[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
28 937
65 935
113
hamada-1-blurred.jpg

Omar Hamada alezredes, az amerikai különleges erők egykori sebésze egy 2002-es afganisztáni fényképen. (Omar Hamada jóvoltából)

Az afganisztáni kivonulást télre kellett volna halasztani:

Az Egyesült Államok afganisztáni kivonulását el kellett volna halasztani, hogy kihasználják az országban uralkodó kemény telet - mondta a The Epoch Timesnak az amerikai különleges erők egykori sebésze.

Dr. Omar Hamada alezredes is úgy véli, hogy a kivonulást fokozatosan kellett volna végrehajtani, így nem kellett volna annyira elsietni a dolgokat, mint most. "Úgy tudom, hogy az afgán nemzeti rendőrség és hadsereg azt kérte, hogy várjunk a kivonulással, amíg a harci szezon véget nem ér, és megérkezik a kemény tél Afganisztánban - ehelyett mi csak úgy kivonultunk, elvettük a légi támogatást, és hagytuk őket, hogy nagyjából egyedül nézzenek szembe a tálibokkal" - mondta Hamada, aki most sürgősségi orvos.

"Így persze elég gyorsan összeomlottak. Azt hiszem, ha fokozatosabban csináltuk volna, ha először az embereinket vontuk volna ki, másodszor a felszerelésünket, és aztán lassabban csináltuk volna az átmenetet, akkor sokkal sikeresebb lett volna, mint ahogy most csináltuk - tette hozzá.

A tálibok ebben a hónapban verték szét az Egyesült Államok által támogatott afgán erőket, augusztus közepén fejezték be az ország átvételét, miután az Egyesült Államok kivonta csapatai nagy részét. A tálibok foglyok ezreit engedték szabadon, és amerikai gyártmányú felszereléseket és ellátmányt foglaltak le. A hatalomátvétel kiváltotta több ezer amerikai katona bevetését a kabuli repülőtér biztosítására, hogy egyáltalán lehetővé váljon az amerikaiak, afgánok és más nemzetiségű emberek evakuálása. Augusztus 14-én mintegy 6000 amerikai tartózkodott az országban az amerikai tisztviselők szerint. Közülük pénteken még körülbelül 900-an lehettek ott.


Egy tálib fegyveres őrködik egy augusztus 26-i robbantás helyszínén az afganisztáni Kabulban 2021. augusztus 27-én. (Wakil Kohsar/AFP via Getty Images)


Joe Biden amerikai elnök az afganisztáni helyzetről beszél a washingtoni Fehér Ház keleti termében 2021. augusztus 26-án. (Drew Angerer/Getty Images)

Joe Biden elnök megvédte a kivonulást, azt állítva, hogy az Egyesült Államok elérte azokat a célokat, amelyeket a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán az országba való bevonuláskor kitűzött, és azzal érvelt, hogy a Trump-kormányzatnak a tálibokkal kötött megállapodása korlátozta a lépéseit. De Biden stratégiája, amelyet a tálib hatalomátvétel kizökkentett a helyes irányból, vezetett legalább egy olyan bombamerénylethez, amely csütörtökön megrázta Kabult - állította Hamada.

"Szerintem alapvetően arról van szó, hogy kihasználják a kivetített gyengeségünket, tudván, hogy nem fogunk reagálni, hogy a lehető leggyorsabban kiszállunk, hogy az elnökünk a táliboktól fogad el parancsokat" - mondta a volt különleges erők tagja az ISIS által állítólag végrehajtott támadásról szólva.

Biden fogadkozott, hogy megtorlást foganatosít, de Hamada kételkedik a fogadalomban, úgy véli, hogy bármilyen válaszlépés semmitmondó lesz. Hamada az Afganisztánba vezényelt első amerikai csapatok egyikében volt. Az akkori időkből kevés maradt meg, a kezdeti küldetés, hogy "korlátozzák a tálibok mozgási szabadságát és megsemmisítsék a működőképességüket", 2002 végén átadta a helyét inkább rendfenntartó funkciónak.

Az orvos úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak drámai irányváltoztatást kellene végrehajtania az afganisztáni helyzet megmentése érdekében. "Úgy gondolom, hogy az egész helyzet helyreállításának módja ... az lenne, ha visszafoglalnák a főbb repülőtereket az egész országban, erre a feladatra a hadsereg rangereit küldenék, ez a feladatuk, ez a specialitásuk, majd a különleges erők néhány zászlóalját, a zöldsapkásokat, hogy kimenjenek és evakuálják és megmentsék az amerikaiakat és az afgán szövetségeseket, akiket át akarnak hozni. Aztán lassan kivonulnak onnan" - mondta.

De az amerikai tisztviselők, köztük Biden is, azt mondták, hogy az augusztus 31-i kivonulási határidő továbbra is érvényben marad, és nincs elég idő arra, hogy ezt a határidő előtt megtegyék - tette hozzá Hamada.


Istenem mennyi szemet van ott is... Itt meg az a legnagyobb gond hogy eleg napelem van-e mar/fo...
 
W

Wilson

Guest
A CNN interjút készített az ISIS-K legfőbb parancsnokával, aki két héttel a kabuli repülőtéren elkövetett terrortámadás előtt szemtelenül fenyegetőzött


img.jpg

A kép forrása: CNN/Facebook screenshot

Két héttel azelőtt, hogy az ISIS-K támadást indított a kabuli repülőtér előtt, a CNN vezető nemzetközi tudósítója, Clarissa Ward beszélt egy magas rangú ISIS-K parancsnokkal, aki állítólag megígérte, hogy "újraindítja a műveleteket", miután a tálibok átvették az ellenőrzést Afganisztán felett.

Tragikus módon ez a fenyegetés csütörtökön valósággá vált, amikor az ISIS-K támadást indított a kabuli repülőtér előtt, ahol az evakuálási műveletek folytak. A támadásban 13 amerikai katona és több mint 160 afganisztáni civil vesztette életét.


Az interjú néhány nappal azelőtt készült, hogy Kabul néhány héttel ezelőtt a tálibok kezére került. Ward szerint az ISIS-K már a városban volt, "meghúzta magát és várta a pillanatot, hogy lecsapjon - ezek a szavak kísértetiesen "prófétai szavaknak" bizonyultak".

A parancsnok, akinek valódi személyazonosságát álcázták, de Abdul Munirnak hívták, a Pakisztánnal határos kelet-afganisztáni Kunar tartományból származik. A Warddal egy kabuli szállodából beszélgetve a parancsnok elmondta, hogy ő és az emberei korábban a tálibok oldalán harcoltak, de azért csatlakoztak az Iszlám Államhoz, mert úgy vélték, hogy a tálibok nem a tiszta saría törvényt hajtják végre.

A parancsnok kifejtette, hogy az ISIS-K kihasználja a tálibok gyors afganisztáni hatalomátvételét azzal, hogy nagyszabású toborzási akcióba kezdett, és megígérte, hogy "újraindítja a műveleteket", amint a hatalomátvétel befejeződik.

"Ez a pillanat most eljött, amint azt a világ csütörtökön túlságosan is világosan láthatta" - mondta Ward a videóban.

Most, hogy az ISIS-K "műveletei" újraindultak, Ward kifejtette, hogy az ISIS-K célja a tálibok "aláásása". A támadások indításával a terrorista csoport éppen ezt teszi, és ezzel aláássa azt a tálib kijelentést, hogy a tálib kormány garantálni tudja a biztonságot.

Még valami?

Az amerikai hadsereg pénteken csapást mért az ISIS-K terroristájára, aki állítólag a kabuli repülőtéren kívüli támadás kiterveléséért felelős.

"Az amerikai katonai erők ma egy "horizonton túli" terrorellenes műveletet hajtottak végre az ISIS-K egyik kitervelője ellen" - közölte közleményében Bill Urban kapitány, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának szóvivője. "A pilóta nélküli légicsapás Afganisztán Nangarhar tartományában történt. Az első jelek szerint megöltük a célpontot. Nincs tudomásunk civil áldozatokról".

Megdöbbentő módon John Kirby külügyminisztériumi szóvivő pénteken elismerte, hogy a tálibok "több ezer" ISIS-K terroristát engedtek szabadon az afganisztáni börtönökből.

Egy sajtótájékoztató során a Fox News nemzetbiztonsági tudósítója, Jennifer Griffin megkérdezte: "Hány ISIS-K fogoly maradt Bagramban, és vélhetően kiengedték őket az ottani börtönből, és miért nem szállították el őket, mielőtt az USA kivonult volna valami olyan helyre, mint Gitmo?".

"Nos, nem tudom a pontos számot. Nyilván több ezerre tehető, ha mindkét börtönt figyelembe vesszük" - válaszolta Kirby. "Mert mindkettőt elfoglalták a tálibok, és kiürítették.


 

Flexus

Well-Known Member
2018. március 16.
1 418
5 023
113
",magyar kimenekítésről, kis háttér
Arrol kevés szo esik, hogy az üzbegisztani magyar nagykövetség győzte meg az üzbégeket, hogy szálljanak be a dologba nem pedig szépfelvarrós Romulusz.

...

Amikor kiderült, hogy megiscsak kell menekiteni a BM HM KKM hirtelen meg tudta találni azokat az embereket akik jártak már ott, láttak élő/ halott tálibot, tudjak milyen gombokat kell nyomogatni közép Ázsiában, hogy működjenek a dolgok. Volt benne minden katonás bátorság diplomáciai ravaszság, technikai bravúr,kitartás, helytállás, segítőkészség. Kevesen tudjak de még “ civil” segitség is. Afganisztani veteránok egy csoportja itthonról whatsappon, twitteren telefonon, koordinalta es tartotta a lelket a kimenekítésre várókban. ( mikor hova menjenek milyen cuccot milyen papirokat hozzanak stb., Sokszor úgy hogy a telefonban mar hallatszottak a lövések. Mindezt maguktól 1 héten át éjjel nappal. Ezek utan kifejezetten dühitő, hogy valakinek a bársonyszékben ez még mindig kevés és a moziélményeit is beleviszi a sztoriba amitől aztán hiteltelenné válik az egész. Plussz még hozzájön, hogy ez az elbaszott álszerény duma “de nem a kitüntetés miatt csináljuk.” Aha ! Akkor szedje le magáról Romolusz az összes felvarróját meg Benkő is a diszegyenruhájáról az összes szalagsávot, akkor elhiszem.

....
Mivel a magyar nagykövetség feladata ez is, azért van kint katonai attasé. Ez a dolga. Mint minden ország esetében. Mégis kinek kellett volna intézni az üzbegisztáni dolgokat, ha nem az erre hivatott nagykövetségnek? Hívja fel Romulusz személyesen az üzbég minisztert, vagy mégis hogyan? Nagyon fárasztó már, hogy mindenben hibát találsz, abban is ami rendeltetésszerűen úgy kell, hogy működjön.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 936
30 739
113
Mem megerősített hír....


Törökország és a Tálibok közel állnak a megállapodáshoz a kabuli repülőtérről

A feltételekhez Erdogan jóváhagyására volt szükség

  • A tálibok elismerése
  • Katar és Törökország fogja üzemeltetni a repülőteret
  • Török magán biztonsági cég
  • Különleges erők a törökök védelmére
És akkor:
Belinbbennek e terekek, afgán esztán terek lesz.
Komolyra fordítva. A török expanzió mellett lehet még számítani a pakisztánira, meg az Oo. utódai, mint Oo. zabolátlan csikói Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, a kínai-orosz kötélen táncolva, a törököket helyezi a középpontba. Miért? Lakosságuk nagy része muzulmán, komoly gazdasági/politikai érdekérvényesítő erejük van, nem határosak közvetlenül Afganisztánnal, szükségük van az afgán föld kincseire, hogy regionális középhatalomból, valódi tényezőkké váljanak. Irán ebben valószínűleg partner lesz, bár inkább a kínai olaj/gáz vezeték lenne az érdeke, de nincs mozgástere. Ebből az egész USA kivonulási katyvaszból, a török népek /Turk tanács/ jött ki jól. Még az is lehet, hogy mi is jó pozícióba kerülünk. No meg az ISIS, akik most nagyobb játszóteret kaptak a zűrzavar okán.
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson
W

Wilson

Guest
Ahogy latom a nemetek nem vittek el minden sort.
Biztos vagyok benne,hogy látva ezt a Tweet-et az német haderő parancsnokai ezt a bűnös hanyagságot (az értékes német alkoholos nedű tálibok általi elégetését) megfelelően szankcionálni fogják az Operation Bier maradéktalan és sikeres végrehajtásáért felelős Wolfgang Schwarzbier Generalmajort. Szerintem ki néz neki egy nyilvános lefokozás:):)
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

Flexus

Well-Known Member
2018. március 16.
1 418
5 023
113
Biztos vagyok benne,hogy látva ezt a Tweet-et az német haderő parancsnokai ezt a bűnös hanyagságot (az értékes német alkoholos nedű tálibok általi elégetését) megfelelően szankcionálni fogják az Operation Bier maradéktalan és sikeres végrehajtásáért felelős Wolfgang Schwarzbier Generalmajort. Szerintem ki néz neki egy nyilvános lefokozás:):)
A sör nem ég. Ellenben a whiskey igen.. és ez baj, nagy baj. Azt még elnéztem nekik, hogy terrorban tartják a lakosságot, azt is, hogy tesznek a vallásszabadságra, még azt is, hogy az LMBTQXZY+ jogokat semmibe veszik.... nade hogy elégessék a piát!? Most fogyott el a türelmem. :)
 
W

Wilson

Guest
És akkor:
Belinbbennek e terekek, afgán esztán terek lesz.
Komolyra fordítva. A török expanzió mellett lehet még számítani a pakisztánira, meg az Oo. utódai, mint Oo. zabolátlan csikói Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, a kínai-orosz kötélen táncolva, a törököket helyezi a középpontba. Miért? Lakosságuk nagy része muzulmán, komoly gazdasági/politikai érdekérvényesítő erejük van, nem határosak közvetlenül Afganisztánnal, szükségük van az afgán föld kincseire, hogy regionális középhatalomból, valódi tényezőkké váljanak. Irán ebben valószínűleg partner lesz, bár inkább a kínai olaj/gáz vezeték lenne az érdeke, de nincs mozgástere. Ebből az egész USA kivonulási katyvaszból, a török népek /Turk tanács/ jött ki jól. Még az is lehet, hogy mi is jó pozícióba kerülünk. No meg az ISIS, akik most nagyobb játszóteret kaptak a zűrzavar okán.
Szerintem annak ellenére,hogy most talán Törökország Katarral a háta mögött elsőként próbál lépmi a tálibok irányába,Afganisztán tekintetében szerintem az "ászok" még mindig a két nagyhatalomnak Kínának és Oroszországnak vannak leosztva.Iránnak nincs anyagi ereje az afganisztáni lehetőségek kiaknázására,aKözép-ázsiai,volt szovjet utódállamok Oroszország és Kína felségterületei,Pakisztán gyakorlatilag gazdasági csődben van és Kína gyakorlatilag kilóra megvette,beleértve a hatalmi elitet.
 
W

Wilson

Guest
A sör nem ég. Ellenben a whiskey igen.. és ez baj, nagy baj. Azt még elnéztem nekik, hogy terrorban tartják a lakosságot, azt is, hogy tesznek a vallásszabadságra, még azt is, hogy az LMBTQXZY+ jogokat semmibe veszik.... nade hogy elégessék a piát!? Most fogyott el a türelmem. :)
A Wikileaks a napokban fogja lehozni a titkos német üzenet váltásokat,állítólag nagyon komoly kormány válságot idézett elő, amikor kiderült,hogy bűnös hanyagság miatt Afganisztánban maradt 150 liter kiváló minőségű német Schnapps:).Állítólag a német Snapsz és Sörügyi államtitkár komolyan fontolgatta,hogy szolgálati tűzőgépével "fejbelövi magát":):).
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 936
30 739
113
Szerintem annak ellenére,hogy most talán Törökország Katarral a háta mögött elsőként próbál lépmi a tálibok irányába,Afganisztán tekintetében szerintem az "ászok" még mindig a két nagyhatalomnak Kínának és Oroszországnak vannak leosztva.Iránnak nincs anyagi ereje az afganisztáni lehetőségek kiaknázására,aKözép-ázsiai,volt szovjet utódállamok Oroszország és Kína felségterületei,Pakisztán gyakorlatilag gazdasági csődben van és Kína gyakorlatilag kilóra megvette,beleértve a hatalmi elitet.
Az oroszok, nagyon helyesen, mégegyszer nem akarnak ugyan abba a pocsolyába lépni. Vagy a kínaiak bennek és szétcsapnak mindenkit, tálib/isis mindegy, vagy lássuk be, török dominanciájú térség lesz. Pakisztán meg addig lesz kínai, amíg India púposkodik. De ez már túlmegy a topik határain. Majd a "Járványok és fertőzésekben" folytatom a "Nagy sakktablát". :rolleyes:
 
W

Wilson

Guest
Az oroszok, nagyon helyesen, mégegyszer nem akarnak ugyan abba a pocsolyába lépni. Vagy a kínaiak bennek és szétcsapnak mindenkit, tálib/isis mindegy, vagy lássuk be, török dominanciájú térség lesz. Pakisztán meg addig lesz kínai, amíg India púposkodik. De ez már túlmegy a topik határain. Majd a "Járványok és fertőzésekben" folytatom a "Nagy sakktablát". :rolleyes:
Se Kína se Oroszország nem akar bemenni Afganisztánban ők csak a gazdasági hasznot akarják lefölözni,Törökországnak szerintem esélye nincs Afganisztánban, mivel fizikailag távol van Afganisztántól, Pakisztán pénz nélkül nem tud semmit sem tenni.
 
  • Tetszik
Reactions: honved and Leonidas

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 936
30 739
113
Se Kína se Oroszország nem akar bemenni Afganisztánban ők csak a gazdasági hasznot akarják lefölözni,Törökországnak szerintem esélye nincs Afganisztánban, mivel fizikailag távol van Afganisztántól, Pakisztán pénz nélkül nem tud semmit sem tenni.
Extrapoláljunk a végtelenbe....sakktáblatopikkal!
 

duckdodgers™

Well-Known Member
2012. március 5.
3 597
19 652
113
A kabuli beszámolók szerint az amerikaiak IED érzékelő és zavaró eszközöket telepítettek a repülőtér kapujaihoz....
Öngyilkos merénylők ellen a jamming nem játszik... Egy öngyilkos küldetésre a legjobb a Nonel vagy egyéb robbzsinóros indítású rendszer, mert az nem érzékelhető és nem is zavarható.
 
W

Wilson

Guest
Afganisztáni polgárháborútól tartanak a tálibok az Isis-K, a Panjshir-völgyi lázadók... és saját maguk ellen folytatott harcai során ..

Még ha a tálibok képesek is egységes választ adni az ISIS-K-ra. A konfliktusnak más forrásai is vannak.


ELŐRE A PUBLIKÁCIÓN SZEPT.  10, ÉS TERVEZŐ - FÁJL - Ezen a csütörtökön, 2021. augusztus 19 -én, a tálib harcosok járőröznek Kabulban, Afganisztánban, 2021. augusztus 19 -én.  A tálibok csütörtökön ünnepelték Afganisztán függetlenségének napját azzal, hogy kijelentették, hogy legyőzik az Egyesült Államokat, de uralmuk előtt álló kihívások kezdtek megjelenni a készpénzben és bürokratákban súlyosan szűkös ország irányításától kezdve a fegyveres ellenzékkel való szembenézésig.  (AP Photo/Rahmat Gul, fájl)

Ezen a 2021. augusztus 19-i, csütörtöki felvételen tálib harcosok járőröznek Kabulban, Afganisztánban.

A tálibok csütörtökön azzal ünnepelték Afganisztán függetlenségének napját, hogy kijelentették, legyőzték az Egyesült Államokat, de az uralmukkal kapcsolatos kihívások, amelyek a pénzben és bürokratákban súlyosan szűkös ország vezetésétől a fegyveres ellenzékkel való esetleges szembenézésig terjednek, kezdtek felszínre kerülni.

Egyes szakértők szerint az amerikai erők hamarosan visszatérnek Afganisztánba, hogy felvegyék a harcot az ott kialakuló terrorfenyegetettséggel .

Az Egyesült Államok utáni Afganisztánban egyre nagyobb a polgárháborútól való félelem. Ebben a meggyötört országban nehéz olyan időszakot elképzelni az elmúlt fél évszázadból, amikor a különböző frakciók ne álltak volna háborúban. Az Isis-Khorasan Kabul repülőterén elkövetett figyelemfelkeltő támadásai azonban azt sugallják, hogy ez a csoport vezeti a harcot a tálibok ellenőrzése ellen.

Biztonsági szakértők, köztük Raffaello Pantucci, a londoni Royal United Services Institute munkatársa szerint az ISIS-utódszervezete mágnesként vonzza majd a keményvonalas, diszidens tálib frakciók tagjainak ezreit. Pantucci szerint az ISIS-K "agresszív és kompromisszum kész márkája vonzó alternatívává válhat, amely Afganisztán végtelen polgárháborúját egy új és brutális fejezetbe nyújtja".

De lehet, hogy az igazság még homályosabb - és az erőszak lehetősége még nagyobb? HR McMaster, Donald Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója nemcsak a Biden-kormányzatot hibáztatta, amiért kiszolgáltatta Amerikát a tálibok biztonsági megállapodásainak - hanem azt is megkérdőjelezte, hogy a tálibok egyes elemei, különösen közeli szövetségese, az erőszakos Haqqani-hálózat, segíthettek-e az e heti repülőtéri gaztettek megszervezésében. Sajjan M Gohel, az Asia-Pacific Foundation nemzetközi biztonsági igazgatója szerint, bár az Isis-K magára vállalta a támadást, nem szabad kizárni a Haqqani Network részvételét.

"Végső soron a támadás stratégiailag a Haqqani számára előnyös, mivel valószínűleg felgyorsítja a külföldi kivonulást, és megakadályozza a további evakuálások kilátásba helyezését" - írja a Foreign Policy-ban.

Hozzátette, hogy a repülőtéri támadás magán viseli a Haqqani támadás jellegzetességeit, mivel a hangsúlyt a nagy erejű improvizált robbanószerkezetek által okozott tömeges áldozatokkal járó támadásokra helyezi. "Gyakran mondják, hogy egyértelmű a szakadás az Iszlám Állam-Khorászán és a tálibok között, de az afganisztáni terrorizmus és politika rideg valósága, hogy a helyzet sosem fekete-fehér" - mondja.

"Esküdt ellenségek egyik nap harcolhatnak egymás ellen, másnap pedig együttműködhetnek a kölcsönös előnyök érdekében. Ezek a csoportok összefonódnak és összekapcsolódnak." Dióhéjban: a helyzet egy teljes zűrzavar és lehetetlenül zavaros. Még ha a tálibok képesek is egységes választ adni az ISIS-K. Vannak más konfliktusforrások is.

A jelentések szerint már most is több ezer tálibellenes harcos tartja magát a tálibok ellen a Pandzsir-völgyben, alig 30 mérföldre a fővárostól, Kabultól. A tálibok számára - és a béke kilátásai szempontjából - baljóslatú, hogy a szomszédos Tádzsikisztán jelezte, hogy támogatni fogja a Panjshir-völgyi ellenállást. Nem lenne meglepő, ha India is segítené a lázadókat, hogy szembeszálljon ősellenségével, Pakisztánnal, a régió legfőbb tálib támogatójával. Vannak arra utaló jelek, hogy válaszul Iszlámábád diplomáciai offenzívát indít, hogy megpróbálja megerősíteni az új kabuli rezsim támogatását.

A tálibok vezetőit a kevésbé jól körülhatárolt, de szélesebb körben elterjedt elégedetlenségi hullámok is aggasztják. Dr. Weeda Mehran, az Exeteri Egyetem nemzetközi konfliktusszakértője, aki a tálibok uralma alatt nőtt fel, azt mondja, hogy az afganisztáni régiókban élő kapcsolatai növekvő feszültségről számolnak be a helyi tálib parancsnokok (akiket sok esetben nemrég toboroztak, hogy harcoljanak az ország irányításáért folytatott végső küzdelemben) és a kabuli vezetők között. "Azt hallom, hogy nagyon nehezen tudják megtartani az irányítást". A táliboknak még a zsoldosok fizetésére szánt pénze is fogytán van.

A viszályok másik potenciális forrása a nagyszámú különböző törzsi és politikai frakció, amelyek valószínűleg képviseltetik magukat a 12 fős kormányzó tanácsban, amely a hírek szerint a rezsim központi parancsnokságát fogja alkotni. A Ghani-rezsim sorsa, amelynek során a hatalom egyetlen ember kezében összpontosult (akit a lakosság mindössze 5 százalékának szavazatával választottak meg), jól mutatja, hogy egy erősen centralizált kormányzat Afganisztánban kudarcra van ítélve.

Egyes megfigyelők azonban megjegyzik, hogy ha sok frakciónak "adnak lábat az asztal alá", az egyes csoportok ambícióit a nemzeti stabilitás rovására ösztönözheti, A kabuli repülőtéren csütörtökön elkövetett szörnyű támadások azt mutatják, hogy a dzsihadista csoportok támadásaiért az afgán civilek fizetik a legnagyobb árat.

És bármi történjék is ezután, az ország régóta szenvedő népe újabb erőszakra készül. Félő, hogy Afganisztán a terrorizmus új, virulens törzseinek petri csészéjévé válik, amely a határokon túlra is átterjed, és Londonban, Párizsban és New Yorkban is támadásokat követhet el. Leon Panetta, az Obama-kormány volt védelmi minisztere és CIA-vezetője kijelentette, hogy az amerikai erők hamarosan visszatérnek Afganisztánba, hogy felvegyék a harcot az ott kialakuló terrorfenyegetettséggel szemben.

Még Joe Biden amerikai elnök szövetségesei is azt mondják, hogy túlzásba vitte Amerika megmaradt terrorizmusellenes képességeit meggyengítését, tekintettel az összes amerikai haderő kivonására. Egyes, az amerikai sajtó által idézett források kitartanak amellett, hogy a CIA és a Pentagon keményen dolgozik éppen ezen a problémán, mióta Biden bejelentette az augusztus 31-i kivonulási határidőt. A stratégiák között szerepel egy valószínűtlen partnerség a tálibokkal, Amerika esküdt ellenségével az elmúlt két évtizedben.

Ez lehet, hogy kellemetlen - vagy akár riasztó is, tekintve, hogy szoros kapcsolatokat ápol az erőszakos és árnyékos Haqqani-hálózattal .

Earl Anthony Wayne, az Egyesült Államok Afganisztánban nagy tapasztalattal rendelkező volt nagykövete szerint az USA és a tálibok együttműködésére van példa. Kunar tartományban 2020-ban összehangolt támadásokat hajtottak végre az ISIS bázisai ellen, amelyek során az Egyesült Államok légiereje szabaddá tette az utat a tálibok számára.


 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby