Néhány észrevétel, ígérem, továbbra sem fogom feleslegesen ütni a billentyűzetet, de szeretném valamire felhívni a figyelmeteket, talán ez még elfér itt, ha nem, akkor úgy is törlik majd.
Először is a HÍR TV Híradója:
A lengyel elnök szerint végső esetben a NATO-nak is be kell lépnie a háborúba - Hír TV (hirtv.hu)
Ha megnézitek a csatolt videót, akkor néhány dolog kiderül:
1. A Föderáció gépei nem csak a Kijev körüli, hanem az egész ukrán légteret uralják és a lengyel elnök szerint ezen a helyzeten kell változtatni, hogy megfordíthassák a háború állapotát.
Tehát mégis orosz légifölény van és az ukrán haderő szénája nem áll jól.
2. Putyin politikailag már elvesztette a háborút, amit az is igazol, hogy a Kreml jelezte, sosem volt ellenükre egy Putyin-Zelenszkij találkozó, ha Kijev elfogadja az orosz követeléseket.
Tehát Putyin hajlandó tárgyalni Zelenszkijjel arról, hogy hogyan fogadják el az orosz követeléseket. Ez csak azt bizonyítja, hogy Moszkva továbbra is hajlandó tárgyalni a saját követeléseinek elfogadásáról. Még szép…
A lényeg: A tengernyi hír és álhír, a még több videó és álvideó, valamint a végtelen számú keleti és nyugati sikerpropagandával szinte egy percet sem érdemes foglalkozni, ez csak arra van, hogy mindenkit jól összezavarjon és elvonja a figyelmet a lényegről már megint. Sokkal pontosabb helyzetjelentést és értékelést kaphat mindenki, ha arra figyeltek, amiket a közép- és nagyhatalmi politikusok mondanak. Nem arra, amit mondani akarnak, hanem azokra az alapvető ellentmondásokra a különböző narratívákban, amit ugyan nem feltétlenül akartak elmondani, de mégis sikerül nekik.
A patásnak a részletekben van albérlete!
Ezekre figyelve számomra kirajzolódik egy kicsit másfajta történet, mint amit a szakértők hada (tisztelet a kivételnek) próbál mantrázni. Ha megengeditek, erről pár szó, természetesen ezt sem kell egy percig sem komolyan venni, fél perc is elég lesz.
Előállhat az a helyzet, amiben
neutronbagolynak és nekem is félig igazam lehet majd. Igen, létezhet egy paktum Kelet és Nyugat között, amire a mostani háború, mint egy morbid véres show műsor még illeszkedik is.
Az USA osztott és szorzott, két lehetősége lett mostanra:
1. Hagyja, hogy létrejöjjön egy EU-orosz összeborulás és lépésenként megvalósuljon egy Eurázsiai Szuperunió Lisszabontól Vlagyivosztokig, beteljesítve a De Gaulle-i nagy álmot. Ebben az esetben az Eurázsiai Szuperunió lenne a világ első számú hatalma, az USA és Kína pedig a „B” kategória.
2. Az USA inkább maradna „A” kategóriában, ennek viszont az az ára, hogy kénytelen lesz az első helyen osztozkodni – pont úgy, mint a régi szép időkben - azaz visszatér a kvázi kétpólusú világrend, csakhogy ebben az esetben az ellenpólus nem egy új Szovjetunió vagy Orosz Birodalom, hanem Kína.
Inkább legyünk ketten aranyérmesek, mint legyen helyettünk egy harmadik nyertes.
Az orosz hadműveletek megindítása azonnal vereség Oroszországnak és Európának. Az teljesen mindegy, hogy ki nyeri meg technikai értelemben a háborút (ezt igaziból az oroszok mostanra megnyerték), mert ez a technikai győzelem valójában nem váltható aprópénzre közvetlenül, de nem is ez volt a cél. Ez a háború garantálja, hogy a következő évszázadban esély sem lesz európai és orosz összefogásra, az EU az USA, Oroszország pedig Kína vazallusává válik. Amerika ráteheti a pórázt Európa nyakára, Kína pedig Oroszországra. Ezzel Putyin is teljesen tisztában volt, sok választása nem maradt a Föderációnak, mivel az EU-val nem tudta végrehajtani az összefogást, így maradt Ázsia, ott viszont, ahogy már egyszer írtam, Kína pitbullja lehet majd. Aki pedig időt nyer, az életet nyer és most abba bele sem mennék, hogy Putyin valójában ki vagy mi lehet.
Tehát az orosz-ukrán háború a szűken értelmezett katonai-technikai végkimenetelétől függetlenül orosz-európai geopolitikai vereség, az igazi két nagy nyertes pedig az, aki nem szeretett volna „B” kategóriába kerülni, azaz az USA és Kína.
Természetesen ennyire nem egyszerű és sima az ügy, a mostani háború-projekt ugyanis egyáltalán nem zárja ki egy európai szinten bekövetkező katonai eszkalációt, valamint ebből eredően tömegpusztító fegyverek bevetését sem, ezeket persze mind mennyiségben, mind regionálisan lekorlátozva. Egy ilyen fordulat és egy III. világháborúnak nevezett projekt – bizonyos keretek között – kellő elrettentést biztosítana a világ többi részének ahhoz, hogy a minél gyorsabb befejezést és egyfajta új világrendet szó nélkül elfogadjon.
Tehát mindegy, hogy létezik-e „összeesküvés”, paktum vagy sem, Európa – főleg Közép-Európa – mindenképpen halálos veszélyben van így is, meg úgy is. Jó lesz észnél lenni!