Ha nem az Alföldön vagy bármelyik másik, teljesen sík terepen vagy akkor egy 50 méteren repülö gépet szinte lehetetlen lelőni. Pár éve egy nyáron heti 2-3 alkalommal elrepült 1 vagy 2 MIG-21-es a falum felett. Nagyon alacsonyan szálltak, jó ha 10-20 méterrel repültek a környező dombok fölött. Hangsebesség alatt mentek, de még így is mindig csak a hangját hallottam meg, mire felnéztem az égre, már nem láttam. Egyszer láttam meg csak, amikor elhuzott az egyik, felnéztem az égre ép pár másodperccel később követte egy másik. Szóval ha vannak dombok a környéken, akkor egy alacsonyan repülő tárgyat sem vizuálisan sem radarral nem tudsz észrevenni.
[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
- Status
Ha nem az Alföldön vagy bármelyik másik, teljesen sík terepen vagy akkor egy 50 méteren repülö gépet szinte lehetetlen lelőni. Pár éve egy nyáron heti 2-3 alkalommal elrepült 1 vagy 2 MIG-21-es a falum felett. Nagyon alacsonyan szálltak, jó ha 10-20 méterrel repültek a környező dombok fölött. Hangsebesség alatt mentek, de még így is mindig csak a hangját hallottam meg, mire felnéztem az égre, már nem láttam. Egyszer láttam meg csak, amikor elhuzott az egyik, felnéztem az égre ép pár másodperccel később követte egy másik. Szóval ha vannak dombok a környéken, akkor egy alacsonyan repülő tárgyat sem vizuálisan sem radarral nem tudsz észrevenni.
Ha nem az Alföldön vagy bármelyik másik, teljesen sík terepen vagy akkor egy 50 méteren repülö gépet szinte lehetetlen lelőni. Pár éve egy nyáron heti 2-3 alkalommal elrepült 1 vagy 2 MIG-21-es a falum felett. Nagyon alacsonyan szálltak, jó ha 10-20 méterrel repültek a környező dombok fölött. Hangsebesség alatt mentek, de még így is mindig csak a hangját hallottam meg, mire felnéztem az égre, már nem láttam. Egyszer láttam meg csak, amikor elhuzott az egyik, felnéztem az égre ép pár másodperccel később követte egy másik. Szóval ha vannak dombok a környéken, akkor egy alacsonyan repülő tárgyat sem vizuálisan sem radarral nem tudsz észrevenni.</blockquote>
Azért ezzel vitatkoznék, lásd: Phalanx, Kashtar, Pantsir légvédelmi rendszerek.
T
Törölt tag
Guest
Phalanx effektiv lotav 2 km. 900 km/h az 250 m/s.
8 sec alatt eri el a max lotavrol a kalibr a rephordozot.
Ha 3 at inditanak akkor mar nincs eselye a phalanxnak.
De ha beallitjak hogy 3km rol robbanjon es atomtoltet van rajta, akkor meg mindegy.
Phalanx effektiv lotav 2 km. 900 km/h az 250 m/s.
8 sec alatt eri el a max lotavrol a kalibr a rephordozot.
Ha 3 at inditanak akkor mar nincs eselye a phalanxnak.
De ha beallitjak hogy 3km rol robbanjon es atomtoltet van rajta, akkor meg mindegy.
</blockquote>Tessék elolvasni, hogy mire reagáltam
Migekre írtam és nem atomrakétákra 
Üdv! Lesz valahol mostanában hadgyakorlat? Reggel ezeket a képeket lőttem a Bcs-i állomáson.[/url]" />![IMG_20151013_070156_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=](http://[url=http://kepfeltoltes.hu/view/151013/IMG_20151013_070156_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=)
[/url]" />![IMG_20151013_070136_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=](http://[url=http://kepfeltoltes.hu/view/151013/IMG_20151013_070136_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=)
[/url]" />![IMG_20151013_070129_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=](http://[url=http://kepfeltoltes.hu/view/151013/IMG_20151013_070129_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=)
inkább ide: http://htka.h/kozosseg/discussion/48483/hadgyakorlatok-magyarorszagon#latest
Amúgy a Brave Warriors 2015 keretében jöhetnek, ami okt. 21-ig tart és a románok is résztvevői.
Phalanx effektiv lotav 2 km. 900 km/h az 250 m/s.
8 sec alatt eri el a max lotavrol a kalibr a rephordozot.
Ha 3 at inditanak akkor mar nincs eselye a phalanxnak.
De ha beallitjak hogy 3km rol robbanjon es atomtoltet van rajta, akkor meg mindegy.
</blockquote>Tessék elolvasni, hogy mire reagáltam
Migekre írtam és nem atomrakétákra </blockquote>Viszont az egész téma blogen 13,11-es hozzászólásával kezdődött, és ott nem MiG-ekről hanem középhatótávolságú atomfegyverekről volt szó. A MiG-ek csak a Tomahawk-hoz és Kalibr-hoz hasonlóan mélyrepülésben nehezen felderíthető példaként szerepeltek.
Russia Calling!
Putyin válasza egy amerikai újságíró kérdésére.Érdemes végighallgatni.
Putyin: "Nem értik(usa, nyugat) mi torténik Szíriában, nincsenek tisztában a realitással. Kása vana fejukben".......
https://www.youtube.com/watch?t=2&v=3b8CGyFM2Q4
Putyin válasza egy amerikai újságíró kérdésére.Érdemes végighallgatni.
Putyin: "Nem értik(usa, nyugat) mi torténik Szíriában, nincsenek tisztában a realitással. Kása vana fejukben".......
https://www.youtube.com/watch?t=2&v=3b8CGyFM2Q4
amint már írva vót az orosz költségvetés bevételeinek 15 százaléka függ a szénhidrogénektől. kérdés, hogy a szaúdiakkal mi a helyzet? az ő költségvetésük 90 százalékban függ a szénhidrogének árától. (ők amúgy 5 dollárért termelnek ki egy hordót, ami mostanában 50 körül van). tehát akkor ki próbál megfojtani kit az olajpiacon?</blockquote>
Tudna esetleg valaki egy linket, adni erről. Mert eddig már annyi félét hallottam róla, a 40%-tól a 10%-ig, hogy érdekelne a valós adat. A 15%-ot hihetőnek tartom,csak érdekelne,miként épül fel az orosz költségvetés. Talán még dolgozathoz is jó lesz.
Tudna esetleg valaki egy linket, adni erről. Mert eddig már annyi félét hallottam róla, a 40%-tól a 10%-ig, hogy érdekelne a valós adat. A 15%-ot hihetőnek tartom,csak érdekelne,miként épül fel az orosz költségvetés. Talán még dolgozathoz is jó lesz.
Azt azért megjegyezném hogy cirkáló rakéták ellen ( is ) jók az AWACS-ok ! Azok a vadászok is látják őket a saját radarjukkal amelyikek földháttér előtt is tud detektálni ilyen célokat ! A MiG-31-et kimondottan ilyen támadás elhárítására hozták létre !
Tudna esetleg valaki egy linket, adni erről. Mert eddig már annyi félét hallottam róla, a 40%-tól a 10%-ig, hogy érdekelne a valós adat. A 15%-ot hihetőnek tartom,csak érdekelne,miként épül fel az orosz költségvetés. Talán még dolgozathoz is jó lesz.
</blockquote>
Erre nem fogsz jó választ kapni. Egyrészt attól függ, hogy csak az olajat, vagy minden szénhidrogén eladást, gázt, kondenzátumot feldolgozott terméket is beleszámolnak-e. Másrészt attól, hogy csak az exportot, vagy a belföldi üzemanyag és gáz forgalmon elért bevételeket nézik-e. Harmadrészt attól függ, hogy a közvetett bevételeket (olaj és gázvállalatok nyereségadója, állami szénhidrogén kitermelő és exportáló céget osztalék befizetései, stb...) beleszámolják-e. Negyedrész attól, hogy csak a dollárhoz kötött kötött, vagy a rubelben denominált tételek is benne vannak-e a számításban.
Az orosz költségvetés rubelben készül és rubelben szedik a bevételeket is, nem dollárban. A költségvetést sokkal nagyobb mértékben érinti az olaj rubelben számított árfolyamának változása, ami töredék akkora kilengést sem mutatott, lévén a rubel az olajárral elég erősen együtt mozog.
A szaúdi riál ezzel szemben mesterségesen a dollárhoz van kötve (3,75 SAR/USD rögzített árfolyam 1986 óta). Ők a dollárban mért olajár elmozdulásoktól függnek.
De ez már az átlag nyugati médiának túlzottan magas szintű közgazdaságtan.
Egy Kalibr méretű cél, ha nem csökkentett az észlelhetősége, akkor jellemzően 10-30-szor kisebb radar keresztmetszetű, mint egy vadászgép. Tehát nagyjából fele akkora távolságból deríthető fel felülről, mint egy földközelben mozgó vadászgép. Az a kérdés, hogy képesek-e mondjuk az európai NATO tagországok 0-24 órában annyi radargépet járőröztetni, hogy köztük ne tudjon elmenni a robot. Ráadásul a terep árnyékoló hatása is kihasználható, tehát a hegyláncok (Európában NATO szemszögből elsősorban a Kárpátok) előterét is szemmel kell szemmel tartani, mert a hegyek közt esélytelen megtalálni a robotot.
A radargépek helyzete nagyon távolról bemérhető, tehát lehet úgy alakítani az útvonalat, hogy a radargépek közti szakaszhoz a robot akkor érjen oda, amikor a mondjuk 1-2 órával korábbi, indítás előtti utolsó becslés szerint a radargépek a legnagyobb távolságban vannak tőle. Mivel a robotrepülők útvonala elég rugalmas, nagy kerülőkre is képesek, Európában több ezer km-es vonalon kellene védekezni. A Fekete-tengerről indított robot elérheti az olasz célpontját a Földközi-tengerre kirepülve is, de akár Ukrajnán, Szlovákián, Ausztrián keresztül is mehet, a Kárpátok radarárnyékaiban. A Balti-tengerről indított robot akár kerülhet skandináv országok felé, hogy azután hátulról, Hollandián, Belgiumon keresztül lépjen be a németekhez. A Norvég-tengerről még messze északról, a sarkkörről indított robot is eléri Angliát és ha a hajó Izland felé tesz egy kitérőt, akkor még Izland megkerülésével is érkezhet, de akár a norvég hegyek közt is végig jöhet egy sarkköri indítás után. Úgyhogy összességében a Földközi-tengertől Izlandig egy 5000 km feletti hosszúságú nagy karéjban kellene védekezni. Két gép közti távolság még E-3-asok esetén is max 200-400 km lehet. A NATO-nak Európában, az angoloknak és a franciáknak együtt 27 db E-3-asa van, de az azért kétséges, hogy állandóan képesek lennének-e fenntartani a folyamatos megfigyelési vonalat, mert a bevethetőségi ráta soha nem 100 %. Ráadásul normális békeidőben ezek a gépek lényegében 3 reptéren vannak, amiket könnyedén ki lehet ütni.
Nem elég észlelni, a vadászokat riadóztatni kell és rá is kell vezetni. A 900 (+/-100) km/h-val repülő robotok 10 perc alatt 150 km-t megtéve kirepülnek a radargép felderítési zónájából, ha abba eleve csak érintőlegesen léptek be. A radargép mehet a rabot után, hogy a kapcsolatot fenntartsa, de akkor vége a járőrvonalnak. Márpedig robotrepülőből szinte soha nem egy érkezik, hanem sok, méghozzá különböző útvonalakon. Ezen kívül a robot beérhet a hegyek közé is és akkor tuti, hogy elvesztik. Ha akkor riasztják a készültségi vadászokat, amikor bemérték a robotot, akkor szinte biztosan nem érnek oda azelőtt, hogy a radarkapcsolatot elvesztenék. Ha viszont egy bő 5000 km-es vonal mentén vadászokat is kell járőröztetni (mondjuk 150-200 km-enként egy géppárt), akkor az alaposan leterheli, leköti és kimeríti a korszerű vadászerőt. Olyan vadász nem jöhet szóba, ami nem tud egy kis méretű, földhátterű célpontot nem tud komolyabb távolságról befogni, vagy a rakétája nem tud ilyent üzembiztosan leküzdeni.
Ez után jön még a túlterhelés kérdése, mert ha olyan helyen küldenek áttörni két tucat robotot, ahova max 2 géppár érhet oda időben, akkor biztosan átjut a robotok egy része.
Csalikkal is le lehet kötni a vadászokat annak érdekében, hogy az atomhordozó robotok átjussanak.
Utána jön a zavarás kérdése. Ha elnyomó zavarással csak megfelezni sikerül a radarok felderítési távolságát, máris lyukas a járőrvonal, mint a szita.
Az orosz légierő is segítheti a robotok átjutását.
Valójában még a hidegháború idejéből sem halottam soha ilyen szintű folyamatos járőrtevékenységről Európa körül és manapság biztosan nem fordul elő. Tehát ha az oroszok nem jelentik be előzékenyen a támadási szándékukat, akkor az a pár radargép, ami éppen a levegőben van, könnyedén kikerülhető. A riasztott vadászgépek pedig a már elvesztett célpontokat keresgethetik Európa belsejében. Az esélyük minimális.
Amúgy ha atom fejjel mennek a robotok, akkor előtte már nagy eséllyel célba értek a ballisztikus atomrakéták és akkor nagy valószínűséggel zárójelbe lehet tenni az Európai NATO légierők nagy részét radargépestül, vadászostul, mindenestül. De még a megmaradt radarok is kérdéses, hogy mennyire működnének pár száz atomvillanás után.
Elméletben szépen el lehet képzelni a radargépeket, meg vadászokat, de a gyakorlatban nem véletlenül tartottak és tartanak ma is az oroszok is az amcsi robotrepülőktől. Tetemes részük úgy jutna el a célig, hogy csak a cél közelében veszik észre. Ha meg váratlan a támadás, akkor lehet, hogy az összes ezt tenné.
A földháttér a mai számítási kapacitásokkal már nem jelenthet védelmet. A mozgó tárgyak miatt értelemszerűen folyamatosan változik a radarkép, mármint az ismert, kvázi statikus háttérkép. Az időben egymás után rögzített radarképek különbségéből készített képeken jól láthatóak a mozgó tárgyak. Helyzetük és sebességük is egyszerűen kiszámítható és még csak a doppler effektust sem kell számításba venni hozzá.
A földháttér ma is csökkenti a felderítési távolságot, bármilyen korszerű is a radar. A felszínről visszavert jelek elnyomó hatása még legjobb algoritmussal sem küszöbölhető ki teljesen. Ez nem egyszerűen egy doppler eltorlódás mérésének kérdése.
Amiről írsz az a szintetikus apertúrájú üzemmód és az nem légi célok felderítésére való. Ráadásul drasztikusan kisebb távolságból működik, mint a légi célok felderítése.
Egy a sok bárgyú bürokratából, aki most veri szét az amúgy összetartható Európát. Európa összetartható lenne, ha alapvetően önmagukkal egységes régiók laza szövetségére állnánk át, amely az oroszokkal kooperálna csak kontinens szinten összehangolva.
Európa természetes igénye, hogy igen is külön élje a nyugati nagy országok, a kelet európai kis országok, a Balkán, a déli államok és Oroszország.
- Status