"Kína az Orosz Föderációtól vásárol hozzáférést az Északi-sarkhoz"
A KNK-k nagy szüksége van az Északi-sarkra. Ott nemcsak az Északi-tengeri útvonalhoz való hozzáférés érdekli, hanem a gazdag olaj-, gáz-, szén- és egyéb ásványi anyagok készletei is.
Felix Hayk a Die Zeit című német lapban megjelent cikkében tárgyalja ezt.
Noha Kína „szinte sarkvidéki hatalomnak” tartja magát, legészakibb kikötője, Dalian, 5700 kilométerre fekszik az Északi-sarktól. Ezért Kína a Nagy Selyemút északi ágának létrehozására irányuló stratégia megvalósítása érdekében az Orosz Föderációtól vásárol hozzáférést az Északi-sarkhoz. Peking megpróbálja megerősíteni a partnerséget az oroszokkal annak érdekében, hogy megalapozhassa a távol-északot.
Club infographics .
Feltételezzük, hogy az Északi-sarkon sok ki nem aknázott sőt fel nem fedezett energia- és egyéb ásványi anyag lelőhely található. A hozzájuk való hozzáférés érdekében Kína kész beruházni Oroszország északi régióinak infrastruktúrájába.
Ami az Északi-tengeri útvonalat illeti, Peking megértette, hogy ez a legrövidebb út Kelet-Ázsiából az európai országokba történő áruszállításhoz. És bár az Északi-sarkvidéken észrevehetően melegszik az éghajlat, még korai lehet egy egész éves tranzitútvonalról beszélni. Úgy tűnik, hogy az északi-sarki tengeri útvonalak fő jelentősége jelenleg az orosz LNG leszállítása Oroszország sarkvidéki övezetéből Európába és Ázsiába.
A kínai tőke az orosz távoli északra történő befektetése jelenleg Oroszország érdekeit szolgálja. Végül is mind az Északi-sark fejlődése, mind az energiahordozók piacának bővítése előnyös számukra.
Valójában a kölcsönös gazdasági haszon játszik a fő szerepet az orosz – kínai kapcsolatokban. A két ország állami érdekei ebben a szakaszban nem ütköznek, de nem szabad megpróbálni belátni ebben a banális pragmatizmusnál többet.
A két ország kapcsolatát Elena Legarda, a Kínai Tanulmányok Intézetének szakértője nagyon pontosan leírta:
Kína és Oroszország nem szövetségesek, hanem partnerek.