Én szóltam...:
A nap legnagyobb csapása sem az utcáról érkezett, hanem az elnök első védelmi miniszterétől, az aktuálpolitikai kérdésekben legendásan hallgatag James Mattis nyugalmazott tengerészgyalogos vezérezredestől, méghozzá Donal Trumpnak a
washingtoni Szent János templomban elővezetett pózolása és a George Floyd meggyilkolása után kitört tiltakozások elleni militáns fellépés miatt.
Mattis
2018 végén történt lemondását követően – széles körben ismert nézeteltéréseik ellenére – soha nem volt hajlandó közvetlenül kritizálni volt főnökét, még 2019-ben megjelent emlékirataiban is igen szőrmentén beszél Trumpról. A katonai és politikai pályafutása során végig karakán figuraként ismert Mattisnál akkor telt be a pohár, amikor az elnök utasítást adott a washingtoni békés tüntetők megrohamozására, hogy a a Fehér Ház közelében lévő Szent János-templom előtt egy bibliával fotózkodhasson. A templom megtisztítása során egyébként az ott szolgáló papok egy részét is sikerült könnygázzal lefújni. A volt hadügyminiszternek
a The Atlantic folyóiratban közzétett esszészerű állásfoglalása szerint a tiltakozók csak lelkiismeretük szavát követik, amikor a törvény előtti egyenlőséget kérik számon, és a tízezernyi békés tiltakozót nem néhány törvényszegő randalírozón keresztül kéne megítélni. Trump fenyegetéseire utalva leszögezte, "Vissza kell utasítanunk minden olyan elképzelést, mely városainkra „csatatérként” tekint, melyet a hivatásos hadseregnek „uralma alá kell vonnia".
A konfliktusok szofisztikált megközelítéséről ismert Mattis szerint tartózkodni kell egy, a katonaság és a civil lakosság közti, „teljesen felesleges és értelmetlen konfliktus kirobbantástól”, és a tiltakozásokra adott
militáns válaszoktól. Ehelyett „egy közös ügy mentén kéne összefognunk, és ez az összefogás azzal kezdődik, hogy mindannyiunk számára garantáljuk a törvény előtti egyenlőséget”.
A volt tengerészgyalogos vezérőrnagy a történtekért személyesen Donald Trumpot és minisztereit tette felelőssé:
Esküt tettem arra, hogy támogatom és megvédem az Alkotmányt. Soha nem gondoltam volna, hogy hozzám hasonló esküt tevő embereket bármilyen körülmények között is honfitársaik alkotmányos jogainak megsértésére utasítanak. És még kevésbé gondoltam volna, hogy ez az utasítás semmi mást nem szolgál, minthogy lehetőséget teremtsen az elnök számára egy bizarr fotózáshoz.
Mattis az elnököt a nácikhoz hasonlította, akik az „Oszd meg és uralkodj!” elvét alkalmazva akarták gyengíteni ellenfeleiket:
Donald Trump az első elnök, aki meg sem próbálja egyesíteni az amerikai embereket, és még csak meg sem próbálja ennek a látszatát kelteni. (...) Ehelyett nyíltan a megosztásunkra törekszik.
A volt hadügyminiszter szerint a nemzet egységét a végrehajtó hatalmi jogosítványaival visszaélő, az alkotmányból „gúnyt űző” Trump nélkül kell megvalósítani, mert tudom, hogy „ennél mi jobbak vagyunk”. A republikánus elitben is óriási tekintélynek örvendő Mattis szavai által kavart válság mélységét érzékelteti, hogy a Fehér Ház sajtóosztálya gyakorlatilag percekkel a nyilatkozat publikálását követően válságüzemmódba állt át, a BBC tudósítása szerint Kaleigh McEnyany szóvivő Trump a Szent János templomban tett látogatását Winston Churchillnek a második világháborúban lebombázott Londonjában tett szemléjéhez hasonlította.
A Szent János templom előtt tartott fotózáson részt vevő Mark Esper védelmi miniszter ugyanis
szerdán bejelentette, nem ért egyet az elnök azon ötletével, hogy katonai egységeket kéne küldeni a tüntetők/zavargók ellen, de – valószínűleg egy alaposabb fejmosást követően – néhány óra elteltével visszavonulót fújt önmagának, és leállította az elit 82. légiszállítású hadosztály katonáinak Washingtonból esedékes kivonását. Esper azzal is megrázta a fehér házi pofonfát, hogy nyilvánosság előtt állította, sem őt, sem Mark Milley vezérkari főnököt nem avatták be abba a tervbe, hogy a fővárosba vezényelt szövetségi karhatalmi erők könnygázzal fogják szétkergetni a békés tüntetőket.
Trump három évig hallgató volt védelmi minisztere keményen beolvasott az elnöknek