Hogy mi van...?
Te, az megvan, hogy megtamadott egy masik orszagot es abbol foglalgat el reszeket?
Gesztus, baszki, gesztus...
Stop spamming.
Azé'na....
[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
- Status
Azé'na....
Egy órisái élelmezési válság közeledhet:
www.zerohedge.com
A cikkben további két link:
www.zerohedge.com
www.zerohedge.com
A legnagyobb gond az, hogy jelenleg számos okból kifolyólag nem tudható (műtrágya, ukrán-orosz háború, időjárás, szankciók! stb.), hogy mi várható a 23/24-es évben az élelmiszer tekintetében. Ami bizonyosan megállapítható, hogy számos ország destabilizáldóhat. Ne felejtsük el, hogy sok szakértő az arab tavaszt is az élelmiszer-inflációra vezette vissza, minden más, csak körítés volt.
Az első cikkben ezt olvashatjuk 2022.10-2023.01 időszakra vonatkozóan a FAO és a WFP előrejelzése alapján:
"Afghanistan, Ethiopia, South Sudan, Somalia, Nigeria, Yemen, and Haiti are labeled "hotspots of highest concern," facing catastrophic hunger levels."
A helyzetet tovább bonyolítja, a segélyezési programokban bekövetkező változás. Szomália kapcsán például júniusban megtudhattuk, hogy "az országnak szánt segélyek egy jó részét is az ukrán menekülteknek terelték át".
Magyarán megállapítható, hogy minimum 2024 közepéig nagyon magas élelmiszerárakkal fog találkozni a világ, ami előre meg nem becsülehető számú konfliktust szülhet. A 2024, egy optimista forgatókönyv, mertha csoda folytán 2023 második felére a műtrágyatermelés a korábbi szintek magasságába tudna újra emelkedni, amit a sok éven át tapasztalható árszinten is értékesítene tovább a szektor, ezeken túl még az időjárás is kegyes lenne a világhoz '24-ben, akkor láthatunk majd egy komoly árcsökkenést az élelmiszerek tekintetében.
Hogy erre mekkora az esély, és ha minden ilyen szépen alakul, akkor addig hány kormány fog bedőlni, vagy azoknak milyen tovagyűrűző hatásai lesznek? Ha és amennyiben ez a kérdés ekkora jelentőséggel bír, akkor miért nem kezeli ehhez mérten az eb, az usa vagy oo.?
Annyit írhatok biztosan, hogy egyik kérdésre se tudom a választ, csak értetlenkedve töprengek...
Global Food Crisis Worsens As Hunger Hotspots Identified | ZeroHedge
ZeroHedge - On a long enough timeline, the survival rate for everyone drops to zero
www.zerohedge.com
Major Food Crisis Coming In 2023? – "Prices Will Be On Steroids After The Election" | ZeroHedge
ZeroHedge - On a long enough timeline, the survival rate for everyone drops to zero
www.zerohedge.com
The Stage Is Being Set For A Massive Global Rice Shortage | ZeroHedge
ZeroHedge - On a long enough timeline, the survival rate for everyone drops to zero
www.zerohedge.com
A legnagyobb gond az, hogy jelenleg számos okból kifolyólag nem tudható (műtrágya, ukrán-orosz háború, időjárás, szankciók! stb.), hogy mi várható a 23/24-es évben az élelmiszer tekintetében. Ami bizonyosan megállapítható, hogy számos ország destabilizáldóhat. Ne felejtsük el, hogy sok szakértő az arab tavaszt is az élelmiszer-inflációra vezette vissza, minden más, csak körítés volt.
Az első cikkben ezt olvashatjuk 2022.10-2023.01 időszakra vonatkozóan a FAO és a WFP előrejelzése alapján:
"Afghanistan, Ethiopia, South Sudan, Somalia, Nigeria, Yemen, and Haiti are labeled "hotspots of highest concern," facing catastrophic hunger levels."
A helyzetet tovább bonyolítja, a segélyezési programokban bekövetkező változás. Szomália kapcsán például júniusban megtudhattuk, hogy "az országnak szánt segélyek egy jó részét is az ukrán menekülteknek terelték át".
Magyarán megállapítható, hogy minimum 2024 közepéig nagyon magas élelmiszerárakkal fog találkozni a világ, ami előre meg nem becsülehető számú konfliktust szülhet. A 2024, egy optimista forgatókönyv, mertha csoda folytán 2023 második felére a műtrágyatermelés a korábbi szintek magasságába tudna újra emelkedni, amit a sok éven át tapasztalható árszinten is értékesítene tovább a szektor, ezeken túl még az időjárás is kegyes lenne a világhoz '24-ben, akkor láthatunk majd egy komoly árcsökkenést az élelmiszerek tekintetében.
Hogy erre mekkora az esély, és ha minden ilyen szépen alakul, akkor addig hány kormány fog bedőlni, vagy azoknak milyen tovagyűrűző hatásai lesznek? Ha és amennyiben ez a kérdés ekkora jelentőséggel bír, akkor miért nem kezeli ehhez mérten az eb, az usa vagy oo.?
Annyit írhatok biztosan, hogy egyik kérdésre se tudom a választ, csak értetlenkedve töprengek...
A nyugati tőke módszere más. A kínai modell az orwelli modell digitalizált változata, nálunk viszont éppenhogy a szabadságérzet növelése és üzleti kihasználása a módszer. Szerintem ez hatékonyabb. Ha a kelet el is foglalná a nyugatot, a keleti módszer nem működne. Minden kultúrának a saját csapdáját kell felállítani, és sztem a nyugat nincs lemaradva semmilyen téren a digitális hatalom terén. Csak nem látszik annyira.
Bizonyos értelemben. Dimenziótörés, korszakváltás, szétválogatás, és szintlépés az arra megéretteknek.
Nekem a "szociális" kreditrendszer és a készpénz megszüntetése az amitől a szőr is feláll a hátamon.
K
kamm
Guest
Eleve nyugatrol megy keletre a technologiai fejlodes nagyon-nagyon regen. A keletiek csak alkalmazott technologiaban vannak otthon (lasd cenzura), sem alapkutatasokban, sem talalmanyokban, de meg uj eljarasok ill protokollok teren sem versenykepesek. Innovacio (=meglevo technologia tovabbfejlesztese) a maximum, amire egy-egy orszak kepes keleten, de a tobbsege meg erre sem. Az egyetlen kivetel talan a japanok a vegyipar bizonyos agazataiban, ott csaknem a nemetek-amerikaiak szintjen mozogtak (nem tudom, azota mi a helyzet.)
Azért ennél árnyaltabb a kép.
Például, ha a kezdetektől nézzük, akkor számszerűleg(!) a következő 10 országot tartják számon:
- The United States
- Japan
- South Korea
- Germany
- Taiwan
- China
- France
- United Kingdom
- Canada
- India
Inventions by Country 2024
worldpopulationreview.com
Olvashatjuk máshol, hogy
"Nemcsak az elkészült tudományos publikációk számában, hanem az idézettségben is a kínai tudósok a legeredményesebbek, állapította meg a japán tudományos és technológiai minisztérium egy jelentése. A világ legtöbbet idézett publikációinak top 1 százalékában (az idézettség a publikációk egyik legfontosabb értékmérője: minél többször idéznek egy tanulmányt, annál jobb minőségűnek számít) a tanulmányok 27,2 százalékát jegyzik kínai kutatók, az USA pedig 24,9 százalékot. Az is sokat elárul a tudományos kutatások koncentrációjáról, hogy a harmadik helyezett Egyesült Királyság részesedése itt mindössze 5,5 százalék."
Kína kutatásban már lenyomta az USA-t
A japán tudományos és technológiai minisztérium szerint ez előrevetítheti a gazdasági erőviszonyok változását is.
Publications Output: U.S. Trends and International Comparisons | NSF - National Science Foundation
This report presents data on conference proceedings and peer-reviewed science and engineering journals that reflect the expanding volume of research activity, the involvement and scientific capabilities of different countries, and the growing research ecosystem demonstrated through international...
ncses.nsf.gov
"More recently, the compound annual growth in publication output for the world was 4% from 2010 to 2020 (Table PBS-1). Country-specific growth rates vary widely by country. Among the 15 largest publication producers, countries with compound annual growth rates above the world average were Russia (10%), Iran (9%), India (9%), China (8%), and Brazil (5%); those with the lower growth rates were Japan (-1%), France (-0.3%), the United States (1%), the UK (1%), and Germany (1%). The countries with low growth rates are those that built their scientific capacity decades ago and continue to maintain their scientific research. The worldwide growth of publication output, from 1.9 million in 2010 to 2.9 million in 2020, was led by four geographically large countries. China (36%), India (9%), Russia (6%), and the United States (5%) together accounted for about half the increase in publications over this time period."
Az előző linkben láthatunk egy olyan táblázatot is, hogy mely országokban, mely területeken oszlottak meg ezek a publikációk.
Persze a számszerűség fontos, de ez egy olyan terület, ahol a minőség egyértelműen a mennyiség fölött áll mérhetetlenül, de a nagy számok törvényéről sem szabad megfeledkeznünk szvsz. Az elmúlt bő két évszázad a egyértelműen a nyugat dominanciájáról szólt:
-Major inventions, Discoveries and Innovations by Country (percentage of total)
De ezt is "hackelik", mág a "nyugati" (hazai példából tudom) tudósok is, az egész rendszer nem működik jól, és megy a kritikája, csak egyelőre még jobb nincs helyette. Kína pedig nyilván ipari szinten államilag koordinálva is hackeli, hogy utána cikkezhessen róla. Ez nem jelenti azt, hogy nem fejlődtek nagyot, és hogy ne kéne számolni velük, de ezek a számok félrevezetőek, és csak a felszínt kapargatják.Azért ennél árnyaltabb a kép.
Például, ha a kezdetektől nézzük, akkor számszerűleg(!) a következő 10 országot tartják számon:
- The United States
- Japan
- South Korea
- Germany
- Taiwan
- China
- France
- United Kingdom
- Canada
- India
Inventions by Country 2024
worldpopulationreview.com
Olvashatjuk máshol, hogy
"Nemcsak az elkészült tudományos publikációk számában, hanem az idézettségben is a kínai tudósok a legeredményesebbek, állapította meg a japán tudományos és technológiai minisztérium egy jelentése. A világ legtöbbet idézett publikációinak top 1 százalékában (az idézettség a publikációk egyik legfontosabb értékmérője: minél többször idéznek egy tanulmányt, annál jobb minőségűnek számít) a tanulmányok 27,2 százalékát jegyzik kínai kutatók, az USA pedig 24,9 százalékot. Az is sokat elárul a tudományos kutatások koncentrációjáról, hogy a harmadik helyezett Egyesült Királyság részesedése itt mindössze 5,5 százalék."
A cikkben található egy link - ahol szintén a számszerűséget kapjuk fokmérőnek - S&E (Science and Engineering) publikációk top15 országát láthatjuk:Kína kutatásban már lenyomta az USA-t
A japán tudományos és technológiai minisztérium szerint ez előrevetítheti a gazdasági erőviszonyok változását is.bitport.hu
Innen a következő idézet:Publications Output: U.S. Trends and International Comparisons | NSF - National Science Foundation
This report presents data on conference proceedings and peer-reviewed science and engineering journals that reflect the expanding volume of research activity, the involvement and scientific capabilities of different countries, and the growing research ecosystem demonstrated through international...
"More recently, the compound annual growth in publication output for the world was 4% from 2010 to 2020 (Table PBS-1). Country-specific growth rates vary widely by country. Among the 15 largest publication producers, countries with compound annual growth rates above the world average were Russia (10%), Iran (9%), India (9%), China (8%), and Brazil (5%); those with the lower growth rates were Japan (-1%), France (-0.3%), the United States (1%), the UK (1%), and Germany (1%). The countries with low growth rates are those that built their scientific capacity decades ago and continue to maintain their scientific research. The worldwide growth of publication output, from 1.9 million in 2010 to 2.9 million in 2020, was led by four geographically large countries. China (36%), India (9%), Russia (6%), and the United States (5%) together accounted for about half the increase in publications over this time period."
Az előző linkben láthatunk egy olyan táblázatot is, hogy mely országokban, mely területeken oszlottak meg ezek a publikációk.
Persze a számszerűség fontos, de ez egy olyan terület, ahol a minőség egyértelműen a mennyiség fölött áll mérhetetlenül, de a nagy számok törvényéről sem szabad megfeledkeznünk szvsz. Az elmúlt bő két évszázad a egyértelműen a nyugat dominanciájáról szólt:
-Major inventions, Discoveries and Innovations by Country (percentage of total)
A kínai (meg minden egyéb digitális-totalitárius) rendszer csak egy nagyon primitív vagy egy nagyon perverz illiberális káeurópainak lehet szimpatikus.
Nagyon idealizált képed van a nyugati liberálisokról... lemaradhattál az elmúlt évek virtuális boszorkányégetéseiről...
A kínai meg nem tudjuk milyen, és még ha most jó is (vannak kétségeim), bármikor elromolhat, minden ilyen totális hatalom kockázat, ha pillanatnyilag jó is.
Nem beszéltem arról, hogy a nyugati jobb lenne.
De aki bármelyiknek tapsol, az nekem ellenségem.
Ezt én nem kívánom vitatni, de látni kell azt a folyamatot, ami napjainkban nyugaton - és hazánkban - játszódik. A reáltárgyak iránt egyre kevesebbben érdeklődnek, egy eleve kisebb merítésből (demográfiai hanyatlás, ami egyébként a Keletre is igaz), míg pl. Szingapúrban arról hoznak törvényt, hogy egy gyerek nem tanulhat többet 12 (vagy 14 - nem emlékszem pontosan) óránál egy nap.
Amíg a pénz nyugaton van és az agyelszívás működik (a kulturális dominancia okán is - egyáltalán nem lebecsülendő), addig a nyugati tudásközpontok megőrizhetik vezető helyüket.
Ez egy érdekes riport, s enyhén ide is vág:
Én sem vitatom amit írsz, csak gondoltam megjegyzem a publikációszámhoz a kontextust.
Viszont a videóban mi van, miért nem írsz pár kulcsszót, ha már csak enyhén vág ide? Nekem nincs 1 óra 18 percem arra, hogy esetleg kidobjam az ablakon, így hasznos lenne tudni, megéri-e pénzt (=időt) adnom ennek a tartalomnak a megismerésére, vagy jobban járok, ha melózok, vagy csak pihenek és lemegyek a gátra egy sörrel a kacsákat nézni? (99,9%, hogy jobban járok, ha passzolom Fridit, szerintem 1 bekezdésben 4-5 összetett mondatban összefoglalható minden, ami hasznos tartalom van egy ilyen videóban)
Arra én is céloztam, hogy ebben a kérdésben a minőség megelőzi a mennyiséget.
A videó leírása:
"Az intelligenciakutatás a pszichológia ellentmondásos területe. Egy most megjelent könyvben a szerző arra vállalkozik, hogy áttekinti az intelligenciakutatás sokszor provokatív, de ma már nehezen megkérdőjelezhető eredményeit. Például amellett érvel, hogy az intelligencia komoly hatással van nemcsak iskolai és munkahelyi előmenetelünkre, de egészségünkre és várható élettartamunkra is. De az is világosan kiderül a kutatásokból, hogy társadalmi helyzetünk is erősen összefügg az intelligenciánkkal, amelynek egyéni különbségei leginkább genetikai eredetűek, amit ma már molekuláris genetikai vizsgálatok igazolnak. Mégis a legmeglepőbb az a tény, hogy a felnőttkori intelligenciát csak minimálisan vagy egyáltalán nem befolyásolja a családi környezet, amiben felnőttünk, és ezt oktatással, képzésekkel is nehéz befolyásolni. A legfrissebb kutatási eredmények számos etikai dilemmát is felvetnek: az iparosodott világban a természetes kiválasztódás az intelligencia ellen dolgozik, ezért félő, hogy a közeljövőben egyszerűen nem fognak megszületni azok a jó képességű emberek, akik egy modern társadalmat működtetni tudnak. Mindezekről beszélgetünk a mai podcastban Ujma Przemysław Péter kutató-pszichológussal, a szóban forgó könyv szerzőjével."
Idevágó:
Vicces, hogy 100 év után ugyanoda jutunk vissza, mint amit egy osztrák festő pedzegetett... Pedig teljesen tabusították a témát 1960 után...
K
kamm
Guest
Te avagy a forrasod valamit nagyon osszekevertek szerintem.Azért ennél árnyaltabb a kép.
Például, ha a kezdetektől nézzük, akkor számszerűleg(!) a következő 10 országot tartják számon:
- The United States
- Japan
- South Korea
- Germany
- Taiwan
- China
- France
- United Kingdom
- Canada
- India
Inventions by Country 2024
worldpopulationreview.com
Olvashatjuk máshol, hogy
"Nemcsak az elkészült tudományos publikációk számában, hanem az idézettségben is a kínai tudósok a legeredményesebbek, állapította meg a japán tudományos és technológiai minisztérium egy jelentése. A világ legtöbbet idézett publikációinak top 1 százalékában (az idézettség a publikációk egyik legfontosabb értékmérője: minél többször idéznek egy tanulmányt, annál jobb minőségűnek számít) a tanulmányok 27,2 százalékát jegyzik kínai kutatók, az USA pedig 24,9 százalékot. Az is sokat elárul a tudományos kutatások koncentrációjáról, hogy a harmadik helyezett Egyesült Királyság részesedése itt mindössze 5,5 százalék."
Kína kutatásban már lenyomta az USA-t
A japán tudományos és technológiai minisztérium szerint ez előrevetítheti a gazdasági erőviszonyok változását is.
A tudomanyos publikaciok szama nagyon tavol all a valos talalmanyok szamatol, nem beszelve az azokbol valoban konkret uj eljarasok, megoldasok szuletesenek szamatol.
Hogy egeszen csunyan fogalmazzak, konkretan semmilyen major invention nem tortent Kinaban sem az elmult 10 evben, sem az elmult 200 evben.
A cikkben található egy link - ahol szintén a számszerűséget kapjuk fokmérőnek - S&E (Science and Engineering) publikációk top15 országát láthatjuk:
Innen a következő idézet:Publications Output: U.S. Trends and International Comparisons | NSF - National Science Foundation
This report presents data on conference proceedings and peer-reviewed science and engineering journals that reflect the expanding volume of research activity, the involvement and scientific capabilities of different countries, and the growing research ecosystem demonstrated through international...
"More recently, the compound annual growth in publication output for the world was 4% from 2010 to 2020 (Table PBS-1). Country-specific growth rates vary widely by country. Among the 15 largest publication producers, countries with compound annual growth rates above the world average were Russia (10%), Iran (9%), India (9%), China (8%), and Brazil (5%); those with the lower growth rates were Japan (-1%), France (-0.3%), the United States (1%), the UK (1%), and Germany (1%). The countries with low growth rates are those that built their scientific capacity decades ago and continue to maintain their scientific research. The worldwide growth of publication output, from 1.9 million in 2010 to 2.9 million in 2020, was led by four geographically large countries. China (36%), India (9%), Russia (6%), and the United States (5%) together accounted for about half the increase in publications over this time period."
Az előző linkben láthatunk egy olyan táblázatot is, hogy mely országokban, mely területeken oszlottak meg ezek a publikációk.
Persze a számszerűség fontos, de ez egy olyan terület, ahol a minőség egyértelműen a mennyiség fölött áll mérhetetlenül, de a nagy számok törvényéről sem szabad megfeledkeznünk szvsz. Az elmúlt bő két évszázad a egyértelműen a nyugat dominanciájáról szólt:
-Major inventions, Discoveries and Innovations by Country (percentage of total)
Konkretan meg az altalad idezett angol szoveg is pont azt mutatja, hogy a legkomolyabb letezo tudomanyiparral rendelkezo orszagokban a publikaciok szama gyakorlatilag stagnal, hiszen ok nem a beka segge alol probalnak felmaszni, mint a kinaiak, indiaiak, meg a ruszkik, hanem 50-100 eve ok jelentik a lenyeget'; nem veletlen az sem am, ugye, hogy peldaul az osszes mervado, peer-reviewed tudomanyos kiadvany mind nyugati.
K
kamm
Guest
Annak vajmi keves koze van mondjuk a NEJM avagy a JAMA magazint, netan egy IEEE, PCI SIG stb working grouphoz, avagy ACMet (utobbinak tagja is vagyok, tudom, hogy lehetetlen.)
Az amugy torpe kisebbseg woke orultek nem tudjak kezivezerlessel iranyitani mondjuk a medical peer-reviewed kiadvanyokat, avagy technical standardokat alakito steering committeeket, SIGeket, mert egyszeruen lehetetlen.
A kinai egy primitiv politikai-gazdasagi rendszer es az is marad orokre, egyszeruen orokletesen az, maskulonben onmagat szamolna fel.
Ha konkretan a publikacioikat ill tudomanyokat nezzuk, akkor pont a te kifogasod, ti. a kezivezerles, az ott teljesen alapertelmezetten be van mindenhova epitve
Na igen....Idevágó:
Vicces, hogy 100 év után ugyanoda jutunk vissza, mint amit egy osztrák festő pedzegetett... Pedig teljesen tabusították a témát 1960 után...
Évről évre csökken a nyugati országok lakóinak IQ-ja
A 20. században stabilan nőtt az intelligenciahányados, mostanra azonban megfordulni látszik a Flynn-effektus. Az egyelőre lokális jelenségnek többféle oka lehet az életmódtól az oktatásig.
qubit.hu
Többféle oka lehet, az életmódtól az oktatásig... milyen szépen fogalmazza meg azt, amiért bant kapnék, ha kifejteném...Na igen....
Évről évre csökken a nyugati országok lakóinak IQ-ja
A 20. században stabilan nőtt az intelligenciahányados, mostanra azonban megfordulni látszik a Flynn-effektus. Az egyelőre lokális jelenségnek többféle oka lehet az életmódtól az oktatásig.
Update by the Chair of the Independent International Commission of Inquiry on Ukraine, at the 51st session of the Human Rights Council
Ukrainian version (Word) Distinguished President, Excellencies,
UN rights experts present evidence of war crimes in Ukraine | FRANCE 24 English
- Status