[BIZTPOL] Amerikai Egyesült Államok, Kanada

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

MangaMonguz

Well-Known Member
2021. április 14.
1 169
10 585
113
Az USA -ban nagyrészt csak hadihajókat gyártanak. Ebben ők a legnagyobb gyártók, bár Kína erősen jön fel. A világ legnagyobb kereskedelmi hajó gyárai viszont Ázsiában vannak: Kína, Korea, Japán. Ez az óriási aránytalanság szerintem nem valós, mert valószínűleg csak a hajók összes vízkiszorítását hasonlítja össze, márpedig nagyon nem mindegy, hogy mivel töltöd ki a hajókat, csúcskategóriás fegyverekkel, vagy éppen vasérccel.
Én ezt értem, de ennek előbb-utóbb konkrét következményei lesznek. Ha jól tudom a US Navy úgy vont ki egy teljes hajóosztályt, hogy nincs pótolva (Oliver Hazard Perry osztály), a még meglévő 13 db Ticonderoga rakétás cirkálók pedig lassan kiöregednek (30-40 éves hajókról van szó), amelyek utódainak már gyártásban kellene lenniük, de még jóformán a tervezőasztalon sincsenek. Egy ilyen hajóosztály tervezése, építése és szolgálatba állítása pedig nem két perc, hanem hosszú évek, akár egy évtized is lehet.
Az nagyon szép, hogy az USA jóformán már „csak” hadihajókat gyárt állig felfegyverezve, de a tendencia azt mutatja, hogy Kína akkora előnnyel rendelkezik a valós gyártási kapacitás terén, hogy ha egyszer úgy igazán beleállnának egy masszív fegyverkezési versenybe Amerika ellen, akkor az USA nem biztos, hogy jól jönne ki a buliból. Sőt, biztos, hogy nem.
Főleg, hogy nagyon okosan mostanra az orosz nyersanyag hátteret is diszkont áron „rátolták” Kínára. Ez ám a Grand Strategy!

Adalék:
Kína ipara 2000-2016 közötti időszakban több cementet és acélt gyártott és használt fel, mint az USA teljes ipara az egész XX. században mindösszesen, beleértve két világháborút és a hidegháborút is.
Alumínium tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, már 2012-ben Kína nagyjából 10x annyi alumíniumot gyártott, mint az USA.
Az adatok megdöbbentőek és nagyon komoly kérdőjeleket vetnek fel az USA jelenlegi nehézipari kapacitásával kapcsolatban. Itt nem arról van szó, hogy Kína ipara kétszer vagy háromszor annyit képes gyártani, amint az USA (már ez is nagyon durva lenne), hanem konkrétan egy nagyságrendi az eltérés. Márpedig a hadiiparhoz és a hadsereghez nem elég a mikrochip, oda még mindig kell acél és alu is bőven.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 813
5 897
113
Én ezt értem, de ennek előbb-utóbb konkrét következményei lesznek. Ha jól tudom a US Navy úgy vont ki egy teljes hajóosztályt, hogy nincs pótolva (Oliver Hazard Perry osztály), a még meglévő 13 db Ticonderoga rakétás cirkálók pedig lassan kiöregednek (30-40 éves hajókról van szó), amelyek utódainak már gyártásban kellene lenniük, de még jóformán a tervezőasztalon sincsenek. Egy ilyen hajóosztály tervezése, építése és szolgálatba állítása pedig nem két perc, hanem hosszú évek, akár egy évtized is lehet.
Az nagyon szép, hogy az USA jóformán már „csak” hadihajókat gyárt állig felfegyverezve, de a tendencia azt mutatja, hogy Kína akkora előnnyel rendelkezik a valós gyártási kapacitás terén, hogy ha egyszer úgy igazán beleállnának egy masszív fegyverkezési versenybe Amerika ellen, akkor az USA nem biztos, hogy jól jönne ki a buliból. Sőt, biztos, hogy nem.
Főleg, hogy nagyon okosan mostanra az orosz nyersanyag hátteret is diszkont áron „rátolták” Kínára. Ez ám a Grand Strategy!

Adalék:
Kína ipara 2000-2016 közötti időszakban több cementet és acélt gyártott és használt fel, mint az USA teljes ipara az egész XX. században mindösszesen, beleértve két világháborút és a hidegháborút is.
Alumínium tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, már 2012-ben Kína nagyjából 10x annyi alumíniumot gyártott, mint az USA.
Az adatok megdöbbentőek és nagyon komoly kérdőjeleket vetnek fel az USA jelenlegi nehézipari kapacitásával kapcsolatban. Itt nem arról van szó, hogy Kína ipara kétszer vagy háromszor annyit képes gyártani, amint az USA (már ez is nagyon durva lenne), hanem konkrétan egy nagyságrendi az eltérés. Márpedig a hadiiparhoz és a hadsereghez nem elég a mikrochip, oda még mindig kell acél és alu is bőven.
Nem az a kérdés hogy ki tud több acélt, alumíniumot stb. gyártani, hanem az hogy ki tud több és jobb fegyvert előállítani. Ebben pedig jelenleg nincs akkora különbség. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez hosszú távon is így marad.

Amúgy az atomfegyverek miatt a mennyiségi különbség nem is feltétlenül számìt. Teljesen mindegy hogy háromszor vagy hatszor tudod elpusztítani a földet.
 

tiz

Well-Known Member
2016. július 21.
459
3 006
93
Én ezt értem, de ennek előbb-utóbb konkrét következményei lesznek.
Nyilvánvalóan.

Viszont a US Navy célja nem nyilvánvaló. Megkockáztatom, még ők sem tudják pontosan, mert attól függően, hogy épp melyik társaság van az adott 4 évben hatalmon, a célok homlokegyenest ellenkezőek lehetnek.

Nagyjából egyetlen dolog biztos: a tengeri hadviselés is paradigmaváltás előtt áll. A nagy flottákat egymás ellen használni gyakorlatilag nincs értelme, jelenleg nincs olyan védelmi rendszer, amely megbízható lenne, és a hajók pótlása értelmezhető időn belül lehetetlen. Értsd: sokkal könnyebb a támadó fegyverzetet gyártani, mint a hajót, ezért egy versenyhelyzetben a támadó fegyverzet gyártási képesség könnyedén felül tud kerekedni a hajógyártó képességen.

Szóval milyen forgatókönyvekre készül az amerikai és a kínai flotta:
  • Tajvan
  • kiemelt jelentőségű átkelők és útvonalak ellenőrzése
  • ?
Tajvan viszont nem igazán a flottáról szól. Sokkal inkább arról, hogy a kínaiak felvállalják-e a konfliktust amerikával. Az orosz-ukrán háborúból is az derült ki, hogy nem a részletek számítanak, nem igazán fontos, ki lőtt először. A politikai döntés számít, utána megoldja majd a katonaság az indoklást (úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött).

A kínai vezetést nem a US Navy ereje fogja visszatartani a támadástól. Főleg úgy nem, hogy ennek a US Navy-nek csak elenyészően kis része tud fizikailag ott lenni.

A kiemelt jelentőségű átkelők és útvonalak esetében megint felmerül a kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan nézne ez ki? Odállnak a kínai hajók és nyílt vizen elkezdik vegzálni a többieket? Ha meg nem nyílt víz, akkor Egyiptom / Panama és a többiek szomorúan nézik, ahogy a kínai hajók elállják a csatorna bejáratát?

Sokszor olyan érzésem van, hogy a gondolkozásunk elszakadt a realitásoktól. Ezért szoktam ezeket a forgatókönyveket emlegetni. Oké, van egy felvetés, nézzük meg, pontosan mi történne. Ne árnyékokat kergessünk.

A másik dolog, amitől ráz a hideg, hogy 1800-as években lefektetett tengeri erő doktrínákat vesznek máig alapul (nem Mongúz, úgy általában). Mintha Guttenberg nyomdagépével próbálnám magyarázni az internetes propagandát. Tanulni kell a múltból, de felejtsük már el, hogy azért, mert korábban úgy volt most is úgy lesz. Néha úgy lesz, néha nem. A mai fejlődési sebességet tekintve mostanság inkább nem. Majd lesz egy lassulás amikor elérjük a következő technológiai küszöböt.
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 215
57 549
113
Én ezt értem, de ennek előbb-utóbb konkrét következményei lesznek. Ha jól tudom a US Navy úgy vont ki egy teljes hajóosztályt, hogy nincs pótolva (Oliver Hazard Perry osztály), a még meglévő 13 db Ticonderoga rakétás cirkálók pedig lassan kiöregednek (30-40 éves hajókról van szó), amelyek utódainak már gyártásban kellene lenniük, de még jóformán a tervezőasztalon sincsenek. Egy ilyen hajóosztály tervezése, építése és szolgálatba állítása pedig nem két perc, hanem hosszú évek, akár egy évtized is lehet.
Az nagyon szép, hogy az USA jóformán már „csak” hadihajókat gyárt állig felfegyverezve, de a tendencia azt mutatja, hogy Kína akkora előnnyel rendelkezik a valós gyártási kapacitás terén, hogy ha egyszer úgy igazán beleállnának egy masszív fegyverkezési versenybe Amerika ellen, akkor az USA nem biztos, hogy jól jönne ki a buliból. Sőt, biztos, hogy nem.
Főleg, hogy nagyon okosan mostanra az orosz nyersanyag hátteret is diszkont áron „rátolták” Kínára. Ez ám a Grand Strategy!

Adalék:
Kína ipara 2000-2016 közötti időszakban több cementet és acélt gyártott és használt fel, mint az USA teljes ipara az egész XX. században mindösszesen, beleértve két világháborút és a hidegháborút is.
Alumínium tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, már 2012-ben Kína nagyjából 10x annyi alumíniumot gyártott, mint az USA.
Az adatok megdöbbentőek és nagyon komoly kérdőjeleket vetnek fel az USA jelenlegi nehézipari kapacitásával kapcsolatban. Itt nem arról van szó, hogy Kína ipara kétszer vagy háromszor annyit képes gyártani, amint az USA (már ez is nagyon durva lenne), hanem konkrétan egy nagyságrendi az eltérés. Márpedig a hadiiparhoz és a hadsereghez nem elég a mikrochip, oda még mindig kell acél és alu is bőven.



Az első következménye lehetne végre a de dollarizáció,kurvára idegesítő,hogy a kedves brit birodalom,ahogy elfogynak a legyilkolható,kifosztható,gyarmatosítható fejletlen országok,egyre közelebb hozza már hozzánk,Európához,benne hozzánk is a háború kellemetlenebbik végét,mivel gátlástalanul teremtik a semmiből a fedezetlen,dollár ezer milliárdokat,amíg ezt nem szüntetik meg a gyarmatok,köztük az eu,mint kiemelkedő dollár vásárló,felhasználó,nem mellesleg ideje lenne kizárni a swiftből is,usánkát,illetve létrehozni egy,az usát kikerülő bank,és pnzügyi rendszert,aztán hagy bsszanak ott,a hülye szigetükön,majd ha megtanulnak viselkedni,akkor szóba állunk velük,addig tarkarongy.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 073
113
A másik dolog, amitől ráz a hideg, hogy 1800-as években lefektetett tengeri erő doktrínákat vesznek máig alapul (nem Mongúz, úgy általában). Mintha Guttenberg nyomdagépével próbálnám magyarázni az internetes propagandát. Tanulni kell a múltból, de felejtsük már el, hogy azért, mert korábban úgy volt most is úgy lesz. Néha úgy lesz, néha nem. A mai fejlődési sebességet tekintve mostanság inkább nem. Majd lesz egy lassulás amikor elérjük a következő technológiai küszöböt.
Miért, miben tévedett Mahan?
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby and enzo

MangaMonguz

Well-Known Member
2021. április 14.
1 169
10 585
113
Nem az a kérdés hogy ki tud több acélt, alumíniumot stb. gyártani, hanem az hogy ki tud több és jobb fegyvert előállítani. Ebben pedig jelenleg nincs akkora különbség. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez hosszú távon is így marad.

Amúgy az atomfegyverek miatt a mennyiségi különbség nem is feltétlenül számìt. Teljesen mindegy hogy háromszor vagy hatszor tudod elpusztítani a földet.
A „ki tud több és jobb fegyvert előállítani” kérdést, ha a jelen idő szerinti pillanatnyi keresztmetszetre nézzük ugyan ad valamilyen adatot, de ha a tendenciát figyeljük és a még beláthatónak tekintett jövőbe próbálunk nézni, az bizony már sokkal fontosabb és alapvetőbb kérdéseket is felvet.
A „több” már most sem igazi kérdés, a nagyságrendileg nagyobb kínai képesség miatt ez már eldőlt, ennek realizálása csak és kizárólag Kína szándékától függ, azaz, hogy mikor és mekkorát akar majd tolni tovább a hadiipari gyártásának a volumenén.
Nyilván a „több” nem lesz igaz egyszerre minden katonai szakterületre, de összességében nézve akkor is képes még USA szempontból is nagyot villantani.
Már maga Kína termelési kapacitása is elképesztő, de az igazán döbbenet a Kínához képesti USA termelési kapacitás csökkent szintjének mértéke.
Ezek nem olyan léptékű eltérések, amiket csak úgy vissza lehetne fordítani, vagy felül lehetne írni.

Szakmailag megalapozott választ viszont még mindig senkitől sem kaptam az eredeti kérdésemre, hogy az amerikai admirális állítása az USA-Kína hajógyártási kapacitás különbségéről igaz lehet-e?
Illetve még egy kérdés: A teljes gyártási képességeken belül a katonai célú gyártási képességek hogyan viszonyulnak egymáshoz az USA és Kína esetében?
 

tiz

Well-Known Member
2016. július 21.
459
3 006
93
Miért, miben tévedett Mahan?

Nem mondanám, hogy tévedett. Egyszerűen bizonyos meglátásai felett eljárt az idő. Két példa:

... War, once declared, must be waged offensively aggressively. The enemy must not be fended off, but smitten down. You may then spare him every exaction, relinquish every gain; but till down, he must be struck incessantly and remorselessly.

... communications, in the full meaning of the term, dominate war. As an element of strategy they devour all other elements

Ezek a gondolatok a mai techológiai szinten szerintem már nem igazán értelmezhetőek. Olyan szintű változások történtek és történnek, amelyek a viszonyítási alapot teljesen máshová helyezik.

Az előző posztomban felvetett forgatókönyvek kérdése itt is fent áll. Pontosan mi fog történni? Mik a US Navy közép és hosszútávú céljai? Pontosan hogyan tudja ezeket elérni?

A real-time kommunikáció és az AI vezérelt drónok még közepes méretű államok számára is elérhetők. Elég megnézni, az iráni / észak-koreai fejlesztéseket. Értem én, hogy messze nincsenek az csúcskategóriában, de nem kell, hogy a csúcskategóriában legyenek.

Ha átgondoljuk az orosz-ukrán háborút, pont azt látjuk, hogy mindkét fél valami furcsa régi / új kombinációból hoz létre az adott szituációhoz illeszkedő megoldásokat. Az orosz flottát nem azért döngölik a földbe, mert nem akarják megvédeni, hanem azért, mert nem lehet megvédeni.

De nézzünk egy másik pontot, a kereskedelmi flották méretét (tulajdonosi hányad, vízkiszorítás alapján, forrás):
  • Ázsia: 52%
  • Európa: 39%
  • Észak-Amerika: 6%
Ez eléggé szembemegy Mahannal, aki szerint a kereskedelmi flotta a sea power részét képzi és aki szerint a haditengerészet egyik fő célja a kereskedelmi flotta biztosítása.

Fenntartom, amit az előző posztban írtam:

Tanulni kell a múltból, de felejtsük már el, hogy azért, mert korábban úgy volt most is úgy lesz. Néha úgy lesz, néha nem. A mai fejlődési sebességet tekintve mostanság inkább nem. Majd lesz egy lassulás amikor elérjük a következő technológiai küszöböt.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 615
22 081
113
De nézzünk egy másik pontot, a kereskedelmi flották méretét (tulajdonosi hányad, vízkiszorítás alapján, forrás):
  • Ázsia: 52%
  • Európa: 39%
  • Észak-Amerika: 6%
Ez nem egy jó összehasonlítási alap. Épp azért mert változnak az idők. A kereskedelmi hajók nagy része manapság nem a tényleges tulajdonos országában van bejegyezve.
dpDdqeU.jpg
iZYIHun.jpg
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 408
36 405
113
Nem mondanám, hogy tévedett. Egyszerűen bizonyos meglátásai felett eljárt az idő. Két példa:





Ezek a gondolatok a mai techológiai szinten szerintem már nem igazán értelmezhetőek. Olyan szintű változások történtek és történnek, amelyek a viszonyítási alapot teljesen máshová helyezik.

Az előző posztomban felvetett forgatókönyvek kérdése itt is fent áll. Pontosan mi fog történni? Mik a US Navy közép és hosszútávú céljai? Pontosan hogyan tudja ezeket elérni?

A real-time kommunikáció és az AI vezérelt drónok még közepes méretű államok számára is elérhetők. Elég megnézni, az iráni / észak-koreai fejlesztéseket. Értem én, hogy messze nincsenek az csúcskategóriában, de nem kell, hogy a csúcskategóriában legyenek.

Ha átgondoljuk az orosz-ukrán háborút, pont azt látjuk, hogy mindkét fél valami furcsa régi / új kombinációból hoz létre az adott szituációhoz illeszkedő megoldásokat. Az orosz flottát nem azért döngölik a földbe, mert nem akarják megvédeni, hanem azért, mert nem lehet megvédeni.

De nézzünk egy másik pontot, a kereskedelmi flották méretét (tulajdonosi hányad, vízkiszorítás alapján, forrás):
  • Ázsia: 52%
  • Európa: 39%
  • Észak-Amerika: 6%
Ez eléggé szembemegy Mahannal, aki szerint a kereskedelmi flotta a sea power részét képzi és aki szerint a haditengerészet egyik fő célja a kereskedelmi flotta biztosítása.

Fenntartom, amit az előző posztban írtam:

Egy másik Mahan-idézet:
"Akár akarják, akár nem, az amerikaiaknak most el kell kezdeniük kifelé nézni. Az ország növekvő termelése ezt követeli."

Ez most Kínára kell igaz legyen. Persze a múltban már megtörtént, és Kína a bezárkózás mellett döntött. Elképzelhető az is, hogy a KKP is úgy dönt, mint anno a császárok. Szembenézve a demográfiai katasztrófával, a korfa elöregedésével stb.

Az USA stratégia Kína akadályozása a "kifelé nézésben", Japánt, Dél-Koreát, Indiát és Ausztráliát akarja ellene szövetségbe szervezni.
Az, hogy miért tolják rá Oroszországot Kínára? Mert Oo. sem tengeri hatalom, az amerikai világhatalmat nem fenyegeti. Ami fenyegette volna az amerikai világhatalmat, az valamiféle európai-orosz együttműködés lett volna (Lisszabontól Vlagyivosztokig), a német technológia, az orosz nyersanyagok és a kínai munkaerő tengelye. Ezt megakadályozták az ukrán balhé kirobbantásával.

A lényeg az lesz, hogy ki ellenőrzi a tengeri útvonalakat, nem az, hogy melyik országhoz tartoznak a kereskedelmi hajók. Jelenleg a US navy hatalmában állna a kereskedelmi hajózást megakadályozni egyesek számára. Panama, Szuez, Gibraltár, a Malaka-szoros stb.
Irán ugyan veszélyeztetni tudja a Vörös-tegeren a hajózást, mint látható, de aligha tudná megállítani. A Hormuzi-szoros elzárásával is ijestgetnek régóta, de ha kell, az amerikaiak meg tudnák nyitni, ott parádéznak rendszeresen.
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby

tiz

Well-Known Member
2016. július 21.
459
3 006
93
A lényeg az lesz, hogy ki ellenőrzi a tengeri útvonalakat, nem az, hogy melyik országhoz tartoznak a kereskedelmi hajók. Jelenleg a US navy hatalmában állna a kereskedelmi hajózást megakadályozni egyesek számára. Panama, Szuez, Gibraltár, a Malaka-szoros stb.
Irán ugyan veszélyeztetni tudja a Vörös-tegeren a hajózást, mint látható, de aligha tudná megállítani. A Hormuzi-szoros elzárásával is ijestgetnek régóta, de ha kell, az amerikaiak meg tudnák nyitni, ott parádéznak rendszeresen.

Az "ellenőrzés" és a "megakadályozás" pontos technikai módja az, ami nekem hiányzik.

Hogyan akadályozza meg a US Navy a szuezi vagy gibraltári áthajózást? Mit csinálnak, ha a kínai hajó nem áll meg? Lőnek? Hogyan kezelik ennek a következményeit? Hogyan kényszerítik rá Egyiptomot, hogy ne engedje át a kínai hajókat?

Mit szól hozzá Európa, ha megállítják a keletről jövő importot? Emlékezzünk az Evergreen esetére, mekkora balhé volt belőle.

Ezeknek az átjáróknak a lezárása egyrészt gazdasági atombomba és olyan választ is kap, másrészt legalább annyira káros egy vagy több szövetségesre mint Kínára.

Ahhoz, hogy ilyet lépjen, konkrét, nyilvános all-in gazdasági háború kell, viszont akkor a többiek sem fognak ölbe tett kézzel szomorúan nézni.

Gyakran elhangzik ez (tengeri útvonalak ellenőrzése), de őszintén nem értem, hogy pontosan mit jelent a mai globális technikai és gazdasági környezetben. Nem értem, hogyan lehet ezt értelmesen megvalósítani így, 2024-be lépve.

Ha megnézed Mahan írásait, ő konkrét "lőjjük egymást" konfliktusokból, háborúkból indult ki. Itt érzek egy töréspontot a dologban, ma nem az 1660 és 1793 közötti háborúk technikáját és lehetőségeit használjuk.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 073
113
A kereskedelmi flotta nehezen nacionalizálható fogalom a globalizmus keretei közt. Az oroszok pár hónap alatt brutál tankerflottát gründoltak például, de az se orosz zászló alatt hajózik, pláne nem orosz legénységgel. Viszont, ha megnézed a kínai, amerikai, japán flották hajóosztájait, akkor ott lesznek a globális kíséretet adni tudó cirkáló/romboló osztályok nagy számban. Szóval Mahan jól gondolta ezt is.

Ne a németek (meg szovjetek) félreértéséből induljunk ki. Klasszik szárazföldi hatalom értelmezni se tudja Mahant. Tenger felé forduló, kereskedőhatalomnak meg evidens.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 1711

Flamand

Well-Known Member
2021. augusztus 26.
4 344
20 933
113
Egy másik Mahan-idézet:
"Akár akarják, akár nem, az amerikaiaknak most el kell kezdeniük kifelé nézni. Az ország növekvő termelése ezt követeli."

Ez most Kínára kell igaz legyen. Persze a múltban már megtörtént, és Kína a bezárkózás mellett döntött. Elképzelhető az is, hogy a KKP is úgy dönt, mint anno a császárok. Szembenézve a demográfiai katasztrófával, a korfa elöregedésével stb.

Az USA stratégia Kína akadályozása a "kifelé nézésben", Japánt, Dél-Koreát, Indiát és Ausztráliát akarja ellene szövetségbe szervezni.
Az, hogy miért tolják rá Oroszországot Kínára? Mert Oo. sem tengeri hatalom, az amerikai világhatalmat nem fenyegeti. Ami fenyegette volna az amerikai világhatalmat, az valamiféle európai-orosz együttműködés lett volna (Lisszabontól Vlagyivosztokig), a német technológia, az orosz nyersanyagok és a kínai munkaerő tengelye. Ezt megakadályozták az ukrán balhé kirobbantásával.

A lényeg az lesz, hogy ki ellenőrzi a tengeri útvonalakat, nem az, hogy melyik országhoz tartoznak a kereskedelmi hajók. Jelenleg a US navy hatalmában állna a kereskedelmi hajózást megakadályozni egyesek számára. Panama, Szuez, Gibraltár, a Malaka-szoros stb.
Irán ugyan veszélyeztetni tudja a Vörös-tegeren a hajózást, mint látható, de aligha tudná megállítani. A Hormuzi-szoros elzárásával is ijestgetnek régóta, de ha kell, az amerikaiak meg tudnák nyitni, ott parádéznak rendszeresen.
Fene tudja,de ha Irán fogja magát,és néhány tankerét elsüllyeszti az öböl legszűkebb részén,akkor azt az USA,hogy fogja megnyitni?
 
  • Imádom
Reactions: Kim Philby

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 347
96 736
113

Ramzana

Well-Known Member
2021. október 22.
5 761
32 285
113
16%-ot javított Trump a fekete szavazók közt. Ezt úgy 90%-ra szokták hozni a Demokrsták.

Viszont Texas nem sokáig marad stabil Republikánus bástya.
Itt jól látszik, hogyan hat a bevándorlás a politikai hatalomra, Bár a tultolt woke taszítja a latinókat.
A latínók között magas a vallásos keresztények aránya, magasabb, mint a fehérek között, és ők republikánusok, főleg a katkók.
Viszont a belső migráció megváltoztathatja a viszonyokat. Elmenekülnek Kaliforniából Texasb, aztán demokratákra szavaznak, akik majd Kaliforniát csinálnak Texasból.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 347
96 736
113
A latínók között magas a vallásos keresztények aránya, magasabb, mint a fehérek között, és ők republikánusok, főleg a katkók.
Viszont a belső migráció megváltoztathatja a viszonyokat. Elmenekülnek Kaliforniából Texasb, aztán demokratákra szavaznak, akik majd Kaliforniát csinálnak Texasból.
Igen, Texas stabil Republikánus bástya volt, mostanában még elég szoros.
A latinok a bevándorlási politika miatt 2/3 arányban Demokraták. Ezt ellensúlyozza a woke VS. Keresztény kultúra. Mivel Biden debill, így ha ő indul, sztem ahogy a fekete férfiak, úgy a latino férfiak közt is előretör Trump.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Ramzana

Well-Known Member
2021. október 22.
5 761
32 285
113
Igen, Texas stabil Republikánus bástya volt, mostanában még elég szoros.
A latinok a bevándorlási politika miatt 2/3 arányban Demokraták. Ezt ellensúlyozza a woke VS. Keresztény kultúra. Mivel Biden debill, így ha ő indul, sztem ahogy a fekete férfiak, úgy a latino férfiak közt is előretör Trump.
A Letínók sem egységesek, a kubai bevándorlók pl antikommunisták és ezért republikánusok, a mexikóiak inkább demokraták.