Na igen ez a kettő dilemma lebeg most masszívan a demokrata estabilishment előtt. Szerintem is elsődlegesen a törvényhozási állások megtartására, azaz legalább a Kongresszus egyik házában lévő többségre gyúrnak. Valszeg inkább a Szenátus lesz ez a jelenlegi erőviszonyok alapján.
Viszont ehhez kellene egy megfelelő, relatíve fiatal, karizmatikus, jó retorikájú, agilis jelölt. Lehetőség szerint minél kevesebb szarral a háta mögött (főképp Ukrajna kapcsán), de őszintén, úgyis el tudnak ezek már kenni mindent. Plusz a párton belüli mérsékeltek és progresszívek közt is valamiféle egyensúly kéne a jelöltet illetően, aki mögé a kedves donorok is szívesen öntik a pénzt.
Viszont ha már valaki valaha hallgatta Kamalát beszélni, akkor beláthatja, hogy főnökéhez hasonlóan egy igazi dumbfuck retard, aki a lófogas röhögésével gyakorlatilag egy veszett fejsze woman of color nyele. Persze a demokratákat ismerve lehetne most valami haladár insert random minority group jelöltet betolni az első nő/tranyó/LGHDTV stb égisze alatt, de ha van eszük akkor valami max 60-as éveiben járó, de inkább 50-es fehér faszit dobnak be. Mondjuk röhögnék, ha Killary újra indulna (kinézem belőle úgyis), de én nem látom Obamanét ténylegesen esélyes jelöltnek Trumppal szemben
Szerintem a Gretch a legvalószínűbb, Michigan ingadozó állam ráadásul.
Gretchen Whitmer – Wikipédia
hu.wikipedia.org