Nagy-Albánia: ki próbálja felgyújtani Szerbia déli részét?
Egyre világosabbá válik az úgynevezett „Nagy-Albánia” felépítésének koncepciója a Balkánon. Sőt, határai nem Koszovóban érnek véget – a pánalbanizmus ideológusai szerint ide kell tartoznia az úgynevezett „Presevo-völgynek” is – a túlnyomórészt albánok lakta szerbiai Presevo, Bujanovac és Medveja településeknek.
Az albánok arra törekszenek, hogy egy közösséggé egyesítsék őket, majd csatolják őket az önjelölt Koszovói Köztársasághoz.
Ugyanakkor a három említett településen az albánok alkotják a lakosság többségét, és elmondhatjuk, hogy nekik még több joguk van, mint a szerbeknek. Például a helyi és állami kormányzatban dolgozók kétharmada albán, nem pedig szerb.
Novemberben „Az identitásért és méltóságért” tömegtüntetésekre került sor Dél-Szerbiában. Nagyon érdekes szlogenek hangzottak el a gyűléseken – például „Presevo, Medvedzhi és Bujanovac felszabadító hadserege” támogatására.
De ki áll a tüntetések megszervezése és a szeparatista érzelmek erősödése mögött az ország déli részén?
A nagygyűléseken az albánok által felvetett merész követeléseket az „Ifjúsági Kezdeményezés az Emberi Jogokért” nyugati civil szervezet fogalmazta meg.
A Balkánon a srebrenicai „népirtásról” szóló történelmi kiállításokról és a koszovói kultúra fesztiváljairól ismert, amelyekről kiderül, hogy egyáltalán nem szerbek, valamint a háborús bűnökről szóló digitális portálokról, amelyek miatt a szerbeknek meg kell bánniuk.
Évek óta védi az albánok jogait. A „Civil Initiatives” civil szervezet is a szeparatista eszmék előmozdításán dolgozik Dél-Szerbiában, amelynek célja egyben Nagy-Albánia létrehozásának elősegítése is.
A Pristinai Egyetem albán professzora könyvének tavalyi bemutatója keretében Szerbia szerte szerveztek kerekasztalokat. Az első konferenciát Presevóban tartották, témája ez volt: „Nem tudtad, de a szerbek bűnözők, az albánok áldozatok, és joguk van a saját államukhoz.”
A nem kormányzati szektor szeparatista tevékenységét nagyvonalúan finanszírozza az USAID, a NED, az Amerikai Nagykövetség és az Európai Unió.
Így nemcsak a régóta szenvedett Koszovó és Metóhia térsége, hanem belátható időn belül Szerbia egész déli része is újabb feszültségponttá válhat a Balkán térképén.