folyt.
A pénz felhalmozási eszköz is. De ez nem azt jelenti, hogy minden megteremtett érték mögé frissen nyomtatott pénzeket dobnak a piacra. Szó nincs róla. Ez két külön dolog. (Ha jól értettem akkor molni erre kérdezett rá.)
Nem szükséges az áruk teljes értékének megfelelő pénznek lennie a piacon, csak annyinak amennyivel éppen akkor kereskednek.
Ha holnap lecserélnénk a jól bevált aranyfedezetű pénzünket (haha )kagylókra akkor pórul járnánk, mert könnyen hozzáférhetőek ezek a puhatestűek és hamar megnőne a pénzmennyiség a piacon. Nem jelentene önmagában értéket, nem érné meg felhalmozni és már nem is könnyítené a bartert. Éppen ezért választották az aranyat és az ezüstöt pénznek, mert nehezen hozzáférhetőek, így nem is inflálódnak - megtartják az értéküket.
Az már persze egy másik kérdés, hogy a pénzkibocsátó állam adó címén újra és újra elveheti az emberek pénzét, de aranyat nem teremthet a semmiből. Így ha hirtelen felpörög a gazdaság (pl.:ipari forradalom) akkor előállhat az a helyzet, hogy nem tud annyi pénzt kibocsátani mint amennyire szükség van a kereskedelemhez. Ez az a pont amikor az aranyat ki kell váltani más nehezen megszerezhető dologgal. Ha nem hamisítható pénzt tud az állam kibocsátani akkor az arany nehezen megszerezhetőségét ki is váltotta. De ezzel a helyzettel vissza is lehet élni, mert az állam bármennyi pénzt nyomtathat. Ezt a történetet meg már ismerjük...
Fedezet/árfolyam:
A kibocsátott pénznek mindig kell hogy legyen fedezete! Ez csak egyszerű átválthatóságot jelent. Az aranyfedezetű pénzeknél értelemszerűen az arany, a hitelpénzeknél pedig a szerződésen szereplő bármilyen másik érték (ingóságok, ingatlanok, ígéretek ) Mivel ez utóbbiak értéke nem stabil, hanem a pénzkibocsátó ország folyamatosan változó gazdasága határozza meg, ezért változik a hozzákötött pénz értéke és így változik a különböző pénzek egymáshoz viszonyított drágasága vagyis az árfolyamuk. ( Ezért figyelik folyamatosan a pénzügyesek a gazdasági jelentéseket. )
A pénz felhalmozási eszköz is. De ez nem azt jelenti, hogy minden megteremtett érték mögé frissen nyomtatott pénzeket dobnak a piacra. Szó nincs róla. Ez két külön dolog. (Ha jól értettem akkor molni erre kérdezett rá.)
Nem szükséges az áruk teljes értékének megfelelő pénznek lennie a piacon, csak annyinak amennyivel éppen akkor kereskednek.
Ha holnap lecserélnénk a jól bevált aranyfedezetű pénzünket (haha )kagylókra akkor pórul járnánk, mert könnyen hozzáférhetőek ezek a puhatestűek és hamar megnőne a pénzmennyiség a piacon. Nem jelentene önmagában értéket, nem érné meg felhalmozni és már nem is könnyítené a bartert. Éppen ezért választották az aranyat és az ezüstöt pénznek, mert nehezen hozzáférhetőek, így nem is inflálódnak - megtartják az értéküket.
Az már persze egy másik kérdés, hogy a pénzkibocsátó állam adó címén újra és újra elveheti az emberek pénzét, de aranyat nem teremthet a semmiből. Így ha hirtelen felpörög a gazdaság (pl.:ipari forradalom) akkor előállhat az a helyzet, hogy nem tud annyi pénzt kibocsátani mint amennyire szükség van a kereskedelemhez. Ez az a pont amikor az aranyat ki kell váltani más nehezen megszerezhető dologgal. Ha nem hamisítható pénzt tud az állam kibocsátani akkor az arany nehezen megszerezhetőségét ki is váltotta. De ezzel a helyzettel vissza is lehet élni, mert az állam bármennyi pénzt nyomtathat. Ezt a történetet meg már ismerjük...
Fedezet/árfolyam:
A kibocsátott pénznek mindig kell hogy legyen fedezete! Ez csak egyszerű átválthatóságot jelent. Az aranyfedezetű pénzeknél értelemszerűen az arany, a hitelpénzeknél pedig a szerződésen szereplő bármilyen másik érték (ingóságok, ingatlanok, ígéretek ) Mivel ez utóbbiak értéke nem stabil, hanem a pénzkibocsátó ország folyamatosan változó gazdasága határozza meg, ezért változik a hozzákötött pénz értéke és így változik a különböző pénzek egymáshoz viszonyított drágasága vagyis az árfolyamuk. ( Ezért figyelik folyamatosan a pénzügyesek a gazdasági jelentéseket. )