[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

[Törölt tag 2361]

Amikor ilyet mond valamelyik idióta politikus két dolgot nem értek:

1,hogy, hogy nem röhögni el magát amikor ilyet mond....

2. hogy vajon milyen harcias nyilatkozatokkal, szikrázóan kemény hangvételű elítélő határozatokkal kívánja megakadályozni az afganisztáni orosz és kínai befolyást....

ezek total mas vilagban elnek.

kenyelem, jo fizi, haszontalan duma meg targyalasok egesz nap.
kiengednek a valo vilagba valahol ahol nem az 5* hotel van, meghalna ehen tehetlensegeben.

gondolom total komolyan elhiszik hogy ugy van ahogy ok elkepzelik.

 

[Törölt tag 2361]

 

[Wilson]

Putyin nem akar amerikai katonát Afganisztán környékén sem​

ALEKSZEJ NYIKOLSZKIJ / MTI / AP / SZPUTNYIk

2021. 08. 20. 06:38

Az afgán helyzet kevésbé érdekli, mint az, hogy megőrizze befolyását Közép-Ázsiában.

Joe Biden és Vlagyimir Putyin júniusi csúcstalálkozóján az orosz elnök élesen tiltakozott az ellen, hogy amerikai katonák bármilyen szerepet vállaljanak az Afganisztánhoz közeli, közép-ázsiai országokban. Az MTI a The Wall Street Journal (WSJ) alapján azt írta, ez jelentősen megnehezítheti a jövőben az Egyesült Államok afganisztáni terrorellenes műveleteit, a pilóta nélküli repülőgépek bevetését.
Az amerikai politikai-üzleti napilap bennfentes tisztségviselőkre hivatkozva azt írta, a tárgyalás ezen, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen része jól jelzi, hogy Moszkvának fontosabb a befolyási övezetének megőrzése, mint az együttműködés erősítése az új amerikai elnökkel az afgán helyzet ügyében.

Az oroszoknak nem érdeke, hogy az Egyesült Államok ismét ott legyen

– mondta Paul Goble, az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője. Így, hogy nem létesíthet támaszpontot Üzbegisztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, az Egyesült Államok kénytelen lesz katari bázisait, repülőgéphordozóit használni, ha légicsapást kíván mérni afganisztáni célpontokra. A nagy távolság jelentősen korlátozza a drónok vagy harci repülőgépek bevethetőségét.
A WSJ értesülései szerint Putyin ennek ellenére azt mondta a genfi csúcstalálkozón Bidennek, hogy Oroszország, valamint Kína is ellenezné az amerikai hadsereg bármifajta szerepvállalását Közép-Ázsiában. Egy magas rangú washingtoni illetékes közölte, az orosz államfő annak ellenére hangsúlyozta ezt, hogy amerikai hivatali partnere nem kérte ehhez a támogatását.

Nem látjuk be, hogy az amerikai hadsereg közép-ázsiai jelenlétének bármilyen formája hogyan is erősíthetné az érintett országok és/vagy szomszédjaik biztonságát. Ez semmiképp nem lenne érdekében Oroszországnak

– írta az újság megkeresésére Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, és hozzátette, a Kreml ezzel kapcsolatos álláspontja az utóbbi napok afganisztáni fejleményeivel sem változott.
Az afganisztáni háború kezdeti fázisában az Egyesült Államok üzbegisztáni és kirgizisztáni támaszpontokat is használt, mára azonban mindkét országból kivonult. A The Wall Street Journal kiemelte, Moszkva befolyása jelentős Közép-Ázsiában, de nem mindenhol ő diktál.
Az iszlamista tálib lázadók előretörése és későbbi hatalomátvétele meglehetősen felértékelte az együttműködés fontosságát a régió országaival, miután sokak szerint komoly esély van rá, hogy előbb-utóbb ismét megjelennek Afganisztánban különböző nemzetközi terrorszervezetek.

Putyin nem akar amerikai katonát Afganisztán környékén sem | 24.hu

Az afgán helyzet kevésbé érdekli, mint az, hogy megőrizze befolyását Közép-Ázsiában.

24.hu

 

[Nemerson]

Törökország aszondja, hogy elismerik a tálib kormányt

Turkey says to recognize Taliban government

Turkey says it will act in coordination with the international community in its stance on the recognition of the new government in Afghanistan.

www.presstv.ir

 

[Törölt tag 2361]

na ilyen hulyesegekre basztak el az az amerikai adofizetok penzet:

The U.S. spent $28 million buying uniforms for the Afghan military with camouflage patterns that didn’t match the environment. Pentagon officials said the design was chosen because Afghanistan’s minister of defense at the time thought it looked good.

Afghan National Army is transitioning to the HyperStealth Spec4ce Afghan Forest pattern

http://www.hyperstealth.com/Afghanistan/index.html

igy nezz ki:

total beolvad a sivatagi kornyezetbe, igazi stealth ruha
nem is csoda hogy az afgan hadsereg, egyszeruen - eltunt

 

[Wilson]

csak itt hagyom, volna ezeknek mit exportalni a kecskesz@ron meg drogon kivul...

vajon 20 ev alatt, az amcsik ebbol menyit bizniszeltek el?

na majd a kinaiknak jol jonn

Szinte semmit mert a tálibok miatt nem lehetett biztonságosan kitermelni ezeket a nyersanyagokat,a biztonsági helyzet és az elképesztő korrupció illetve a jogi szabályozás teljes hiánya miatt. Még a kínaiak ilyen próbálkozásait is megakadályozták, konkrétabban, Kína legnagyobb és a világ egyik legnagyobb nyersanyag kitermelő cége az afgán kormánynak kifizetett egy nagy rakás amerikai dollárt még 2007-ben ,egy afganisztáni réz lelőhely kitermelésének koncessziós jogáért, ahol a világ legnagyobb rézbányáját akarták megnyitni, de nem sikerült nekik, legfőképpen a biztonsági helyzet miatt, mivel a tálibok rendszeresen megtámadták a bánya biztonsági erőit.A kínai Nemzeti Olajipari Vállalat is így járt amikor 2011- ben egy 700 millió dolláros haszon reményében beruházásokba kezdett Afganisztánban de, 2012-ben kínai mérnököket egy helyi hadúr csapatai támadták meg az Ami Darja medencéjében, rá egy évre pedig végképp leállították a dolgot mert az afgán hatóságok mellett, az üzbégek is keresztbe tették az olaj Kínába szállításához szükséges fejlesztésének..

 

[Wilson]

Az afganisztáni ásványkincsek témájához még annyit jegyezték meg,hogy ezen ásványkincsek kitermelésének gondolata egyáltalán nem új keletű dolog, mivel már a szovjetek is óriási pénzeket ölték ezen ásványkincsek afganisztáni feltérképezésébe, ők amúgy elsősorban rézben utaztak...

 

[Ratamahata]

.

 

[aquarell]

AZ ENSZ JELENTÉSEI SZERINT A TÁLIBOK HÁZRÓL HÁZRA VADÁSZNAK A NATO -NAK DOLGOZÓ EMBEREKRE..​

BreaknLinks

Fotó: EPA

Egy ENSZ -dokumentum arra figyelmeztet, hogy a tálibok házról ajtóra vadásznak azokra az emberekre, akik a NATO -erőkkel dolgoztak a volt afgán kormánynál.

A jelentés ellentmond a tálibok nemrégiben ígért ígéretének, hogy "nincs bosszú". A tálibok többször is kijelentették, hogy nem bosszúból cselekszik, és nem akarnak sem hazai, sem külföldi ellenséget.

Az ENSZ azonban arról számolt be, hogy a tálibok "együttműködőket" céloznak meg . Erről bizalmas dokumentumban számolt be az RHIPTO Norvég Globális Elemzési Központ, amely hírszerzést biztosít az ENSZ számára.

A jelentés mögött álló csoport vezetője, Christian Nellemann azt mondta a BBC -nek, hogy a fenyegetés "kristálytiszta", mivel "nagy számban vannak olyan személyek, akiket jelenleg a tálibok vesznek célba".

"Ha csak nem adják fel magukat, a tálibok letartóztatják és büntetőeljárást folytatnak, kihallgatják és megbüntetik őket és a családtagokat is ezen személyek nevében" - figyelmeztetett.

Christian Nellemann figyelmeztetett a csoport feketelistáján szereplő emberek esetleges tömeges kivégzésére is.

Norvég ( woke) Globális Elemzési Központ? Aktivistàk jelentése alapján? Az aztán egy megbizható forrás

 

[aquarell]

na ilyen hulyesegekre basztak el az az amerikai adofizetok penzet:

The U.S. spent $28 million buying uniforms for the Afghan military with camouflage patterns that didn’t match the environment. Pentagon officials said the design was chosen because Afghanistan’s minister of defense at the time thought it looked good.

Afghan National Army is transitioning to the HyperStealth Spec4ce Afghan Forest pattern

http://www.hyperstealth.com/Afghanistan/index.html

igy nezz ki:

total beolvad a sivatagi kornyezetbe, igazi stealth ruha
nem is csoda hogy az afgan hadsereg, egyszeruen - eltunt

De valóban jól néz ki....

 

[Wilson]

Norvég ( woke) Globális Elemzési Központ? Aktivistàk jelentése alapján? Az aztán egy megbizható forrás

Nehogy azt hidd, ne tévesszen meg a nemzetiség vagy az elnevezés, nem egy gittegylet elég színvonalas elemző munkát végeznek.Győződj meg róla te is a nyilvánosságra hozott jelentéseikből/elemzéseikből. Íme a link:

https://www.rhipto.org/

 

[aquarell]

A kûlönbség az, hogy ott ebben a ruhàban egy ferfi van, nàlunk meg egy woke pöcs.

 

[aquarell]

Nehogy azt hidd, ne tévesszen meg a nemzetiség vagy az elnevezés, nem egy gittegylet elég színvonalas elemző munkát végeznek.Győződj meg róla te is a nyilvánosságra hozott jelentéseikből/elemzéseikből. Íme a link:

https://www.rhipto.org/

Nem vagyok meggyőzve.....
Egy a sok sóhivatal közűl.

 

[Wilson]

Nem vagyok meggyőzve.....
Egy a sok sóhivatal közűl.

Ilyen rövid idő alatt meggyőződtél róla?

 

[Horizon]

AZ ENSZ JELENTÉSEI SZERINT A TÁLIBOK HÁZRÓL HÁZRA VADÁSZNAK A NATO -NAK DOLGOZÓ EMBEREKRE..​

BreaknLinks

Fotó: EPA

Egy ENSZ -dokumentum arra figyelmeztet, hogy a tálibok házról ajtóra vadásznak azokra az emberekre, akik a NATO -erőkkel dolgoztak a volt afgán kormánynál.

A jelentés ellentmond a tálibok nemrégiben ígért ígéretének, hogy "nincs bosszú". A tálibok többször is kijelentették, hogy nem bosszúból cselekszik, és nem akarnak sem hazai, sem külföldi ellenséget.

Az ENSZ azonban arról számolt be, hogy a tálibok "együttműködőket" céloznak meg . Erről bizalmas dokumentumban számolt be az RHIPTO Norvég Globális Elemzési Központ, amely hírszerzést biztosít az ENSZ számára.

A jelentés mögött álló csoport vezetője, Christian Nellemann azt mondta a BBC -nek, hogy a fenyegetés "kristálytiszta", mivel "nagy számban vannak olyan személyek, akiket jelenleg a tálibok vesznek célba".

"Ha csak nem adják fel magukat, a tálibok letartóztatják és büntetőeljárást folytatnak, kihallgatják és megbüntetik őket és a családtagokat is ezen személyek nevében" - figyelmeztetett.

Christian Nellemann figyelmeztetett a csoport feketelistáján szereplő emberek esetleges tömeges kivégzésére is.

Azon csodálkozom, hogy eddig kibírták.

 

[mijki]

Törökország aszondja, hogy elismerik a tálib kormányt

Turkey says to recognize Taliban government

Turkey says it will act in coordination with the international community in its stance on the recognition of the new government in Afghanistan.

www.presstv.ir

Talán erre szokás azt mondani, hogy a szemetet összehordja a szél.

A kûlönbség az, hogy ott ebben a ruhàban egy ferfi van, nàlunk meg egy woke pöcs.

Ha a képen egy tálib van, akkor csak annyit kérdeznék, hogy mióta tekintjük a tálibokat embereknek, főleg férfiaknak?

 

[blogen]

Ha a képen egy tálib van, akkor csak annyit kérdeznék, hogy mióta tekintjük a tálibokat embereknek, főleg férfiaknak?

Amióta legyőztek egy szuperhatalmat?

 

[tarzaan]

Törökország aszondja, hogy elismerik a tálib kormányt

Turkey says to recognize Taliban government

Turkey says it will act in coordination with the international community in its stance on the recognition of the new government in Afghanistan.

www.presstv.ir

Végülis ez a realitás, a tálibok megnyerték a háborút.

 

[tong djagbu]

Dosztum tábornok „Pasa”

Dosztum fiatal ejtőernyősként


Abdul Rasid Dosztum 1955-ben született Sibergán városához közeli faluban, üzbég parasztcsaládban. Csatlakozott a HDK(Hizb-i-Demokratik Khalki, Afgán Népi Demokratikus Párt)-hoz, majd 1973-ban belépett a hadseregbe ejtőernyősként. Az 1978 április államcsíny idején(„Saur forradalom”) Dosztum egy páncélos alegység parancsnoka volt. A hatalmat megragadó HDK „Khalk” frakciója számüzetésbe kényszerítette a „Parcsam” frakció tagjait, igy egy ideig Dosztum is az iszlamista ellenállás fellegvárában, a pakisztáni Pesawarban tartózkodott. A szovjet invázióval a Babrak Karmal vezette Parcsam frakció került hatalomra és Dosztum hazatért Afganisztánba. Kezdetben egy kormánypárti milícia vezetője volt a sibergáni gázmező térségében, majd 1982-83-ban a KhAD(Khadamate Atal’at-e Dowlati-Állami Hírszerző Szolgálat) 734. zászlóaljának parancsnoka. Dosztum 1987 novemberére a WAD(Wezarat-e Amniyat-e Dowlati-Állambiztonsági Minisztérium) sibergáni milicia dandárjának őrnagya. A dzsouzdzsani(Jowzjan) milicia már jól ismert volt a harci fegyelméről(ami nem zárta ki a csata utáni fosztogatást) és vadságáról. 1988-ban a dzsouzdzsani miliciát átszervezték 53. gyalogos hadosztállyá Dosztum vezetésével. A hadosztály a kabuli rezsim egyik stratégiai, mobil tartalékát jelentette, igy egyre aktívabban került alkalmazásra Dzsouzdzsanon kívül. Dosztumot hamarosan az újonnan szervezett, Észak-Afganisztánért felelős 7. hadtest élére nevezték ki. Dosztum erőinek fontosságát a Nadzsibullah rezsim számára jól demonstrálja kinevezése az időközben Watan(Haza) Pártjának átnevezett HDK Központi Bizottságába. Ekkoriban Dosztum vezette 7. hadtest teljes ereje 45 ezer fegyverest számlált, a legtöbb forrás 20-25 000 főre becsülte az aktív csapatok számát. Erői három gyaloghadosztályból és egy páncélosdandárból álltak, fegyverzetükbe 200 harckocsi, 60 MiG vadászgép és 60 helikopter tartozott.

Dosztum már a 1980-as évek végén összeköttetést létesített a környező tartományok milícia vezéreivel, Faryabban Raszul Pahlawannal és Sar-i-Pulban Gaffar Pahlawannal és Habibullah Esaqzaijal, akiket meggyőzött arról, hogy gyakoroljanak nyomást egy nagyobb milicia egység létrehozása érdekében, természetesen saját parancsnoksága alatt. Dosztum 1990 júliusában Moszkvában kijelentette, hogy az észak-afganisztáni üzbégek és türkmének nem fogadják el azt, hogy a pastuknak kellene parancsnokolniuk minden felett. A Szovjetunió összeomlása, s ezáltal a katonai és gazdasági segélyek elapadása új helyzetet teremtett. 1992 januárjában Dosztum megtagadta a elismerését a Nadzsibullah által küldött pastu tábornoknak, akinek feladata az észak-afganisztáni katonai parancsnokok megzabolázása lett volna. Az üzbég tábornok ekkor már számos egykori kormány-párti katonai vezetőből és néhány dzsihádista frakcióból álló szövetség, a Harakat-i Shamal(Északi Mozgalom) legkiemelkedőbb tagja volt. Amikor március 19-én Nadzsibullah megkísérelte leváltani Mumin tábornokot, a hairatani helyőrség tadzsik származású parancsokát, az Dosztumhoz fordult támogatásért. Ezt kihasználva az üzbég tábornok ellenőrzése alá vonta Mazari-Sarifot, ami széles körű fosztogatást eredményezett. Az északi régió összes milíciája elismerte Dosztumot az észak vezetőjének és képviselőjének. A zendüléshez a következő erők csatlakoztak:

-70. dandár Mumin tábornok parancsnoksága alatt, Hairatan

-74. dandár Amanullah Jilamjan parancsnoksága alatt, Shulgara(Balkh)

-80. hadosztály Dzsaffar Naderi parancsnoksága alatt, Baghlan tartomány

-510. dandár Raszul Pahlawan parancsnoksága alatt, Farjab

-511. dandár Gaffar Pahlawan parancsnoksága alatt, Sar-i-Pul

Az Észak-Afganisztánban aktív mudzsahid csoportok is csatlakoztak a szövetséghez. A regionális mudzsahid vezetők akik csatlakoztak Dosztumhoz:

-Usztad Atta, a Dzsami’at-i Iszlámi észak-afganisztáni vezetője

-Dzsuma Khan Hamdard, a Hizb-i Iszlámi balkhi vezetője

-Nasszim Mehdi, a Hizb-i Iszlámi Dzsouzdzsáni vezetője

-Azad Beg, az Ittehadija Iszlámi-je Wilayat-i Shamal(türk nacionalista szervezet) vezetője

Ugyan sok mudzsahid katonai vezető hamarosan elhagyta a szövetséget, de néhányan maradtak és részt vettek a Dzsunbis-i-Milli Iszlámi Afganisztán létrehozásában. Katonailag Atta volt a legjelentősebb mudzsahid vezető, míg politikailag Azad Beg mérsékelt katonai erővel.

Mazari és Dosztum

Dosztum tábornok szövetségre lépett a Dzsamiat legendás hírű parancsnokával, Ahmed Sah Maszúddal és a síita hazara közösséget képviselő Hizb-i Vahdattal. Dosztum 53. hadosztályának és balkhi gárdahadosztályának az alakulatai (kb 4-5 ezer fő) is részt vettek a főváros elfoglalásában és védelmében, helyőrséget helyezve a Bala Hisszar erődbe, a Marandzsan dombra és a április közepén elfoglalt kabuli reptérre.

Dzsunbis erők Kabulban 1992. április 25

Dosztum hadereje 5 hadosztályt, néhány dandárt és milicia alakulatot, valamint a rendőrséget és az állambiztonsági minisztérium fegyveres egységeit örökölte a kommunista rezsimtől, amelyet nagyszámú egykori mudzsahid csoport egészített ki. Erői papíron legkevesebb 110 ezer főt számláltak, nagy mennyiségű harckocsival, páncélos járművel és tüzérséggel felszerelve. A Dzsunbis azon kevés frakció közé tartozott, amely képes volt légi erő üzemeltetésére is. Az üzbégek dominálta szervezet 1992-93-ban legkevesebb 72 új egységet állított fel, zászlóaljtól dandár méretig.

A Dzsunbis főbb alakulatai az 1990-es évek első felében:

53. hadosztály

2. határőr hadosztály

70. hadosztály

18. hadosztály

511. hadosztály

80. hadosztály

19. hadosztály

20. hadosztály

54. hadosztály

510. hadosztály

Gárda hadosztály



A Dzsunbis hatalmi struktúrájának következménye volt a korlátozott mozgósítási képesség. Dosztum hadereje 1992-1997 között elméletileg 110 ezer emberből állt, de a gyakorlatban egyidejűleg bevethető erők létszáma sokkal alacsonyabb volt. Ez részben logisztikai és anyagi nehézségekkel, részben a vazallusok vonakodásával magyarázható. Például 1993-94-es a Maszud ellen végrehajtott kabuli hadjárat során Dosztum erői soha nem haladták 5 000 főt. Összegezve elmondható, hogy az összes fronton egyidejűleg bevetett erők létszáma nem haladta meg a 20 ezer főt.

Dzsunbis erői 1996-ban

Dosztum uralma mintegy 7 tartományra terjedt ki, ahol tulajdonképpen egy független régiót irányított, amelyet gyakran Északi Autonóm Övezetnek neveztek. Dosztum saját pénzt bocsájtott ki, légitársaságot hozott létre és nemzetközi kapcsolatokat épített ki. Míg az ország többi része káoszban volt, Észak-Afganisztán virágzó és működőképes maradt, és ezzel elnyerte az összes etnikai csoport embereinek támogatását.

1994 januárjában Dosztum, arra hivatkozva, hogy az üzbégek alulreprezentáltak a kormányzatban csatlakozott Gulbuddin Hekmatyar erőihez. A Hizb-e Iszlámi Gulbuddin(HIG) új szövetségeseivel, Hizb-i Vahdat-al és Dzsunbis-i Millivel létrehozta a Legfelső Együttmüködési Tanácsot(Súra Hamahangi) és új hadjáratot kezdett Maszud és az ideiglenes kormány ellen. Ezen hadjárat alatt a Hizb-e Iszlámi Gulbuddin igénybe vehette Dzsunbis légierejét Dzsamiat-i Iszlámi pozícióinak bombázásában és emberei utánpótlásában. Ez nagyobb tüzérségi támadáshoz vezetett a Hizb-i Iszlámi Gulbuddin nevében. Hizb-i Iszlámi Gulbuddin és Dzsunbis-i Milli ez idő alatt birtokba vehette Kabul központjának egyes részeit. A Dzsunbis erőket különösen azért emelték ki, mert számos rablást, nemi erőszakot és gyilkosságot követtek el. Dosztum erőit 1994 júniusára Maszud csapatai elűzték a fővárosból. 1994 januárja és júniusa között a háború leghevesebb harcai zajlottak, és akár 25 000 embert öltek meg.A harcok nem korlátozódtak Kabulra, ugyanis a Dzsamiat erői rajtaütést hajtottak végre a Dosztum fő hatalmi bázisának számító Mazari Sarif városán is. A kabuli veszteséget a Dzsamiat-erők Észak-Afganisztánból történő végleges kiűzése ellensúlyozta. A Mazari Sarifban folytatott súlyos harcok után Dzsamiat kiszorult, bár nagy mennyiségű jelentés érkezett a nemi erőszakról és törvénytelen kivégzésről. Mazari Sarif elfoglalása után Dosztum erőfeszítéseit az északi pozíció megerősítésére összpontosította.

A fontosabb frakciók által ellenőrzött területek 1994

A tálibok felemelkedése alapvetően változtatta meg az afganisztáni helyzetet, a pastu mudzsahid pártok és miliciák tagságát magába olvasztotta a fundementalista mozgalom. A Korán-iskolások villámgyors előretörését a Hizb-i Iszlámi Gulbuddin felbomlása és csapatainak tömeges átállása segítette elő. A HIG helyi parancsnokai közül sokan "ideológiai szimpátiából és törzsi szolidaritásból" csatlakoztak a tálibokhoz.

Dosztum emberei Kunduz közelében

A tálib előrenyomulással párhuzamosan, de a táliboktól függetlenül az Afganisztáni Iszlám Állam kormányával hadakozó Dosztum tábornok erői 1995. január 25-én elfoglalták Kunduz városát. A pakisztáni Szolgálatok Közötti Hírszerzés(ISI) bábáskodott a titkos Dosztum-tálib szövetség születésénél. Az egyezmény értelmében a Dzsunbis ellenőrzése alá vonta Badghisz tartományt és légiereje támogatást nyújtott a tálib erők számára a heráti Iszmail Khannal vívott harcaik során. Dosztum technikusai tették bevethető állapotúvá a kandahári reptéren korábban zsákmányolt tálib MiG-eket.

Dosztum vazallusai(1996)

(folyt. köv)

 

[tong djagbu]

(folytatás)

Északi Autonóm Övezet 1992-1998

Miután Kabul 1996 szeptemberében a tálibok kezére került, Dosztum, Maszud és Khalili szövetségre lépett, létrehozva az Egyesült Frontot, ismertebb nevén az Északi Szövetséget. Az Egyesült Front, minden széttagoltsága ellenére, jelentősnek mondható erőfölénybe került a tálibokkal szemben, akiknek az előrenyomulása megrekedt.

A kialakult patthelyzetet és erőegyensúlyt a Dzsunbis belső hatalmi harcai boritották fel. Abdul Malik Pahlawan és féltestvérei Gafar és Gul Mohamed a Pahlawan frakciót vezették, amely legalább 9 ezer harcossal rendelkezett. Dosztum és a Pahlawan frakció között már régebb óta dúlt a harc az üzbég szervezet irányításáért. Abdul Malik Dosztumot okolta bátyja, Raszul Pahlawan tábornok 1996 júniusi meggyilkolásáért. Titkos tárgyalásokba kezdett a tálibokkal, akik megígérték, hogy megtarthatja hatalmát Észak -Afganisztán nagy részén és nem fegyverzik le a Pahlawan milíciát, cserébe azért, hogy elfogja Iszmail Khan-t, egyik legerősebb ellenségüket. Ennek megfelelően 1997. május 25 -én Malik emberei letartóztatták Khan-t és kiszolgáltatta a talibánnak, és megengedték, hogy a tálibok belépjenek Mazari Sarifba, amely révén átvehetik az irányítást Észak -Afganisztán nagy részében. Emiatt Dosztum kénytelen volt Üzbegisztánba, majd onnan Törökországba menekülni. Malik azonban úgy látta, hogy a tálibok nem fogják betartani ígéreteiket, mivel elkezdték lefegyverezni az embereit. Ezután újra egyesítette erőit az Egyesült Fronttal, és korábbi szövetségesei ellen fordult. A harcok során 700 tálib elesett és 2 ezer fogságba esett. A tálib foglyokat a Gul Mohammed Pahlawan milíciája a sivatagba szállította és kivégezte. A tálib hatalomátvétel elleni lázadás hihetetlenül sikeres volt, és arra ösztönözte Maszud erőit, hogy Kabultól északra teret nyerjenek, és a közép-afganisztáni hazarákat, hogy elűzzék a Hazarajatot kilenc hónapja ostromló tálibokat. A május és július közötti tíz hetes harcok során a tálibok több, mint háromezren meghaltak vagy megsebesültek, és mintegy háromezerhatszázan hadifoglyok lettek, míg 250 pakisztánit megöltek és 550 -et elfogtak. A tálibok morálja zuhanni kezdett, és kétségbeesetten igyekeztek pótolni veszteségeiket újoncokkal, bezárva a madraszákat Pakisztánban és Afganisztánban, hogy behívják diákjaikat.

Üzbég lovasság 1997

Szeptemberre az Északi Szövetség úgy-ahogy meglevő egysége felbomlott, a rivális frakciók egymásnak estek. A tálibok Kunduz térségéből újabb támadást indítottak Mazari Sarif elfoglalásáért. Az időzítés remek volt, ugyanis ebben az időben omlott össze az északi nagyváros irányítása, Abdul Malik elhagyta a várost, amelyet aztán a Vahdat, a Dzsamiat, valamint a Dosztum és Pahlawan frakciók felosztották maguk közt. Amikor a zavaros helyzetet kihasználva Dosztum tábornok szeptember 12-én visszatért. Dosztum szeptember végére a város közelébe összpontosította csapatait, amelyet ekkor már körbe zártak a tálibok, de a 23 napos ostromot Dosztum megjelenésével félbe kellett szakítaniuk, majd Kunduzba húzódtak vissza. Az ellenség visszavonulásával a marakodó üzbég frakciók ismét egymásnak estek. A hatalmi harcból Dosztum került ki győztesen, csapatai elfoglalták Farjab tartományt, Malik hadúr Iránba menekült. A Mazari Sarifi hazarák, hivatalosan mind a Hizb-i Vahdat zászlaja alatt egyesültek, több frakcióra oszlottak, amelyek időnként összecsaptak egymással és üzbég csoportokkal, miután visszaverték a tálibokat. A város háborús zónává változott, míg az iráni és az orosz hírszerző tisztviselők hiábavaló kísérleteket tettek a Dosztum és a hazarák, valamint a különböző hazara frakciók közötti közvetítésre. 1998 februárjában Mazari Sarifban heves harcok törtek ki a hazarák és az üzbégek között, Maszud pedig ellátogatott Teheránba, ahol kétségbeesetten kért segítséget a tálibellenes szövetség megmentéséhez.

1998. júniusában a nyugat-afganisztáni Badghisz tartományban lángoltak fel a harcok, miután Dosztum megkísérelte uralmát kiterjeszteni a területre. 1998 júliusában a tálibok ellentámadásba lendültek, a tálib páncélosékek áttörték a védelmi vonalakat és július 12 -én elfoglalták Maimanát. A tálibok legyőzték Dzsunbis erőtt, zsákmányoltak 100 harckocsit és páncélozott járművet, valamint mintegy 800 üzbég katonát ejtettek fogságba, akiknek nagy részét kivégezték. A támadás elvágta az Északi Szövetség egyik fő utánpótlási vonalát. A Hizb-i Iszlámi állítólag oldalt váltott, és csatlakozott a tálibokhoz, miután körbevette a Hizb-i Vahdat frontvonalait a Qalai-Zaini-Takhta Pul-nál. A hírek szerint az Al -Kaida 055-ös brigádját is bevetették a csatában. Qalai-Zaini-Takhta Pul-ban körülbelül 1500–3000 Vahdat harcos csapdába esett. Sokukat a helyszínen kivégezték, míg körülbelül 700 fegyveres teherautóval próbált menekülni, sokan útközben meghaltak. Vahdat parancsnokait, például Mohaqiqot helikopterrel evakuálták.

1998. augusztus 1 -jén a tálibok elfoglalták Dosztum Dzsunbis haderőjének siberghani főhadiszállását. Dosztum ismét Üzbegisztánon keresztül Törökországba menekült. Emiatt a Mazari Sarifba vezető utat őrző más üzbég parancsnokok demoralizálódtak, és kenőpénzt fogadtak el. Csak a Mazari Sarif előtt álló 1500 fős hazara sereg őrizte a várost. Augusztus 8 -án kora reggel meglepetésszerű támadás érte őket, és addig harcoltak, amíg ki nem fogyott a lőszerük, és mintegy 100 kivételével mindegyiket a tálibok ölték meg. 1998. augusztus 8-án délelőtt 10 órakor a tálibok beléptek Mazari Sarifba, és a következő két napban föl- és alá hajtották kisteherautóikat Mazari Sarif szűk utcáin, balra és jobbra lövöldözve, és mindent megölve, ami mozdult. A vérengzésben 2-8 ezer polgári lakos vesztette életét.

Dosztum 2001 derekán tért vissza Afganisztánba, hogy újabb frontot nyisson. Dosztum tábornok erői (mintegy 7-10 ezer fő) október folyamán csatlakoztak „Enduring Freedom” hadművelethez, és részt vettek Észak-Afganisztán tálibtól való megtisztításában. Dosztum csapatai kulcsszerepet játszottak Mazari Sarif bevételénél és részt vettek a kunduzi katlan felszámolásában. Dosztum erői verték le a Kalai-dzsangi fogolylázadást, és felelősek a Dasti-Leili mészárlásért, amely során állítólag 2000 tálib foglyot mészároltak le 2001 decemberében.

Dosztum és emberei 2001-ben

Dosztum harcosai Bagramban

Dosztum a Kalai-dzsangi fogolylázadás idején. Nuri mullah ragaszkodik hozzá, hogy nem ismeri az alagsorban elbarikádozott 86 al-Kaida foglyot és azok nem hajlandóak feljönni onnan

A háború után Dosztum védelmi miniszter-helyettesként szolgálta a Karzai kormányzatot. 2008 februárjában felmentették, miután egy politikai riválisát elraboltatta és megkínoztatta. Dosztum 2008-2009-ben Törökországban tartózkodott számüzetésben. 2014-től egy ideig Afganisztán alelnöke. 2021 augusztusában a tálib offenzíva következtében ismét Üzbegisztánba menekült.

Dosztum és Karzai afgán elnök

„Nem fogjuk alávetni magunkat egy olyan kormánynak, ahol nincs whisky és nincs zene.”
Dosztum a tálibok felemelkedése idején 1995