezelően és ellenségesen viszonyult hozzájuk (illetve megpróbálta rájuk erőltetni a liberális demokráciát), hogy Kína ölelésébe kergették, pedig az elemi logika az lett volna, ha kijátsszák őket egymás ellen. A SZU bukásáig ezt is tették, Kínával szövetkeztek a SZU ellen. Indiához hasonlóan Oroszországot is inkább Kína elleni szövetségesként kellett volna megnyerniük, csak az amerikai mélyállam zsigeri ruszofób, tele van orosz/ukrán zsidókkal és más személyes indíttatásból ruszofób egyedekkel, így ez csak elméleti lehetőség volt. Kínával szemben nem voltak ilyen irracionális indulatok anno.

 

[enzo]

Ez már nem személyek ellentéte.
Nem kell ehhez kizárni őket, nekik sem kell mást megtámadni ehhez.
Azt várod, hogy bekerülnek az ensz bt-be és jól elbeszélgetnek a többiekkel?

Azt nem, de nem tudnak mit kezdeni velük, volt egy dobásuk amikor meg akarták puccsolni Erdogant, azt elcseszték. Nem fognak gazdasági szankciókkal sújtani egy papíron szövetséges középhatalmat. Háborút nem fognak ellene indítani.

 

[milagro]

Én ilyet nem látok, szerintem a nyugatnak vége, finito, bevégeztetett.

Várjunk még. Eddig csak a "normál üzemmódot" láttuk.
Félpolgárháborús helyzetben nem Greta Thunberg lenne a sztár. Hanem, aki elhozza rendet!
El sem kezdődött a koronavírus járvány, de atomfrusztrált a fél népesség máris.

 

[haubagoi]

"Kína az Orosz Föderációtól vásárol hozzáférést az Északi-sarkhoz"




A KNK-k nagy szüksége van az Északi-sarkra. Ott nemcsak az Északi-tengeri útvonalhoz való hozzáférés érdekli, hanem a gazdag olaj-, gáz-, szén- és egyéb ásványi anyagok készletei is.

Felix Hayk a Die Zeit című német lapban megjelent cikkében tárgyalja ezt.

Noha Kína „szinte sarkvidéki hatalomnak” tartja magát, legészakibb kikötője, Dalian, 5700 kilométerre fekszik az Északi-sarktól. Ezért Kína a Nagy Selyemút északi ágának létrehozására irányuló stratégia megvalósítása érdekében az Orosz Föderációtól vásárol hozzáférést az Északi-sarkhoz. Peking megpróbálja megerősíteni a partnerséget az oroszokkal annak érdekében, hogy megalapozhassa a távol-északot.

Club infographics .


Feltételezzük, hogy az Északi-sarkon sok ki nem aknázott sőt fel nem fedezett energia- és egyéb ásványi anyag lelőhely található. A hozzájuk való hozzáférés érdekében Kína kész beruházni Oroszország északi régióinak infrastruktúrájába.

Ami az Északi-tengeri útvonalat illeti, Peking megértette, hogy ez a legrövidebb út Kelet-Ázsiából az európai országokba történő áruszállításhoz. És bár az Északi-sarkvidéken észrevehetően melegszik az éghajlat, még korai lehet egy egész éves tranzitútvonalról beszélni. Úgy tűnik, hogy az északi-sarki tengeri útvonalak fő jelentősége jelenleg az orosz LNG leszállítása Oroszország sarkvidéki övezetéből Európába és Ázsiába.

A kínai tőke az orosz távoli északra történő befektetése jelenleg Oroszország érdekeit szolgálja. Végül is mind az Északi-sark fejlődése, mind az energiahordozók piacának bővítése előnyös számukra.

Valójában a kölcsönös gazdasági haszon játszik a fő szerepet az orosz – kínai kapcsolatokban. A két ország állami érdekei ebben a szakaszban nem ütköznek, de nem szabad megpróbálni belátni ebben a banális pragmatizmusnál többet.

A két ország kapcsolatát Elena Legarda, a Kínai Tanulmányok Intézetének szakértője nagyon pontosan leírta:

Kína és Oroszország nem szövetségesek, hanem partnerek.

"Kína és Oroszország nem szövetségesek, hanem partnerek."

Hanem iszonyatos nagy jövőbeli ellenségek. Oroszország most fuss míg nem késő! Nagyon kell a Washington-Moszkva paktum!

 

[Wilson]

Oroszokat a kínaiak megeszik, ez nem egyenrangú partnerség. Oroszország fordulhatott volna a Nyugat felé, akart is, de az USA olyan lekezelően és ellenségesen viszonyult hozzájuk (illetve megpróbálta rájuk erőltetni a liberális demokráciát), hogy Kína ölelésébe kergették, pedig az elemi logika az lett volna, ha kijátsszák őket egymás ellen. A SZU bukásáig ezt is tették, Kínával szövetkeztek a SZU ellen. Indiához hasonlóan Oroszországot is inkább Kína elleni szövetségesként kellett volna megnyerniük, csak az amerikai mélyállam zsigeri ruszofób, tele van orosz/ukrán zsidókkal és más személyes indíttatásból ruszofób egyedekkel, így ez csak elméleti lehetőség volt. Kínával szemben nem voltak ilyen irracionális indulatok anno.

Szerintem meg ebben a tekintetben egyenrangú partnerek,Kínának sokkal nagyobb szüksége van az oroszokra mint fordítva.

 

[haubagoi]

Szerintem meg ebben a tekintetben egyenrangú partnerek,Kínának sokkal nagyobb szüksége van az oroszokra mint fordítva.

Addig, amíg be nem népesítik Oroszországot, addig mindenképp...

 

[tomcat1]

Azt nem, de nem tudnak mit kezdeni velük, volt egy dobásuk amikor meg akarták puccsolni Erdogant, azt elcseszték. Nem fognak gazdasági szankciókkal sújtani egy papíron szövetséges középhatalmat. Háborút nem fognak ellene indítani.

Nem egy puccskísérlet volt. Igaz a legutóbbi 1 órán (egy döntésen) múlt - állítólag - csak.
Már vannak szankció "saját" oldalról is (pl. szaudiak).
Azt, hogy az usa kivel szövetséges, azt az usa (vagy néhány több betűs szervezete) dönti el.

ui: néhány nagy magasságban elműködő emp hatású "eszköz" nem háború, hanem verés.

 

[milagro]

Addig, amíg be nem népesítik Oroszországot, addig mindenképp...

Nem megy az olyan gyorsan és egyszerűen...
Oroszországnak mondjuk vasútfejlesztésbe és áttelepítési programba kellene fektetnie. Sokkal jobban, mint eddig tette.

 

[Wilson]

Addig, amíg be nem népesítik Oroszországot, addig mindenképp...

Volt már arra példa,hogy viszonylag nagy létszámú kínai népesség élt az orosz "távol keleten"még sem szorították ki az oroszokat szerintem most sem lesz ebből konkrét veszély az oroszok számára.

 

[haubagoi]

Nem megy az olyan gyorsan és egyszerűen...
Oroszországnak mondjuk vasútfejlesztésbe és áttelepítési programba kellene fektetnie. Sokkal jobban, mint eddig tette.

"Oroszországnak mondjuk vasútfejlesztésbe"

igen, de hova? Szibérián és Alaszkán keresztül az USA-ba.

http://www.interbering.com

 

[milagro]

Ha az orosz távol-keleten lenne 1 millió kínai (nincs amúgy), még akkor is messze van a dolog.
Ausztrália hamarabb lesz kínai. Meg Brit Kolumbia is.
..
https://en.wikipedia.org/wiki/Ethnic_Chinese_in_Russia
https://en.wikipedia.org/wiki/Far_Eastern_Federal_District

 

[enzo]

Volt már arra példa,hogy viszonylag nagy létszámú kínai népesség élt az orosz "távol keleten"még sem szorították ki az oroszokat szerintem most sem lesz ebből konkrét veszély az oroszok számára.

Akkor az lett a vége, hogy elűzték, illetve legyilkolták a nagy részüket.

 

[Wilson]

Akkor az lett a vége, hogy elűzték, illetve legyilkolták a nagy részüket.

igen ez így volt,de szerintem most sem fogják engedni az oroszok,hogy a kínaiak nagyon "elkanászodjanak".

 

[SilvioD]

Ha az orosz távol-keleten lenne 1 millió kínai (nincs amúgy), még akkor is messze van a dolog.
Ausztrália hamarabb lesz kínai. Meg Brit Kolumbia is.
..
https://en.wikipedia.org/wiki/Ethnic_Chinese_in_Russia
https://en.wikipedia.org/wiki/Far_Eastern_Federal_District

Nagy különség van abban, ha Ausztráliában él egy millió kínai, vagy az orosz-kínai határ túl oldalán egy tömbben.
Ugyanez lesz az USA problémája a mexikóiakkal. Ráadásul a legtöbb mexikói bevándorló, nemcsak hogy a mexikói határ mentén él, hanem egy egykori mexikói területen, amit az USA annektált.

 

[Morishima]

A kínai kolonizációs képességekre nézve óriási hiba volt hogy az egykepolitikát nem törölték el az évezred elején, mostanra egy nagyobb számú fiatal generációval tudtak volna irányítottan telepedni, de jelen állás szerint inkább azzal kell majd szembenézni hogy mit kezdjenek a 40 millió férfitöbblettel (oké őket is el lehet küldeni de az nem az igazi) illetve azzal hogy amikor tömegek válnak inaktívvá a munkaerő piacon hogy tartják el őket majd. Ha 20 évvel ezelőtt eltörlik mostanra már így is bőven 2,1 alatt lenne és ösztönzőkre lenne szükség.
Tudom, tudom, ha így lenne éhen halnak és a többi, ami egyfelől igen, 2000 körül még nem látszott hogy Kína lesz a világ új vezető hatalma, nem tervezhettek kolonizálást az elvtársak ezért nem lehet nekik felróni, de most már ideje lenne kapcsolniuk. na de hát ők sem tévedhetetlenek.Illetve még ízlelgetniük kell azt hogy a világ legnagyobb hatalmává válnak.
De tanulniuk kéne az angolszászoktól hogy szét kell szóródni a világban és kolóniákat létrehozni, mert ez bebiztosítja évszázadokra a jövőjüket.

Kicsit túl imperialista a gondolkodásom, nem is értem, pedig nem magyar jellemző

 

[milagro]

De tanulniuk kéne az angolszászoktól hogy szét kell szóródni a világban és kolóniákat létrehozni, mert ez bebiztosítja évszázadokra a jövőjüket.

Javában zajlik. Cirka 50 millió kis kínai cirkál mindenfelé!
https://en.wikipedia.org/wiki/Overseas_Chinese
..
Döbbenetes, hogy a 2010-es években szinte minden afrikai országban megjelentek. Szerintem a felderítésük, hírszerzésük itt már a Vatikánéval vetekszik.
..
Oroszországnak szerencséje, hogy a mostoha éghajlatú Szibériánál vannak érdekesebb és jobb klímájú, könnyebb prédák is a terepasztalon.