[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
- Status
Rendkívüli veszélyt rejt magában, hogy a Nyugat legyint Moszkva és Peking bimbózó barátságára. Szakértők szerint még nem késő éket verni a két ország közé, ám ha ez nem történik meg akkor a nyugati világrendet megkérdőjelező erőközpont jön lét. Az USA egyszer már nagyot hibázott az orosz-kínai viszony megítélésében.
A hírszerzés hatalmas fiaskóit összegyűjtő évkönyvekben előkelő helyen szerepel, hogy az amerikai titkosszolgálat képtelen volt időben felismerni a Szovjetunió és Kína között növekvő feszültséget az 1950-es, 1960-as években - kezdi cikkét Jamil Anderlini a Financial Times (FT) publicistája.
A CIA néhány "eretnek" elemzője ugyan már az ötvenes években jelezte, hogy számos bizonyíték utal a két kommunista nagyhatalom közti feszültség éleződésére, de az egymást követő washingtoni kormányok legyintettek rájuk, mert elképzelhetetlennek tartották, hogy a kommunista blokk széthasadhat. Csak az 1969-es mandzsúriai határháború idején ismerték fel, mekkorát tévedtek.
Ma ugyanezt a hibát követhetik el ellenkező előjellel: kizártnak tarthatják egy tartós, soros orosz-kínai szövetség kialakulását. Jim Mattis amerikai védelmi miniszter júniusban például arról beszélt, hogy e két országnak több közös érdeke van az USA-val, mint egymással. Ezzel annak a dogmának adott hangot, hogy az oroszok és a kínaiak sose lesznek barátok.
Pedig Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő számos jelét adja annak, hogy sokra értékelik egymást. Hszi 2013-as hatalomra kerülése óta 26-szor találkoztak. Putyin odafigyel rá, hogy gratuláljon kínai kollégájának a születésnapján, Kína kitüntette Oroszország első emberét. A két autokrata vezető mindezzel nem pusztán üres színjátékot játszik - véli az FT publicistája.
Putyin ördögi szövetséget sző - a Nyugat egyszer már hibázott
A hírszerzés hatalmas fiaskóit összegyűjtő évkönyvekben előkelő helyen szerepel, hogy az amerikai titkosszolgálat képtelen volt időben felismerni a Szovjetunió és Kína között növekvő feszültséget az 1950-es, 1960-as években - kezdi cikkét Jamil Anderlini a Financial Times (FT) publicistája.
A CIA néhány "eretnek" elemzője ugyan már az ötvenes években jelezte, hogy számos bizonyíték utal a két kommunista nagyhatalom közti feszültség éleződésére, de az egymást követő washingtoni kormányok legyintettek rájuk, mert elképzelhetetlennek tartották, hogy a kommunista blokk széthasadhat. Csak az 1969-es mandzsúriai határháború idején ismerték fel, mekkorát tévedtek.
Ma ugyanezt a hibát követhetik el ellenkező előjellel: kizártnak tarthatják egy tartós, soros orosz-kínai szövetség kialakulását. Jim Mattis amerikai védelmi miniszter júniusban például arról beszélt, hogy e két országnak több közös érdeke van az USA-val, mint egymással. Ezzel annak a dogmának adott hangot, hogy az oroszok és a kínaiak sose lesznek barátok.
Pedig Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő számos jelét adja annak, hogy sokra értékelik egymást. Hszi 2013-as hatalomra kerülése óta 26-szor találkoztak. Putyin odafigyel rá, hogy gratuláljon kínai kollégájának a születésnapján, Kína kitüntette Oroszország első emberét. A két autokrata vezető mindezzel nem pusztán üres színjátékot játszik - véli az FT publicistája.
Putyin ördögi szövetséget sző - a Nyugat egyszer már hibázott
Nem tudnak éket verni közéjük úgy hogy a jenki mind a két országot bombázza szankciókkal .
http://azonnali.hu/cikk/20180813_kina-es-trump-haboru-az-arcvesztes-ellen
Csak a lényeg a cikkből.
"mert Kína ugyan súlyos csapásokat fog elszenvedni a trade war-ban, de már régen van fizetőképes belső piaca is, amelyet most a kormánya tovább próbál erősíteni. Közben pedig óriási infrastrukturális beruházásokat csinál, hogy ne emiatt álljon meg a fejlődése, és így tovább"
"Ugyanis jelenleg a legtöbb helyen azt olvasni, hogy az amerikai intézkedések célja nem sima piacvédelem, hanem Kína térdre kényszerítése, és az USA gazdasági hegemóniájának biztosítása."
Ez már nekem is rég lejött hogy nem a piacot védik meg "igazságtalan kereskedelem" hanem puszta térdre kényszerítés mint a szovjetekkel.
Törökország éppen az egyik valaha volt legsúlyosabb feltörekvő piaci deviza-összeomlást éli át, csak pénteken 17 százalékkal értékelődött le a líra, és egyelőre nem látszik, hol lesz az esés vége. A hétfő sem indult jobban, a gyengülés a dollárral szemben már a 10 százalékot közelíti.
Egyelőre semmi jele annak, hogy a török vezetés szembenézne a bajok gyökerével, ehelyett a hétvégén Recep Tayyip Erdogan elnök és pénzügyminiszter veje is arról beszélt, hogy külföldi pénzügyi körök háborút indítottak Törökország ellen. Igaz, utóbbi arról is nyilatkozott, hogy összeállítottak egy programot a helyzet kezelése érdekében, részleteket azonban egyelőre nem árult el erről.
Durvább a török helyzet, mint a Lehman-csőd idején, a forint is megszenvedi
Egyelőre semmi jele annak, hogy a török vezetés szembenézne a bajok gyökerével, ehelyett a hétvégén Recep Tayyip Erdogan elnök és pénzügyminiszter veje is arról beszélt, hogy külföldi pénzügyi körök háborút indítottak Törökország ellen. Igaz, utóbbi arról is nyilatkozott, hogy összeállítottak egy programot a helyzet kezelése érdekében, részleteket azonban egyelőre nem árult el erről.
Durvább a török helyzet, mint a Lehman-csőd idején, a forint is megszenvedi
Washington célzott szankciókkal és üzenetekkel destabilizálja Eurázsia kulcsállamainak pénzügyi rendszerét. Ebben a pattanásig feszült helyzetben elfogyott az amerikai türelem a magyar miniszterelnök kettős geopolitikai játszmája irányába.
Az eurázsiai tengely és Washington között hónapok óta forrongó kapcsolat a jelek szerint egy katarzis küszöbén áll. Ne felejtsük, hogy a januárban bejelentett amerikai Nemzetvédelmi Stratégia Kínát és Oroszországot nevezte megaz Egyesült Államok fő ellenségének. A Fehér Ház azóta kereskedelmi szankciókat vezetett be Peking ellen, augusztus 8-án pedig újabb gazdasági szankciókat Moszkva ellen. Márpedig az újkori történelem egyik tanulsága, hogy a kereskedelmi és a katonai konfliktusok kéz-a-kézben járnak.
Elfogyott az amerikai türelem Orbánnal szemben – összeugrik Washington és Eurázsia
Az eurázsiai tengely és Washington között hónapok óta forrongó kapcsolat a jelek szerint egy katarzis küszöbén áll. Ne felejtsük, hogy a januárban bejelentett amerikai Nemzetvédelmi Stratégia Kínát és Oroszországot nevezte megaz Egyesült Államok fő ellenségének. A Fehér Ház azóta kereskedelmi szankciókat vezetett be Peking ellen, augusztus 8-án pedig újabb gazdasági szankciókat Moszkva ellen. Márpedig az újkori történelem egyik tanulsága, hogy a kereskedelmi és a katonai konfliktusok kéz-a-kézben járnak.
Elfogyott az amerikai türelem Orbánnal szemben – összeugrik Washington és Eurázsia
Alap feltevés nálunk pénzügy válság lesz, vagyis pénzügyi egyensúly nagyon megbomlik. Ezt meglehet előzni ! IMF szakértői hitelei még egy országon se segítettek nem is az a célja.
Elmúlt hónapokban pont az oroszok szabadultak meg 90 milliárd dollárnyi amerikai állam kötvénytől. USA most háborúzni akar a világ egyik legnagyobb nyersanyag termelő országával és a világ legnagyobb iparával rendelkező államával egyszerre? Miben bíznak oké a veszteségeik egy részét amíg lehet rátolják az EU-nak nevezett szárkúparcra. De utána, mi van ha ezen két állam és szövetségi megtiltják a USA és szövetségeseinek a ritka föld fém eladást? Ezt követheti más nyersanyagok is.
Sok sok olyan kérdés merül fel, én úgy látom még erősebb USA mindet megtesz, hogy számára kedvező új alku szülessen! Mert még most izmozhat IMF, áru tőzsdék, banki rendszereket zömmel ők irányítják. Amint a Oroszok és Kína létre hozza saját hasonló rendszereiket borul a státuszkő !
A pávatáncnak lassan vége. Itt nem lesznek belgák, csak vallonok meg flamandok.
Van abban valami báj, amikor állítólagos magyarok alig várják, hogy a magyaroknak rossz legyen....
Semmi ilyesmi, de képtelenek vagyunk tanulni a történelmünkből. A pávatáncot, azaz a hintapolitikán kb. a Német-Római birodalom óta csináljuk évszázadok óta. Rövidtávon voltak nyereséggel bíró időszakaink, de hosszútávon mindig rosszul jöttünk ki belőle! És sajnos ez most sem lesz másképp, ha Trampli beindul...!
Nem hinném, hogy a hintapolitika rossz, inkább a széthúzás, idétlenkedés, sorsdöntő helyzetekben rossz döntések sorozata az ami miatt ott vagyunk ahol vagyunk.
Elég ránézni a térképre, amelyen láthatjuk, milyen országokkal határos Törökország, hogy egyértelmű legyen: a török gazdasági és politikai rendszer összeomlása katasztrófát okozna Európában is. Ha Ankara új barátokat keresne a Nyugat helyett gondjai orvoslására, az fokozná a bajt.
Mi történne, ha Törökország összeomlana? - teszi fel a kérdést a Business Insider. Ez nem puszta elméleti feltételezés, hiszen az ország valutája egy hét alatt 20 százalékot veszített az értékéből és az infláció 15 százalék felett van. A gazdaság bármikor recesszióba dőlhet - egy szóval egyszerre sok minden megy rosszul Törökországban.
Geopolitikai rémálom a törökök összeomlása
Törökország a Közel-Kelet legnagyobb gazdasága: ha ott baj van, akkor a környéken mindenhol baj lehet. Törökország ráadásul a nyugati országok hagyományosan legstabilabb és legkitartóbb szövetségese a térségben, övé a NATO második legnagyobb hadereje, egyszersmind több amerikai nukleáris robbanótöltet állomáshelye.
Ha tehát Törökországban baj van, akkor arra az egész nyugat odafigyel. Most pedig baj van: a török líra néhány hét alatt az értéke körülbelül egyharmadát elvesztette a dollárral szemben, de lehet, hogy itt sem áll meg. Ez olyan, mintha hirtelen 400 forintba kerülne egy dollár és majdnem ötszázba egy euró. A problémát mi is megéreznénk, de a török gazdaság még ennél is jobban megérzi. A török gazdasági válság ugyanis a feltörekvő piacok klasszikus példája.
Törökország tehát a halálspirál szélén lebeg valahol, mert a török bankok és cégek annyira ki vannak téve pénzügyileg, hogy a líra esésével bármikor elérhetik annak az ütközőzónának a határát, amelyen túl már nem tudják finanszírozni az adósságaikat.
És ekkor megérkezett a két illiberális politikus, Erdogan és Donald Trump. Amerika és Törökország között egy ideje elkezdtek megromlani a kapcsolatok, leginkább azért, mert az Egyesült Államok nem volt hajlandó kiadni Törökországnak Erdogan Simicskáját, a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülent, aki egykor Erdogan szövetségese volt, de a kapcsolatuk annyira megromlott, hogy a hitszónok állhatott amögött a puccs mögött, amely majdnem megdöntötte Erdogan hatalmát. Az elnök legalábbis biztos benne, hogy Gülen szervezte az akciót.
A puccs óta több tízezer embert tartóztattak le gülenizmus vádjával Törökországban, de van köztük ötven külföldi állampolgár is. Az egyik ilyen Andrew Brunson lelkipásztor, aki húsz évig prédikált nyugalomban Törökországban, mielőtt letartóztatták volna. Trump válaszként először csak két miniszter ellen vetett ki szankciókat, de később eldurvult a helyzet. Trump ugyanis azzal vádolja a török kormányt, hogy saját fizetőeszközük elértéktelenítésével szeretnék szabálytalanul felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal. Ebben nemhogy igazság, még logika se nagyon van, de Trumpot ez nem érdekelte, a védővámháborúja újabb szakaszaként bejelentette, hogy durva vámokat vet ki a török acél- és alumíniumexportra. Trump tehát úgy döntött, hogy megbünteti Törökországot azért, mert épp összedől a gazdasága.
Erdogan eközben arról beszél, hogy valakik gazdasági háborút vívnak Törökország ellen, amihez pont jól jön Trump butasága. Eddig ugyanis erre semmi oka nem volt, és a törökök sem hitték el, hogy a kormányon kívül bárki mást okolhatnak gazdasági problémáikért. Az elnök viszont közben odáig jutott, hogy azt mondja, Lehet, hogy nekik van dollárjuk, de nekünk van a népünk, az erkölcsünk meg az Istenünk. Ráadásul nem ez az egyetlen ijesztő dolog az egészben. Erdogan ugyanis nemrég felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „mindkettejük számára előnyös gazdasági lépésekről” tárgyaljanak. Ez egyszerre akar lenni pofon az Egyesült Államoknak és megnyugtatás a befektetőknek, hogy Törökországnak vannak még barátai, akik segítenek a bajban.
Csakhogy az oroszok messze nem adnak olyan kedvezményes mentőhiteleket, mint a Nemzetközi Valutaalap és az EU, és sokkal többet kérnek érte cserébe politikailag, ami az uniót is megrémisztheti. De ha ez nem rémiszti meg őket, akkor annak kellene, hogy az Európai Unió bankjai 166 milliárd dollárt adtak kölcsön török cégeknek, amit lehet, hogy soha nem fognak visszakapni.
Két illiberális politikus összecsap, a végeredmény gazdasági katasztrófa lehet
Mi történne, ha Törökország összeomlana? - teszi fel a kérdést a Business Insider. Ez nem puszta elméleti feltételezés, hiszen az ország valutája egy hét alatt 20 százalékot veszített az értékéből és az infláció 15 százalék felett van. A gazdaság bármikor recesszióba dőlhet - egy szóval egyszerre sok minden megy rosszul Törökországban.
Geopolitikai rémálom a törökök összeomlása
Törökország a Közel-Kelet legnagyobb gazdasága: ha ott baj van, akkor a környéken mindenhol baj lehet. Törökország ráadásul a nyugati országok hagyományosan legstabilabb és legkitartóbb szövetségese a térségben, övé a NATO második legnagyobb hadereje, egyszersmind több amerikai nukleáris robbanótöltet állomáshelye.
Ha tehát Törökországban baj van, akkor arra az egész nyugat odafigyel. Most pedig baj van: a török líra néhány hét alatt az értéke körülbelül egyharmadát elvesztette a dollárral szemben, de lehet, hogy itt sem áll meg. Ez olyan, mintha hirtelen 400 forintba kerülne egy dollár és majdnem ötszázba egy euró. A problémát mi is megéreznénk, de a török gazdaság még ennél is jobban megérzi. A török gazdasági válság ugyanis a feltörekvő piacok klasszikus példája.
Törökország tehát a halálspirál szélén lebeg valahol, mert a török bankok és cégek annyira ki vannak téve pénzügyileg, hogy a líra esésével bármikor elérhetik annak az ütközőzónának a határát, amelyen túl már nem tudják finanszírozni az adósságaikat.
És ekkor megérkezett a két illiberális politikus, Erdogan és Donald Trump. Amerika és Törökország között egy ideje elkezdtek megromlani a kapcsolatok, leginkább azért, mert az Egyesült Államok nem volt hajlandó kiadni Törökországnak Erdogan Simicskáját, a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülent, aki egykor Erdogan szövetségese volt, de a kapcsolatuk annyira megromlott, hogy a hitszónok állhatott amögött a puccs mögött, amely majdnem megdöntötte Erdogan hatalmát. Az elnök legalábbis biztos benne, hogy Gülen szervezte az akciót.
A puccs óta több tízezer embert tartóztattak le gülenizmus vádjával Törökországban, de van köztük ötven külföldi állampolgár is. Az egyik ilyen Andrew Brunson lelkipásztor, aki húsz évig prédikált nyugalomban Törökországban, mielőtt letartóztatták volna. Trump válaszként először csak két miniszter ellen vetett ki szankciókat, de később eldurvult a helyzet. Trump ugyanis azzal vádolja a török kormányt, hogy saját fizetőeszközük elértéktelenítésével szeretnék szabálytalanul felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal. Ebben nemhogy igazság, még logika se nagyon van, de Trumpot ez nem érdekelte, a védővámháborúja újabb szakaszaként bejelentette, hogy durva vámokat vet ki a török acél- és alumíniumexportra. Trump tehát úgy döntött, hogy megbünteti Törökországot azért, mert épp összedől a gazdasága.
Erdogan eközben arról beszél, hogy valakik gazdasági háborút vívnak Törökország ellen, amihez pont jól jön Trump butasága. Eddig ugyanis erre semmi oka nem volt, és a törökök sem hitték el, hogy a kormányon kívül bárki mást okolhatnak gazdasági problémáikért. Az elnök viszont közben odáig jutott, hogy azt mondja, Lehet, hogy nekik van dollárjuk, de nekünk van a népünk, az erkölcsünk meg az Istenünk. Ráadásul nem ez az egyetlen ijesztő dolog az egészben. Erdogan ugyanis nemrég felhívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „mindkettejük számára előnyös gazdasági lépésekről” tárgyaljanak. Ez egyszerre akar lenni pofon az Egyesült Államoknak és megnyugtatás a befektetőknek, hogy Törökországnak vannak még barátai, akik segítenek a bajban.
Csakhogy az oroszok messze nem adnak olyan kedvezményes mentőhiteleket, mint a Nemzetközi Valutaalap és az EU, és sokkal többet kérnek érte cserébe politikailag, ami az uniót is megrémisztheti. De ha ez nem rémiszti meg őket, akkor annak kellene, hogy az Európai Unió bankjai 166 milliárd dollárt adtak kölcsön török cégeknek, amit lehet, hogy soha nem fognak visszakapni.
Két illiberális politikus összecsap, a végeredmény gazdasági katasztrófa lehet
Most nem értem mért lenne nálunk nagy hinta politika?! Mint minden országnak nekünk is megvannak az érdekeink! Oroszoktól veszünk gázt és olajat, piaci alapon ők a legolcsóbbak! Szankciókig oda mi is eltudtunk árukat. Akkor mért kellene ellenségeskedni, oroszokkal vagy akár bármelyik szomszédunkkal?
Minden szövetég indéglenes és mulandó. Akkor bár kivel szembe még a ha azok románok mért kellene gyűlölködni és utálkozni ? Pragmatikus kapcsolatok helyett?
Írtam én olyat, hogy ellenségeskedni?!
Obama alatt kb. gond nélkül lehetett a határokat feszegetni, kicsit kitolni, az érdekeink egyes részeit még érvényre is juttatni. Trampli alatt nagyon nem lehet...! Minden országnak érdekei vannak, a geopolitika már csak ilyen "játék". Csak hát a mi érdekünk kb. századrangú egy olyan intenzitású és nyílt kereskedelmi, és gazdasági hadviseléssel operáló időszakban, mint amilyen az 1930 -as évek voltak utoljára a történelmünkben. Érdekek területén a nagyhatalmak dominálnak, és most léptünk kb. abba a fázisba, főleg Trump, hogy velünk v. ellenünk. Most nincs mellettünk, de az érdekeink..., vagy szavakban veletek vagyunk, de sütögetjük a pecsenyénket. Lásd a törökök Kardigánnal. Ha Trumpon múlik, lazán bedönti őket gazdaságilag; NATO tagság, 2. legnagyobb NATO haderő ide vagy oda. És az ezáltal kirobbanó vállalati hitelválság még az EU -t, és az európai nagy cégeket is gyöngíti. Újabb pipa a nagy Trampli féle kereskedelmi háborúban, amit egyszerre vív az USA dominanciájának megőrzése miatt Kína, Orosz Föderáció, EU, NAFTA országok ellen. Gazdasági racionalitásai nincsenek, de ezek most nem is számítanak, csak a geopolitikai érdekeik!
Az viszont igaz, hogy az emberiség történelme során a Valutaháborúkból (kb. 2006-2008 óta zajlik...) mindig Kereskedelmi Háborúk (kb. 2013 óta elkezdődött, csak most az USA elkezdte tövig nyomni azt a bizonyos pedált...) lettek, amelyek többségéből sajnos tényleges fegyveres összecsapás, azaz Háború lett.
Valószínű ez sajnos most sem lesz másképp! De ne legyen igazam!!!
Azok európai állampolgárnak vallják magukat, nem magyarnak. Ezek a lehető legrosszabbak, nincs bennük lojalitás, patriótizmus a saját nemzetük iránt.
- Status