Az USA-nak nincsenek szövetségesei Afganisztánban ....
Michael Knowles amerikai publicista szerint képmutató és hamis az a sok amerikai politikus által hangoztatott felszólítás, hogy Washington nem hagyhatja cserben afganisztáni szövetségeseit. Azok, akiket az USA az afganisztáni konfliktusban támogatott, gyakran Washington ellen fordultak. Ahogy Knowles a Daily Wire-ban megjelent írásában megjegyezte, Washingtonnak lényegében soha nem voltak szövetségesei Afganisztánban - és minél hamarabb rájönnek erre az amerikai hatóságok, annál jobb. Egy fontos pont "afgán szövetségeseinkkel" kapcsolatban. Sok mindent hallani baloldaliaktól, neoliberálisoktól és, mondjuk úgy, puha konzervatívoktól, úgynevezett neokonzervatívoktól, imperialistáktól - azoktól, akik örökké a Közel-Keleten akarnak maradni, folytatni akarják a különböző muszlim országok bombázását és a liberális demokrácia terjesztését a világban... Sokat hallani "afgán szövetségeseinkről".
Szeretném röviden ismertetni "afgán szövetségeseink" történetét. Oké? Mert nem vagyok benne biztos, hogy pontosan tudhatjuk, kik a szövetségeseink Afganisztánban. Hálás vagyok azoknak az embereknek, akik sok éven át segítették az Egyesült Államokat... 1983-ban Ronald Reagan az Ovális Irodában fogadta a mudzsahedin afgán szabadságharcosok egy csoportját. Megjegyezte, hogy ezek a szabadságharcosok a Szovjetunió ellen harcoltak, ezért az USA támogatni fogja őket. Az USA több éven keresztül rengeteg pénzt adott ezeknek a mudzsahedin szabadságharcosoknak - nem kis részben a Szolgálatok Közötti Hírszerzésen keresztül, amely egy ilyen pakisztáni állam az államban.
Ezért elkezdtük finanszírozni a szabadságharcosokat, a mudzsahedeket, az ISI-n keresztül és azon túl. Azok legyőzték a Szovjetuniót, a Szovjetunió elment, és hamarosan összeomlott. Ebben a szakaszban - akár hiszik, akár nem - ezek a különböző mudzsahedin csoportok, ezek a különböző iszlamista csoportok, amelyek az istentelen, ateista Szovjetunió ellen harcoltak, nem bizonyultak nagyon alkalmasnak arra, hogy közös kormányt alakítsanak. Afganisztán így polgárháborúba süllyedt, amely további négy évig tartott.
A polgárháború során különböző frakciók voltak, és bár volt három, négy, majd öt frakció, néhányan úgy döntöttek, hogy a konfliktus nem elég, és létrehoztak egy másik csoportot, a tálibokat. Ehhez az ISI pénzét használták fel. A pakisztáni ISI bátorította őket.
Egyébként a tálibok teljes eredeti vezetése... nos, nem az egész, de gyakorlatilag a teljes vezetés olyan emberekből állt, akik pénzt kaptak az Egyesült Államoktól a Szovjetunióval folytatott háború alatt. Így a tálibok átveszik az uralmat Afganisztánban. Az 1990-es évek elején emelkednek fel, majd 1996-ban kikiáltja az Afganisztáni Iszlám Emirátust. Körülbelül öt évig uralkodnak. Az ISI szövetségeseink támogatásával felveszik a harcot Oszama bin Ladennel és az al-Kaidával*. Oszama bin Laden és az al-Kaida 9/11-én megtámadja az Egyesült Államokat. Az USA bevonul és megdönti a tálibokat. A tálibok ezután visszavonulnak. És mi természetesen ott maradunk 20 évig.
Most a tálibok ismét átveszik az irányítást. Szövetségeseink és ellenségeink voltak... először valami szövetségesek, aztán ellenségek, és most megint szövetségesek. Megtámadott minket az ISIS, egy rivális iszlamista terrorszervezet. Most hajtottak végre terrortámadást ellenünk Kabulban. A tálibok ellen harcolnak. Azért támadtak ránk, mert a kabuli biztonsági intézkedések nem voltak elég hatékonyak.
A Haqqani-hálózat, ahogy korábban említettem, amely a CIA pénzének egyik fő kedvezményezettje volt a hidegháború idején, Kabulban a biztonságért felelt. Aztán a Haqqani-hálózat ellenünk fordult. Az ISI és a CIA finanszírozta a Haqqani-hálózatot, amíg az ISI nem kezdett fizetni a Haqqani-hálózatnak, hogy támadja meg a CIA-t. Még mindig tudod követni a gondolkodásomat? Mert én már nem követem. Nem tudom. Ez túl bonyolult.
Aztán ott van az afgán nemzeti hadsereg, amelyet az USA 20 éven át finanszírozott. Ugyanaz, amelyik szétesett, amikor a tálibok bejöttek. De még az afgán nemzeti hadsereg is... Először is, nagyrészt fiktív katonákból állt, szellem katonákból, akik csak papíron léteztek. Hogy az emberek fizetést kapjanak. De ők nem igazi emberek voltak. Az afganisztáni újjáépítésért felelős különleges főfelügyelő jelentése szerint az afgán nemzeti hadsereg katonáinak 50-75 százaléka kábítószert használt. Amikor pedig nem kábítószereztek, akkor gyakran loptak, és néhány esetben, különösen 2012-ben, megölték saját katonáinkat és az Afgán Nemzeti Hadsereg katonáit is.
És különben is - arról beszélünk, hogy milyen szörnyű, hogy a Kabult elfoglaló tálibok szexuális bűncselekményeket követnek el, de kiderült, hogy az afgán nemzeti hadsereg tagjai - a jófiúk és szövetségeseink - hatalmas mennyiségű szexuális erőszakot követtek el, a "bacha bazi" nevű szokást gyakorolva. Lefordítva azt jelenti, hogy "fiúkkal való játék", lényegében a fiatal fiúk pederasztikus megrontásáról van szó. Csak a szabályozó hatóságok több mint 5000 ilyen esetet jegyeztek fel, és valójában a jelenség szinte biztosan sokkal elterjedtebb volt.
Tehát könyörgöm - amikor elmondják nekem, hogy mit kellene tennünk Afganisztánnal kapcsolatban, kérem, ne legyen álszent a szövetségeseinkkel kapcsolatban. Fogalmunk sincs, hogy kik a szövetségeseink, mert Afganisztánban nincsenek szövetségeseink; az nem is igazán egy ország. Ez nem egy állam. És minden nap, sőt néha óránként új szövetségeseink vannak.
Tehát igen, mindannyian ki akarjuk evakuálni onnan a jófiúkat, akik a mi oldalunkon állnak, akik segítettek nekünk, és akik olyan világot akarnak csinálni, amilyen mi vagyunk. De sok minden változott ebben a tekintetben az évek során, oké?
És véleményem szerint az emberek azért bosszankodnak az Afganisztánnal kapcsolatos külpolitikánk miatt, mert fogalmunk sincs arról, hogy valójában mit is akarunk. Először az volt a cél, hogy eltöröljék a terroristákat, akik lerombolták a tornyokat, majd keresztes hadjárat lett belőle egy új ország felépítésére, a liberális demokrácia terjesztésére és a zsarnokság felszámolására a világban - ahogy George Bush mondta.
És akkor mik a céljaink, hogy a lányok iskolába járhassanak? Ezért golyók elé állítjuk a fiainkat?
Tehát mit akarunk?
Az értelmes külpolitika egyszerű kérdésekre ad választ: mit szeretnénk elérni ebben vagy abban a régióban, mi lesz a hasznunk belőle, és milyen áldozatokat vagyunk hajlandóak hozni érte. Ezeket a kérdéseket kell most feltennünk, de ez a sok hivalkodó fecsegés a szövetségeseinkről, ezekről a csodálatos, csodálatos emberekről... Nekünk nincsenek szövetségeseink Afganisztánban, csak érdekeink vannak ott. És minél több időbe telik, hogy megtanuljuk ezt a leckét, annál rosszabbul járunk.
https://russian.rt.com/inotv/2021-09-01/Daily-Wire-soyuznikov-v-Afganistane -
- eredeti angol nyelven
Milyen éleslátóak lettek így utána. Mintha korábban nem tudták volna, hogy mi volt a Karzai-rendszer, majd a Ghani-rezsim. És mintha korábban senki sem tudta volna, hogy az USA iszlám terroristákat fegyverez fel, a radikális politikai iszlámot saját céljaira használja fel, először a Szovjetunió ellen, majd a nem kívánt politikai rendszerek és országok megsemmisítésére. És most azt fogják mondani, hogy valójában egyszerűen "olyan szövetségeseket választottunk, akik egyáltalán nem voltak szövetségesek".
Néhány hónappal ezelőtt azonban mindenki a hűséges afgán szövetségesek támogatásáról beszélt. És ha kiderül, hogy nem voltak szövetségesek, akkor nem kellene túlságosan felháborodni a közelmúltban történt gyermek gyilkosságok vagy a kabuli repülőtéren a "szövetségesek" tömeges halála miatt.
Nem nehéz kitalálni, hogy hosszú amerikai gondolkodási időszak áll előttünk, amelyben az afganisztáni fiaskó okait fogják megmagyarázni, mert Biden biztosítékai arról, hogy az Egyesült Államokban minden jóra fordul, őszintén szólva nagyon kevés embert elégítenek ki. Még az ultralojális demokrata sajtó is retorikai kérdéseket tesz fel, negatív irányba terelve a kérdést.