Little!
Örülök, hogy visszatértél.
Más:
Kína ukrajnai pénzügyi beavatkozása semmi egyéb, mint Moszkva és Washington „feje felett átnyúlva” – egyelőre óvatosan és kis léptékben – a kínai érdekek mentén voksot tett az asztalra Kijevben. Ez csak annyit jelent, hogy Peking jelezte figyeli az ukrán eseményeket.
A Nyugat és elsősorban az USA politikája katalizálja azt a folyamatot, aminek a következményei már most látszanak: amerikai elnök öt évvel ezelőtt járt utoljára Kínában miközben Putyin lassan havi-kéthavi rendszerességgel egyeztet Pekinggel és egyre komolyabb, hosszú távú együttműködési megállapodásokat kötnek lassan minden területen.
A Nyugat lépéseinek egyenes következménye lesz egy kínai-orosz stratégiai szövetség a Nyugat ellen.
A kínai-amerikai kapcsolatok addig működnek, amíg Peking lát arra reális esélyt, hogy az USA képes lesz törleszteni adósságát Kína felé. Amikor ez illúzióvá válik (vagy mert az USA nem akarja vagy mert nem bírja) onnantól kezdve a kínai mosolydiplomácia is véget ért.
Kína a minap Putyin válla felett átüzent az USA-ba: ha kell, akkor Kína kész pénzügyi segítséget nyújtani Moszkvának. <i>Ezzel a kérdés eldőlt: egy Nyugati pénzügyi háború az oroszok ellen kudarcra van ítélve, ha Peking is beszáll a játékba. </i>
Egy kínai-orosz összefogás politikai/gazdasági/katonai téren eliminálja az USA szuperhatalmi pozícióját Ázsia döntő része felett – ez már önmagában a Pax American korszak vége és a Post American korszak kezdete. Jelenleg pontosan ez történik, nem véletlenül egyre nagyobb az amerikai erőlködés, hogy valamilyen módon fenntartsa az eddig kiváltságos helyzetét, ennek sikerében viszont egyre kevésbé hiszek - elnézve az amerikai külpolitikát valószínűleg Washington is így látja, bár a hivatalos kommunikáció még mindig nagyon napsugaras.
<i>Ennek tudható be az is, hogy bár az USA elindította a dél-kelet ázsiai katonai erőátcsoportosítást Kína ellen (USA-Japán-Fülöp-sz.-Ausztrália tengely), de félidőben hirtelen vissza Európába és az oroszok ellen is megkezdte a felvonultatást. Ez nem egy átgondolt és megtervezett geostratégiai háttérre utal, hanem sokkal inkább kapkodásra.</i>
Kína segítsége nem önzetlen és nem jószívűség – ergo az orosz-kínai kapcsolatok sem homogének. Ez röviden annyit jelent, hogy katonai értelemben Peking az orosz katonai és nukleáris erő mögé tud bújni, miközben a háttérből Moszkvát pénzügyileg/gazdaságilag talpon tartja és ezzel hatékony védelmi pajzsot létesít az amerikai fegyveres erők ellen. Nyilván ez egyfajta kínai függést jelent Moszkva számára, viszont az USA más választást nem is hagyott Putyinéknak.
A belátható középtávú jövőben nincs kínai és orosz geopolitikai érdekellentét (Sőt!), így Peking és Moszkva szembeállítására egyre kevesebb remény mutatkozik.
Ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió térdre kényszerítéséhez az USA és Szaúd-Arábia önmagában kevés lett volna, nem véletlenül volt a nixoni nyitás Kína felé by Kissinger.
Az USA a mostani világhelyzetben Kínát ebből a szempontból már elvesztette (sőt, Kína geopolitikai érdekei élesen szemben állnak az USA érdekeivel) és közben a hibás amerikai politika a Nyugat európai szövetségi rendszerét is kikezdte, mégpedig belülről.
<i>Erről csak azért írok, mert sokan hajlamosak a hidegháború lezárását fényes amerikai győzelemként értékelni, miközben semmi sem áll távolabb a valóságtól.</i>
Az Egyesült Államok komoly identitászavarban szenved, nem tudott mit kezdeni a hidegháború utáni világhelyzettel és aprópénzre váltotta azt a jövőt, amit a világ a kezébe adott. Az amerikai társadalom egyre komolyabban polarizálódik, semmiféle valós nemzeti összefogás nem létezik (mivel olyan, hogy amerikai nemzet sem létezik), az ott élőknek nincs közös történelmi és szakrális hátterük. Ami sokáig az USA lendületét és erejét adta, az mostanra óriási hátránnyá vált hatékonyság szempontjából a homogénebb és kaptár-modellt követő társadalmakkal szemben.
<i>A belátható jövő eldönti, hogy kinek volt igaza ebben a kérdésben.
Két adat az USA-Kína valós ipari/termelési képességekre – ez elég sokat elárul a valós potenciálokról.
2014-ben Kína 8x annyi acélt gyártott, mint az Egyesült Államok.
Kína az elmúlt három évben több cementet gyártott, mint az USA a XX. században összesen!</i>
http://www.businessinsider.com/china-used-more-cement-in-the-last-three-years-than-the-us-used-in-the-entire-20th-century-2014-12
Merkel és Putyin:
Ha ők az NSA-t is kizárva akarnak kommunikálni egymással, akkor ez személyes közvetítőkön keresztül zajlik, emiatt nem kell Budapestre jönniük.
Nem is ezért jönnek ide, hanem azért, mert Merkel egyeztetni kíván a német geopolitikai érdekekről Budapesttel, kontrollálva a magyar mozgásteret és az egészet beillesztve a német érdekvonalakba.
Putyin is pont ugyanezért jön ide.