<blockquote rel="haubagoi"><blockquote rel="nekerdez">Igen Afrikai és az arabok ilyen szempontból viccesek. A végén az európai és ázsai civilizációk lesznek a felesősek azért mert ők annyira lent vannak.
De ácsi ők képesek voltak Dél-Afrikai köztársaságot is gazdaságilag meg gyöngíteni.
Nyugat és Ázsia mennyire kizsákmányolja őket. Hát igen ezért került oda fejlett gyógyászat és mezőgazdasági művelés. Ezen kizsákmányoló országok évente hatalmas mennyiségű gyógyszert és élelmiszer segély küldenek oda.
Sajnos vagy nem pont azért van most az afrika kontinensen népesség robbanás. Miközben ezt az környezeti adottságok nem tennék lehetővé.
De könnyebb a másikra mutogatni és követelni javait.
Én inkább azt tartom tragédiának, hogy Magyarország beállt olyan országok közé, amelyek korábban gyarmattartók voltak. Így most osztozni fogunk velük abban a büntetésben, amelyekben ők fognak részesülni. A harmadik világ és benne Afrika haragja, bosszúja Magyarországon is csattanni fog, habár mi nem voltunk gyarmattartók. De beálltunk közéjük, sorsközösséget vállaltunk velük (EU).
</blockquote>
Bocsi de ez hülyeség. <b>Még is mit kellett volna csinálnunk a rendszerváltás után?</b> Csatlakozni az afrikai unióhoz? Arról meg nem is beszélve, hogy az egyszerű afrikai számára az európai egy kutya, nekik mindegyik mocskos gyarmattartó szemétláda és nagy ívben leszarja, hogy magyar vagy vagy cseh vagy szlovák vagy francia stb. Meglát, látja, hogy fehér a bőröd színe és már ki akar nyírni. Jártam az igazi fekete Afrikában (konkrétan Tanzániában) és az első dolog amit közöltek velünk, hogy egyedül, vezető nélkül sehova mert simán előfordulhat (elő is fordult), hogy kinyírnak mert fehér vagy. </blockquote>
Mégis mit kellett volna csinálnunk a rendszerváltás után?
Magyarországnak? Hát természetesen semmit. Magyarországnak sohasincs választási lehetősége. Vagy, ha van, a történelem során mindig az optimális választási lehetősséget választottuk.
Pl. a II. vh. során az volt a legoptimálisabb választási lehetőségünk, hogy elmentünk a Don-kanyarba. Ja, bocs. Ez nem a választási lehetőség esete volt, ez az az eset volt, amikor nem tehettünk semmit.
Nyilvánvalóan, az 1990-es években is, rögtön, miután a szovjet katonák kivonultak, Antal József nem tehetett mást, mint rögtön kérelmezte csatlakozásunkat az Európai Unióba.
Na nehogy már akár csak egy nyomorult 10 évre is magunkba szívhattuk volna a szabadság illatát!
Nem, nekünk rögtön csatlakozni kellett a másik táborba.
Hogy miért?
Hát, mert mégis, mit tehettünk volna?