na akkor.
Egyrészt:
a a terrorizmus fogalmát kriminológiai értelemben szeretnénk meghatározni, az egyik legátfogóbb definíciót
Korinek László meghatározása adja:
„A terrorizmus eltérő eszmerendszerekből merítő, sajátos logikának engedelmeskedő, változatos formákat öltő módszeres erőszak alkalmazás, vagy ezzel való fenyegetés, melynek célja politikai törekvések elérése azáltal, hogy az áldozatban, a nézőközönségben, az államban, a társadalomban megalkuvó magatartás alakuljon ki. A meghirdetett cél általában politikai, ideológiai, vallási, etnikai tartalmú radikális változás kikényszerítése, a cél elérésére alkalmazott cselekménysor. Az eszköz viszont jogi lényegét tekintve köztörvényes, erőszakos bűncselekmény.”
[12
szigorúan elméletileg
Jellemzően három csoportot13lehet megkülönböztetni egymástól: - A „represszív” terrorizmus: a terrorizmus ezen formája olyan társadalmi-politikai helyzetben jelentkezik, amikor politikai-gazdasági jogokat sikerül a társadalom valamennyi rétege számára azonos feltételekkel kiharcolni, azonban a joggyakorlás csak lehetőségként jelentkezik, mert bizonyos magáncsoportosulások az erőszak eszközéhez nyúlnak a különbségek fenntartása érdekében. A jelenség nem terjed ki jellemzően az állam egész területére, pusztán annak a „társadalmi célcsoportok” által sűrűbben lakott vidékeire korlátozódik. Ilyen volt pl.: a Ku Klux Klán az Amerikai Egyesült Államok déli államaiban. - A „lázadó” terrorizmus: az ilyen szervezeteknek teljesen irreleváns, hogy a többség legitimnek vagy illegitimnek tartja-e őket. Céljuk olyan erőszakos cselekmények, merényletek végrehajtása, melyek segítségével fel tudják hívni a figyelmet szélsőséges, szeparatista elveikre. Ezeknek az elveknek a hátterében pedig vagy valamilyen 12 Elisabeth Symeonidou-Kastanidou: Defining Terrorism. European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice. Vol. 12/1. 2004. 18.o. 13 Henner Hess: Like Zealots and Romans: Terrorism and Empire in the 21st Century. Crime, Law & Social Change 39/2003. 341-343.o. 22 történelmi ok, vagy a velünk született kulturális, vagy más anyanyelvből, esetleg a közös vallásból fakadó domináns értékek állnak. Ilyen terrorista csoportok: a baszk ETA, az észak-ír IRA, vagy korábban a horvát usztasa-mozgalom, a kenyai Mau-Mau csoport, a Palesztin Népi Felszabadítási Front, a Sri Lanka-i Tamil Tigrisek, az k. - A „társadalomforradalmi” terrorizmus: ezeknek a tömörüléseknek a hátterében a Marx által megálmodott proletárforradalom áll, melynek eredményeképpen az osztálykülönbségek felszámolásával megteremtődik a kommunizmus. Ezek a terrorista szervezetek különféle öngyilkos merényletekkel hívják fel a figyelmet arra, hogy a „munkás-paraszti” rétegek előtt meg kell nyitni a lehetőséget a XIX. században megálmodott társadalmi forradalom érdekében. Ilyen szervezetek voltak, pl.: az Orosz Társadalomforradalmi Párt, vagy a németországi Baader-Meinhof Csoport, illetve az olaszországi RAF
2. etnikai, faji, vallási terrorizmus –
3. állami terrorizmus –
4. a „kiválasztottak” terrorizmusa – olyan küldetéstudattal rendelkező fanatikus személyek, akik személyiségükben betegek, de a magányosan végrehajtott tettüket nagy körültekintéssel, magas intelligenciával tervezik meg és követik el, pl.: lépfene vírussal fertőzött levelek küldése az Amerikai Egyesült Államokban (USA), 2001-ben.
[13]
na, akkor, a BLM mozgalom jogilag hová és miért sorolható be szerinted. A +mert puska van nálk" illetve +megírta a durunginfo, ovastam a neten, ezt tanultamn az élet iskokájába" etc válaszok nem játszanak.
