2,
Érdekes módon az OPOP-kezdeményezés beépült az ENSZ afganisztáni missziójába. És több mint egy évvel az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása előtt, a kínai és a közép-ázsiai külügyminiszterek 2020. július 16-i első találkozóján Wang kilencpontos megállapodást véglegesített.
A megállapodás harmadik pontja kimondja, hogy a felek nagyobb erőfeszítéseket tesznek az "OPOP kezdeményezés" és a közép-ázsiai fejlesztési stratégiák szinergiájának megteremtésére, a kereskedelem bővítésére, valamint a Selyemút egészségügyének és a Digitális Selyemút fejlesztésére irányuló közös elképzelések és konkrét intézkedések kidolgozására.
Az Afganisztánról szóló nyolcadik pont szerint: "Kína és a közép-ázsiai országok mind támogatják az afganisztáni béke- és megbékélési folyamatot, és hajlandóak konstruktív szerepet játszani az Afganisztánon belüli tárgyalások előmozdításában, a béke és a stabilitás helyreállításában, az afganisztáni gazdasági újjáépítés előmozdításában és a regionális együttműködés megerősítésében.
Afganisztánnak infrastruktúrát kell építenie
Afganisztán nagymértékben függ szomszédaitól az áramellátás tekintetében, mivel a nyugati országok, élükön az Egyesült Államokkal, még 20 év elteltével sem tudták kiépíteni a rendszeres áramellátás biztosításához szükséges hálózatokat. A CASA-1000 Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Afganisztánt és Pakisztánt foglalja magába, míg a TAP-500, egy másik távvezeték Türkmenisztánt, Afganisztánt és Pakisztánt köti össze.
A TAPI-t, vagyis a Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India gázvezetéket látszólag az USA és a NATO támogatta, de geopolitikai eszközként használták, hogy a közép-ázsiai, gázban és olajban gazdag országok ne működjenek együtt Oroszországgal, Iránnal vagy Kínával. Az elképzelés az volt, hogy Türkmenisztán közvetlenül Afganisztánnal, Pakisztánnal és Indiával kötődjön össze, és onnan nyerjen földgázt.
Mindazonáltal ez továbbra is nagyon hasznos projekt marad, nem utolsósorban azért, mert a kölcsönös érdekek miatt összekapcsolhatja Pakisztánt és Indiát, és nem zárja ki az Oroszországba vagy Kínába, illetve Iránon keresztül vezető csővezetékek építését.
A Türkmenisztánból kiinduló közép-ázsiai-kínai földgázfolyosó azonban Ázsia egyik legfontosabb gázvezetékévé vált. Iránnak, Pakisztánnak és Indiának megvoltak a maga tervei a Béke-vezetékkel kapcsolatban, amelyet az irániak egészen a pakisztáni határon fekvő Zahedanig építettek. Az Egyesült Államok nyomása azonban megakadályozta, hogy Pakisztán folytassa a projektet, bár a Pakisztán és India közötti konfliktus is szerepet játszott a projekt "elhalasztásában". Ha nem lett volna geopolitikai konfliktus, ezek az olaj- és gázvezetékek talán napvilágot láttak volna.
Számos lehetőség folyosója
Az infrastrukturális projektek között szerepel egy öt országot érintő vasútvonal (Kína-Kirgizisztán-Tadzsikisztán-Afganisztán-Irán) és egy folyosó a pakisztáni Pesavarból Kabulba és Dusanbéba. Egy másik folyosó összeköti Pesavar-t Kabullal és Mazar-e-Sharif-fal, és Türkmenisztánig tart. Néhány vasútvonal a szomszédos országokból is épülne, köztük Iránból, amely tavaly befejezte a Hafból és Mashhadból az afganisztáni Heratba vezető vasútvonal építését. Szükség van azonban egy folyosó kiépítésére Tádzsikisztánból az afganisztáni Kunduzba.
Néhány szomszédos ország vasútvonala eljut Afganisztán határ menti városaiba, de a szárazföld belsejébe nem. 2016-ban a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről Kazahsztánon és Üzbegisztánon keresztül vasútvonalat építettek ki az észak-afganisztáni Hairatanba. 2019-ben pedig ezen az útvonalon épült meg a Kínába tartó teherszállító vonal. Az Afganisztánon belüli hiányzó kapcsolatok kiépítésének ezért prioritást kell élveznie az újjáépítési tervekben.
Afganisztán szinte valamennyi szomszédja részt vesz az OPOP és a CPEC kezdeményezésben, amely fontos eszköze az OPOP-projektek afganisztáni kiterjesztésének.
Kína nagyon jó kapcsolatokat ápol a közép-ázsiai országokkal, amelyek közül három Afganisztánnal határos, és mivel ezek az országok is részt vesznek az OPOP kezdeményezésben, kereskedelmi és infrastrukturális együttműködésük Kínával megerősödött.
Idővel az SCO biztonsági szervezetből gazdasági együttműködési mechanizmussá fejlődött, és a Nemzetközi Közúti Közlekedéskönnyítő Vegyes Bizottság a szervezet egyik legfontosabb platformjává vált, különösen az infrastruktúra-építés terén.
Az összeköttetések tekintetében Kína Hszincsianghoz kapcsolódik a három fő CPEC-folyosó - a CPEC, az Új Selyemút és az eurázsiai folyosó. Kína szomszédainak közlekedési és energetikai infrastruktúrája azonban korszerűsítésre szorul, hogy tovább javuljon az összeköttetés és a határokon átnyúló kereskedelem.
A gazdag ásványkincs-lelőhelyek ösztönözhetik a fejlődést
Afganisztán gazdag ritkaföldfém- és egyéb ásványi anyagokkal, például lítiummal, berilliummal és tantállal rendelkezik, amelyek az elektronikai és más csúcstechnológiai termékek előállításához szükségesek, valamint nagy vas- és rézlelőhelyekkel. Az amerikai földtani intézet az amerikai csapatok 20 éve tartó afganisztáni tartózkodása alatt az egyik jó dolog, hogy nagyszabású felmérést végzett szinte egész Afganisztánban, és feltérképezte a különböző ásványi anyagok lelőhelyeit, beleértve a nem olajos ásványi anyagokat is. A felmérés 2016-ban készült el.
Az egyik ilyen nagy rézlelőhely - Ázsia egyik legnagyobb ilyen lelőhelye - Mes Aynaknál található. Egy kínai kohászati csoport 2007-ben pályázatot nyert a Mes Aynak bánya fejlesztésére és bányászatára. De biztonsági tényezők - katonák többször is megtámadták a kínai vállalat létesítményeit - gyakran megzavarták a bánya működését. Ráadásul a megfelelő áram- és vízellátás hiánya miatt a kínai vállalat nem tudta feldolgozni a szükséges mennyiségű rezet. Ezért úgy döntött, hogy egy 500 megawattos széntüzelésű erőművet és egy vasútvonalat épít, amely Észak-Afganisztánból hozza a szenet és szállítja a feldolgozott rezet.
Ez megnövelte a projekt költségeit, és csökkentette mind a kínai vállalat, mind az afgán kormány tervezett bevételeit, ami egyelőre megoldásra váró vitához vezetett közöttük. Ha azonban javul a biztonsági helyzet és épülnek a fejlesztési folyosók, a bánya mindkét fél számára nyereségessé válhat.
Beruházásokra van szükség a vízhiány kezelésére
Évszázadokkal ezelőtt Afganisztán olyan volt, mint egy buja kert. Az éghajlatváltozás által felgyorsított változó időjárási minták és a több mint 40 éve tartó háború azonban Afganisztánt meglehetősen száraz országgá változtatta. Az afgán lakosságnak csak 67 százaléka jut ivóvízhez, nem feltétlenül vezetékes vízhez, sok közösség ivóvizet kútból nyer.
Meglepő módon az öt év alatti afgán gyermekek halálozási aránya 2004-ben 25 százalék volt. E gyermekek halálozásának fele mégis vízzel terjedő betegségek miatt következett be. Ez azt jelenti, hogy sok életet meg lehet menteni, ha minden afgán ember hozzáférhet tiszta ivóvízhez. Ezen túlmenően a víz a gazdasági fejlődés szempontjából is kulcsfontosságú.
Igaz, hogy Afganisztán büszkélkedhet olyan folyókkal, mint a Helmand folyó, az Amu Darya, a Kabul folyó, a Logar folyó és a Panjshir folyó, néhány kisebb folyó kivételével, de ezek nagy szezonális ingadozásokkal rendelkeznek, és néhányuk évente egy bizonyos időszakra ki is szárad.
Afganisztán vízkészlete évi 55-75 milliárd köbméter, ami körülbelül annyi, mint amennyit Egyiptom kap a Nílusból. Az egyiptomiak azonban szó szerint ezüsttálcán kapják, míg az afgánoknak a rendelkezésre álló vízből a lehető legtöbbet kell felhasználniuk, mielőtt az elfogy vagy elpárolog. Ezért fontos, hogy hatalmas víztározókat építsünk, amelyek villamos energiát is termelnek, és javítsuk a vízgazdálkodást, hogy a víz egész évben egyenletesen álljon rendelkezésre az egész országban.
Az előre vezető út
Idén július 28-án Wang Tianjinban találkozott egy afgán delegációval, amelyet Abdul Ghani Baradar molla, a "tálib politikai bizottság" vezetője vezetett. Míg a megbeszélések nagy része a megbékélés, a béke és a stabilitás jövőbeli kilátásairól, valamint annak megakadályozásáról szólt, hogy a terrorista csoportok Afganisztánt Kína és más szomszédos országok elleni támadások bázisaként használják, a gazdasági fejlődés és az újjáépítés is a megbeszélések kulcselemei voltak.
Baradar hangsúlyozta, hogy az afgán fél reméli, hogy Kína jobban részt vesz az afganisztáni béke- és megbékélési folyamatban, és nagyobb szerepet játszik az ország újjáépítésében és gazdasági fejlődésében.
A geopolitika közel 200 éve táplálja a háborúkat és akadályozza az együttműködést Afganisztánban. A sors iróniája, hogy ugyanaz az Afganisztán, amely a Brit Birodalom nagy játszmájának játéktere volt, a kölcsönösen előnyös együttműködés új korszakának ugródeszkája lehet.
A gazdasági együttműködés a biztonsághoz és a fejlődéshez vezető út minden ország számára, de különösen Afganisztán számára, ahol az emberek kimondhatatlan nyomorúságot szenvedtek az elmúlt 40 évben. Most van itt az ideje, hogy Afganisztán a béke és a jólét útjára lépjen. A jelenlegi válság nagy ígéretet hordoz magában, ahogyan a berlini fal leomlása is lehetőséget adott egy új és igazságos globális gazdasági rend kialakítására.
(c) Hussain Askari
The hasty withdrawal of US, British and other NATO troops from Afghanistan after their almost 20 years of failed "war on terror" could become an inflection point toward a new era in world politics.
www.chinadaily.com.cn