Juncker megcsinálta nekünk a tutit, már megint.
[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
- Status
A globális ökológiai rendszer megrendülése mára éles biztonsági kérdéseket vet fel mind a fejlett világban, mind a törékeny fejlődő térségekben. Új-Zéland július 6-án hozta nyilvánosságra Stratégiai Védelempolitikai Állásfoglalását, amely kiemelten foglalkozik a klímaváltozással. A nemzetközi jog nem ismeri a „környezeti menekült” fogalmát, holott 2040-ig akár 1 milliárd ember is földönfutóvá válhat.
A nagypolitika és a főáramlatú média évtizedek óta jórészt félvállról veszi, vagy egyenesen tagadja az ökológiai rendszer és a klíma részéről érkező vészjelzéseket. Túl későn próbálják most a felkent vezetők ezt az elképesztő dinamikájú folyamatot föltartóztatni – ez alól természetesen kivétel a Trump kormányzat, amely továbbra is tagadásban van és kivonult az amúgy is fogatlan Párizsi Klímamegállapodásból. Napjainkra oda jutottunk, hogy minden valószínűség szerint a dezintegráció folyamatát már nem lehet megállítani, a természet pedig már mindenki számára láthatóan megindította súlyos válaszcsapásait.
A klímaváltozás több tényezőn keresztül járul hozzá a migrációs- és menekült-krízishez: mindenekelőtt a megnövekedett aszály és elsivatagosodás, az emelkedő tengerszintek, az intenzívebb és gyakoribb viharok, valamint a szűkös erőforrásokért folytatott kiélezettebb versenyen keresztül.
A nemzetközi jog ráadásul nem ismeri a „környezeti menekült” fogalmát, holott 2040-ig akár 1 milliárd ember is földönfutóvá válhat. A klíma-menekültek megjelenésével a centrumtérségek államainak belső társadalmi kohéziója megbomolhat, az instabilitásuk tovább nő, így a klímaváltozás és hatásai tanulmányozása a politikai földrajz számára megkerülhetetlen. A Max Planck Institute és a Cyprus Institute kutatóinak előrejelzése szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában hamarosan elviselhetetlenné válhat a hőség, ami a homokviharok erősödésével együtt komoly kihívást jelent a térség 500 milliós népessége számára, így ugrásszerűen megnő az öko-menekültek száma. A térségben az egy évre eső extrém forróságú napok száma megduplázódott a hetvenes évek óta. Az évszázad közepére a modellszámítások szerint a legmelegebb nyári napokon 46 fokos hőség lehet, de a leghidegebb napokon sem esik majd 30 fok alá a hőmérséklet. A kiugróan forró napok száma pedig 5-ször több lehet, mint a századfordulón volt.
Pusztító hőhullám: mi lesz, ha elindul a százmilliós menekültáradat?
Hamar és váratlanul elengedte a harcos álláspontot Iránnal szemben az amerikai elnök: Trump egyszer csak bedobta, hogy bárkivel hajlandó tárgyalni Iránból, előfeltételek nélkül. A világ elvileg legnagyobb hatalmú vezetője bakit bakira halmoz, most saját külügyminisztere órák alatt kényszerült tűzoltásra, nehogy nevetségesnek tűnjön a világ szemében országa.
Trump újabb ámokfutása saját külügyminiszterénél is lecsapta a biztosítékot
A nagypolitika és a főáramlatú média évtizedek óta jórészt félvállról veszi, vagy egyenesen tagadja az ökológiai rendszer és a klíma részéről érkező vészjelzéseket. Túl későn próbálják most a felkent vezetők ezt az elképesztő dinamikájú folyamatot föltartóztatni – ez alól természetesen kivétel a Trump kormányzat, amely továbbra is tagadásban van és kivonult az amúgy is fogatlan Párizsi Klímamegállapodásból. Napjainkra oda jutottunk, hogy minden valószínűség szerint a dezintegráció folyamatát már nem lehet megállítani, a természet pedig már mindenki számára láthatóan megindította súlyos válaszcsapásait.
A klímaváltozás több tényezőn keresztül járul hozzá a migrációs- és menekült-krízishez: mindenekelőtt a megnövekedett aszály és elsivatagosodás, az emelkedő tengerszintek, az intenzívebb és gyakoribb viharok, valamint a szűkös erőforrásokért folytatott kiélezettebb versenyen keresztül.
A nemzetközi jog ráadásul nem ismeri a „környezeti menekült” fogalmát, holott 2040-ig akár 1 milliárd ember is földönfutóvá válhat. A klíma-menekültek megjelenésével a centrumtérségek államainak belső társadalmi kohéziója megbomolhat, az instabilitásuk tovább nő, így a klímaváltozás és hatásai tanulmányozása a politikai földrajz számára megkerülhetetlen. A Max Planck Institute és a Cyprus Institute kutatóinak előrejelzése szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában hamarosan elviselhetetlenné válhat a hőség, ami a homokviharok erősödésével együtt komoly kihívást jelent a térség 500 milliós népessége számára, így ugrásszerűen megnő az öko-menekültek száma. A térségben az egy évre eső extrém forróságú napok száma megduplázódott a hetvenes évek óta. Az évszázad közepére a modellszámítások szerint a legmelegebb nyári napokon 46 fokos hőség lehet, de a leghidegebb napokon sem esik majd 30 fok alá a hőmérséklet. A kiugróan forró napok száma pedig 5-ször több lehet, mint a századfordulón volt.
Pusztító hőhullám: mi lesz, ha elindul a százmilliós menekültáradat?
Hamar és váratlanul elengedte a harcos álláspontot Iránnal szemben az amerikai elnök: Trump egyszer csak bedobta, hogy bárkivel hajlandó tárgyalni Iránból, előfeltételek nélkül. A világ elvileg legnagyobb hatalmú vezetője bakit bakira halmoz, most saját külügyminisztere órák alatt kényszerült tűzoltásra, nehogy nevetségesnek tűnjön a világ szemében országa.
Trump újabb ámokfutása saját külügyminiszterénél is lecsapta a biztosítékot
Alig három hónap alatt, március és május között Oroszország amerikai állampapír-állománya 81 milliárd dollárral, 96 milliárdról 15 milliárdra csökkent. A szakértők egyelőre értetlenül állnak a rejtélyes lépés előtt, és többen példa nélkülinek is mondják. Az amerikai kincstár július 18-án, két nappal Donald Trump és Vlagyimir Putyin Helsinkiben történt találkozása után publikálta a meghökkentő számokat.
Oroszország három hónap alatt megszabadult majdnem minden amerikai államkötvénytől
Oroszország három hónap alatt megszabadult majdnem minden amerikai államkötvénytől
A globális felmelegedés még nagyon komoly háborúkat fog előidézni. Sajnos szar jövő előtt állunk. Nem hiszem, hogy akár egy pillanatig is képesek leszünk megállítani, vagy mérsékelni ezt a folyamatot.
Természetesen.És ugye aranyat vettek rajta??
Hülyék ezek,már surányi(de lehet rosszul emlékszem) is megmondta,hogy az arany nem jó alap,el is adta a mienket,szóljon Putyinnak,hogy falnak mennek,inkább vegyenek dodót,vagy usa állampapírt,az a fényes jövő.
https://magyaridok.hu/kulfold/negymillio-ember-allampolgarsaga-a-tet-3343475/
"Több mint négymillió ember neve hiányzik arról az ideiglenes népesség-nyilvántartási listáról, amelyet az északkelet-indiai Asszámban állítottak össze a szövetségi állam 32 millió állampolgáráról. Nagy az ijedelem, de Újdelhi szerint csak a szomszédos Bangladesből érkező illegális bevándorlókat akarják kiszűrni.
Nőtt a feszültség a muzulmán többségű Bangladessel határos Asszámban, miután tegnap közzétették az indiai szövetségi állam 32 millió polgárának ideiglenes, frissített listáját, amelyről azonban hiányzik több mint négymillió név. Az eggyel korábbi nyilvántartást 1951-ben publikálták.
Mindennek háttere, hogy Bangladesből az elmúlt évtizedekben meghatározhatatlan számban érkeztek Asszámba bengáli nyelvű, többségükben muszlim illegális bevándorlók a porózus határon. Az asszámi hindu többség folyamatosan kampányol e migráció ellen; ezt a harcot Narendra Modi indiai miniszterelnök hindu nemzeti többségű kormánya is támogatja...
...Érdekes ugyanakkor, hogy jobboldali hindu politikai erők pedig a Bangladesben ragadt hindukat próbálják átcsábítani Asszámba, indiai állampolgársággal kecsegtetve őket. Hiren Gohain vezető asszámi gondolkodó szerint ez olyasmi, mint amit Izrael csinál: a világ összes zsidója potenciálisan izraeli állampolgár is, ilyenformán a világ összes hindujának a hazája India..."
India- úgy néz ki - így próbál "megszabadulni" jelen állás szerint mintegy 4 millió muzulmántól.
"Több mint négymillió ember neve hiányzik arról az ideiglenes népesség-nyilvántartási listáról, amelyet az északkelet-indiai Asszámban állítottak össze a szövetségi állam 32 millió állampolgáráról. Nagy az ijedelem, de Újdelhi szerint csak a szomszédos Bangladesből érkező illegális bevándorlókat akarják kiszűrni.
Nőtt a feszültség a muzulmán többségű Bangladessel határos Asszámban, miután tegnap közzétették az indiai szövetségi állam 32 millió polgárának ideiglenes, frissített listáját, amelyről azonban hiányzik több mint négymillió név. Az eggyel korábbi nyilvántartást 1951-ben publikálták.
Mindennek háttere, hogy Bangladesből az elmúlt évtizedekben meghatározhatatlan számban érkeztek Asszámba bengáli nyelvű, többségükben muszlim illegális bevándorlók a porózus határon. Az asszámi hindu többség folyamatosan kampányol e migráció ellen; ezt a harcot Narendra Modi indiai miniszterelnök hindu nemzeti többségű kormánya is támogatja...
...Érdekes ugyanakkor, hogy jobboldali hindu politikai erők pedig a Bangladesben ragadt hindukat próbálják átcsábítani Asszámba, indiai állampolgársággal kecsegtetve őket. Hiren Gohain vezető asszámi gondolkodó szerint ez olyasmi, mint amit Izrael csinál: a világ összes zsidója potenciálisan izraeli állampolgár is, ilyenformán a világ összes hindujának a hazája India..."
India- úgy néz ki - így próbál "megszabadulni" jelen állás szerint mintegy 4 millió muzulmántól.
The Show Must Go On
Akár mától durva szankciókat jelenthet be az amerikai elnök. Sajtóértesülések szerint az amerikai elnök 10-ről 25 százalékra emelné a a 200 milliárd dollár értékű kínai importárura kivetendő védővámot. Egy névtelen forrás szerint a vámtarifák emelését már ma be is jelentheti a kormányzat. Az amerikai kormányzat július 10-én jelentette be, hogy több ezernyi kínai termékre - köztük élelmiszerekre, bútorokra, vegyi árura - 10 százalékos védővámot vet ki. Július elején Washington már kivetett 34 milliárd értékű kínai portékára 25 százalékos védővámot, amire válaszul Peking ugyanilyen értékben vezetett be védővámot amerikai importcikkekre.
Trump rákapcsol: sosem látott vámok jönnek?
Akár mától durva szankciókat jelenthet be az amerikai elnök. Sajtóértesülések szerint az amerikai elnök 10-ről 25 százalékra emelné a a 200 milliárd dollár értékű kínai importárura kivetendő védővámot. Egy névtelen forrás szerint a vámtarifák emelését már ma be is jelentheti a kormányzat. Az amerikai kormányzat július 10-én jelentette be, hogy több ezernyi kínai termékre - köztük élelmiszerekre, bútorokra, vegyi árura - 10 százalékos védővámot vet ki. Július elején Washington már kivetett 34 milliárd értékű kínai portékára 25 százalékos védővámot, amire válaszul Peking ugyanilyen értékben vezetett be védővámot amerikai importcikkekre.
Trump rákapcsol: sosem látott vámok jönnek?
Steve Bannonnek, Donald Trump amerikai elnök volt politikai tanácsadójának új küldetése van: egyesíteni szeretné az EU-ban a jobboldali és populista pártokat. A nemrégiben erre létrehozott alapítványa, a Mozgalom, a következő év májusi európai parlamenti választásokat is befolyásolni szeretné - írja az Euractive. Mi sülhet ki belőle?
Európa lett az új célpont - megbénítanák az EU-t
Európa lett az új célpont - megbénítanák az EU-t
Lehet, hogy rövid távon fájdalmat okoz Kínának az USA új kereskedelempolitikája, amely egymásután sújtja büntetővámokkal az ázsiai ország amerikai exportcikkeit, ám az amerikai elnök hosszabb távon Kína évszázadának ágyazhat meg. Ha sikerrel jár, az egyben az Egyesült Államok hanyatlását is jelentené.
Az FT szakírója szerint Trump az 1950-es években él, amikor az árukat egy országban - főként az USA-ban - állították elő, aztán eladták másoknak. A mai világban alkatrészek, részegységek, félkész termékek készülnek, amelyek ide-oda utaznak az országok között. Ez nem illik az elnök sablonjába, mert ha illene, akkor tudná, mivel jár ha vámfalak építésével lólépésben belenyúlkálnak a termelési láncokba.
Kína viszont jól ismeri az új, globális, szabadkereskedelemre épülő világ működését. Nem véletlen, hogy az európai vállalatok éppen annyira panaszkodnak kínai versenytársaikra, mint az amerikaiak. Nagy-Britannia éppen most szigorítja meg az ázsiai országból érkező befektetések feltételrendszerét, mert a kínaiak ezeket a technológiai transzfer (pestiesen a koppintás) eszközének használják.
A dömpingvádak mindennaposak és Kína teljesen kihasználja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai kínálta lehetőségeket - vagy figyelmen kívül hagyja azokat, ha az érdeke így kívánja. Az európai országok az elmúlt évtizedekben puhán kezelték a szabályszegéseket, mert abban bíztak, hogy hosszabb távon bevonhatják Kínát az egymás érdekeit figyelembe vevő, a jog uralmán alapuló nemzetközi rendszerekbe.
Pekinget nyilván idegesítik az elhúzódó kereskedelmi háború következményei, főleg most, amikor a gazdasági növekedés lassul és a pénzügyi rendszeren jókora repedések jelentek meg. A Kínát irányító elit eddig annak köszönhette zavartalan regnálását, hogy az ország gyors tempóban gazdagodott, és lakóinak jó része egyre jobban él. Hszi nyilván nem szívesen tesztelné, hogyan változna a közhangulat, ha a gazdaság lejtőre kerülne.
Ezért úgy tűnik, hogy az amerikai kormány külpolitikájának legnagyobb vesztese a pekingi vezetés lehet, ám Stephens szerint hosszabb távon ennek éppen az ellenkezője az igaz. Az USA ugyanis feladja Kínával szemben egyik legfőbb stratégiai előnyét: világpolitikai befolyását. Pekingnek alig akad szövetségese a világ országai között - talán egyedül Kambodzsa tekinthető ennek. Emellett némi hajbókolást vált ki külföldi befektetéseivel, de nincs olyan ország, amely azt mondaná: a kínai társadalmi modellt akarná követni.
Eközben az Egyesült Államoknak számos szövetségese van Ázsiában is, amelyek szintén nem akarják, hogy Kína legyen a csendes-óceáni térség vezető hatalma. Ennek szellemében az USA tucatnyi katonai támaszpontot tart fenn világszerte. A gond az, hogy Trump éppen most ássa alá ennek az amerikai központú világrendnek az alapjait. Feladta az USA elkötelezettségét a klímaváltozás megelőzésére, a NATO fenntartására, arra, hogy szövetségesének tekintse az EU-t és megkérdőjelezi országa és Japán, illetve Dél-Korea különleges kapcsolatát. Senki sem tudhatja, hogy holnap nem rúgja-e fel az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt, a NAFTA-t és nem vonja-e ki az amerikai csapatokat a Közel-Keletről. Amerika megbízhatósága, amire az USA által vezetett világrend épült megkérdőjeleződött.
Kína stratégiai céljai világosak. Vissza akarja szerezni befolyását a környezetében és le akarja rövidíteni a távolságot Ázsia és Európa között. Kína Eurázsia vezető hatalma akar lenni, ami egyet jelent azzal, hogy vissza kell szorítania az Egyesült Államokat, amely lényegében most betölti ezt a szerepet. Donald Trump személyében, aki az USA elnökeként feladja országa hagyományos nemzetközi befolyását, gyakorlatilag szövetségesre talált. Így aztán Kínának a hosszú távú előny megéri a kereskedelmi háború okozta rövid távú szenvedést.
Most hintik el Kína világuralmának magvait
Az FT szakírója szerint Trump az 1950-es években él, amikor az árukat egy országban - főként az USA-ban - állították elő, aztán eladták másoknak. A mai világban alkatrészek, részegységek, félkész termékek készülnek, amelyek ide-oda utaznak az országok között. Ez nem illik az elnök sablonjába, mert ha illene, akkor tudná, mivel jár ha vámfalak építésével lólépésben belenyúlkálnak a termelési láncokba.
Kína viszont jól ismeri az új, globális, szabadkereskedelemre épülő világ működését. Nem véletlen, hogy az európai vállalatok éppen annyira panaszkodnak kínai versenytársaikra, mint az amerikaiak. Nagy-Britannia éppen most szigorítja meg az ázsiai országból érkező befektetések feltételrendszerét, mert a kínaiak ezeket a technológiai transzfer (pestiesen a koppintás) eszközének használják.
A dömpingvádak mindennaposak és Kína teljesen kihasználja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai kínálta lehetőségeket - vagy figyelmen kívül hagyja azokat, ha az érdeke így kívánja. Az európai országok az elmúlt évtizedekben puhán kezelték a szabályszegéseket, mert abban bíztak, hogy hosszabb távon bevonhatják Kínát az egymás érdekeit figyelembe vevő, a jog uralmán alapuló nemzetközi rendszerekbe.
Pekinget nyilván idegesítik az elhúzódó kereskedelmi háború következményei, főleg most, amikor a gazdasági növekedés lassul és a pénzügyi rendszeren jókora repedések jelentek meg. A Kínát irányító elit eddig annak köszönhette zavartalan regnálását, hogy az ország gyors tempóban gazdagodott, és lakóinak jó része egyre jobban él. Hszi nyilván nem szívesen tesztelné, hogyan változna a közhangulat, ha a gazdaság lejtőre kerülne.
Ezért úgy tűnik, hogy az amerikai kormány külpolitikájának legnagyobb vesztese a pekingi vezetés lehet, ám Stephens szerint hosszabb távon ennek éppen az ellenkezője az igaz. Az USA ugyanis feladja Kínával szemben egyik legfőbb stratégiai előnyét: világpolitikai befolyását. Pekingnek alig akad szövetségese a világ országai között - talán egyedül Kambodzsa tekinthető ennek. Emellett némi hajbókolást vált ki külföldi befektetéseivel, de nincs olyan ország, amely azt mondaná: a kínai társadalmi modellt akarná követni.
Eközben az Egyesült Államoknak számos szövetségese van Ázsiában is, amelyek szintén nem akarják, hogy Kína legyen a csendes-óceáni térség vezető hatalma. Ennek szellemében az USA tucatnyi katonai támaszpontot tart fenn világszerte. A gond az, hogy Trump éppen most ássa alá ennek az amerikai központú világrendnek az alapjait. Feladta az USA elkötelezettségét a klímaváltozás megelőzésére, a NATO fenntartására, arra, hogy szövetségesének tekintse az EU-t és megkérdőjelezi országa és Japán, illetve Dél-Korea különleges kapcsolatát. Senki sem tudhatja, hogy holnap nem rúgja-e fel az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt, a NAFTA-t és nem vonja-e ki az amerikai csapatokat a Közel-Keletről. Amerika megbízhatósága, amire az USA által vezetett világrend épült megkérdőjeleződött.
Kína stratégiai céljai világosak. Vissza akarja szerezni befolyását a környezetében és le akarja rövidíteni a távolságot Ázsia és Európa között. Kína Eurázsia vezető hatalma akar lenni, ami egyet jelent azzal, hogy vissza kell szorítania az Egyesült Államokat, amely lényegében most betölti ezt a szerepet. Donald Trump személyében, aki az USA elnökeként feladja országa hagyományos nemzetközi befolyását, gyakorlatilag szövetségesre talált. Így aztán Kínának a hosszú távú előny megéri a kereskedelmi háború okozta rövid távú szenvedést.
Most hintik el Kína világuralmának magvait
Osztrákok összehasonlították az orosz vezetékes gáz árát az amerikai LNG gázzal. Orosz gáz 50%-al olcsóbb mint az amerikai.Persze vannak-lesznek birka államok, amelyek amerikai gázt vesznek/fognak venni.
A litvánok vagy a kettek talán már vesznek is.A vicc,hogy ők földrajziéag még közelebb vannak az oroszokhoz mint mi.
Lengyelek is veszik. Aki hülye az is marad.
Juncker felajánlotta Trumpnak, hogy az EU 12 LNG terminált épít. Majd kötelezővé teszik az amerikai gáz vásárlását, hogy a gazda elégdett legyen és ne baxtassa vámokkal a csicskákat.
És pontosan ezért kellesz Kínának összeállni az oroszokkal.
Kína jenki szankciók az oroszok úgy szintén !
Nem tudom mit nem vesz észre haubagoi
- Status