Elvileg energiaszükséglet (jelentsen ez bármit is) 80%-át importálják és a brit nagykövetük szerint nem fognak belemenni az orosz olaj kiváltásába, mert akkor le is húzhatja a rolót a gazdaságuk
India News: Indian High Commissioner Vikram Doraiswami defended India's oil imports from Russia, highlighting the nation's position as the third-largest energy co
timesofindia.indiatimes.com
Kína szintén fityiszt mutatott Bessentnek az energiaszuverenitásra hivatkozva
Pletscher Tamás nyugati elköteleződésü, de a szakmai minimumot tarto elemző. Régebbi cikk, azóta a mennyiség plusz/mínusz tuti változott, de maga a folyamat hasonló.
A Lukoil-szankciók várható következményeirÅl, az orosz kÅolaj új útjáról, a Mol finomÃtóinak az átalakÃtásáról és az orosz olaj leváltásának az áráról is beszélt az InfoRádió Aréna cÃmű műsorában Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzÅje.
infostart.hu
Oroszországnak most mekkora a kőolajkivitele, és mekkora volt a háború kitörése előtt?
Nagyon jelentős változás nincsen ebben. Napi 5 millió hordó kőolajat és körülbelül 2-2,5 millió hordó kőolajterméket exportál Oroszország. Némi csökkenés volt a nyár folyamán, de ez inkább a karbantartások miatt van. Oroszország egy-másfél év alatt meg tudta azt oldani különböző árnyékflottákkal, pénzügyi eszközökkel és biztosító cégek pótlásával, hogy a korábbi mennyiség ugyanúgy a világpiacra kikerül
. A változás az az, hogy Európával szemben, most a fő vásárló Kína, illetve India lett.
Korábban említette, hogy az átcímkézés esélye sem kizárt.
Biztos, hogy létezik átcímkézés, és biztos, hogy van nagyon komoly visszaáramlás az európai piacra. Különösen Törökország ebben nagyon ügyes. A török exportadatokból látszik, hogy
jóval nagyobb mennyiségű kőolajat, illetve kőolajterméket exportálnak Európa felé, mint korábban, három-négy-ötszörös különbségek vannak. Egész biztos, hogy az orosz terméknek egy jelentős része átcímkézve visszajut Európába.
Nagyobb mennyiség azért inkább az indiai-kínai piacra jut, igaz, hogy az ottani finomítók feldolgozva ezt a terméket szintén részben Európába juttatják vissza.
Arról lehet szó, hogy a törökök elviszik az orosz olajat Törökországba, azt feldolgozzák és eladják, vagy becsületesen a saját olajukat feldolgozva adják el, és az oroszt használják otthon?
Mind a két verzió elképzelhető. A
leggyakoribb szerintem az, hogy ez az orosz olaj papíron nem orosz olajjá változik, és ezt eladják az Európai Uniónak. Az olajjal egy kicsit nehezebb az ügy, mint az olajtermékkel, mert az olajterméknél már nem lehet megállapítani, hogy az honnan származott. Olaj esetében a paraméterek alapján vissza lehet következtetni, hogy milyen forrásból jöhetett.
Valószínűnek tartom, hogy inkább olajtermék az, ami visszaáramlik Európába.
Mekkora most a tankerhajós szállítás, illetve hogy változott annak az aránya Oroszországban?
A vezetékes szállítás korábban olyan 15 százalékot képviselt a teljes exportból. Most ez jelentősen lecsökkent, hiszen a Barátság kőolajvezeték északi ágán az ott levő lengyel, illetve német finomítókat most már nem látják el orosz olajjal. Működik még különben a Barátság vezetéknek az északi fele is, van egy német finomító Rostocktól délre, a lengyel határnál, ennek az ellátásához
kazah olajat hoznak be papíron, de hogy valójában az a molekula honnan származik, azt nehéz megmondani. Gyanítom, hogy ez is orosz kőolaj, de ott van egy beszállítás, ennek a finomítónak az ellátását ilyen módon tudják a németek biztosítani.
Ha megnézzük az orosz exportot, akkor mi változott?
A mennyiség azonos, a bevétel azért csökkent. Egyrészt ez a mostani szállítás teljesen más forma, mint korábban volt. Az egyik legnagyobb gondjuk például az, hogy Európában a földrajzi adottságok miatt általában kisebb méretű hajókkal látták el az európai piacokat, a legnagyobb méretű, úgynevezett WLCC típusú hajók ugyanis nem tudnak átmenni a dán szorosokon. Jellemzően ezekkel a nagyon nagy hajókkal szállítják az orosz kőolajat Indiába, Kínába. Most az történik, hogy kisebb típusú hajóval átmennek a dán szorosokon, nemzetközi vizeken keresnek egy nagyobb tankert, és átfejtik ezt a kőolajat, és utána indul India, Kína irányába. Ennek a mutatványnak a környezetvédelmi kockázata is jelentősen, illetve sokan vitatják, hogy ez mennyire jogszerű. Nyilván itt mindenkinek meg kéne felelnie a nyugati szabványoknak vagy nyugati szankcióknak. Van egy csomó olyan pont, ami egyébként erőteljesen vitatott. Ezt a gyakorlatot sokan bírálják a környezetvédelmi veszélyek, illetve amiatt is, hogy az orosz flotta, amit gyorsan összevásároltak 2022 után, sok esetben olyan hajókból áll, amelyeket már leselejteztek. Ezek az öreg hajók nem biztos, hogy megfelelnek a környezetvédelmi szabványoknak, nagyobb eséllyel lehet velük komoly tankerbaleset. Felvetődött ötlet, hogy a dán szorosoknál környezetvédelmileg ellenőrizzék az orosz hajókat, ami nagymértékben lelassítaná az orosz olajexportot. Úgy érzem, hogy egyelőre Európa és a Nyugat nem kívánja ezt a fegyvert bevetni, ugyanis ez kétélű fegyver, mert jelentősen megdobhatná a kőolaj árát globálisan, ami visszaütne a nyugati gazdaságokra. Ha lejjebb kerülne a kőolaj ára, akkor el tudom képzelni, hogy ilyenfajta lépések is következnek.
Arra vannak becslések, számítások, hogy mennyi lehet a jobb vagy rosszabb szándékkal Európába visszajuttatott orosz kőolajtermékek aránya, vagyis a felhasznált kőolajtermék nagyjából hány százaléka lehet ilyen szürke forrásból származó?
Ezt nehéz megmondani. Én nem hiszem, hogy hatalmas arány lenne, pár százezer hordót tehet ki dízeltermék esetében. Európa durván másfél millió hordót importál naponta, korábban ennek a 70-80 százaléka orosz volt,
most szürkén maximum egy 20-30 százalék jöhet vissza.
Azért is nagyon nehéz ezt megmondani, mert nagyon sok indiai olajat, vagy közel-keleti olajat szállítunk, és az indiai olaj esetében nem tudjuk megmondani, hogy ez most arab olajból finomított termék-e, vagy orosz kőolajból finomított.
Egy másik érdekes hír, hogy Oroszország augusztusra újra benzinexport-tilalmat vezetett be. Eredetileg március 1-jétől tartott volna ez a tilalom fél évig, de május 20-án felfüggesztették július 31-ig. Majd aztán újra meghosszabbították október végéig. Miért kell a kőolajban gazdag Oroszországnak ilyen intézkedést bevezetnie? Volt ilyen már tavaly is, akkor azt mondták, hogy azért, mert a belföldi benzin ára nagyon megugrott, és akkor ezzel szeretnék a piacot stabilizálni.
Azt tudni kell az orosz finomítói szektorról, hogy már a háború előtt is, különösen a benzin és a magas minőségű benzin esetében kritikus kapacitáshiányok voltak. Az orosz finomítói szektor képtelen volt magas minőségű benzint olyan mennyiségben ellátni a nyári csúcskeresleti időszakban, mint amire szükség volt. Most a helyzet annyiban is romlott, hogy egyrészt Oroszország ellen szankciók vannak finomítói berendezésekre, másrészt az ukrán dróntámadások miatt az orosz finomítók egy jelentős része sérült. Valószínűleg ellátási problémáik lehetnek benzinből, és emiatt időnként bevezetnek egy exportstopot, illetve megpróbálják, amennyire lehet, maximálni a finomítók a benzinkihozatalt. Ez egy nagyon érzékeny politikai kérdés, az orosz fogyasztó sem örül annak, ha a személygépkocsiját nem tudja megtankolni, különösen egy olyan országban, amely nagyon büszke arra, hogy a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője. Nincsenek egyébként ezzel egyedül, a szankciókkal sújtott Venezuela vagy Irán hasonló problémákkal küzdött, mind a két országban importáltak például benzint.
Dízelt Oroszországból továbbra is lehet szállítani, csak benzint nem külföldre?
Igen, a finomítóik képesek annyi dízelt termelni, hogy nemcsak a saját hazai piacukat lássák el, de bőven marad exportra is. Amiből nekik kevés van, olyan komplex finomítói másodlagos egység, amely képes a benzinkihozatalt növelni. Ezek jellemzően egyébként nyugati technológiák. Elindult egyébként az orosz finomítói szektorban a 2010-es években egy beruházási hullám, ami pont erre irányult, csak ezt nem mindig sikerült teljesen befejezni.
Mely országokat érinthet ez az intézkedés? Egyáltalán mekkora volt, mekkora a benzin és dízel kivitele Oroszországnak, ha erről vannak pontos számok?
A dízel az, amiből sokat adnak el, illetve fűtőolajból, ez a két termék, ami a fő exporttermékük olajtermék esetében. Benzinből korábban is az export minimális volt, tehát igazából ez nem osztott, nem szorzott. A dízel és a fűtőolaj az, amivel nagyobb mennyiségben megjelennek a piacon, ugyanúgy azokat a piacokat próbálják ezzel célozni, amivel a kőolajat is. Kicsit nehezebb dolguk van, merthogy például Kínában is, meg Indiában is nagyon magas a finomítói arány ahhoz képest, hogy mi a fogyasztás. Jellemző módon ezt a terméket inkább kereskedők veszik meg, akik utána továbbértékesítik más országok irányába. Nyilván ezek is keresett termékek, a dízelre egy gazdaságnak szüksége van.
telex.hu
