Megy a 'zuelai Majdan.

Hajaj, ha ez a szerep előkerül nagy a baj, tuti a polgárháború. Amúgy hogy van az ukrán lány? Volt még másik kettő is másik országból ha jól emlékszem.
Csak jelzem, hogy nem a térkép zavart meg. Hulla fáradtan már nem úgy forognak az agysejtek, ahogy kéne!
Amerika hirtelen konfliktusok sorába keveredett. Szankciókat hoz a kongresszus Irán és Oroszország ellen, Észak-Korea már messzire lő és végül Trump elnök Kínát osztja nyilvánosan. Egy kvázi többfrontos, ámbár puhább hidegháborút láthatunk, de mi az értelme? Trump elnökségének első féléve után bonyolultnak tűnik a helyzet.
Két nagyhatalommal konfrontálni és pár kisebbel, nem lesz ez sok?
Az Egyesült Államok elejét szeretné venni a stabilitásnak azokon a területeken, ahonnan egy másik hatalom kiemelkedhet. A retorikát leszámítva az Egyesült Államoknak nem különösebben áll érdekében a béke Eurázsiában, ezeket a mondatokat a magyar származású amerikai geostratégiai guru, George Friedman vetette papírra 2009-ben, A következő száz év: Előrejelzés a XXI. századra című könyvében. A Stratfor elemzőcég alapítójának munkáját ugyan sokan tudományos fantasztikumnak tartják a „fehér kesztyűs” kutatói világban, leegyszerűsítő pragmatizmusa mégis zene a már sok mindent hallott, s ennek megfelelően illúzióit vesztett kelet-közép-európai hallgatóság számára. Bármit is gondoljunk Friedmanről és jóslatairól, ha van jó pillanat, amikor a fenti mondatokat citálni érdemes, akkor most van. Az Egyesült Államok törvényhozásának ugyanis immár mindkét háza elfogadott egy olyan átfogó szankciós törvénycsomagot Oroszországgal (mellesleg Iránnal és Észak-Koreával) szemben, amely aktívan bünteti azokat a harmadik feleket is, akik ha óvatosan is, de fenntartani, illetve fejleszteni kívánják gazdasági kapcsolataikat Moszkvával. A lépés sújtana számos európai energetikai nagyvállalatot, első körben azokat, amelyek részt vesznek az Északi Áramlat II. vezeték építésében, de távlatilag körvonalazódik olyan szigorítás is, amely az atomenergetikai együttműködést, akár Paks II.-t is célba veszi.
A Birodalom visszavág
A Háttér-kép műsorában Afrika, az emberiség bölcsője a téma. Mai tudásunk szerint az emberi élet a fekete földrészről indult világhódító útjára, majd egyszerre lett a gyarmatosítás és a gyarmattartó országok martaléka és zsákmánya. Jelenleg pedig nem sokat tudunk Afrikáról azon túl, mint ami a földrajz könyvekben megtalálható a kontinensről.
Úgy, ahogy a mistralokat sem engedték eladni.Ezt a szankciósdit nem értem. Az amerikaiak hogyan fognak megbüntetni egy olyan EU-s céget amelyik együttműködik az oroszokkal? Max. úgy tudnák, ha megtiltják nekik, hogy az USA-ban befektessenek, vagy eladjanak, de tudtommal nincs ilyen.
De az USA szankcióinak mi köze van európához? Milyen alapon követelhetnek kártérítést?? Ezt nem értem én. Egy amerikai bíróságnak semmilyen jogköre nincs itt. Vagy tévedek?? Ez agyrèmÚgy, ahogy a mistralokat sem engedték eladni.
Ha kereskedsz velük, szankciókat sértesz és egy amerikai bíróság 10 milliárd usd kártérítésre itél.
Ne felejtsük el, hogy Argentínát is egy kis szarfaszú amerikai bíró vágta haza. Náluk az atom, a csapásmérő flotta, a minősítő cégek és a SWIFT.
Európa csak USA gyarmat. Ilyen jogon.De az USA szankcióinak mi köze van európához? Milyen alapon követelhetnek kártérítést?? Ezt nem értem én. Egy amerikai bíróságnak semmilyen jogköre nincs itt. Vagy tévedek?? Ez agyrèm
Ennél azért valami jobb érvet vártam még ha van is igazság alapjaEurópa csak USA gyarmat. Ilyen jogon.

Úgy, ahogy a mistralokat sem engedték eladni.
Ha kereskedsz velük, szankciókat sértesz és egy amerikai bíróság 10 milliárd usd kártérítésre itél.
Ne felejtsük el, hogy Argentínát is egy kis szarfaszú amerikai bíró vágta haza. Náluk az atom, a csapásmérő flotta, a minősítő cégek és a SWIFT.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..