[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
- Status
Önáltatás az egész. Valóban pótolható sok minden,viszont addig bizonyos dolgok tekintetében nullára futna a fogyasztói társadalom. Talán még jobb is lenne,mert az agyhalott birkák rájönnének,hogy milyen sérülékeny lehet egy adott ország gazdasága,ami nem csak azt jelenti,hogy nincs ez,meg az,de minden ehhez kapcsolódó cég,a szállítmányozótól,a fogyasztói eladásig földbe állna. Kissé egyszerűen fogalmaztam,de a lényeg benne van.
De hát nincs meg az az ipari kapacitás Kínán kívül, amivel pótolni lehetne a kiesést… ha meg is hozzák a döntést, sok évbe telik felépíteni mindazt, amire most Kínában támaszkodnak
Kb. ez van. Ha anyugat ezt bevállalná, lámpavason végeznék apolitikusaik nagy része. De minimum polgárháború lenne, ha nem másért, mert a migriket nem lenne amivel etetni, így azok indulnának meg. Ha Kína ki akarna bacni nyugattal, akkor holnaptól minden olyan termék szállítását leállítaná, amit gyárt és nyugat igényt tart rá.
Ezt írtam,hogy addig bizonyos dolgok tekintetében vissza mennek a kőkorba.
Matt Taibbi and Max Blumenthal on Neoliberal Censorship - Useful Idiots with Matt Taibbi and Katie Halper (private feed for szlevi@gmail.com)
Useful Idiots is an informative and irreverent politics podcast with journalist Matt Taibbi and podcaster/writer Katie Halper. Episodes feature on-the-road coverage of the 2020 campaign and exclusive interviews, with humor, commentary and dissection of the politics news of the week. Join Matt...
Legalább rájönnénk, hogy mi a fontos mi az ami nem.
Egyébként látni bizonyos törekvéseket kínai kapacitások kiváltására.
Vietnám, Bangladesh és India (főleg india a hatalmas humán erőforrásokkal) egyre több betelepülő ipart kap az utóbbi pár évben.
Az már más, hogy kína nem egyszerű "gyártelepként" funkcionál csak az olcsó áruk dömpingjével hanem a komplex iparcikkek piacán is önálló exportőrként jelenik meg ahogy pénzpiacokon és a nemzetközi szállítmányozásban is.
Kína a világgazdaság minden ágába belefonódott és leginkább a gombafonal analógiájával lehet szemléltetni ami átsző egy fatörzset szimbiótaként és sem a szimbióta sem a gazdatest nem képes már a másik nélkül élni.
Lassan fel kellene készülni a Kína utáni jövőre. Kína önmaga fogja összeomlasztani önmagát. A sikerben, meg az ellenfényben nem látszik, de a mosoly rothadó fogakat leplez....Ki kellene váltani tartós, szervizelhető használati tárgyakkal, amit a hazai kisipar tudna gyártani.
A kína utáni időre felkészülnek az említett versenyzők.
Amerikaban ez Trump alatt indult be, Bidenek csak durvan raleptek a gazra. Egyelore csak a high-tech ugyeben latvanyos a dolog - Tajvant ugye nem lehetne orokke tartani -, de mas iparagak is viszik el a gyartast Kinabol, peldaul Vietnamba is, igen (pedig azoknal aztan van tortenelmi problema az amerikaiakkal), meg a hazai gyartokapacitasokat is kezdik ujra kiepiteni.
A BRICS nem feltétlen érdeke Kínának. A vágyvezérelt buborékok ki fognak pukkanni a pekingi realpolitikon.
Ez már jó lesz....
Fordítózva...
1.rész
"Most már teljesen világos, hogy Ukrajna, mint egy nagy és erős szárazföldi hadsereggel rendelkező nemzet, véget ért. De mi áll az oroszok előtt most, amikor az orosz sztyeppén az örökölt NAFO-berendezések égnek, és úgy tűnik, hogy a nyugat teljesen képtelen tovább ellátni Ukrajnát értelmesebb segélyekkel? A keleti NATO-országok jelentik majd a legnagyobb kihívást ezután, 2025 körül. Arra számítok, hogy ennek a háborúnak valószínűleg a 3. évfordulója körül ér véget, tehát mondjuk 2025. február 22-én; Ezen a ponton Lengyelország elkezdte volna beszerezni az 1000 K2 Black Panther tankok egy részét, valamint további ATACMS robbanófejekkel felszerelt HIMARS rendszereket. További Patriot rendszereket is kapnak. A balti chihuahuák is elkezdik kapni az IRIS-T légvédelmi rendszereket és néhány saját HIMARS-t. Más keleti NATO-országok valószínűleg több hasonló járművet kapnak a jelenleg birtokukon kívül (néhány Leopard 2 és F-16), az elöregedett szovjet jármű- és fegyverkészletük mellett. Ne tévesszen meg bennünket – ez egy jelentős arzenál. Lengyelországban már most is megfelelő számú Leopard 2 és M1 Abrams áll a rendelkezésére, beleértve a Trophy APS-sel szerelt változatokat is. A K2 Black Panther tankokra is rendelkezésére áll egy koreai tervezésű APS is – mindkét rendszer 50-150 méter távolságból észleli a támadásokat, és 5-10 méter távolságból megsemmisíti azokat, és több mint 1000 darab állhat rendelkezésükre. Lengyelország is kap néhány F-35-öt, nincs meglepetés – fegyverrendszereket tekintve egy alkalmas vadászgép, de alig van más, mint a MUH STEALTHHHTYHYJH (amiről tudjuk, hogy ez nem számít az erős RADAR-ral és S-400-as orosz repülőgépeknél rakétarendszerek?) Néhány F-16-os, néhány HIMARS és 155 mm-es tüzérség szétszóródásáról a többi keleti NATO-tagországban szintén nem lehet sokat írni. A NATO-nak nincs elég lövedéke ahhoz, hogy a tarackok száma nagy veszélyt jelentsen (végre nem többet, mint amit Ukrajna jelenleg jelenthet), és a HIMARS-nak van néhány nagyon hatékony ellenintézkedése, mint például a helyi GPS zavarás és a SHORAD általi elfogás. De ezek továbbra is problémát jelenthetnek, tekintettel arra, hogy Kelet-Európa nagy területén elterjedtek. A legnagyobb probléma azonban a munkaerő kérdése; A Kelet-NATO, Magyarországot (érthető okokból) és Törökországot (saját egyedi biztonsági és földrajzi furcsaságaik miatt) nem számítva, közel 1 000 000 fős potenciális aktív és tartalékos haderővel rendelkezik. Ne feledje, ez magában foglalja az összes szolgáltatási ágat minden adminisztratív és harci szerepkörben, de ez továbbra is jelentős tényező ebben a helyzetben. Összefoglalva a főbb problémákat, amelyekkel foglalkozni kell:
1) Hatalmas munkaerő-készlet (akár 1 000 000 fő – nem kis részben Lengyelország kiterjedt újrafegyverkezési programja) 2) Nagyszámú modern IFV és MBT APS-sel (akár 1000 1000 tisztességesebb nyugati MBT-vel és IFV-vel, megint csak Lengyelország) 3) A 155 mm-es és HIMARS lőszerek nagy elosztása (akár 2000 ilyen fegyver, bár megosztják a NATO szar lőszerkészletét) 4) Hatalmas terület, ahonnan a kampányt lebonyolíthatják (több ország, amely műveleteik mély hátuljaként szolgálhat) 5) A légvédelmi (IRIS-T és Patriot rendszerek - néhány száz) és a vadászgép (főleg az F-16-osok) képességeinek nem triviális megerősítése.
Fordítózva...
1.rész
"Most már teljesen világos, hogy Ukrajna, mint egy nagy és erős szárazföldi hadsereggel rendelkező nemzet, véget ért. De mi áll az oroszok előtt most, amikor az orosz sztyeppén az örökölt NAFO-berendezések égnek, és úgy tűnik, hogy a nyugat teljesen képtelen tovább ellátni Ukrajnát értelmesebb segélyekkel? A keleti NATO-országok jelentik majd a legnagyobb kihívást ezután, 2025 körül. Arra számítok, hogy ennek a háborúnak valószínűleg a 3. évfordulója körül ér véget, tehát mondjuk 2025. február 22-én; Ezen a ponton Lengyelország elkezdte volna beszerezni az 1000 K2 Black Panther tankok egy részét, valamint további ATACMS robbanófejekkel felszerelt HIMARS rendszereket. További Patriot rendszereket is kapnak. A balti chihuahuák is elkezdik kapni az IRIS-T légvédelmi rendszereket és néhány saját HIMARS-t. Más keleti NATO-országok valószínűleg több hasonló járművet kapnak a jelenleg birtokukon kívül (néhány Leopard 2 és F-16), az elöregedett szovjet jármű- és fegyverkészletük mellett. Ne tévesszen meg bennünket – ez egy jelentős arzenál. Lengyelországban már most is megfelelő számú Leopard 2 és M1 Abrams áll a rendelkezésére, beleértve a Trophy APS-sel szerelt változatokat is. A K2 Black Panther tankokra is rendelkezésére áll egy koreai tervezésű APS is – mindkét rendszer 50-150 méter távolságból észleli a támadásokat, és 5-10 méter távolságból megsemmisíti azokat, és több mint 1000 darab állhat rendelkezésükre. Lengyelország is kap néhány F-35-öt, nincs meglepetés – fegyverrendszereket tekintve egy alkalmas vadászgép, de alig van más, mint a MUH STEALTHHHTYHYJH (amiről tudjuk, hogy ez nem számít az erős RADAR-ral és S-400-as orosz repülőgépeknél rakétarendszerek?) Néhány F-16-os, néhány HIMARS és 155 mm-es tüzérség szétszóródásáról a többi keleti NATO-tagországban szintén nem lehet sokat írni. A NATO-nak nincs elég lövedéke ahhoz, hogy a tarackok száma nagy veszélyt jelentsen (végre nem többet, mint amit Ukrajna jelenleg jelenthet), és a HIMARS-nak van néhány nagyon hatékony ellenintézkedése, mint például a helyi GPS zavarás és a SHORAD általi elfogás. De ezek továbbra is problémát jelenthetnek, tekintettel arra, hogy Kelet-Európa nagy területén elterjedtek. A legnagyobb probléma azonban a munkaerő kérdése; A Kelet-NATO, Magyarországot (érthető okokból) és Törökországot (saját egyedi biztonsági és földrajzi furcsaságaik miatt) nem számítva, közel 1 000 000 fős potenciális aktív és tartalékos haderővel rendelkezik. Ne feledje, ez magában foglalja az összes szolgáltatási ágat minden adminisztratív és harci szerepkörben, de ez továbbra is jelentős tényező ebben a helyzetben. Összefoglalva a főbb problémákat, amelyekkel foglalkozni kell:
1) Hatalmas munkaerő-készlet (akár 1 000 000 fő – nem kis részben Lengyelország kiterjedt újrafegyverkezési programja) 2) Nagyszámú modern IFV és MBT APS-sel (akár 1000 1000 tisztességesebb nyugati MBT-vel és IFV-vel, megint csak Lengyelország) 3) A 155 mm-es és HIMARS lőszerek nagy elosztása (akár 2000 ilyen fegyver, bár megosztják a NATO szar lőszerkészletét) 4) Hatalmas terület, ahonnan a kampányt lebonyolíthatják (több ország, amely műveleteik mély hátuljaként szolgálhat) 5) A légvédelmi (IRIS-T és Patriot rendszerek - néhány száz) és a vadászgép (főleg az F-16-osok) képességeinek nem triviális megerősítése.
2.rész
Most, hogyan lehet ezt megoldani - ezek a pontok nincsenek különösebb sorrendben 1) Mobilizálni. Duh Oroszország teljes aktív és tartalékos állománya körülbelül 3 000 000 fős IIRC. Már körülbelül 1 500 000 emberük van aktív szolgálatban, valószínűleg fele-fele arányban az Ukrajnával kapcsolatos és a békeidőbeli megszállást illetően (durva feltételezés). Ez egy húzós dolog, de elméletileg még 1 000 000 embert újramobilizálhatnának tartalék holttestekkel, így valószínűleg könnyen megtörténhet, feltéve, hogy a mozgósítási folyamatot finomítják a legutóbbihoz képest. Az ilyen jogszabályokat azonban a következő néhány éven belül meg kell hozni - időbe telik, hogy a férfiakat ilyen léptékű szakszerűen képezzék ki. Szem előtt tartva, amikor Oroszország 300 000 embert mozgósított, ők többségi harci és hátsó csapatok voltak, és nem sok más – nagyon valószínű, hogy előny a harci munkaerő terén, ha Oroszország ezt minden évben megismétli (2023, 2024 és 2025), szemben az 1 000 000 NATO katonával. ahol csak egy részük harcoló csapat.
2) Eltekintve attól, hogy hasonló típusú járműveket gyártanak (Oroszországnak lehetősége van évente legalább 1500 MBT-t gyártani és felújítani T-72B3M, T-80BVM és T-90M típusokra, ismert számú T-14 Armata), amikor megjelenik. Azokkal a módszerekkel, amelyekkel kezelni lehet ezt a sok modern MBT-t az APS Oroszországgal szemben, valamiféle kifejezett ellentétet kell kifejlesztenie velük szemben. Javaslataim a következők: - Újabb kamikaze drónok, amelyeket úgy terveztek, hogy minimálisra csökkentsék annak lehetőségét, hogy az ezekre a járművekre szerelt kis teljesítményű RADAR típusok észleljék őket - EFP robbanófej az újabb Lancethoz/bármilyen drónokhoz az APS általi lehallgatás elleni védekezésre szolgál - Tanuljon Lancettel NAGYON meredek szögekben kilőni a járműveket - jelenleg nem szükséges, de ellenezni fogjuk ezt a fenyegetést?- Újabb Krasnopol lőszerek nagyobb sorozatgyártása – ezek természetüknél fogva képesek a legerősebb támadásra, és figyelmen kívül hagyják az APS-t (akár 60 fokos függőleges szögben) - Szakaszszinten hatékony zavaró technikák, amelyek lehetővé teszik a frontvonalbeli csapatok számára, hogy elnyomják ezeket az APS-eket Természetesen az olcsóbb ATGM-ek obszcén tömeggyártása is választható – a legtöbb APS csak 4 töltést tartalmaz (8 csak a Drozd esetében – régi szovjet kori APS); ez olcsóbb módja lenne a helyzet orvoslásának, miközben sokkal nagyobb tűzerőt is biztosítana más objektumok, például bunkerek és erődök elpusztítására.
3.több ellenelemes tűzerő és több lövedék fejlesztése. Már csinálják ezt, és ez egyáltalán nem probléma, tekintve Oroszország hatalmas ipari bázisát a lőszergyártáshoz, valamint szövetségeseit (például Észak-Koreát), akik szívesen adományozák készleteiket, amikor szükségünk van rá. A tüzérségi lemorzsolódás le van zárva, ami még könnyebb lenne, ha a NATO-nak egyre több fegyverrel kellene megosztania a fogyatkozó készletét – minden egyes üteg kevésbé hatékony, ezért könnyebben legyőzhető.
3.5) A HIMARS-okat már el lehet fogni és megzavarni, de ezek a képességek következetlennek tűnnek. A közelmúltban néhány HIMARS-t használtak az ellencsapásként, ami azt mutatja, hogy a frontvonal zavarása továbbra is probléma. A nagyobb hatótávolságú zavarók hatással lehetnek a kommunikációra és egyéb berendezésekre, így a következő legjobb védelem valószínűleg a jobb drónellenes fegyverek a tűzkorrekciós veszélyek leküzdésére. Ezen biztosan dolgozni kell, de a mélycsapások gyakorlatilag már nem jelentenek veszélyt, feltéve, hogy Oroszország aktívan tömegesen gyárt több SHORAD járművet és telepíti őket (főleg a Pantsir és a Sosna-R tornyok, a Buk-M3 és más közepes hatótávolságú gépek). A rendszerek kétségtelenül biztosítják a megfelelő mennyiséget a nagyobb számú HIMARS rakéta ellen, amellyel Oroszország a jövőben szembesül). Alternatív megoldásként használhatják a Pereszveteket a GPS-műholdak megsemmisítésére – bár ez az eszkaláció nyilvánvaló jele lenne, és Oroszország csak akkor teheti meg, ha az Egyesült Államok elleni közvetlen harcra számítanak.
Most, hogyan lehet ezt megoldani - ezek a pontok nincsenek különösebb sorrendben 1) Mobilizálni. Duh Oroszország teljes aktív és tartalékos állománya körülbelül 3 000 000 fős IIRC. Már körülbelül 1 500 000 emberük van aktív szolgálatban, valószínűleg fele-fele arányban az Ukrajnával kapcsolatos és a békeidőbeli megszállást illetően (durva feltételezés). Ez egy húzós dolog, de elméletileg még 1 000 000 embert újramobilizálhatnának tartalék holttestekkel, így valószínűleg könnyen megtörténhet, feltéve, hogy a mozgósítási folyamatot finomítják a legutóbbihoz képest. Az ilyen jogszabályokat azonban a következő néhány éven belül meg kell hozni - időbe telik, hogy a férfiakat ilyen léptékű szakszerűen képezzék ki. Szem előtt tartva, amikor Oroszország 300 000 embert mozgósított, ők többségi harci és hátsó csapatok voltak, és nem sok más – nagyon valószínű, hogy előny a harci munkaerő terén, ha Oroszország ezt minden évben megismétli (2023, 2024 és 2025), szemben az 1 000 000 NATO katonával. ahol csak egy részük harcoló csapat.
2) Eltekintve attól, hogy hasonló típusú járműveket gyártanak (Oroszországnak lehetősége van évente legalább 1500 MBT-t gyártani és felújítani T-72B3M, T-80BVM és T-90M típusokra, ismert számú T-14 Armata), amikor megjelenik. Azokkal a módszerekkel, amelyekkel kezelni lehet ezt a sok modern MBT-t az APS Oroszországgal szemben, valamiféle kifejezett ellentétet kell kifejlesztenie velük szemben. Javaslataim a következők: - Újabb kamikaze drónok, amelyeket úgy terveztek, hogy minimálisra csökkentsék annak lehetőségét, hogy az ezekre a járművekre szerelt kis teljesítményű RADAR típusok észleljék őket - EFP robbanófej az újabb Lancethoz/bármilyen drónokhoz az APS általi lehallgatás elleni védekezésre szolgál - Tanuljon Lancettel NAGYON meredek szögekben kilőni a járműveket - jelenleg nem szükséges, de ellenezni fogjuk ezt a fenyegetést?- Újabb Krasnopol lőszerek nagyobb sorozatgyártása – ezek természetüknél fogva képesek a legerősebb támadásra, és figyelmen kívül hagyják az APS-t (akár 60 fokos függőleges szögben) - Szakaszszinten hatékony zavaró technikák, amelyek lehetővé teszik a frontvonalbeli csapatok számára, hogy elnyomják ezeket az APS-eket Természetesen az olcsóbb ATGM-ek obszcén tömeggyártása is választható – a legtöbb APS csak 4 töltést tartalmaz (8 csak a Drozd esetében – régi szovjet kori APS); ez olcsóbb módja lenne a helyzet orvoslásának, miközben sokkal nagyobb tűzerőt is biztosítana más objektumok, például bunkerek és erődök elpusztítására.
3.több ellenelemes tűzerő és több lövedék fejlesztése. Már csinálják ezt, és ez egyáltalán nem probléma, tekintve Oroszország hatalmas ipari bázisát a lőszergyártáshoz, valamint szövetségeseit (például Észak-Koreát), akik szívesen adományozák készleteiket, amikor szükségünk van rá. A tüzérségi lemorzsolódás le van zárva, ami még könnyebb lenne, ha a NATO-nak egyre több fegyverrel kellene megosztania a fogyatkozó készletét – minden egyes üteg kevésbé hatékony, ezért könnyebben legyőzhető.
3.5) A HIMARS-okat már el lehet fogni és megzavarni, de ezek a képességek következetlennek tűnnek. A közelmúltban néhány HIMARS-t használtak az ellencsapásként, ami azt mutatja, hogy a frontvonal zavarása továbbra is probléma. A nagyobb hatótávolságú zavarók hatással lehetnek a kommunikációra és egyéb berendezésekre, így a következő legjobb védelem valószínűleg a jobb drónellenes fegyverek a tűzkorrekciós veszélyek leküzdésére. Ezen biztosan dolgozni kell, de a mélycsapások gyakorlatilag már nem jelentenek veszélyt, feltéve, hogy Oroszország aktívan tömegesen gyárt több SHORAD járművet és telepíti őket (főleg a Pantsir és a Sosna-R tornyok, a Buk-M3 és más közepes hatótávolságú gépek). A rendszerek kétségtelenül biztosítják a megfelelő mennyiséget a nagyobb számú HIMARS rakéta ellen, amellyel Oroszország a jövőben szembesül). Alternatív megoldásként használhatják a Pereszveteket a GPS-műholdak megsemmisítésére – bár ez az eszkaláció nyilvánvaló jele lenne, és Oroszország csak akkor teheti meg, ha az Egyesült Államok elleni közvetlen harcra számítanak.
3.rész
4) Nincs szükség arra, hogy megtámadják ezeket az országokat mindaddig, amíg ők maguk vetik be az embereket Oroszország ellen. Habár, ha konfrontàció történik, Oroszország valószínűleg kevesebb önmaga által kiszabott korlátozással rendelkezik az infrastruktúra és a hidak/utak/kifutópályák stb. lerombolásával kapcsolatban, mint Ukrajnában. Ehhez nagy és folyamatos nagy hatótávolságú cirkálórakétákra lenne szükség (elsősorban a Kh-101-esekre és a Kaliberekre, bár a Kh-59MK2-esek működhetnek, ha Oroszország biztonságossá tudja tenni az eget a taktikai repülés számára – de ez nagy kérés) A helyzet az, hogy fogalmunk sincs Oroszország tényleges cirkálórakéta-gyártásáról – kivéve a ködös „elég magas az ukrajnai folyamatos csapásokhoz”. Oroszország hetente legalább egy nagy csapást mér, legalább 10 bombázót és 3 rakétahordozót érint a Fekete-tengeren, ami évente legalább 4000 cirkálórakéta össztermelését jelenti – ez azonban valószínűleg alulbecslés, tekintettel arra, hogy szükségük van készletek és kötelezettségek más bombázók/flotta arzenáljával szemben. Fogalmunk sincs, hogy ez mennyit jelent, ugyanúgy, mint a Zircon és a Kinzhal hiperszonikus rakéták esetében. A Geran-2 drónok is nevetségesen nehezen elfoghatónak bizonyultak, és ha Szerbia 20 000 darabot tud rendelni belőlük, biztos vagyok benne, hogy Oroszország legalább egy ilyen beszerzést meg tud tenni
5) A Kinzhal és más sugárzásellenes rakéták elengedhetetlen részét képezik Oroszország SEAD képességének javításának. Ugyanúgy, mint a 4. pontban, előfordulhat, hogy nem kell behatoló csapásokat végrehajtaniuk a NATO-országokba, hogy hatékonyan csökkentsék háborús képességüket – a fent említett cirkálórakéták ennek a fő részét képezik. Az F-16-osok és F-35-ösök R-37M és S-400 zsákmányai lesznek, feltéve, hogy nem kizárólag a JDAM-ekkel végzett támadásokra hagyatkoznak. Az R-37-esek és S-400-asok még ebben az esetben is képesek legyőzni a repülőgépeket a tipikus nyugati PGM-ek állótávolságán (akár 80 km-ig), még akkor is, ha jóval az ellenőrzési pont mögött vannak (100 km-rel vagy többel). Még ilyen támadások esetén is csak a frontvonalbeli egységeket érhetik el, és ha lökést kapnak, Oroszországnak le kell vadásznia ezeket a repülőgépeket, hogy megakadályozza a szárazföldi erőik elleni érdemi lemorzsolódást. Ettől függetlenül ezeknek a repülőgépeknek csak korlátozott számú leszállási helyük lesz (mindkettőnek rendelkezésre kell állnia a legénységre és a karbantartási/fegyverzeti tárolóra a hatékony működéshez, az F-16-osok és az F-35A változatok pedig tiszta kifutópályákat igényelnek) Összességében, eltekintve attól, hogy jól ellátott csapatai vannak modern kamikaze drónokból, MBT-ből, SHO/M/LRAD-ból és tüzérségből – amit Oroszország látszólag csinál, Oroszországnak konkrétan a légi előnyükre kell törekednie. légi fegyverek és cirkáló rakéták. A nyugati ISR megzavarása egy teljesen más téma, amiről nulla tudásom van, de úgy gondolom, hogy erre is vannak trükkjeik.
4) Nincs szükség arra, hogy megtámadják ezeket az országokat mindaddig, amíg ők maguk vetik be az embereket Oroszország ellen. Habár, ha konfrontàció történik, Oroszország valószínűleg kevesebb önmaga által kiszabott korlátozással rendelkezik az infrastruktúra és a hidak/utak/kifutópályák stb. lerombolásával kapcsolatban, mint Ukrajnában. Ehhez nagy és folyamatos nagy hatótávolságú cirkálórakétákra lenne szükség (elsősorban a Kh-101-esekre és a Kaliberekre, bár a Kh-59MK2-esek működhetnek, ha Oroszország biztonságossá tudja tenni az eget a taktikai repülés számára – de ez nagy kérés) A helyzet az, hogy fogalmunk sincs Oroszország tényleges cirkálórakéta-gyártásáról – kivéve a ködös „elég magas az ukrajnai folyamatos csapásokhoz”. Oroszország hetente legalább egy nagy csapást mér, legalább 10 bombázót és 3 rakétahordozót érint a Fekete-tengeren, ami évente legalább 4000 cirkálórakéta össztermelését jelenti – ez azonban valószínűleg alulbecslés, tekintettel arra, hogy szükségük van készletek és kötelezettségek más bombázók/flotta arzenáljával szemben. Fogalmunk sincs, hogy ez mennyit jelent, ugyanúgy, mint a Zircon és a Kinzhal hiperszonikus rakéták esetében. A Geran-2 drónok is nevetségesen nehezen elfoghatónak bizonyultak, és ha Szerbia 20 000 darabot tud rendelni belőlük, biztos vagyok benne, hogy Oroszország legalább egy ilyen beszerzést meg tud tenni
5) A Kinzhal és más sugárzásellenes rakéták elengedhetetlen részét képezik Oroszország SEAD képességének javításának. Ugyanúgy, mint a 4. pontban, előfordulhat, hogy nem kell behatoló csapásokat végrehajtaniuk a NATO-országokba, hogy hatékonyan csökkentsék háborús képességüket – a fent említett cirkálórakéták ennek a fő részét képezik. Az F-16-osok és F-35-ösök R-37M és S-400 zsákmányai lesznek, feltéve, hogy nem kizárólag a JDAM-ekkel végzett támadásokra hagyatkoznak. Az R-37-esek és S-400-asok még ebben az esetben is képesek legyőzni a repülőgépeket a tipikus nyugati PGM-ek állótávolságán (akár 80 km-ig), még akkor is, ha jóval az ellenőrzési pont mögött vannak (100 km-rel vagy többel). Még ilyen támadások esetén is csak a frontvonalbeli egységeket érhetik el, és ha lökést kapnak, Oroszországnak le kell vadásznia ezeket a repülőgépeket, hogy megakadályozza a szárazföldi erőik elleni érdemi lemorzsolódást. Ettől függetlenül ezeknek a repülőgépeknek csak korlátozott számú leszállási helyük lesz (mindkettőnek rendelkezésre kell állnia a legénységre és a karbantartási/fegyverzeti tárolóra a hatékony működéshez, az F-16-osok és az F-35A változatok pedig tiszta kifutópályákat igényelnek) Összességében, eltekintve attól, hogy jól ellátott csapatai vannak modern kamikaze drónokból, MBT-ből, SHO/M/LRAD-ból és tüzérségből – amit Oroszország látszólag csinál, Oroszországnak konkrétan a légi előnyükre kell törekednie. légi fegyverek és cirkáló rakéták. A nyugati ISR megzavarása egy teljesen más téma, amiről nulla tudásom van, de úgy gondolom, hogy erre is vannak trükkjeik.
Nos...itt az eredeti, ha valamit nem sikerült jól fordítanom/nunk a Kuglival.
Central Asia is the prime battlefield in the New Great Game
So long as Russia and China remain the region's dominant political and economic powers, the Central Asian heartland will remain a US and EU target for threats, bribes, and color revolutions.
new.thecradle.co
Sokszor beszélnek arról, hogy Ukrajna nem tudja az amerikai légi-szárazföldi taktikát kihasználni, mert nincs NATO kompatibilis légiereje, de arról sose beszélnek, hogy az orosz (légi) taktika is más lenne, ha Ukrajna nem kapna 24/24 Intelt és meg tudnák ütni - meg tudják, csak akkor 3. Vh - a polák, romulán és egyéb NATO radarokat és AWACSokat! Vagyis egyik fél se teljes, de vajon ki jár jobban? Szerintem, mindenki húzza a száját, de alkalmazkodik, viszont, szvsz az oroszoknak fáj jobban.
Az lesz itt a nagy kérdés, hogy egy második Kínának feltápolt India az akkor már NR.1 lakosságával hajlandó lesz-e az örökkévalóságig csicskás szerepben megmaradni, vagy hasonló problémákat generál a nyugatnak mint most a megerősödött Kína?
Azt nem értem a nyugatban, hogy miért ennyire korlátolt szociopaták, aki nem tanul, megpróbálja ugyan azt a modellt ha kell pl. szankcióknál is látjuk, 10X, és utána 11. utan is várják a más, nekünk kedvező kifutást tőle...
Full kreténbe tolják, aztán Oszkár bácsi meg nem gyün!!!
- Status