-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Bruno Maçães, Portugália korábbi külügyminisztere, és most a Hudson Intézet vezető tagja, tökéletesen leírja az amerikai civilizáció mítoszát, azzal érvelve, hogy Amerika „a fantázia ígéretén” alapult. Amerika lehetővé teszi az emberek számára, hogy meggyőző történeteket éljenek, ami központi szerepet játszik nemzeti identitásunkban és hatalmunkban.
Maçães szerint az amerikai civilizáció a televízió megjelenésével vált el igazán az európai civilizációtól, lehetővé téve, hogy a kitalált vagy „hiperreális” történetek többet jelentsenek a valóságnál. Ha a klasszikus liberalizmus már nem engedi, hogy kiéljük a fantáziáinkat, akkor a „történetek társadalma” az, ahogyan újra felfedezzük a küldetésünket.
A szerzőnek két dologban igaza van. Először is, a klasszikus liberalizmus, különösen John Rawls magyarázata szerint, már nem képes kielégíteni. Rawls igazságmodellje bizonyos egyetemes jogokat biztosít az embereknek, és lehetővé teszi számukra, hogy azt gondoljanak, amit akarnak. A hagyományos vallási közösségek és az excentrikus művészek azért létezhetnek egymás mellett, mert osztoznak az „alapvető politikai elveik”, amelyeket minden csoport saját céljaira fogadhat el. A véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt védi a keresztényeket és a sátánistát.
Maçães azonban megjegyzi, hogy a „nyilvános” és a „magán” közötti szakadék nem világos: „Az igazságos politika követelése az egész magánéletünket megtámadja.” A cikkíró szerint ez az, amit az antirasszizmus jegyében történik ma. A Rawls-stílusú liberalizmus azt is jelenti, hogy nincs közös elképzelés a Jóról.
Maçães második fő pontja az, hogy az amerikaiak a valóságot másodkézből tapasztalják meg, mint filmben szereplő karakterek. A tévé, a filmek és az internet úgy kondicionáltak őket, hogy a saját életünket egy fantázia részeként látjuk. Idézi a reakciókat 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról, hogy „olyan volt, mint egy film”.
Az amerikai civilizációt Maçães szerint, mindig a fantáziába való menekülések határozták meg. Először is, az amerikaiak új valóságokat hozhattak létre a vadnyugaton, távol az európai társadalmi normáktól. Később az amerikaiak mesterséges valóságot hoztak létre a képernyőn keresztül. Ezek a valóság fokozatosan „valóságosabbá” vált, mint maga a valóság, és a politikai következmények hatalmasak voltak.
Például Ronald Reagan hatékony volt, mert az Egyesült Államok elnökét úgy játszotta, mint a színész. Reagan nem érte el a céljait, amelyek közül néhány ellentmondásos volt, mint például a szabad piaci kapitalizmus és a hagyományos társadalmi értékek összekapcsolása. Nem számított. Reagan sikerrel járt „azáltal, hogy az üzleti és családi értékek személyes mitológiáit ugyanazokkal az áttetsző képekkel ruházta fel, amelyeket a mozilátogató visszajátszik az elméjében, miközben elhagyja a színházat, egy izgalmasabb és szebb élet ígéretét tartva.” A Nagy Kommunikátor hatalmas álmot adott az amerikaiaknak, amiben hinni akartunk.
Donald Trump elnök még tovább ment. „nem használja a szórakoztatás trükkjeit, hogy jobb politikusnak tűnjön” - írja Masães. Ehelyett „úgy használja a politikát, mint egy jobb színpadot a színielőadáshoz.” Elkeseredett politikai küzdelmek közepette Trump elnök a magas televíziós nézettségéről vagy a Fox News és Matt Drudge összeomlása miatti kárörvendetéről tweetelget.
Az elmúlt néhány évben különböző történetek felemelkedését és bukását láthattuk, köztük Donald Trump mint orosz ügynökét, az impeachment-csatát, a COVID-19 járványt, és most, a harcot az „elcsalt választás” felett. Ez egy televíziós show, amit még (vagy különösen) Donald Trump ellenségei sem tudnak kikapcsolni. A kertvárosi háziasszonyok országszerte úgy tehetnek, mintha a #Resistance -ban lennének egy tekintélyelvű diktátor vagy keresztény teokraták ellen (eegyenesen az Ember a fellegvárban vagy a Szolgálólány meséje sztorijában). Eközben a konzervatívok az interneten harcolnak, hogy megmentsék a Köztársaságot a sátáni pedofil összeesküvéstől.
Mi tehát a könyv értéke? Maçãesnek igaza van azzal érvelve, hogy a hatalom ma a média hatalma — a hatalom, hogy meghatározza a történetet. Egy lenyűgöző történet, még egy politikai mítosz is fontosabb, mint az igazság. Okosan mondja, hogy a modern szocialisták a „termelés mémeinek” tulajdonjogát akarják, mi is.
2016 óta az újságírók és a technológiai vállalatok elfojtották az eltéréseket. A történet, amit az uralkodók mondanak, nyers, de hatékony, mert ők irányítják a médiát. „Charlottesville” el fogja foglalni a helyét a történelemkönyvekben annak ellenére, hogy a Unite the Right 2017 semmiség volt a Black Lives Matter elszabadult erőszakéhoz képest.
Mi a válasz? Mr. Maçães szerint az amerikaiak olyan karakterek, akik saját képzeletbeli drámáikat élik. Azt sugallja, hogy ez valami új, de azt mondanám, hogy valami régi lebomlott formája. Az ókor óta az embereink úgy látták magukat, mint egyha mitikus keretben tevékenykednének., amiben az istenek, az élők és a holtak mind részt vettek.
The Empire of Dreams
Maçães szerint az amerikai civilizáció a televízió megjelenésével vált el igazán az európai civilizációtól, lehetővé téve, hogy a kitalált vagy „hiperreális” történetek többet jelentsenek a valóságnál. Ha a klasszikus liberalizmus már nem engedi, hogy kiéljük a fantáziáinkat, akkor a „történetek társadalma” az, ahogyan újra felfedezzük a küldetésünket.
A szerzőnek két dologban igaza van. Először is, a klasszikus liberalizmus, különösen John Rawls magyarázata szerint, már nem képes kielégíteni. Rawls igazságmodellje bizonyos egyetemes jogokat biztosít az embereknek, és lehetővé teszi számukra, hogy azt gondoljanak, amit akarnak. A hagyományos vallási közösségek és az excentrikus művészek azért létezhetnek egymás mellett, mert osztoznak az „alapvető politikai elveik”, amelyeket minden csoport saját céljaira fogadhat el. A véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt védi a keresztényeket és a sátánistát.
Maçães azonban megjegyzi, hogy a „nyilvános” és a „magán” közötti szakadék nem világos: „Az igazságos politika követelése az egész magánéletünket megtámadja.” A cikkíró szerint ez az, amit az antirasszizmus jegyében történik ma. A Rawls-stílusú liberalizmus azt is jelenti, hogy nincs közös elképzelés a Jóról.
Maçães második fő pontja az, hogy az amerikaiak a valóságot másodkézből tapasztalják meg, mint filmben szereplő karakterek. A tévé, a filmek és az internet úgy kondicionáltak őket, hogy a saját életünket egy fantázia részeként látjuk. Idézi a reakciókat 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról, hogy „olyan volt, mint egy film”.
Az amerikai civilizációt Maçães szerint, mindig a fantáziába való menekülések határozták meg. Először is, az amerikaiak új valóságokat hozhattak létre a vadnyugaton, távol az európai társadalmi normáktól. Később az amerikaiak mesterséges valóságot hoztak létre a képernyőn keresztül. Ezek a valóság fokozatosan „valóságosabbá” vált, mint maga a valóság, és a politikai következmények hatalmasak voltak.
Például Ronald Reagan hatékony volt, mert az Egyesült Államok elnökét úgy játszotta, mint a színész. Reagan nem érte el a céljait, amelyek közül néhány ellentmondásos volt, mint például a szabad piaci kapitalizmus és a hagyományos társadalmi értékek összekapcsolása. Nem számított. Reagan sikerrel járt „azáltal, hogy az üzleti és családi értékek személyes mitológiáit ugyanazokkal az áttetsző képekkel ruházta fel, amelyeket a mozilátogató visszajátszik az elméjében, miközben elhagyja a színházat, egy izgalmasabb és szebb élet ígéretét tartva.” A Nagy Kommunikátor hatalmas álmot adott az amerikaiaknak, amiben hinni akartunk.
Donald Trump elnök még tovább ment. „nem használja a szórakoztatás trükkjeit, hogy jobb politikusnak tűnjön” - írja Masães. Ehelyett „úgy használja a politikát, mint egy jobb színpadot a színielőadáshoz.” Elkeseredett politikai küzdelmek közepette Trump elnök a magas televíziós nézettségéről vagy a Fox News és Matt Drudge összeomlása miatti kárörvendetéről tweetelget.
Az elmúlt néhány évben különböző történetek felemelkedését és bukását láthattuk, köztük Donald Trump mint orosz ügynökét, az impeachment-csatát, a COVID-19 járványt, és most, a harcot az „elcsalt választás” felett. Ez egy televíziós show, amit még (vagy különösen) Donald Trump ellenségei sem tudnak kikapcsolni. A kertvárosi háziasszonyok országszerte úgy tehetnek, mintha a #Resistance -ban lennének egy tekintélyelvű diktátor vagy keresztény teokraták ellen (eegyenesen az Ember a fellegvárban vagy a Szolgálólány meséje sztorijában). Eközben a konzervatívok az interneten harcolnak, hogy megmentsék a Köztársaságot a sátáni pedofil összeesküvéstől.
Mi tehát a könyv értéke? Maçãesnek igaza van azzal érvelve, hogy a hatalom ma a média hatalma — a hatalom, hogy meghatározza a történetet. Egy lenyűgöző történet, még egy politikai mítosz is fontosabb, mint az igazság. Okosan mondja, hogy a modern szocialisták a „termelés mémeinek” tulajdonjogát akarják, mi is.
2016 óta az újságírók és a technológiai vállalatok elfojtották az eltéréseket. A történet, amit az uralkodók mondanak, nyers, de hatékony, mert ők irányítják a médiát. „Charlottesville” el fogja foglalni a helyét a történelemkönyvekben annak ellenére, hogy a Unite the Right 2017 semmiség volt a Black Lives Matter elszabadult erőszakéhoz képest.
Mi a válasz? Mr. Maçães szerint az amerikaiak olyan karakterek, akik saját képzeletbeli drámáikat élik. Azt sugallja, hogy ez valami új, de azt mondanám, hogy valami régi lebomlott formája. Az ókor óta az embereink úgy látták magukat, mint egyha mitikus keretben tevékenykednének., amiben az istenek, az élők és a holtak mind részt vettek.
The Empire of Dreams
Erről a lakókocsiról gyűjtik az infót.
Pártunk és kormányunk '13-ban "nagy értékű lopás" alsó határát 250e-ről? 500e-re emelte, hogy ne kelljen rendesen foglalkozni bizonyos dolgokkal.
Ja, persze. Mikor kezdtem, akkor még 2000 Ft volt a lopás bcs alsó határa, utána lett 10, később meg 20.000 Ft, majd 50.000. Feltűnt hogy inflálódik a Forint? 250k ma egy Ipon vagy egy jobb Swift. Megy még az értékhatár fentebb is pár éven belül.
A szabálysértési értékhatár 50 eFt.
| kár, vagyoni hátrány, jogtalan előny | Összeg |
| Szabálysértési értékhatár | 0,- Ft – 50.000,- Ft. |
| Kisebb érték | 50.000,- Ft. – 500.000,- Ft. |
| Nagyobb érték | 500.000,- Ft. – 5.000.000,- Ft. |
| Jelentős érték | 5.000.000,- Ft. – 50.000.000,- Ft. |
| Különösen nagy érték | 50.000.000,- Ft. – 500.000.000,- Ft. |
| Különösen jelentős érték | 500.000.000,- Ft. –> |
Az értékhatár egy dolog, az a másik, hogy az általam megadott elkövetési értéket a "szakértő" úr a negyedére csökkentette....vagyis egy kategóriával lejjebb sorolta a cselekmény súlyosságát.
Mi ez, ha nem összejátszás????
A sértett által megadott lopási érték csak irányadás, mert az esetek 90+%-ban köszönőviszonyban sincs a valósággal. Eleve általában az ellopott cucc új árát mondják be, pedig mindig a lopás pillanatában aktuális értéket kell nézni. Ezért van az, hogy minden esetben szakértő van kirendelve, aki megállapítja az ellopott tárgy aktuális piaci értékét. Tehát azt az árat, amiért az ellopott tárgyat az ellopáskori állapotában, használtságában reálisan meg lehetne venni, vagy el lehetne adni Magyarországon. Sok sértett belefut ebbe a dologba. A 2 éve megvásárolt 350.000 Ft-os MTB kerékpár piaci ára lehet hogy már csak 220.000 Ft. A 10 éve megvett trafó már csak vasárban menne el, a mobiltelefonok, műszaki holmik értékromlása meg talán a legdurvább. Az első generációs 2,5 milliós plazmatévé ma lehet hogy csak 50.000 Ft-ot ér. Mondom mindezt a konkrét ügyet nem ismerve. Tehát abba gondolj bele hogy a tőled ellopott cucc önmagában ha felrakod a Vaterára, vagy meghirdeted bárhol, mennyiért ment volna el. Vagy a tőled ellopott dologhoz nagyon hasonló cuccok a lopáskor épp mennyiért voltak felrakva eladásra. Az hogy neked mennyibe került, vagy újjonnan mennyit ért, vagy mennyiért vetted, nem számit.Az értékhatár egy dolog, az a másik, hogy az általam megadott elkövetési értéket a "szakértő" úr a negyedére csökkentette....vagyis egy kategóriával lejjebb sorolta a cselekmény súlyosságát.
Mi ez, ha nem összejátszás????
Tudom. Belemehetnék, hogy pl. a 2 hetes zsírúj akkulátorok hirtelen 60%-ot érnek. Hol tudom 60%-on pótolni? Sehol. És így tovább... Nem érzem a "aki másnak kárt okoz köteles megtéríteni" alapelv érvényesülését....
ON
Ja, van infláció? Akkor minden rendben is van!
Ellopják az X tárgyadat amit nemrég 600e-ért vettél, értékbecslő szakembör megállapít rá 490e Ft értéket, és elkövető bácsi máris jóval könnyebben megússza a végbélnyílás tágító intézményben tett látogatását, már ha egyáltalán kiszabják rá azt és nem ússza meg valami irgumburgum kézre csapásos ítélettel. Neked meg ugyanúgy nincs X tárgyad, mert az rögtön dirib-darabra szét lett kapva és el lett adva. Eltelt vagy 2 év az eljárással, a törvény meg mossa kezét.
Ja, és ez feltételezi azt, hogy akármilyen nyomozás indul, és megfogják - aminek elég kicsi az esélye.
T
Törölt tag 2361
Guest
a lopas az lopas. mindegy mennyi az ara most, az valakinek a tulajdona es jol megdolgozott erte azert hogy megvegye.
most hogy azt a balfasz politikusok hogy akarjak bealitani (ha betiltunk minden lopast akor nekunk sem lehet majd) vagy a birok hogy cifrazak ki az nem valtoztasa tovabb sem a tenyt hogy a lopas az lopas amit nagyon is meg kell buntetni. minden mas csak sima okoskodas meg hugyozas a szelbe ami ezt a tenyt nem volna szabad hogy megvaltoztassa.
Szíved joga. Gondolom te lenyeled szó nélkül ha egy jó képességű polgártársunk megszabadít egy "kis értékű" cirka félmillás vagyontárgyadtól, a törvény meg közli hogy jujdenagyonsajnáljade de emberünk ezért cserébe csak valami röhejes büntetést kap.
Banktól lopni nagy hiba: amikor valami lúzer pár éve nekigyürkőzött a Széna téri bankfióknak Pesten, épp csak a légierőt nem vezényelték ki ellene. Pedig - ha jól emlékszem - emberélet nem is forgott kockán, csak némi pénz. Valamiért a bankrablásra nagyon ugranak a szervek. De ez már nagyon off, menjünk vissza az usába!
T
Törölt tag 2361
Guest