Azt azért megjegyezném hogy cirkáló rakéták ellen ( is ) jók az AWACS-ok ! Azok a vadászok is látják őket a saját radarjukkal amelyikek földháttér előtt is tud detektálni ilyen célokat ! A MiG-31-et kimondottan ilyen támadás elhárítására hozták létre !
Egy Kalibr méretű cél, ha nem csökkentett az észlelhetősége, akkor jellemzően 10-30-szor kisebb radar keresztmetszetű, mint egy vadászgép. Tehát nagyjából fele akkora távolságból deríthető fel felülről, mint egy földközelben mozgó vadászgép. Az a kérdés, hogy képesek-e mondjuk az európai NATO tagországok 0-24 órában annyi radargépet járőröztetni, hogy köztük ne tudjon elmenni a robot. Ráadásul a terep árnyékoló hatása is kihasználható, tehát a hegyláncok (Európában NATO szemszögből elsősorban a Kárpátok) előterét is szemmel kell szemmel tartani, mert a hegyek közt esélytelen megtalálni a robotot.
A radargépek helyzete nagyon távolról bemérhető, tehát lehet úgy alakítani az útvonalat, hogy a radargépek közti szakaszhoz a robot akkor érjen oda, amikor a mondjuk 1-2 órával korábbi, indítás előtti utolsó becslés szerint a radargépek a legnagyobb távolságban vannak tőle. Mivel a robotrepülők útvonala elég rugalmas, nagy kerülőkre is képesek, Európában több ezer km-es vonalon kellene védekezni. A Fekete-tengerről indított robot elérheti az olasz célpontját a Földközi-tengerre kirepülve is, de akár Ukrajnán, Szlovákián, Ausztrián keresztül is mehet, a Kárpátok radarárnyékaiban. A Balti-tengerről indított robot akár kerülhet skandináv országok felé, hogy azután hátulról, Hollandián, Belgiumon keresztül lépjen be a németekhez. A Norvég-tengerről még messze északról, a sarkkörről indított robot is eléri Angliát és ha a hajó Izland felé tesz egy kitérőt, akkor még Izland megkerülésével is érkezhet, de akár a norvég hegyek közt is végig jöhet egy sarkköri indítás után. Úgyhogy összességében a Földközi-tengertől Izlandig egy 5000 km feletti hosszúságú nagy karéjban kellene védekezni. Két gép közti távolság még E-3-asok esetén is max 200-400 km lehet. A NATO-nak Európában, az angoloknak és a franciáknak együtt 27 db E-3-asa van, de az azért kétséges, hogy állandóan képesek lennének-e fenntartani a folyamatos megfigyelési vonalat, mert a bevethetőségi ráta soha nem 100 %. Ráadásul normális békeidőben ezek a gépek lényegében 3 reptéren vannak, amiket könnyedén ki lehet ütni.
Nem elég észlelni, a vadászokat riadóztatni kell és rá is kell vezetni. A 900 (+/-100) km/h-val repülő robotok 10 perc alatt 150 km-t megtéve kirepülnek a radargép felderítési zónájából, ha abba eleve csak érintőlegesen léptek be. A radargép mehet a rabot után, hogy a kapcsolatot fenntartsa, de akkor vége a járőrvonalnak. Márpedig robotrepülőből szinte soha nem egy érkezik, hanem sok, méghozzá különböző útvonalakon. Ezen kívül a robot beérhet a hegyek közé is és akkor tuti, hogy elvesztik. Ha akkor riasztják a készültségi vadászokat, amikor bemérték a robotot, akkor szinte biztosan nem érnek oda azelőtt, hogy a radarkapcsolatot elvesztenék. Ha viszont egy bő 5000 km-es vonal mentén vadászokat is kell járőröztetni (mondjuk 150-200 km-enként egy géppárt), akkor az alaposan leterheli, leköti és kimeríti a korszerű vadászerőt. Olyan vadász nem jöhet szóba, ami nem tud egy kis méretű, földhátterű célpontot nem tud komolyabb távolságról befogni, vagy a rakétája nem tud ilyent üzembiztosan leküzdeni.
Ez után jön még a túlterhelés kérdése, mert ha olyan helyen küldenek áttörni két tucat robotot, ahova max 2 géppár érhet oda időben, akkor biztosan átjut a robotok egy része.
Csalikkal is le lehet kötni a vadászokat annak érdekében, hogy az atomhordozó robotok átjussanak.
Utána jön a zavarás kérdése. Ha elnyomó zavarással csak megfelezni sikerül a radarok felderítési távolságát, máris lyukas a járőrvonal, mint a szita.
Az orosz légierő is segítheti a robotok átjutását.
Valójában még a hidegháború idejéből sem halottam soha ilyen szintű folyamatos járőrtevékenységről Európa körül és manapság biztosan nem fordul elő. Tehát ha az oroszok nem jelentik be előzékenyen a támadási szándékukat, akkor az a pár radargép, ami éppen a levegőben van, könnyedén kikerülhető. A riasztott vadászgépek pedig a már elvesztett célpontokat keresgethetik Európa belsejében. Az esélyük minimális.
Amúgy ha atom fejjel mennek a robotok, akkor előtte már nagy eséllyel célba értek a ballisztikus atomrakéták és akkor nagy valószínűséggel zárójelbe lehet tenni az Európai NATO légierők nagy részét radargépestül, vadászostul, mindenestül. De még a megmaradt radarok is kérdéses, hogy mennyire működnének pár száz atomvillanás után.
Elméletben szépen el lehet képzelni a radargépeket, meg vadászokat, de a gyakorlatban nem véletlenül tartottak és tartanak ma is az oroszok is az amcsi robotrepülőktől. Tetemes részük úgy jutna el a célig, hogy csak a cél közelében veszik észre. Ha meg váratlan a támadás, akkor lehet, hogy az összes ezt tenné.
![IMG_20151013_070156_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=](http://[url=http://kepfeltoltes.hu/view/151013/IMG_20151013_070156_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=)
![IMG_20151013_070136_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=](http://[url=http://kepfeltoltes.hu/view/151013/IMG_20151013_070136_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=)
![IMG_20151013_070129_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=](http://[url=http://kepfeltoltes.hu/view/151013/IMG_20151013_070129_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]<img src=)
