[BIZTPOL] A nagy sakktábla

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 696
34 486
113
Igen, kb. 3-4.5 millió a difi, jobban utánaszámolva. De ez iszonyú nagy baj ám! Mert ez azt jelenti, hogy Oo. családpolitikája nem lesz folytatható. A mostani növekvő 15 év alatti szám nem lesz tartható, mert őket a mostani 30+ korosztály szülte, akik sokan vannak. De a 15-25 év közöttiek meg kevesen. Nagyon.
Magyarán a most növekedésnek indult gyerekszám vissza fog fordulni csökkenőbe.
Persze, ha az ábra igaz.
Szerintem nem a 15-25 éves,hanem a 18-25 éves korosztálybol dobbantanak sokan nyugatra.Csak nincs eléggé szétbontva a korfa.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 943
73 245
113
Igen, kb. 3-4.5 millió a difi, jobban utánaszámolva. De ez iszonyú nagy baj ám! Mert ez azt jelenti, hogy Oo. családpolitikája nem lesz folytatható. A mostani növekvő 15 év alatti szám nem lesz tartható, mert őket a mostani 30+ korosztály szülte, akik sokan vannak. De a 15-25 év közöttiek meg kevesen. Nagyon.
Magyarán a most növekedésnek indult gyerekszám vissza fog fordulni csökkenőbe.
Persze, ha az ábra igaz.
Majd be fognak menekulni az Eu-bol a nok ha jot akarnak maguknak.
 
  • Tetszik
Reactions: vilmoci

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
Erről az ábráról van szó. A 15-19 és 20-24 korosztályt kell nézni (férfiak vs. nők) Oroszországnál. Nagyon durva. A vonalak %-okat ábrázolnak.

kJsqhYA.png

Persze, valószínűleg hülyeség ez az ábra, mert itt meg nincs ilyen különbség:

ovoccI5.png
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
Szibériáról és a kínai-orosz viszonyról:

1. Az orosz atomarzenál többszörösen nagyobb, mint a kínai. Kína pedig azt a minimális atom ütőerőt tartja fenn, ami elrettentéshez még éppen elég. Szándék sem látszik a részükről, hogy atomfegyverkezési versenyt akarjanak nyerni Oroszországgal, vagy az USA-val szemben. Tudják, hogy ezzel csak a rájuk irányuló töltetek számát és végső soron egy atomháborúban a veszteségeiket növelnék. Márpedig egy atomháborúnak nincsenek nyertesei, csak kisebb és nagyobb vesztesei. A céljuk az, hogy ők ne a nagyobb vesztesek közé tartozzanak. Tehát szó sem lehet olyan kínai lépésről, ami háborúhoz vezetne a végső fegyverek terén erősebb Oroszországgal. Mint ahogy az USA-val sem kezdeményeznek háborút. Minek? Kína ütemesen fejlődik, az USA pedig leépül. Kína megnyeri a békét. Egy háborúval csak veszíthet, még akkor is, ha formálisan győztesnek hirdethetné ki magát, mert a másik fél még többet veszít. A háború sokkal inkább a katonailag még erősebb, de lejtmenetben lévő USA egyes elvakult vetőinek fejében fordulhat meg. Mint ahogy a gazdasági háborút is ők indították, pont azért, mert látják, hogy a gazdasági békét, a szabad kereskedelmet Kína nyeri.
2. Kínának nem kell Szibéria birtoklása, hiszen enélkül is megkapják Szibéria ásványkincseit és energia hordozóit. Persze fizetni kell értük, de még így is olcsók. A belőlük előállított kínai termékek árában pedig a kínai hozzáadott érték a meghatározó. Kínának megéri rendes árat fizetni Szibéria kitermelt kincseiért.
3. Kínának Oroszország nem versenytársa. Kiegészítik egymást. Szükségük van egymás energiahordozóira, ásványkincseire, termékeire, piacára, szállítási útvonalára, pénzére, stb... Még ha nem lenne külső USA nyomás, ami egymás keblére tereli őket, akkor is a gazdasági racionalitás azt diktálná, hogy ölelkezzenek. Az USA ellen meg végképp természetes szövetségesek.
4. Ráadásul egyiknek sincs olyan küldetés tudata, hogy meg akarja változtatni a másik vezetését, politikai berendezkedését, társadalmát, stb... Ugyanez az USA-ról, vagy Nyugat-Európáról nem mondható el.
5. Nem egymás gyarmatosítási célpontjai. Jól megférnek egymás mellett. Nem versenyeznek ugyanazokért a gyarmatosítási célpontokért, mint mondjuk az USA és Japán a '30-as években és a '40-es évek elején, vagy mint mondjuk az antant hatalmak és a központi hatalmak.

Semmi értelme annak, hogy Kína bármilyen formában neki ugorjon Szibériának. Akár fegyverrel, akár más, Oroszország számára elfogadhatatlan módon. Az pedig Oroszországon múlik, hogy mennyire engedi, vagy csábítja a kínai betelepülőket és a kínai befektetést. Egyelőre előnyösnek tűnik Oroszország számára, hiszen kitermelhető erőforrásból sokszorta több van Szibériában, mint kitermelési kapacitásból, tehát a kitermelési kapacitás többlet gazdagítja Oroszországot. Az USA mindkettejüket sújtó elszigetelési törekvései, illetve pénzügyi rendszer feletti uralma ellen pedig szintén együtt tudnak hatékonyabban fellépni.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 696
34 486
113
Szibériáról és a kínai-orosz viszonyról:

1. Az orosz atomarzenál többszörösen nagyobb, mint a kínai. Kína pedig azt a minimális atom ütőerőt tartja fenn, ami elrettentéshez még éppen elég. Szándék sem látszik a részükről, hogy atomfegyverkezési versenyt akarjanak nyerni Oroszországgal, vagy az USA-val szemben. Tudják, hogy ezzel csak a rájuk irányuló töltetek számát és végső soron egy atomháborúban a veszteségeiket növelnék. Márpedig egy atomháborúnak nincsenek nyertesei, csak kisebb és nagyobb vesztesei. A céljuk az, hogy ők ne a nagyobb vesztesek közé tartozzanak. Tehát szó sem lehet olyan kínai lépésről, ami háborúhoz vezetne a végső fegyverek terén erősebb Oroszországgal. Mint ahogy az USA-val sem kezdeményeznek háborút. Minek? Kína ütemesen fejlődik, az USA pedig leépül. Kína megnyeri a békét. Egy háborúval csak veszíthet, még akkor is, ha formálisan győztesnek hirdethetné ki magát, mert a másik fél még többet veszít. A háború sokkal inkább a katonailag még erősebb, de lejtmenetben lévő USA egyes elvakult vetőinek fejében fordulhat meg. Mint ahogy a gazdasági háborút is ők indították, pont azért, mert látják, hogy a gazdasági békét, a szabad kereskedelmet Kína nyeri.
2. Kínának nem kell Szibéria birtoklása, hiszen enélkül is megkapják Szibéria ásványkincseit és energia hordozóit. Persze fizetni kell értük, de még így is olcsók. A belőlük előállított kínai termékek árában pedig a kínai hozzáadott érték a meghatározó. Kínának megéri rendes árat fizetni Szibéria kitermelt kincseiért.
3. Kínának Oroszország nem versenytársa. Kiegészítik egymást. Szükségük van egymás energiahordozóira, ásványkincseire, termékeire, piacára, szállítási útvonalára, pénzére, stb... Még ha nem lenne külső USA nyomás, ami egymás keblére tereli őket, akkor is a gazdasági racionalitás azt diktálná, hogy ölelkezzenek. Az USA ellen meg végképp természetes szövetségesek.
4. Ráadásul egyiknek sincs olyan küldetés tudata, hogy meg akarja változtatni a másik vezetését, politikai berendezkedését, társadalmát, stb... Ugyanez az USA-ról, vagy Nyugat-Európáról nem mondható el.
5. Nem egymás gyarmatosítási célpontjai. Jól megférnek egymás mellett. Nem versenyeznek ugyanazokért a gyarmatosítási célpontokért, mint mondjuk az USA és Japán a '30-as években és a '40-es évek elején, vagy mint mondjuk az antant hatalmak és a központi hatalmak.

Semmi értelme annak, hogy Kína bármilyen formában neki ugorjon Szibériának. Akár fegyverrel, akár más, Oroszország számára elfogadhatatlan módon. Az pedig Oroszországon múlik, hogy mennyire engedi, vagy csábítja a kínai betelepülőket és a kínai befektetést. Egyelőre előnyösnek tűnik Oroszország számára, hiszen kitermelhető erőforrásból sokszorta több van Szibériában, mint kitermelési kapacitásból, tehát a kitermelési kapacitás többlet gazdagítja Oroszországot. Az USA mindkettejüket sújtó elszigetelési törekvései, illetve pénzügyi rendszer feletti uralma ellen pedig szintén együtt tudnak hatékonyabban fellépni.
1,Senki nem akar atomháborut.Senki nem akar közvetlen háborút atomhatalmak között.Közvetett háború azonban már most is van.
2.Amit nem birtokolsz,az nem a tied.Bármikor meg lehet tagadni a hozzáférésedet.
3,Legalább annyira természetes versenytársak is.Ugyanazoknak az erőforrásoknak a birtoklása a vetélkedésük tárgya,mint jelenleg a kereskedelmi partnerségük alapja.Az oroszoknak nem érdeke a jelenlegi kereskedelmi struktúra,amelyben nekik a nyersanyagot adó gyarmat szerepe jut.Szintén nem érdekük az egyoldalú kinai kiszolgáltatiottság.Ha meg az orosz feldolgozóipar fellendülésnek indulna,az a kinainak vetélytársa és erőforrás elszivó versenytársa lenne azonnal
4.Nyugati küldetéstudatot is felülirja a gazdasági érdek.Ha az oroszok nem ellopják,hanem biztositják a befektetések biztonságát,simán megelégednének egy stabil látszatdemokráciával is.De még a cárral is kiegyeznének-csak legyen stabil társadalom,és stabil törvényes keret.
5.Közép Ázsia.A kinaiak nagyon is szeretnék kivenni az oroszok mancsábol.

Szóval ugyanannyi érvet,ha nem többet,lehet felhozni egy orosz-nyugati természetes szövetségre,mint a kinai relációra.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
12 505
36 487
113
1,Senki nem akar atomháborut.Senki nem akar közvetlen háborút atomhatalmak között.Közvetett háború azonban már most is van.
2.Amit nem birtokolsz,az nem a tied.Bármikor meg lehet tagadni a hozzáférésedet.
3,Legalább annyira természetes versenytársak is.Ugyanazoknak az erőforrásoknak a birtoklása a vetélkedésük tárgya,mint jelenleg a kereskedelmi partnerségük alapja.Az oroszoknak nem érdeke a jelenlegi kereskedelmi struktúra,amelyben nekik a nyersanyagot adó gyarmat szerepe jut.Szintén nem érdekük az egyoldalú kinai kiszolgáltatiottság.Ha meg az orosz feldolgozóipar fellendülésnek indulna,az a kinainak vetélytársa és erőforrás elszivó versenytársa lenne azonnal
4.Nyugati küldetéstudatot is felülirja a gazdasági érdek.Ha az oroszok nem ellopják,hanem biztositják a befektetések biztonságát,simán megelégednének egy stabil látszatdemokráciával is.De még a cárral is kiegyeznének-csak legyen stabil társadalom,és stabil törvényes keret.
5.Közép Ázsia.A kinaiak nagyon is szeretnék kivenni az oroszok mancsábol.

Szóval ugyanannyi érvet,ha nem többet,lehet felhozni egy orosz-nyugati természetes szövetségre,mint a kinai relációra.
Sőt. Többet. A kultúrkör majdnem ugyanaz, ráadásul a németekkel/erópa való orosz szövetségbe már csak a japánok kellenének. Akkor beszarna kínjában kína és az usa is.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 834
5 967
113
Szóval ugyanannyi érvet,ha nem többet,lehet felhozni egy orosz-nyugati természetes szövetségre,mint a kinai relációra.
Egy olyan szövetségnek, ami az atlanti óceántól Vlagyivosztok-ig tart, lenne vagy 700 - 800 millió lakosa, szinte korlátlan nyersanyag készlettel, és fejlett iparral. Eléggé átrendezné a világban az erőegyensúlyt. Ez nem mindenkinek tetszene.
+ Ki vezetné ezt a csoportot? A Németek vagy az Oroszok? Teljesen más mentalitás és elképzelés a világról.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Kína elszigeteléséről:

Jelenleg a kínaiak a legrövidebb és legolcsóbb tengeri útvonalat használják a főbb célpontok felé. Ezen útvonalak kulcs országai komoly haszonélvezői ennek a kereskedelemnek és a legkevésbé sem érdekünk az ellehetetlenítése.
1. Dél-nyugati útvonal: Az első szűk keresztmetszet a Malaka-szoros. Ennek lezárásához Malajzia és Szingapúr szándéka szükséges. Szingapúr 3/4-e kínai és a városállam a kereskedelemből és pénzügyekből él. Malajzia sem érdekelt gazdaságilag a szoros forgalmának elvágásában. Egyik érdekelt fél sem ellenséges Kínával és hatalmas baklövés lenne részükről a nemzetközi hajózási útvonalnak minősülő, jogilag védett szoros katonai eszközökkel való lezárása, ami lényegében kalózkodás és nyílt katonai kihívás Kínával szemben. Erejük sem lenne hozzá, de tegyük fel hogy azt az USA ad. De még így is miért hívnák ki maguk ellen a közeli, helyileg a legerősebb és fejlődő, erősödő Kínát a távoli és leépülő USA kedvéért? De tegyük fel megteszik. Mi történik? A kínai hajóknak az indonéz szigetvilág felé kell kerülniük, ami kb. +15 idő és költség. Tegyük fel az indonézek is öngyilkos lépésre szánják el magukat Kína ellen és nemzetközi vizeket próbálnak elzárni. Legfeljebb a Kínai hajóknak egész Indonéziát meg kell kerülni. Ez +70% idő és költség, de ennél már bőven van rövidebb alternatív útvonal. Még ha Ausztrália is benne lenne a buliban és Ausztráliát is meg kellene kerülni, akkor is csak megduplázódik az út és költség. Ennyitől a kínai áruk nem válnak versenyképtelenné.
2. Szuez: Szuez lezárása az egyiptomiaknak hatalmas öntökönszúrás lenne, de ha megteszik, akkor ott van alternatívaként Afrika megkerülése. Dél-Amerika felé most is ezt az útvonalat használják a kínaiak. Legfeljebb Európa felé is erre mennek, ami kb. +70% idő és költség.
3. Észak-nyugati útvonal: Oroszország északról való megkerülése az orosz jégtörők segítségével kb. 15-20%-kal hosszabb és és némileg ennél nagyobb mértékben költségesebb, mint a jelenlegi legrövidebb tengeri útvonal Európába. Ebbe még Japán és Dél-Korea sem szólhatna bele, még ha öngyilkos hajlamaik lennének, akkor sem, mert Japán keletről való megkerülése már alig változtat a végeredményen.
4. Keleti útvonal: Európa a Panama-csatornán keresztül is elérhető kb. 70%-kal hosszabban és drágábban mint most. Panama pedig a csatorna bevételekből él. A fél karjukat odaadnák azért, hogy rajtuk keresztül bonyolódjon a kínai-európai kereskedelem.
5. Dél-keleti útvonal: Végül akár még Dél-Amerika megkerülésével is megoldható a probléma, ami kb. duplázódó idő és költség.
6. Vasút: Eddig csak a hajókról volt szó, de Kína vasúton is használ jelenleg, épít ki, bővít, vagy tervez több útvonalat. A főbbek: A) Oroszországon keresztül. B) Kazahsztánon át. C) Több isztánon és Iránon, Törökországon keresztül. D) Burma és Banglades felé, Délkelet-Ázsia megkerülésre. A vasúti szállítás drágább, de gyorsabb is. Annyival viszont nem drágább hogy versenyképtelenné tegye a kínai termékeket.
7. Ha mindettől elvágnák Kínát, akkor jön a jogi kerülőút. Tunézia is jól élt abból, hogy az embargó alatt lévő Líbia kereskedelme rajta keresztül bonyolódott. A világ országainak nagy része egymást taposná a lehetőségért, hogy némi jutalékért cserébe papíron ők bonyolítsák Kína kereskedelmi forgalmának tetemes részét. Az USA meg fogja embargózni a világ nagyobbik részét? Ez még nekik sem fog menni!

Egyszerűen képtelenség az egész világon mindenhol elvágni Kínai szállítási útvonalait. Legrosszabb esetben is csak némi borsot lehet törni az orruk alá, de az érintett országok ebben a legkevésbé sem érdekeltek.

Ezen kívül Kínának ott van a szomszédos Oroszország, amitől nem lehet elvágni és ami el tudja látni a legtöbb szükséges ásványkinccsel és energiahordozóval. Maga Kína is rengeteg nyersanyaggal rendelkezik.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 696
34 486
113
Egy olyan szövetségnek, ami az atlanti óceántól Vlagyivosztok-ig tart, lenne vagy 700 - 800 millió lakosa, szinte korlátlan nyersanyag készlettel, és fejlett iparral. Eléggé átrendezné a világban az erőegyensúlyt. Ez nem mindenkinek tetszene.
+ Ki vezetné ezt a csoportot? A Németek vagy az Oroszok? Teljesen más mentalitás és elképzelés a világról.
Miért kéne ennek egy államszövetségnek lennie?Nem lehetne csak egy gazdasági övezet?
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Sőt. Többet. A kultúrkör majdnem ugyanaz, ráadásul a németekkel/erópa való orosz szövetségbe már csak a japánok kellenének. Akkor beszarna kínjában kína és az usa is.

Már miért lenne ezzel bármi gondja Kínának? Nem kizárólag csak egymásnak eső tömbökben lehet gondolkodni!
Kína egy Lisszabontól Vlagyivosztokignak akkor is örült volna, amikor ezt az oroszok felvetették és most is örülne. A Lisszabontól Vlagyivosztokignak lenne tőkéje, technológiája és nyersanyaga, energiahordozója. Kínának meg munkaereje. Jól kiegészítik egymást. Kiváló piac és befektetési lehetőség egymás számára.
A kínaiak köszönik szépen csatlakoznának a kezdeményezéshez. Nekik a szabad piac áldás. Egy ekkora szabadkereskedelmi övezettől Buddha mosolyát nem lehetne lehervasztani az arcukról. Most is mekkora szabadkereskedelmi megállapodást gründoltak össze Ázsiában és Európával is folyamatosan erre törekszenek.
Az angolszászok (manapság az USA) azok, akik hidegrázást kapnak az ilyen közeledésektől, és mindent meg is tesznek az ékek beverése érdekében, nem Kína.
 
Status
Not open for further replies.