A 46 éves George Floydot egy elfajuló igazoltatás során gyakorlatilag megfojtotta a majdnem 9 percen át a nyakán térdelő Derek Chauvin rendőr. Az esetről készült videó kikerülése után egész amerikában hatalmas tüntetések kezdődtek, amelyek sok esetben eldurvultak. A rendőrség határozott fellépése sokszor csak olaj volt a tűzre, végül majdnem két tucat államban kérték a Nemzeti Gárda segítségét a rend visszaállításához.
Katonák lepték el az amerikai nagyvárosokat, de hogy jutottunk ide?
Az Egyesült Államok törvényei a rendfenntartást alapvetően állami (tehát nem szövetségi) hatáskörbe sorolják, de Trump hivatkozhat egy ősi jogszabályra,
az 1807-es Zendülési törvényre (Insurection Act – a hatályos törvényszöveg
a Szövetségi Törvénykönyv 10. fejezetének 251-255.paragragusa), amely bizonyos körülmények között
valóban lehetőséget ad a haderő honi bevetésére, rendfenntartási feladatra. Ez nem is volna precedens nélküli, a jogszabályt a 19. században az amerikai indiánok elleni háborúkban, később a munkásmozgalom leverésére is alkalmazták, a hatvanas években pedig ez alapján vették át John F. Kennedy, majd utódja, Lynon B. Johnson elnökök a déli államokban a helyi Nemzeti Gárdák feletti ellenőrzést, hogy érvényt szerezzenek a szövetségi deszegregációs (a feketék elkülönítését megtiltó) törvényeknek, amelyek végrehajtását ezekben az államokban megtagadták.
Miley vezérkari főnök
a Times beszámolója szerint pár órával a washingtoni templom felkeresése előtt William Barr igazságügyi miniszterrel együtt arról győzködte Donald Trumpot, hogy ne nyúljon még a Zendülési törvényhez, ne küldjön a kormányzók akarata ellenére amerikai katonákat a tüntetések leverésére. Azt viszont nem tudták megakadályozni, hogy Washingtonban, ahol nincs kormányzó, aki ellenállhatna neki, ne rendelje el csapatok bevetését. Nem sokkal később, mikor a katonák segítségével megtisztították a terepet a tüntetőktől, védelmi minisztere, Mark Esper már „csatateret” emlegetett a nyilatkozatában. Erre már egy másik volt vezérkari főnök, Martin Dempsey is felkapta a fejét. „Amerika nem csatatér. Polgártársaink nem az ellenség” – írta. Esper szófordulatán a Különleges Erők egykori főparancsnoka, Tony Thomas tábornok is fennakadt. „Amerika csatatere??? Na ilyet soha nem kéne hallania az amerikaiaknak, hacsak nem rohant le minket az ellenség, vagy omlott össze az alkotmányos rend, mert polgárháború van” – írta.
Csak Donald Trump józan eszén múlik, hogy ráküldi-e a hadsereget a tüntetőkre
Eddig csak a Derek Chauvin elleni vád volt ismert, de úgy tűnik, hogy amellett, hogy azt gondatlanságból elkövetett emberölésről gyilkosságra súlyosbítják, további három rendőr ellen is eljárást indítanak. Chauvin volt az a rendőr, aki Floyd nyakára térdepelt és feltehetően a halálát okozta, ellene mostantól gyilkosság a vád, három társát (Tou Thao, J. Alexander Kueng és Thomas Lane) pedig bűnrészességgel és bűnsegédlettel vádolják majd meg, magyar idő szerint várhatóan ma éjjel.
Minnesota államügyésze négy rendőrt vádol meg George Floyd meggyilkolása miatt
Donald Trump elnök szerda reggel betelefonált a konzervatív Fox Radio egyik műsorába, Brian Kilmeade műsorvezetőhöz, mert úgy érezte, tisztáznia kell azokat a híreket, pontosabban valóságtartalmukat, miszerint pénteken este, amikor a Fehér Ház előtt tüntetés folyt, őt a Titkosszolgálat emberei egy földalatti bunkerbe vitték. A jelentések szerint Trump egy órát töltött a bunkerben felesége, Melania, és legifjabb fia, Barron társaságában. Az elnök, írja a Slate.com, előszeretettel tetszeleg a kemény legény szerepében, aminek egy ilyen meneküléses-bujkálós történet alaposan ellentmond, így nem csoda, hogy igyekezett kiköszörülni a csorbát, és valamiért erre a legalkalmasabbnak a rádióműsor tűnt. A telefonbeszélgetés során Trump kijelentette, hogy a nem igaz, hogy a tüntetés alatt, annak hatására járt volna a bunkerben, ezzel szemben napközben valóban járt lent, ellenőrizni.
Trump: "Nem elbújni mentem a bunkerbe, ellenőrizni"