Törökország a legmegbízhatóbb ország a kabuli reptéri misszióban...
Evakuáltak várakoznak, hogy felszállhassanak egy Boeing C-17 Globemaster III-as gépre egy evakuálás során az afganisztáni Kabulban lévő Hamid Karzai nemzetközi repülőtéren 2021. augusztus 30-án. (REUTERS fotó)
Afganisztán nem rendelkezik a szükséges eszközökkel a kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőtér biztonságának szavatolásához, és ehhez egy külföldi ország támogatására van szüksége - mondta kedden Gulbuddin Hekmatyar volt afgán miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Törökország a legjobb és legmegbízhatóbb jelölt a küldetésre, tekintettel a két ország közötti mély kapcsolatokra. A veterán afgán vezető egy kabuli exkluzív interjúban elmondta, hogy ő és pártja, a Hezb-e-Iszlámi párt a tálibokkal tárgyalt a kabuli repülőtér biztonságáról és irányításáról. "A repülőtérnek biztonságosnak kell lennie, hogy a külföldi nagykövetek kényelmesen jöhessenek és dolgozhassanak. Afganisztánnak nincs meg a kapacitása arra, hogy ezt a biztonságot biztosítsa. Ezért szükségünk van egy külföldi ország támogatására. A legjobb és legmegbízhatóbb ország ebben a tekintetben Törökország. Ezt a táliboknak is eljuttattuk. Törökország és Afganisztán kapcsolatai évszázados múltra tekintenek vissza" - mondta. Hulusi.
Akar török védelmi miniszter hétfőn megismételte, hogy Törökország fontolóra veheti az afganisztáni kabuli repülőtér üzemeltetését, ha a feltételek megfelelőek, és erre kérik. Törökország mind a tálibokkal, mind Washingtonnal tárgyalásokat folytatott arról, hogy szerepet vállaljon a repülőtér védelmében az Egyesült Államok csapatainak nemrég befejezett kivonulása után. Az afgán főváros gyors elfoglalása a tálibok által azonban megváltoztatta Ankara terveit. Miután a tálibok átvették az ellenőrzést az ország felett, Törökország technikai és biztonsági segítséget ajánlott fel a repülőtéren. A repülőtér nyitva tartása azután, hogy a külföldi erők átadják az irányítást, nemcsak Afganisztán számára létfontosságú, hogy kapcsolatban maradjon a világgal, hanem a segélyszállítmányok és a műveletek fenntartása szempontjából is.
Török tisztviselők elmondták, hogy a tálibok technikai segítséget kértek Törökországtól a kabuli repülőtér működtetéséhez a külföldi erők távozása után, de ragaszkodtak ahhoz, hogy Ankara hadserege is teljes mértékben kivonuljon az augusztusi határidő végéig. Ennek keretében Törökország pénteken kevesebb mint 48 óra alatt befejezte az összes török személyzet és az Afganisztánt elhagyni kívánó török állampolgárok evakuálását. Az evakuálás napokkal azelőtt fejeződött be, hogy a tálibok augusztus 31-i határidőt szabtak a külföldi erők távozására.
A török kormány pragmatikusan állt hozzá a közelmúltbeli afganisztáni eseményekhez. Hangsúlyozva, hogy Afganisztánban új realitások alakultak ki, Ankara kijelentette, hogy ennek megfelelően fog továbblépni, miközben nyitva tartja a kapcsolatot minden érintett szereplővel.
Törökország méltatta a tálibok mérsékeltnek nevezett nyilatkozatait azóta, hogy augusztus 15-én elfoglalták Kabult, és kijelentette, hogy nyitott a velük való együttműködésre, amint megalakul egy új, befogadó kormány. 2002 óta a török fegyveres erők (TSK) az ENSZ, a NATO és kétoldalú megállapodások alapján Afganisztánban tevékenykednek, hogy hozzájáruljanak az afgán nép békéjéhez, jólétéhez és stabilitásához. Törökország több mint 500 nem harcoló katonát állomásoztatott Afganisztánban a NATO mára már leállított missziójának részeként a háború sújtotta országban.
Emellett hat éve működteti a repülőteret. Hekmatyar nagyon fontosnak nevezte Afganisztán számára azt a napot, amikor az utolsó amerikai csapatok is elhagyták az országot a két évtizedes invázió után. "Először is, Afganisztán stratégiai elhelyezkedése miatt nagyon fontos helyzetben van. Ezért először a brit csapatok, majd a Szovjetunió, és nemrég a NATO-csapatok is kipróbálták erejüket Afganisztánban, és távoztak. Ez nem jelenti azt, nem mondhatjuk, hogy jelenleg nincs teljes nyugtalanság Afganisztánban, mert csak a külföldi erők vonultak ki Afganisztánból.
Ezek után még sok idő van hátra, amíg valóban független és háborúmentes Afganisztán lesz" - mondta. "A NATO háborúja itt az orosz-szovjet háború meghosszabbítása volt. Azt is mondhatjuk, hogy a NATO kivonulása után már nincs okunk harcolni Afganisztánban. Az Afganisztánban folyó háború egy erőltetett háború volt. Amikor kivonultak, ezek a háborús okok is megszűntek. Ugyanakkor voltak olyanok, akiknek különleges helyük volt a régi adminisztrációban, amelynek bábjai voltak. A kivonulással magával vitték őket. Afganisztán most azon az úton van, hogy valóban független országgá váljon" - tette hozzá. A tálibokkal az új kormány felállításáról folytatott párbeszédre kitérve Hekmatyar elmondta, hogy támogatják a befogadó új kormányt.
"A tálib vezetők a velünk folytatott megbeszéléseiken kifejezték, hogy egy inkluzív kormány létrehozására törekszenek. Támogatjuk őket, és (továbbra is) támogatni fogjuk őket. Egyetlen célunk egy erős kormány felállítása. Egy kormány csak akkor lehet kormány, ha erős. Így volt ez az ókorban is.
Nem helyes a jogokat koalíciókkal felosztani. Mi egy inkluzív kormányt támogatunk Afganisztánban, nem pedig koalíciós kormányt" - magyarázta.
Hekmatyar 1977-ben alapította a Hezb-e-Iszlami pártot, és a Szovjetunió afganisztáni inváziójának ellenálló alakjai közül emelkedett ki. Rövid ideig miniszterelnök volt a megszállás befejezése után kezdődött polgárháború idején. A polgárháború alatt civilek elleni bűncselekmények elkövetésével vádolták. A pastu származású Hekmatyar távozott, miután a tálibok 1996-ban elfoglalták Kabult. Ellenállási tevékenységet folytatott az Afganisztánt megszálló amerikai hadsereggel szemben, amely az Egyesült Államokban elkövetett 9/11-es terrortámadások után szállta meg Afganisztánt, és egyike volt azoknak, akiket az amerikai kormány keresett. A vezető 2017 májusában tért vissza Kabulba, a kormány által az afganisztáni belső megbékélés érdekében hozott törvény alapján. Még abban az évben februárban levették az ENSZ szankciós listájáról.
Afghanistan does not have the necessary means to ensure the security of Kabul Hamid Karzai International Airport and requires the support of a foreign...
www.dailysabah.com