A Tálibok azzal tehetnék a legnagyobb szívességet a Föld népességének, ha abbahagynák a levegővételt.
[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A Tálibok azzal tehetnék a legnagyobb szívességet a Föld népességének, ha abbahagynák a levegővételt.
Igen nagy valószínűséggel most Afganisztánban az Orosz és Kínai katonai hírszerzés nagyon aktív lehet- különösen a katonai berendezések és azok "beszerzése" terén.
Olyan lehet ez most nekik, mint egy ajándékbolt és egy svédasztal keveréke. Amit meg nem tudnak a helyszínen "beszerezni" azt vélhetően igen jutányos áron megveszik majd.
(Vélhetően Pakisztán is igyekezni fog, de a két naggyal nem nagyon tud versenyezni - de minden ami Indiával szemben előnyt jelenthet, csak jó neki - Kínán keresztül talán több szerencséje lesz...)
Olyan lehet ez most nekik, mint egy ajándékbolt és egy svédasztal keveréke. Amit meg nem tudnak a helyszínen "beszerezni" azt vélhetően igen jutányos áron megveszik majd.
(Vélhetően Pakisztán is igyekezni fog, de a két naggyal nem nagyon tud versenyezni - de minden ami Indiával szemben előnyt jelenthet, csak jó neki - Kínán keresztül talán több szerencséje lesz...)
Na, ez biztos nem rendes wizzair útvonal!!!!
fr24.com
Live Flight Tracker - Real-Time Flight Tracker Map | Flightradar24
View flight from Bukhara to Budapest on Flightradar24
fr24.com
W
Wilson
Guest
Elsősorban az amerikai drónok lehetnek számukra érdekesek...
W
Wilson
Guest
Egyetértünk....A Tálibok azzal tehetnék a legnagyobb szívességet a Föld népességének, ha abbahagynák a levegővételt.
Nézd, ami most történik az nekünk jó. Megrendíti annak az USA-nak a nemzetközi pozícióit, ami jelenleg az egyetlen állam a világon, ami fenyegetést jelent Magyarország szuverenitására, a magyar nép szabadságára a magyar államiságra. Ez ugyanaz a szituáció, amikor a tálibok nagyapjai megtették ezt a Magyarországot megszállva tartó Szovjetúnióval. A magyar katonák, akik Afganisztánban szolgáltak mindig köszönetet mondtak egy-egy faluban az öregeknek a velük folytatott tárgyalásokon, amiért harcoltak a közös ellenség ellen és ezzel segítették Magyarország felszabadulását. Előbb utóbb a táliboknak is meg fogjuk köszönni ugyanezt. Akkora csapást mértek a Biden-adminisztrációra, hogy talán már rövid távon nagyobb biztonságban vagyunk nekik hála!A Tálibok azzal tehetnék a legnagyobb szívességet a Föld népességének, ha abbahagynák a levegővételt.
thxPersze...
W
Wilson
Guest
SzerintedArra lennék kíváncsi, hogy honnan az úréletből szerzik ezt a mennyiségű zászlót.
Mint ha minden fél első feladata lenne a zászlógyár megallapítása.
"Kici óccó,nincs ÁFA" 
Ezek miért vannak vastag kabátban, mikor 20-40 fok közötti a hőmérséklet az ország nagy részén.
Ezt meg itt hagyom, akik másképp emlékeznek Trumpra., mint aamit mondott, olvassák el.
edition.cnn.com
Trump calls Afghanistan withdrawal 'a wonderful and positive thing to do' and criticizes Biden's timeline
Former President Donald Trump on Sunday praised withdrawing US troops from Afghanistan, while knocking his successor's timeline for doing so.
edition.cnn.com
Azt a pár milliárdot a gazdag kecskebszó országok akik eddig is pénzelték a tálibokat, lazán ki tunák fizetni. Hanem kitermelési jogokért cserébe kapnak egy kis aprót a Kínaiaktól és kész. Csak ennek is az az útja, hogy rendet tegyenek a sajátjaik között, mert kifizeted a díjakat, ha tudod, hogy kinek és ha tudod, hogy a másik 10 év mulva is ott lesz s neked garantálja a befektetésedet. Másképp mehetnek vissza a barlangokba, mert ott is nagyobb luxus lesz, mint Kabulban.2.
Ezért a kérdés az: ki fogja finanszírozni az Emírséget?
Pakisztán csődben van, és csak háborút tud Afganisztán ellen indítani, de nem tudja finanszírozni a kormányát.
A kínaiak nem adnak ilyen támogatásokat a kormányoknak, hogy kezeljék a költségvetésüket.
Az oroszok vagy az irániak sem.
Afganisztán új gyarmatosító urainak (értsd: Pakisztán) várakozása egyelőre az, hogy az amerikai intézményrendszer elképesztő mértékű okoskodását és tompaságát tekintve és ismerve nem kell sok ahhoz, hogy meggyőzzék őket az Emirátus további finanszírozásáról. A régi zsarolással fogják ezt eladni nekik: ha nem ösztönözzük a tálibokat azzal, hogy pénzt adunk nekik, akkor nem fognak megváltozni. Számos nyugati, különösen amerikai és brit elemző már most is ezt az érvelést hangoztatja, a "humanitárius válság" szokásos trópusát használva, hogy bebiztosítsa a sorait.
Tegyük ehhez hozzá a másik vonalat is, amelyet el fognak adni: hogyha a Nyugat pénzt ad, akkor képes lesz tőkeáttételt és befolyást szerezni; de ha minden segítséget megállít, akkor nem lesz jelen, és semmi befolyása nem lesz.
Mindkét érvelés látványosan megbukott a múltban. Ami még rosszabb, hogy elképesztő tudatlanságról árulkodnak azzal kapcsolatban, hogy a tálibok mit képviselnek, milyen ideológiai elkötelezettséggel rendelkeznek, milyen antediluviánus világnézetük van, amely nem tűr meg senkit, aki nem ért egyet azzal, amiben ők hisznek. És mégis, van egy csomó Borostyán Ligában tanult "hasznos idióta", aki felkapja ezt az érvet.
Mivel a Nyugat, különösen az USA halálvágya miatt, talán újra megnyitják a segélycsapot a tálibok előtt. De ezzel csak azt érik el, hogy az emirátust csak abban fogják támogatni, hogy a pakisztániak és a kínaiak olcsón learathassák azt a hasznot, amit Afganisztánban remélnek. Pontosan ezt a modellt fogadták el Pakisztánban: az USA és a Nyugat finanszírozta a pakisztáni államot, amely Kínának tartozik, és az amerikaiakkal szemben is csődöt mondott.
A nyugati segélyek mellett sok szó esik arról is, hogy a kínaiak nagyszabású befektetéseket eszközölnek Afganisztánban, különösen a bányászati ágazatban. Azt mondják, hogy Afganisztán az arany, a réz, a vasérc és a ritkaföldfémek Szaúd-Arábiája, amelyre a kínaiak mind szemet vetettek. A pakisztániak biztosítják a stabilitást, a kínaiak pedig befektetnek és kiaknázzák az ásványkincseket.
Mindkét "vastestvér" feldob majd néhány morzsát - jogdíjakat stb. - az afgánoknak, és röhögnek a markukba. A pakisztániak úgy vélik, hogy az emírség lesz a hiányzó darab a kirakós játékban, amely nemcsak a CPEC újjáélesztéséhez szükséges, hanem ahhoz is, hogy Afganisztánon keresztül a közép-ázsiai államok kereskedelmi és tranzitközpontjává váljon.
Az afgánok ismét kapnak majd némi morzsát a tranzitdíjak - a régi rahdari adó - formájában, amelyre az afgán állam hagyományosan támaszkodott, amikor még nem volt birodalma.
De mindezek a számítások bizonytalanok. Például Afganisztán ásványkincs vagyona alapvetően egy 1970-es évekbeli tanulmányon alapul. Az utóbbi években nem készült olyan újabb geológiai tanulmány, amely alátámasztaná az ásványkincsek becslését. Ez nem azt jelenti, hogy tagadjuk, hogy lennének lelőhelyek, csak azt kérdőjelezzük meg, hogy ezek elég gazdagok-e ahhoz, hogy a "vastestvérek" "felhördüljenek". Ugyanezek az ásványi erek vélhetően Balocsisztánban is futnak, de az elmúlt 30 évben semmi sem mutatott erre utaló jelet.
Ha feltételezzük, hogy ezek a becslések helyesek, akkor is mi fog Afganisztánnak jutni?
Eltekintve a közgazdászok által holland betegségnek nevezett jelenségtől, az afgánok nehezményezik, hogy megkurtítják őket. A közép-ázsiai tranzitkereskedelmet is túlbecsülik. Hasznos lenne tanulmányozni ezeknek az országoknak a kereskedelmi mintáit, irányát és termékeit, mielőtt következtetéseket vonnánk le. A Sheikh Chilli álmokból nem lehet jó geoökonómiát csinálni, még kevésbé jó geopolitikát és geostratégiát.
De még ha ezek a geoökonómiai nedves álmok valóra is válnak, akkor sem fognak egyik napról a másikra megtörténni. Legalább néhány évbe telik, amíg ezek a befektetések beérnek.
Ki állja majd a számlát ezért az átmeneti időszakért? És milyen feltételekkel?
A tálibok, akik keményvonalas iszlamisták, hajlandóak lesznek-e kamatot fizetni a kölcsönök után?
A kínaiak most átállnak-e az iszlám bankrendszerre, amely nem más, mint egy trükközés, amelyben a kamatot nyereségnek nevezik, vagy ragaszkodnak a saját álláspontjukhoz?
Vajon az afgánok jó néven veszik-e, hogy a kínaiak és a pakisztániak játszótérként vagy virtuális gyarmatként kezelik az országukat? Vajon a Nyugat csak megfordul és halottnak tetteti magát, lenyelve a Pakisztán és a tálibok által okozott megaláztatást?
Vajon a tálibok hirtelen beleegyeznek-e abba, hogy megszakítanak minden kapcsolatot fegyveres testvéreikkel - a TTP-kkel, az al-Kaidával és más iszlamista terrorcsoportokkal?
A lényeg az, hogy Afganisztánban túl sok a bizonytalansági tényező, és bárki, aki elbizakodott a jövő alakulását illetően, valószínűleg nagyon durva és kellemetlen sokkot fog kapni.
Szerző
Sushant Sareen.A Pakisztán és a terrorizmus szakértője, publikált munkái között szerepel a Balochistan: Forgotten War, Forsaken People (2017), a Corridor Calculus: China-Pakistan Economic Corridor & China's Comprador model of investment in Pakistan (2016).
Drónok, Black Hawk, mindenféle kommunikációs kütyü, radarok, rakéták, hátrahagyott merevlemezek,stb. Lesz amiből csemegézni és amit megnézhetnek az otthoni mérnökök.
Azért olyan sok kiadásuk nem lesz. A legtöbb intézményt, ami egy civilizált államban viszi a lóvét éppen bezáratják mint istentelenséget, a többit majd segélyszervezetek ellátják ha akarják (egészségügy), míg a seregnek évekre elegendő ellátmánya van a kormányerőkön keresztül az USA-nak hála, így asszem a tálib költségvetés szufficites lesz!
W
Wilson
Guest
Egy ideje szinte mindegyik a kabuli repülőtéren leszálló és felszálló repülőgép az Irakban alkalmazott metódust követi...feltételezve, hogy manpads-l lőhetnek rá...
Kivéve a mi A319 gépeink, mert nincs semmilyen védelmi rendszerük, hála az előrelátó kormánynak, amely csapatszállítónak vette őket háborús övezetbe, csak éppen alkalmassá nem tette őket arra (amúgy rendben lennének, ebben a szerepkörben).
2.
Ezért a kérdés az: ki fogja finanszírozni az Emírséget?
Pakisztán csődben van, és csak háborút tud Afganisztán ellen indítani, de nem tudja finanszírozni a kormányát.
A kínaiak nem adnak ilyen támogatásokat a kormányoknak, hogy kezeljék a költségvetésüket.
Az oroszok vagy az irániak sem.
Afganisztán új gyarmatosító urainak (értsd: Pakisztán) várakozása egyelőre az, hogy az amerikai intézményrendszer elképesztő mértékű okoskodását és tompaságát tekintve és ismerve nem kell sok ahhoz, hogy meggyőzzék őket az Emirátus további finanszírozásáról. A régi zsarolással fogják ezt eladni nekik: ha nem ösztönözzük a tálibokat azzal, hogy pénzt adunk nekik, akkor nem fognak megváltozni. Számos nyugati, különösen amerikai és brit elemző már most is ezt az érvelést hangoztatja, a "humanitárius válság" szokásos trópusát használva, hogy bebiztosítsa a sorait.
Tegyük ehhez hozzá a másik vonalat is, amelyet el fognak adni: hogyha a Nyugat pénzt ad, akkor képes lesz tőkeáttételt és befolyást szerezni; de ha minden segítséget megállít, akkor nem lesz jelen, és semmi befolyása nem lesz.
Mindkét érvelés látványosan megbukott a múltban. Ami még rosszabb, hogy elképesztő tudatlanságról árulkodnak azzal kapcsolatban, hogy a tálibok mit képviselnek, milyen ideológiai elkötelezettséggel rendelkeznek, milyen antediluviánus világnézetük van, amely nem tűr meg senkit, aki nem ért egyet azzal, amiben ők hisznek. És mégis, van egy csomó Borostyán Ligában tanult "hasznos idióta", aki felkapja ezt az érvet.
Mivel a Nyugat, különösen az USA halálvágya miatt, talán újra megnyitják a segélycsapot a tálibok előtt. De ezzel csak azt érik el, hogy az emirátust csak abban fogják támogatni, hogy a pakisztániak és a kínaiak olcsón learathassák azt a hasznot, amit Afganisztánban remélnek. Pontosan ezt a modellt fogadták el Pakisztánban: az USA és a Nyugat finanszírozta a pakisztáni államot, amely Kínának tartozik, és az amerikaiakkal szemben is csődöt mondott.
A nyugati segélyek mellett sok szó esik arról is, hogy a kínaiak nagyszabású befektetéseket eszközölnek Afganisztánban, különösen a bányászati ágazatban. Azt mondják, hogy Afganisztán az arany, a réz, a vasérc és a ritkaföldfémek Szaúd-Arábiája, amelyre a kínaiak mind szemet vetettek. A pakisztániak biztosítják a stabilitást, a kínaiak pedig befektetnek és kiaknázzák az ásványkincseket.
Mindkét "vastestvér" feldob majd néhány morzsát - jogdíjakat stb. - az afgánoknak, és röhögnek a markukba. A pakisztániak úgy vélik, hogy az emírség lesz a hiányzó darab a kirakós játékban, amely nemcsak a CPEC újjáélesztéséhez szükséges, hanem ahhoz is, hogy Afganisztánon keresztül a közép-ázsiai államok kereskedelmi és tranzitközpontjává váljon.
Az afgánok ismét kapnak majd némi morzsát a tranzitdíjak - a régi rahdari adó - formájában, amelyre az afgán állam hagyományosan támaszkodott, amikor még nem volt birodalma.
De mindezek a számítások bizonytalanok. Például Afganisztán ásványkincs vagyona alapvetően egy 1970-es évekbeli tanulmányon alapul. Az utóbbi években nem készült olyan újabb geológiai tanulmány, amely alátámasztaná az ásványkincsek becslését. Ez nem azt jelenti, hogy tagadjuk, hogy lennének lelőhelyek, csak azt kérdőjelezzük meg, hogy ezek elég gazdagok-e ahhoz, hogy a "vastestvérek" "felhördüljenek". Ugyanezek az ásványi erek vélhetően Balocsisztánban is futnak, de az elmúlt 30 évben semmi sem mutatott erre utaló jelet.
Ha feltételezzük, hogy ezek a becslések helyesek, akkor is mi fog Afganisztánnak jutni?
Eltekintve a közgazdászok által holland betegségnek nevezett jelenségtől, az afgánok nehezményezik, hogy megkurtítják őket. A közép-ázsiai tranzitkereskedelmet is túlbecsülik. Hasznos lenne tanulmányozni ezeknek az országoknak a kereskedelmi mintáit, irányát és termékeit, mielőtt következtetéseket vonnánk le. A Sheikh Chilli álmokból nem lehet jó geoökonómiát csinálni, még kevésbé jó geopolitikát és geostratégiát.
De még ha ezek a geoökonómiai nedves álmok valóra is válnak, akkor sem fognak egyik napról a másikra megtörténni. Legalább néhány évbe telik, amíg ezek a befektetések beérnek.
Ki állja majd a számlát ezért az átmeneti időszakért? És milyen feltételekkel?
A tálibok, akik keményvonalas iszlamisták, hajlandóak lesznek-e kamatot fizetni a kölcsönök után?
A kínaiak most átállnak-e az iszlám bankrendszerre, amely nem más, mint egy trükközés, amelyben a kamatot nyereségnek nevezik, vagy ragaszkodnak a saját álláspontjukhoz?
Vajon az afgánok jó néven veszik-e, hogy a kínaiak és a pakisztániak játszótérként vagy virtuális gyarmatként kezelik az országukat? Vajon a Nyugat csak megfordul és halottnak tetteti magát, lenyelve a Pakisztán és a tálibok által okozott megaláztatást?
Vajon a tálibok hirtelen beleegyeznek-e abba, hogy megszakítanak minden kapcsolatot fegyveres testvéreikkel - a TTP-kkel, az al-Kaidával és más iszlamista terrorcsoportokkal?
A lényeg az, hogy Afganisztánban túl sok a bizonytalansági tényező, és bárki, aki elbizakodott a jövő alakulását illetően, valószínűleg nagyon durva és kellemetlen sokkot fog kapni.
Szerző
Sushant Sareen.A Pakisztán és a terrorizmus szakértője, publikált munkái között szerepel a Balochistan: Forgotten War, Forsaken People (2017), a Corridor Calculus: China-Pakistan Economic Corridor & China's Comprador model of investment in Pakistan (2016).
Kezdődik az afgán sakkjátszma, az oroszok megint nem fognak örülni
A tálibok nemzetközi elismertségre vágynak, amihez el kell kerülniük, hogy egy újabb nagyhatalmat haragítsanak magukra.
index.hu
W
Wilson
Guest
Ne légy ebben ennyire biztos, mert mint ahogy a cikkben leírják Afganisztáni 20 év alatt a beérkező amerikai dollár milliárdok megváltoztatták, másrészt még ott is 2021-t mutatnak a naptárak...
ía krvanyját a narancsfejű bohócnak, ki akart már májusig kijönn, ki boltolt le a tálibokkal????