Mindenki tudta, hogy Trump vámokkal fogja hazavonzani a termelést.
Legkésőbb Jan.21.-én (de már 2024 decemberében is) oda kellett volna menni, hogy 2,5%-ra csökkentjük (EU) a vámot az (Usa) autókra.
Oszt jónapot. Problem solved.
De akarom. Ahogy egy közepes diplomâciai eröfeszitéssel meg lehetett volna akadâlyozni 2022 febr 24-et, úgy ezt a vám cirkuszt is . De akkor Putyin volt Hitler 2.0, most meg Trump.
Ezt úgy hivják, hogy diplomácia. Pont az, ami nem létezik már Brüsszelben. Jól rá is fázunk.
Eleve nem lehet egy US de egy orosz, kinai stb államföröl sem úgy beszèlni, mint ahogy ezek a félkegyelmüek Brüsszelben tették, teszik.
Valójában a meglévő vámok eltörlése vagy bármilyen diplomáciai erőfeszítés hatástalan lett volna. Ez egyértelműen kiderül ha megnézitek a módszertant:
Executive Summary Reciprocal tariffs are calculated as the tariff rate necessary to balance bilateral trade deficits between the U.S. and each of our trading partners. This calculation assumes that persistent trade deficits are due to a combination of tariff and non-tariff factors that prevent...
ustr.gov
Reciprocal tariffs are calculated as the tariff rate necessary to balance bilateral trade deficits between the U.S. and each of our trading partners. (...) To conceptualize reciprocal tariffs, the tariff rates that would drive bilateral trade deficits to zero were computed.
Tehát a deklarált cél nem az esetleges külföldi vámok eltörlése, hanem a külkereskedelmi egyenleg nulla legyen
minden egyes országgal szemben. A 18. századtól kezdődően (okkal) kikopott merkantilista gondolkodás is alapvetően a külkereskedelmi egyenleg maximalizálását tűzi ki célul, de nem feltétlenül úgy, hogy az nem lehet egy országgal szemben se negatív. Ez így gyökérség.
Regulatory barriers to American products, environmental reviews, differences in consumption tax rates, compliance hurdles and costs, currency manipulation and undervaluation all serve to deter American goods and keep trade balances distorted. As a result, U.S. consumer demand has been siphoned out of the U.S. economy into the global economy, leading to the closure of more than 90,000 American factories since 1997, and a decline in our manufacturing workforce of more than 6.6 million jobs, more than a third from its peak.
Annál nagyobb tragédiák is történhetnek egy országgal, mint hogy a foglalkoztatási szerkezete átalakul, és a fejlődéssel együtt hangsúlyosabbá válik a tercier szektor. Mondjuk például az ha közben nő a munkanélküliség.
De jelenleg az amerikai munkanélküliségi ráta 4,1%, míg 1997-ben a legalacsonyabb havi érték 4,6% volt.
If trade deficits are persistent because of tariff and non-tariff policies and fundamentals, then the tariff rate consistent with offsetting these policies and fundamentals is reciprocal and fair.
Tehát mégegyszer, nemcsak a vámokat, hanem
a fundamentumokat is igazságtalannak tartják.
Hogy fordulna fel az összes vietnámi, hogy ilyen olcsón tudják gyártani az általunk tervezett Nike cipőt és nem vesznek elég Teslát cserébe. Na de majd mi megvalósítjuk minden fiatal amerikai álmát, a cipőgyári munkahelyeket!
A konkrét számolást tekintve: a képletben a görög betűkkel nem is kell foglalkozni, mert úgy paraméterezték be őket, hogy pont kiejtsék egymást (4*0,25). Szóval végül leegyszerűsödik erre, adott ország esetében:
(export: USA-ba import: USA-ból)
| Tarifa = ( (export - import) / (export) ) / 2 | (egészre kerekítve, és minimum 10%) |
De egy fontos dolog nincs leírva, mégpedig a számításnál csak a termékekre vonatkozó külkereskedelmi egyenleget vették figyelembe, a szolgáltatásokra vonatkozót nem. USA-nak mint fejlett gazdaságnak értelemszerűen sokkal több országgal szemben van külkereskedelmi többlete szolgáltatásokat tekintve. A fent deklarált logika szerint az USA-nak ezen esetekben exportvámot kéne kivetnie saját magára, hogy elkerülje azt, hogy más országokat kihasználjon...
Harmadszor is, a képletben nem szerepel az adott ország által kiszabott vám mértéke, vagy bármi hasonló. Egész egyszerűen ha galád módon több terméket mersz eladni az USA-nak, mint amit tőle megvennél, az baj. De ha kevesebbet, az is baj. 10% mindenkire vonatkozik (pl. UK, akivel szemben termék külkereskedelmi többlete van az USA-nak).
Lehet ábrándozni, hogy bezzeg ha az EU magasabb szinvonalú diplomáciát képviselt volna az USA-val szemben akkor ez mind elkerülhető lett volna, csak hát még az USA legközelebbi szövetségesei, azaz a FVEY országok és Izrael se mentesült, pedig utóbbi még minden USA-t érintő vámot is eltörölt megelőző céllal. Mint a fentiek is mutatják, nagyon nem ezen múlt.
Venezuela és az Egyesült Államok között ezerszer rosszabb a diplomáciai kapcsolat és mégis csak 15%-os vámot vetnek ki rájuk, míg az EU-ra 20%-ot, a külkereskedelmi egyenlegből fakadóan.
Mi és másik 184 ország pedig nem vagyunk más, csak sorok egy Excel táblában, aminek egyik oszlopán végig van húzva egy képlet.
