[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Nero von Schwartz

Well-Known Member
2020. december 16.
445
1 469
93
Böngészd már végig az Aradi Vértanúk névsorát! Több a nem magyar, mint a magyar! Van ott szerb, horvát, egy csomó német, de még eredetileg 2 grúz felmenőkkel rendelkező is.
Petőfinek mi is volt az eredeti neve?
Miről is beszélünk?
Közel-keleti és afrikai népvándorlásról beszélünk. Semmi párhuzamot nem lehet vonni az aradi tizenhárommal.
(Amúgy örmény, nem grúz, de kicsire nem adunk...)
 

theo

Well-Known Member
2016. június 1.
2 334
9 634
113
azert nem mindenki franszoa...

jo hogy nem adtak meg magukat annak a 2 letartoztatott talibnak akit hazavittek.
Hát az zseniális, szűrők, meg cirkusz, meg lista, ezek meg simán elhozzák őket. Simán lehet, hogy valami francia radikális imám felírta őket a listára ameddig felhörpintettek egy kis provance-it a szieszta közben. :D
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
26 502
93 723
113
Mit várhatunk a betelepülő afgánoktól, nyugati tapasztalataim.

Nah, én több évet éltem Németországban, iletve az európai muszlim szívcsakrában Brüsszelben is több mint egyet lehúztam.

Dolgoztam együtt kint muszlimokkal. A németeknél főleg törökökkel. Inkább az iskolázotabb török mérnökökkel voltam kapcsolatban. Qrvajól nyomták, egy bajom volt velük, hogy nehéz volt átcseszni őket, a bullshitet nem vették be, de azért aki sokat buziskodott megszivattam. Mindenesetre a melóban elég kemények, kell velük csatázni, ebben mi is jók vagyunk. Szóval pár pöcsméregető qrvaanyázós ismerkedési megbeszélés után korrekt munkakapcsolatom volt velük. Ennek ellenére mivel nem szeretek melóban sem stresszelni, jobb nem velük melózni. A németek inkább belexarnak, ott nem kell megfeszülni, hogy boldogulj.

A 2015-ös zombiinváziót is kintről élveztem testközelből. Hát ott egy más attitűdü csapat jött. Érezhetően romlott hónapok alatt a közbiztonság. A menekülttáborok mindenhol, városközpont, stb..A parkokat, tereket is elfoglalták. Az asszony egy idő után egyedül nem is mert néhány helyre kimenni, mert beszólogattak. Ez a szitu nem javult, amíg kint voltunk, a hirekből sem ezt olvasom azóta ki.

Szal a tapasztalataim vegyesek. A válogatás nélküli migráció, a willkomensktúra a szememben a németeknél megbukott.
 
T

Törölt tag 2577

Guest
a szekben egy amcsi katona van....

Аэропорт Кабула в эти минуты. Военнослужащий 82-й воздушно-десантной дивизии США на фоне Ил-76 ВТА ВКС России.
Ok, mit szeretnél ezzel mondani? Esetleg valami sértőt írtam? o_O Eszem-.aszom megáll, hogy már minden szarba bele kell kötni.
 
  • Vicces
Reactions: theo

theo

Well-Known Member
2016. június 1.
2 334
9 634
113
európai muszlim szívcsakrában Brüsszelben is több mint egyet lehúztam.
Na az egy szxrkupac, egy ismim évekig nyomta, hogy neki az a kedvenc városa és menjünk el egy hétvégére, az, hogy a pisilő kisfiú, meg kislány egy túl marketingelt marhaság, ott aztán az igazi fertő van. A sokat nyomatott söröket meginni nem tudtam, koszos minden, tele olyan migráncsokkal, hogy hátamon állt a szőr.
Utáltam majdnem minden részét, vicces módon pont Molenbeekben éreztem egyedül jól magam, kis török étteremben fillérekért jókat kajáltunk, de rövid látogatásom alatt láttam késes fekát, pisztolyos fekát, parkban kulázó afroázsianemtudomkit.
A döbbenet az volt, hogy 3 nap alatt nem láttam egyetlen fehér embert sem 40 alatt, csak öregeket.
 

Lator

Well-Known Member
2017. március 7.
2 483
10 794
113
Hát az zseniális, szűrők, meg cirkusz, meg lista, ezek meg simán elhozzák őket. Simán lehet, hogy valami francia radikális imám felírta őket a listára ameddig felhörpintettek egy kis provance-it a szieszta közben. :D
Ez az Idióta zöldpárti képviselönö azt nyilatkozta a tvnek bameg, hogy "ha vannak potenciális terroristák az afgánok közt akkor azokat jobb Franciában tudni hogy megfigyelhessük öket"
Erre mi a faszt lehet mondani???
 

theo

Well-Known Member
2016. június 1.
2 334
9 634
113

KoviUbi

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
1 834
6 693
113
Mit várhatunk a betelepülő afgánoktól, nyugati tapasztalataim.

Nah, én több évet éltem Németországban, iletve az európai muszlim szívcsakrában Brüsszelben is több mint egyet lehúztam.

Dolgoztam együtt kint muszlimokkal. A németeknél főleg törökökkel. Inkább az iskolázotabb török mérnökökkel voltam kapcsolatban. Qrvajól nyomták, egy bajom volt velük, hogy nehéz volt átcseszni őket, a bullshitet nem vették be, de azért aki sokat buziskodott megszivattam. Mindenesetre a melóban elég kemények, kell velük csatázni, ebben mi is jók vagyunk. Szóval pár pöcsméregető qrvaanyázós ismerkedési megbeszélés után korrekt munkakapcsolatom volt velük. Ennek ellenére mivel nem szeretek melóban sem stresszelni, jobb nem velük melózni. A németek inkább belexarnak, ott nem kell megfeszülni, hogy boldogulj.

A 2015-ös zombiinváziót is kintről élveztem testközelből. Hát ott egy más attitűdü csapat jött. Érezhetően romlott hónapok alatt a közbiztonság. A menekülttáborok mindenhol, városközpont, stb..A parkokat, tereket is elfoglalták. Az asszony egy idő után egyedül nem is mert néhány helyre kimenni, mert beszólogattak. Ez a szitu nem javult, amíg kint voltunk, a hirekből sem ezt olvasom azóta ki.

Szal a tapasztalataim vegyesek. A válogatás nélküli migráció, a willkomensktúra a szememben a németeknél megbukott.

Nekem javarészt pakikkal van tapasztalatom az UK-ból. Kb ugyanaz a két nép. Egyik pillanatban látsz kettőt, két hónap múlva már a fél utca az övék, egy fél éven belül az egész városrészt ők viszik a kisbolttól az autószerelő-műhelyig. A környéket lelakják, elszaporodik a bűncselekmények száma és napi szintűvé válik a rendőri jelenlét, mivel jellemzően kevés dolgot csinálnak legálisan. Persze egy idő után bizonyos helyekre már a rendőr sem megy be és kialakul a nemlétező nógózóna.

Nem kell elmenni a Közel-Keletre, egy idő után beköltözik a szomszédba....
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
26 502
93 723
113
Mit várhatunk a betelepülő afgánoktól, nyugati tapasztalataim.

Nah, én több évet éltem Németországban, iletve az európai muszlim szívcsakrában Brüsszelben is több mint egyet lehúztam.

Dolgoztam együtt kint muszlimokkal. A németeknél főleg törökökkel. Inkább az iskolázotabb török mérnökökkel voltam kapcsolatban. Qrvajól nyomták, egy bajom volt velük, hogy nehéz volt átcseszni őket, a bullshitet nem vették be, de azért aki sokat buziskodott megszivattam. Mindenesetre a melóban elég kemények, kell velük csatázni, ebben mi is jók vagyunk. Szóval pár pöcsméregető qrvaanyázós ismerkedési megbeszélés után korrekt munkakapcsolatom volt velük. Ennek ellenére mivel nem szeretek melóban sem stresszelni, jobb nem velük melózni. A németek inkább belexarnak, ott nem kell megfeszülni, hogy boldogulj.

A 2015-ös zombiinváziót is kintről élveztem testközelből. Hát ott egy más attitűdü csapat jött. Érezhetően romlott hónapok alatt a közbiztonság. A menekülttáborok mindenhol, városközpont, stb..A parkokat, tereket is elfoglalták. Az asszony egy idő után egyedül nem is mert néhány helyre kimenni, mert beszólogattak. Ez a szitu nem javult, amíg kint voltunk, a hirekből sem ezt olvasom azóta ki.

Szal a tapasztalataim vegyesek. A válogatás nélküli migráció, a willkomensktúra a szememben a németeknél megbukott.
Brüsszel és az arabok.
Hát a város már elsőre tök más, mint Németország. Röviden elesett....50% fölött van a nem európai migránsok száma bármit is mutat a statisztika. Arabok, feketék minden amit el tudsz képzelni. A melóban arab, főleg marokkói technikusokkal és arab-fekete sori melósokkal voltam kapcsolatban. A sor botrányos. Mint egy arab piac. Zene, duma, zsivaj, nemcsoda, hogy sok utómunka szükséges, ilyen körülmények között én sem tudnék hibamentesen melózni. :) De ott ez a normál....

A marokkói technikusok mások voltak. Amit kellett azt faszán megcsinálták. Értettek tök speckó dolgokhoz még tanultam is tőlük. Viszont, amit kézzel - lábbal nem rágtam a szájukba még véletlen sem csinálták meg. Másrészt qrva lassúak voltak, mondjuk ez a belgákra is igaz. Ez annyira nem zavart, hamar felvettem a ritmust. :cool:
De privátban tök normálisak, jófejek voltak. Bírtam őket.

De a városban azért ez tök más.... Ott kerültem nagy ivben ezeket a negyedeket. Amig kocsi nélkül, tömegközlekedéssel jártam, addig megismertem Brüsszel alját. Drogosok, olyan bűz a villamoson, hogy elhányod magad. Qrvagáz. Reggel a villamoson 9 arab-néger iskolasgyerekre jut 1 fehér.

Az arab csajokat inkább nem stíröltem (mondjuk a kendő mögött nem is lehet) , de láttam sok jó fekete csajszit. A pékkislány olyan kedves volt, csak oda jártam, majdnem el is bizonytalanított... :p

Egyszer végigéltem egy BLM zavargást első sorból, hát érdekes volt, de nem családi esemény. Pluszban kint betörtek hozzám, szal a közbiztonság ölég alacsony....nah Brüsszelt nagyon nem szeretném itthonra!!! A helyi kollégáim nem is a városban éltek. Mellette falunk, kisvárisban, azok nagyon szépek, még......

A tömeges bevándorlás egyértelműen rontja az életminőséget, közbiztonságot, lezülleszti a várost. Viszont a melóban a legtöbb migrivel nincs gond. Sőt velük privátban sem.
Nah, most ezek az afgánok akik most jöttek, nemtudom mennyire képzettek. Ha tolmácsoltak talán. Kis létszámban egyáltalán nem problémás, de hogy mennyi a határ azt nem tudom.

Viszont azt igen, ha a magyar katonákat segítették, akkor kötelességünk volt nekik segíteni. Viszont az összes afgán menekült problémája nem a mi gondunk. Ha a magunkévá tesszük, több ezres vagy nagyobb tömegben fogadjuk be őket mindenféle szűrő nélkül, akkor nem nekik segítünk, hanem a magyarokkal baszunk ki, ahova letelepeítjük őket. Ezek a személyes tapasztalataim.
 

KoviUbi

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
1 834
6 693
113
W

Wilson

Guest
Itt egy friss ropogós cikk,hogy milyen infrastruktúrális beruházások szükségesek Afganisztánban és mik a szándékai Kínának Afganisztánnal.


Afganisztán: a geoökonómia fontosabb, mint a geopolitika


W1YsIdLNH_HFAXV9DQgpUjbqe1yjypQYowTU07MRpe1SCmN3Q4heo6R2zn0MOHOII_dLjv-16pmAfTVr6LApxDFCffBqidNr085n6tLVZWcKOMiSQElPvLCmISMwDx5IYLwrayQmpTJK6Y3A7t7oEg


Afganisztánnak a Kína égisze alatt megvalósuló közép-ázsiai gazdasági projektekbe való integrálásának kilátásairól. Kína egyértelműen szeretné, ha a tálibok megfelelően viselkednének, és Afganisztán bekapcsolódna az Övezet és Út kezdeményezésbe, hogy Kína új utakat és vasutakat fektethessen le Afganisztánon keresztül, gátakat és erőműveket építhessen, és megkezdhesse az Afganisztánban gazdag értékes erőforrások kereskedelmi célú bányászatát.
E terveket leginkább az afganisztáni biztonsági helyzet és a jelenlegi politikai bizonytalanság nehezíti. Az alábbi cikk arról szól, hogy Kína mit szeretne kihozni Afganisztánból, ha a tálibok épelméjűek lesznek, és el tudnak kerülni egy újabb afganisztáni háborút, amely könnyen eláshatja az alább vázolt projekteket.

Afganisztán: geoökonómia a geopolitika felett

Az amerikai, brit és más NATO-csapatok elhamarkodott kivonása Afganisztánból a közel 20 éves sikertelen "terrorellenes háború" után fordulópontot jelenthet a világpolitika új korszakában. Annak ellenére, hogy 20 éve tart az Egyesült Államok vezette katonai művelet, amelynek során legalább 71 000 civil halt meg Afganisztánban és Pakisztánban, a tálibok, a nyugati erők fő célpontja, ismét ellenőrzésük alá vonták az országot.

Miközben a nyugati média tele volt a tálibok gyors előrenyomulásáról szóló pánikszerű hírekkel, Kínában, Oroszországban, Pakisztánban, Iránban és számos közép-ázsiai országban, sőt még Indiában is azzal voltak elfoglalva, hogy diplomáciai lépéseket dolgozzanak ki a helyzet megfékezésére és a tálibok békére és megbékélésre való rábírására.

Wang Yi kínai államtanácsos és külügyminiszter júliusban - jóval a tálibok múlt heti kabuli bevonulása előtt - több közép-ázsiai országba látogatott, hogy megvitassa a gyorsan változó afganisztáni helyzetet. A Sanghaji Együttműködési Szervezet, amely a fent említett országokat tömöríti (Irán megfigyelő állam az SCO-ban), július 14-én tartotta külügyminiszteri ülését a tádzsik fővárosban, Dusanbéban.

A találkozón Vang elmondta, hogy az amerikai és más nyugati erők elhamarkodott kivonulása miatt "Afganisztán ismét komoly kihívás előtt áll: háború vagy béke, káosz vagy stabilitás", és ötpontos kezdeményezést javasolt. A harmadik pont szerint minden országnak együtt kell működnie az afganisztáni megbékélési folyamat felgyorsításán, hogy megelőzhető legyen egy újabb polgárháború.

Afganisztán valamennyi szomszédja rendelkezik bizonyos fokú befolyással bizonyos afgán csoportokra vagy csoportokra, ami alkalmassá teszi őket a béke és a megbékélés közvetítésére. Ez összhangban van Wang ötödik pontjával: az SCO-nak az afganisztáni békéhez és újjáépítéshez való hozzájárulásra való felhívásával. Ez azért létfontosságú, mert Afganisztánnak a regionális gazdasági fejlesztési tervekbe való integrálásával az SCO biztosíthatja a tartós békét.

Az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés jelentős szerepet játszhat.

A Nagy Játékban az orosz és a brit birodalom közötti ütközőzónaként betöltött korábbi pozíciójával ellentétben Afganisztán most hídként helyezkedik el Eurázsia és Dél-Ázsia, valamint Kelet- és Nyugat-Ázsia között. Két nagy OSDP-folyosó - a Kína-Pakisztán gazdasági folyosó délen és a Kína-Közép-Ázsia-Nyugat-Ázsia gazdasági folyosó északon - között helyezkedik el.

Afganisztán hivatalosan 2016 májusában csatlakozott az OPOP kezdeményezéshez, Abdullah Abdullah afgán kormányfő kínai látogatása során. Az afgán külügyminisztérium akkor azt mondta: "Afganisztán, mivel Közép-, Dél- és Délnyugat-Ázsia kereszteződésében fekszik, jó helyzetben van ahhoz, hogy partner legyen Kínával, és a BRI révén kapcsolódjon a tágabb régióhoz". 2017-ben pedig az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank tagja lett, bár a belpolitikai helyzet és az USA és Kína közötti súrlódások miatt nem indulhattak infrastrukturális projektek.
 
W

Wilson

Guest
2,

Érdekes módon az OPOP-kezdeményezés beépült az ENSZ afganisztáni missziójába. És több mint egy évvel az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása előtt, a kínai és a közép-ázsiai külügyminiszterek 2020. július 16-i első találkozóján Wang kilencpontos megállapodást véglegesített.

A megállapodás harmadik pontja kimondja, hogy a felek nagyobb erőfeszítéseket tesznek az "OPOP kezdeményezés" és a közép-ázsiai fejlesztési stratégiák szinergiájának megteremtésére, a kereskedelem bővítésére, valamint a Selyemút egészségügyének és a Digitális Selyemút fejlesztésére irányuló közös elképzelések és konkrét intézkedések kidolgozására.

813686_original.jpg

maxresdefault.jpg


Az Afganisztánról szóló nyolcadik pont szerint: "Kína és a közép-ázsiai országok mind támogatják az afganisztáni béke- és megbékélési folyamatot, és hajlandóak konstruktív szerepet játszani az Afganisztánon belüli tárgyalások előmozdításában, a béke és a stabilitás helyreállításában, az afganisztáni gazdasági újjáépítés előmozdításában és a regionális együttműködés megerősítésében.

Afganisztánnak infrastruktúrát kell építenie

Afganisztán nagymértékben függ szomszédaitól az áramellátás tekintetében, mivel a nyugati országok, élükön az Egyesült Államokkal, még 20 év elteltével sem tudták kiépíteni a rendszeres áramellátás biztosításához szükséges hálózatokat. A CASA-1000 Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Afganisztánt és Pakisztánt foglalja magába, míg a TAP-500, egy másik távvezeték Türkmenisztánt, Afganisztánt és Pakisztánt köti össze.

A TAPI-t, vagyis a Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India gázvezetéket látszólag az USA és a NATO támogatta, de geopolitikai eszközként használták, hogy a közép-ázsiai, gázban és olajban gazdag országok ne működjenek együtt Oroszországgal, Iránnal vagy Kínával. Az elképzelés az volt, hogy Türkmenisztán közvetlenül Afganisztánnal, Pakisztánnal és Indiával kötődjön össze, és onnan nyerjen földgázt.

Mindazonáltal ez továbbra is nagyon hasznos projekt marad, nem utolsósorban azért, mert a kölcsönös érdekek miatt összekapcsolhatja Pakisztánt és Indiát, és nem zárja ki az Oroszországba vagy Kínába, illetve Iránon keresztül vezető csővezetékek építését.

A Türkmenisztánból kiinduló közép-ázsiai-kínai földgázfolyosó azonban Ázsia egyik legfontosabb gázvezetékévé vált. Iránnak, Pakisztánnak és Indiának megvoltak a maga tervei a Béke-vezetékkel kapcsolatban, amelyet az irániak egészen a pakisztáni határon fekvő Zahedanig építettek. Az Egyesült Államok nyomása azonban megakadályozta, hogy Pakisztán folytassa a projektet, bár a Pakisztán és India közötti konfliktus is szerepet játszott a projekt "elhalasztásában". Ha nem lett volna geopolitikai konfliktus, ezek az olaj- és gázvezetékek talán napvilágot láttak volna.

Számos lehetőség folyosója

Az infrastrukturális projektek között szerepel egy öt országot érintő vasútvonal (Kína-Kirgizisztán-Tadzsikisztán-Afganisztán-Irán) és egy folyosó a pakisztáni Pesavarból Kabulba és Dusanbéba. Egy másik folyosó összeköti Pesavar-t Kabullal és Mazar-e-Sharif-fal, és Türkmenisztánig tart. Néhány vasútvonal a szomszédos országokból is épülne, köztük Iránból, amely tavaly befejezte a Hafból és Mashhadból az afganisztáni Heratba vezető vasútvonal építését. Szükség van azonban egy folyosó kiépítésére Tádzsikisztánból az afganisztáni Kunduzba.

Néhány szomszédos ország vasútvonala eljut Afganisztán határ menti városaiba, de a szárazföld belsejébe nem. 2016-ban a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről Kazahsztánon és Üzbegisztánon keresztül vasútvonalat építettek ki az észak-afganisztáni Hairatanba. 2019-ben pedig ezen az útvonalon épült meg a Kínába tartó teherszállító vonal. Az Afganisztánon belüli hiányzó kapcsolatok kiépítésének ezért prioritást kell élveznie az újjáépítési tervekben.

Afganisztán szinte valamennyi szomszédja részt vesz az OPOP és a CPEC kezdeményezésben, amely fontos eszköze az OPOP-projektek afganisztáni kiterjesztésének.

Kína nagyon jó kapcsolatokat ápol a közép-ázsiai országokkal, amelyek közül három Afganisztánnal határos, és mivel ezek az országok is részt vesznek az OPOP kezdeményezésben, kereskedelmi és infrastrukturális együttműködésük Kínával megerősödött.

Idővel az SCO biztonsági szervezetből gazdasági együttműködési mechanizmussá fejlődött, és a Nemzetközi Közúti Közlekedéskönnyítő Vegyes Bizottság a szervezet egyik legfontosabb platformjává vált, különösen az infrastruktúra-építés terén.

Az összeköttetések tekintetében Kína Hszincsianghoz kapcsolódik a három fő CPEC-folyosó - a CPEC, az Új Selyemút és az eurázsiai folyosó. Kína szomszédainak közlekedési és energetikai infrastruktúrája azonban korszerűsítésre szorul, hogy tovább javuljon az összeköttetés és a határokon átnyúló kereskedelem.

A gazdag ásványkincs-lelőhelyek ösztönözhetik a fejlődést

Afganisztán gazdag ritkaföldfém- és egyéb ásványi anyagokkal, például lítiummal, berilliummal és tantállal rendelkezik, amelyek az elektronikai és más csúcstechnológiai termékek előállításához szükségesek, valamint nagy vas- és rézlelőhelyekkel. Az amerikai földtani intézet az amerikai csapatok 20 éve tartó afganisztáni tartózkodása alatt az egyik jó dolog, hogy nagyszabású felmérést végzett szinte egész Afganisztánban, és feltérképezte a különböző ásványi anyagok lelőhelyeit, beleértve a nem olajos ásványi anyagokat is. A felmérés 2016-ban készült el.

Az egyik ilyen nagy rézlelőhely - Ázsia egyik legnagyobb ilyen lelőhelye - Mes Aynaknál található. Egy kínai kohászati csoport 2007-ben pályázatot nyert a Mes Aynak bánya fejlesztésére és bányászatára. De biztonsági tényezők - katonák többször is megtámadták a kínai vállalat létesítményeit - gyakran megzavarták a bánya működését. Ráadásul a megfelelő áram- és vízellátás hiánya miatt a kínai vállalat nem tudta feldolgozni a szükséges mennyiségű rezet. Ezért úgy döntött, hogy egy 500 megawattos széntüzelésű erőművet és egy vasútvonalat épít, amely Észak-Afganisztánból hozza a szenet és szállítja a feldolgozott rezet.

Ez megnövelte a projekt költségeit, és csökkentette mind a kínai vállalat, mind az afgán kormány tervezett bevételeit, ami egyelőre megoldásra váró vitához vezetett közöttük. Ha azonban javul a biztonsági helyzet és épülnek a fejlesztési folyosók, a bánya mindkét fél számára nyereségessé válhat.

Beruházásokra van szükség a vízhiány kezelésére

Évszázadokkal ezelőtt Afganisztán olyan volt, mint egy buja kert. Az éghajlatváltozás által felgyorsított változó időjárási minták és a több mint 40 éve tartó háború azonban Afganisztánt meglehetősen száraz országgá változtatta. Az afgán lakosságnak csak 67 százaléka jut ivóvízhez, nem feltétlenül vezetékes vízhez, sok közösség ivóvizet kútból nyer.

Meglepő módon az öt év alatti afgán gyermekek halálozási aránya 2004-ben 25 százalék volt. E gyermekek halálozásának fele mégis vízzel terjedő betegségek miatt következett be. Ez azt jelenti, hogy sok életet meg lehet menteni, ha minden afgán ember hozzáférhet tiszta ivóvízhez. Ezen túlmenően a víz a gazdasági fejlődés szempontjából is kulcsfontosságú.

Igaz, hogy Afganisztán büszkélkedhet olyan folyókkal, mint a Helmand folyó, az Amu Darya, a Kabul folyó, a Logar folyó és a Panjshir folyó, néhány kisebb folyó kivételével, de ezek nagy szezonális ingadozásokkal rendelkeznek, és néhányuk évente egy bizonyos időszakra ki is szárad.

Afganisztán vízkészlete évi 55-75 milliárd köbméter, ami körülbelül annyi, mint amennyit Egyiptom kap a Nílusból. Az egyiptomiak azonban szó szerint ezüsttálcán kapják, míg az afgánoknak a rendelkezésre álló vízből a lehető legtöbbet kell felhasználniuk, mielőtt az elfogy vagy elpárolog. Ezért fontos, hogy hatalmas víztározókat építsünk, amelyek villamos energiát is termelnek, és javítsuk a vízgazdálkodást, hogy a víz egész évben egyenletesen álljon rendelkezésre az egész országban.

Az előre vezető út

Idén július 28-án Wang Tianjinban találkozott egy afgán delegációval, amelyet Abdul Ghani Baradar molla, a "tálib politikai bizottság" vezetője vezetett. Míg a megbeszélések nagy része a megbékélés, a béke és a stabilitás jövőbeli kilátásairól, valamint annak megakadályozásáról szólt, hogy a terrorista csoportok Afganisztánt Kína és más szomszédos országok elleni támadások bázisaként használják, a gazdasági fejlődés és az újjáépítés is a megbeszélések kulcselemei voltak.

Baradar hangsúlyozta, hogy az afgán fél reméli, hogy Kína jobban részt vesz az afganisztáni béke- és megbékélési folyamatban, és nagyobb szerepet játszik az ország újjáépítésében és gazdasági fejlődésében.

A geopolitika közel 200 éve táplálja a háborúkat és akadályozza az együttműködést Afganisztánban. A sors iróniája, hogy ugyanaz az Afganisztán, amely a Brit Birodalom nagy játszmájának játéktere volt, a kölcsönösen előnyös együttműködés új korszakának ugródeszkája lehet.

A gazdasági együttműködés a biztonsághoz és a fejlődéshez vezető út minden ország számára, de különösen Afganisztán számára, ahol az emberek kimondhatatlan nyomorúságot szenvedtek az elmúlt 40 évben. Most van itt az ideje, hogy Afganisztán a béke és a jólét útjára lépjen. A jelenlegi válság nagy ígéretet hordoz magában, ahogyan a berlini fal leomlása is lehetőséget adott egy új és igazságos globális gazdasági rend kialakítására.

(c) Hussain Askari

 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 279
68 290
113
Akkor most megsértődsz? Csak mert érdemben ugye végiggondoltad, amit leírtam?
Attól, hogy neked muszlim, vagy zsidó, vagy piréz fóbiád van, attól még egy államnak, Magyarországnak ki kell állnia az értékei mellett! Ha valakit mi hozunk olyan helyzetbe, amilyenbe ezek a nyomorultak kerültek, akkor kutya kötelességünk, hogy legalább esélyt adunk neki.

Mert ha egy nemzet elveszíti a becsületét, akkor azt utána nagyon-nagyon nehéz visszaszerezni! Lásd még: Románia.
Javaslom, hogy olvasd el Asztalos Aladár visszaemlékezéseit. Meg fog változni a véleményed a nemzetiségekről!
Nem mi hoztuk olyan helyzetbe. Sajat magat hozta olyan helyzetbe, nem volt kotelezo segiteni minket, ezt vallaltak, akkor is tudtak mivel jar ez, ki lettek fizetve az elonyeit x ideig elveztek.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 279
68 290
113
Azt hiszem én voltam itt az első a röszkei elhelyezés miatt elküldte az illetékeseket a p.-ba.

ahogy más megfoglamazta:
elmennek a rektes kurva anyjukba. ezeket a gyerekeket hősökként kéne kezelni.




amennyi szállodájuk van, a világ valagára is eldughatják őket, míg kitart a karantén, de legalább kapnának valami minimális megbecsülést.
Fogadd akkor be oket, menj le Roszkere es ajalnd fel a szolgalataidat. Szivesen alkalmaznak civil segitoket. Ha ennyire a sziveden viseled a tortenetet akkor a tobbi HVG kommentelovel kezenfogvaballagjatok le es halatoktol vezerelve tarjatok ki sziveteket es bukszatokat, lakasotok ajtajat az erkezettek elott.